Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-01 / 254. szám
2 Információ Kopjafa Szegedről A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének szabadkai szervezete az idén is megemlékezik az 1944-es partizán bevonulás több ezer ártatlan áldozatára, akiknek tömegsírjai a város délkeleti részén levő Zentai temető mögötti elhanyagolt területen vannak. A volt téglagyári sárgaföldbánya mélyedéseiben kivégzettek hozzátartozói pár évvel ezelőttig a zaklatás veszélyének kitéve látogathatták a horpadt sírokat, s mostanában sem sokan merészkednek a helyszínre, pedig most már az önkormányzat is megemlékezésre bátorítja a szabadkaiakat, lévén hogy az idén birtokába került a mészárlások színhelye, s ott hamarosan emlékparkot alakítanak ki. A tervbe vett munkálatok elvégzéséig és az emlékmű felállításáig a VMDK tagsága gondozza a területet. A november másodikai megemlékezésen - melyen Dudás Károly, a szervezet elnökségi tagja szól az egybegyűltekhez - új keresztet és kopjafát állítanak a régi helyébe. A két és fél méteres kopjafát, mely a Bácskába telepített és onnan menekülő csángók Szabadkán kivégzett csoportjának állít emléket, a VMDK és az RMDSZ szegedi szervezetének Tető néven létrejött közös egyesülete adja. A halottak napjára tett megemlékezéssel majd egy időben zárul a VMDK szabadkai történelmi bizottságának az eddig ismeretlen áldozatok adatainak begyűjtésére indított kezdeményezése. Az áldozatok névsorát 1994-ben, a tragikus események félszázados évfordulóján megjelenő monográfiában teszik közzé, s az a tervezett emlékműre is felkerül. Dr. Uzon Miklós, a diáksegélyező egyesület vezetője szerint a szabadkai magyarokat semmiképp sem a bosszúvágy, hanem a kegyelet készteti megemlékezésre. Garai László Délmagyarország Hétfő, 1993. Nov. i. ■ Stercken többek között azért utazott Zágrábba, hogy tisztázza a Danas című hetilapban megjelent Tudjman-interjújának azt a részét, amelyben a horvát mert ha nem áll helyre a elnök a Mate Boban vezette Franjo Tudjman, Horvátország elnöke hamarosan kezdő boszniai érdekek egységes képhercegovinai körzet és a bihaci ményezéssel akar előállni, melynek egyik vélhető célja: az viselete. minden terv - legyen az terület Horvátországhoz való egymással marakodó boszniai politikusok, Izetbegovic elnök Tudimino vmviivnoni közszoros kötése mellett állt ki, és a bihari körzet vezetőjének Fikret Abdicnak az összebéklk „ . . . " „Magyarország, Ausztria, Svájc rése, az érdekek ismét egységes képviselete - jelentette va _ . . . és a német szövetségi kormánysárnap a Deutschlandfunk Zágrábból, Hans Sterckennek a ‘ vt mondta a bonni pontitámogatását is élvezve teljesen Bundestag külügyi bizottsága elnökének ottani tárgyalásaikas a Deutschlandfunk szerint, tiszta képet akartam kapni arról, ról Omolva. Jó cél a harci cselekmények hogy mit is ért a horvát elnök ------------------------------------------------------------------------------ mielőbb, leállítása. Németország ezeken a kijelentéseken” - idéz , • , fumar egyetért Horvátországgal abban, de a külügyi bizottság elnökét a vonalaival összefüggésben tette, Németország miként segíthet hogy a kezdeményezéssel nem német rádióállomás amely Horvátországnak és Bősz ennél a kezdeményezésnél, s szabad sokáig várni, mert eladó-Stercken azt mondta, hogy mának szól, s amelyet a jövő hét több iszlám ország is elő kívánja más esetén Boszniával már csak teljesen kielégítő felvilágosítást ten szándékozik előállni" - hang- mozdítani a boszniai muzulmán mint hatalmas temetővel lesz kapott Tudjmantól, a horvát el •ott el a Deutschlandfunkon. nők egységének helyreállítását, dolguk - jelentette a kölni rádió nak a kijelentéseket annak „a bé A Tudjman-Stercken megbe- „A végén ez volt a legfontosabb a Stercken-látogatásáról készült bekezdeményezésének az alap- széléseken megvitatták, hogy probléma (megbeszélésünkön), összefoglalójában. ■ A francia lapok általában csak BfUSSZBH EK-CSÚCS cióik hiányát, illetve saját megtudottan kommentálják az Eu- osztottságukat azzal a kényelmes cSirteSet let eredményeí MillilláliS SZGfZÖllBS” érvvel magyaráz*, hogy nincst. A Le Parisien című bulvárlap ff DAGI AUUC9 senek megfelelő eszközeik a koszerint a találkozónak „csak a szerződés” kitöltésével, ami A baloldali Libération szerint „° s fellépéshez. Mostantól már neve volt rendkívüli”, az elért viszont a nyugat-európai közvé- az EK-országoknak még be kell rendelkeznek ezekkel, vagy leeredmények gyengék. A Leleményt legjobban izgatja, a bizonyítaniuk, hogy az általuk galábbis megszerezhetik azokat Quotidien de Paris című, a jobb munkanélküliség emelkedése, itt vezényelt, kifulladóban lévő gé írja a lap Maastricht végleges oldalhoz közelálló újság ki a program kijelölését a decemberer képes leküzdeni a gazdaság ratifikálására célozva - Európa emelte: a maastrichti szerződés béri rendes csúcsértekezletre hagi válság, a munkanélküliség és , , ratifikálásának megünneplésére fasztották. Az újság ezt a „diszk- a keleti térség instabilitásának tehetetlensége mostantól meg összegyűlt állam- és kormányfők rációt”, „Európa hallgatását” kihívását. Az elmúlt két évben kevesebb megértést kap majd -megelégedtek egy „minimális igen kiábrándítónak minősíti a nyugat-európai kormányokak- szögezte le a vezércikk szerzője. ■ Haris Silajdzic, Bosznia hétfőn kinevezett új miniszterelnöke pénteken megalakította túlnyomó részben muzulmánokból álló kormányát. A szarajevói rádió jelentése szerint Silajdzic a béke megteremtésében és abban jelölte meg az új kabinet prioritását, hogy segítsen a boszniai népnek még egy telet átvészelni a háborúban. - A legfőbb kérdés az, hogy miként juttassák célba az emberbaráti segélyeket, mivel az utakat blokád alatt tartják - mondta a volt külügyminiszter, aki külön mnekültügyi minisztériumot hozott létre az új kormányban. - Védelmi képességünket és hadseregünket a lehető legerősebbé kell fejlesztenünk, enélkül nem lesz béke és jövő - hangoztatta. A 21 tagú kormányban négy tárcát mérsékelt szerbek és horvátok kaptak, akik a többetnikumú Bosznia mellett kötelezték el magukat. Az 1992 áprilisában megalakult előző kormánynak nyolc nem muzulmán tagja volt. Az új külügyminiszter Irsan Lubijankic lett, aki a mérsékelt muzulmánok közül való - írta a Reuter. Lubijankic a bosnyák elnök Demokratikus Akció Pártjának egyik vezetője. A miniszterek többsége új, kivéve a szarajevói katonai bandák elleni akciókat felügyelő belügyminisztert, az egészségügyi minisztert és a tájékoztatási tárca vezetőjét, aki történetesen horvát. r Új bosnyák kormány Jelcin és Allen H. Neuharth, a Washington D. C. székhelyű Freedom Forum elnöke és az USA TODAY megalapítója így nyilatkozott: „Demokratikus viszonyok között nem tiltanak be újságokat, nincs cenzúra sem, és kritikus hangvételű tv-műsorokat sem szüntetnek meg. Jelcin mindhármat megtette. Az orosz elnöknek a világ nyilvánossága előtt kell ígéretet tennie arra nézve, hogy többé nem folyamodik olyan eszközökhöz, melyek a diktatúrát és nem a demokráciát fémjelzik.” Mikhail Poltoranin, az Orosz Információs Központ Jelcin által kinevezett vezetője úgy tartja, hogy a közelmúlt sajtóeseményeit „nem tendenciaként, hanem egyszerű félreértésként kell értelmezni. Néhány betiltott újság várhatóan már néhány nap múlva újra megjelenik.” Hangsúlyozta, ő és Jelcin elnök is értik a sajtószabadság fontosságát. Neuharth és Poltojanin a Nemzetközi Sajtóközpont és a Club of Moscow támogatásával szervezett Sajtó Kerekasztal fórumon szólaltak fel, október 24-én. A rendezvényen több mint 100 újságíró jelent meg. Az előadók között volt az Izvesztyija szerkesztője, a Radio Echo Moscow igazgatója, és a Külföldi Újságírók Moszkvai Szövetségének vezetője is. Neuharth véleménye szerint Jelcin követelése, hogy változtassák meg a Pravda és a Rosszijszkaja Gazeta főszerkesztőjének személyét, demokratikus viszonyok között elfogadhatatlan. Ha a Watergate botrány idején Nixon elnök Katharine Graham-t, a Washington Post kiadóját arra utasította volna, hogy bocsássa el Ben Bradlee-t, a lap főszerkesztőjét, „az amerikai közvélemény felháborodott volna". „A demokrácia nem feltételekhez kötött sajtószabadság”, mondta Neuharth, a sajtószabadság Az amerikai média egy jelentős képviselőjének előadását követően külföldi és orosz újságírók kétségbe vonták, hogy az orosz elnök valóban támogatja a demokráciát és a sajtószabadságot. ■ Soha nem merült fel önben, hogy mégis a rendőrök követték el a bűntényt? Legyek őszinte? De igen. És ezt a közvélemény erősítette meg bennem. A szentségit, hát mindenfelől azt hallottam, hogy ezek felakasztották a fiút. A mundér becsülete megkövetelte tőlem, hogy megvédjem a társaimat. ■ Megvédte? - Kételyeim támadtak. Amikor egyedül voltam bent, kutatni kezdtem a helyszíni jegyzőkönyvek után. ■ Megtalálta? - Nem. Pedig alaposan átkutattam mindent, többször is. Az iratok eltűntek! ■ Megerősödött önben a feltevés, amiről beszéltek? - Megkérdeztem őket, hogy mi a fenét csináltatok a gyerekkel? Azt mondták, ők csak igazoltatták, semmi mást. ■ De a jegyzőkönyvek... - Hát éppen ez az. Egy példánynak ott kellett volna lenni. ■ Szólt a parancsnokának? - Nézze, akkor a rendőrség egy elég zárt világ volt. Nem szerették a felesleges kérdéseket. Mivel a főnököm kedvence volt Papp, nem feszegettem tovább a kérdést. Mit is csinálhattam volna? ■ Ha tesz egy feljelentést? - Maga mondta, hányan tettek, és mi lett a vége? Lépett valaki ez ügyben? ■ Nem. - Na látja. Nekem meg meggyűlt volna a bajom a kollégáimmal is, meg a főnökeimmel is. ■ Mit tud Erzsike néninek mondani ezek után? - Hát nem is tudom. Ezek bizony nagyon furcsa dolgok. ■ Bizonyára arról sem tud, hogy a fiú derékszíját a boncolóorvos ellopta, majd később a tiltakozásra visszaadta. - Ezt komolyan mondja? ■ Egészen komolyan, ügyészi papír van róla... - Őrület. Semmit sem hallottam ezekről... ■ Más színben látja már a dolgokat? - Amiket elmondtak itt, azok felett nem térek napirendre. ■ Ön egy tapasztalt, sok mindent megért bűnügyes zsaru. Egy hetven kiló körüli testet, aki ráadásul védekezik is, hányan tudnak felakasztani egy kiálló faágra, ami három méter körüli magasságban van? Egy ember megteheti? - Nem, az ki van zárva. ■ Kettő, talán? - Talán, de három ember minimum kell hozzá. - Én is így gondolom. ■ A boncolást hány ember végzi? - Hát az orvos, a boncmester és az írnok, esetleg még hatósági tanú is van. ■ Tudja, hogy itt csak egy rendőrorvos volt jelen? - Nem hiszem el. ■ Pedig így volt. Negyedikén meghalt a fiú, és hatodikán már el kellett temetni, így, ahogy mondom, el kellett. - Ha én akkor nem vagyok szabadságon, ez nem történik meg. ■ Mert mit tett volna? - Levetetem a vért, majd hazavitetem a gyereket. Ez volt a szokás. A fenébe, mennyi dolog, ami nem tisztázott... ■ Azt már meg sem kérdezem, hogy utólag látta-e a vérvételi jegyzőkönyvet... - Nem, ilyen sem volt ott, megtaláltam volna. (Folytatjuk.) ■ Egy eltussolt gyilkosság nyomában . Posztobányi László riportsorozata (16.) 1977 szeptemberében történt. A 24 éves Páli Sándor este elköszönt hazulról. Bálba indult. Családja nem látta többé élve. Hajnalban fölakasztva találták egy út menti fán, Nagymágocson. A vizsgálat annak idején öngyilkosságot állapított meg. A család szerint megölték. Mi történhetett valójában? Erre keresi a választ riportsorozatunk. u Új határkelő Garánál Vízumkényszer és szigorítások? A belgrádi magyar követség ugyan cáfolta az alaptalan híreszteléseket, de most újabbak keltek szárnyra. A szabadkai ócskapiac és a Cserepes sor között ingázóknak ismét „pontos” információik vannak: a magyar hatóságok rövidesen adminisztratív intézkedésekkel teremtenek rendet a határátkelőhelyeknél, és számítógépes ellenőrzéssel, illetve vízum bevezetésével korlátozzák a beutazók számát. A jugoszláv beutazókat két csoportba sorolják: mindazok a jugoszlávok, akiknek a lakóhelye nincs távolabb a határtól ötven kilométernél, heti egy beutazásra jogosulnak, akik pedig távolabb élnek, vízumot kell hogy kérjenek Magyarországra utazásaikhoz. A szigorítások hírét keltők szerint a magyar vámszervek számítógépes ellenőrzéssel szűrik majd ki a heti egy alkalomnál gyakrabban beutazni szándékozókat. Ehhez most újabb követségi, vagy külügyi cáfolat kéne, de ha dementálnák is a zavarkeltést, naponta újabb bizalmas közlések kelnének szárnyra. Ami pedig a hatóságokat, a határátkelőkkel foglalkozókat illeti, a jelenleg igencsak akadozó kétirányú forgalom enyhítése érdekében mérlegelhetnék a tavasszal és a nemrégiben magyar és jugoszláv részről egyaránt javasolt új határátkelőhelyek mielőbbi megnyitását. A Szabadkától északkeletre levő árokszállási és a Zombor felé újabb utat nyitó Gara és Regőce közötti határállomás hosszú távú jelentőségét aligha kell bizonygatni, rövid távon még kevésbé, hisz amíg az embargó tart, Vajdaság és Szerbia ezeken a kapukon át látja el magát - mégpedig kiskereskedelmi áron! - üzemanyaggal, élelmiszercikkel, divatáruval, közszükégleti cikkekkel. Nyilván nem egyszerű kimutatni, hogy mekkora ez a rejtett export, de hogy nem elhanyagolható, azt az átjáróknál tapasztalható, éjt nappallá tevő sorakozás is alátámasztja: a déli szomszéd áruéhsége nemhogy Zavart keltő hírek keringenek a Tompánál és Röszkénél három, hat, esetenként tíz órát, vagy még ennél is többet várakozó jugoszláv utasok körében, akiknek a többsége naponta jár át üzemanyagért és bevásárolni. Elterjedt, hogy a magyar hatóságok hamarosan jegyre adják a benzint, és csak vízummal léphetnek be az országba. Egyesek azt is tudni vélték, hogy a jugoszláv táblájú kocsikba csak október 18-ig töltenek üzemanyagot. Ezek a kósza hírek is fokozták a tolongást a közúti határátkelőknél, és az augusztusi „török invázióhoz” tették hasonlatossá a határ mentét. csillapodna, hanem az embergó hiányteremtő hatására mindinkább fokozódik. A zombori és a Bács-Kiskun megyei önkormányzatok már meg is tették az első lépést az újabb átkelőhely megnyitására. Gara és a vajdasági oldalon levő Regőce között ideiglenes jelleggel - két napra - a múlt szombaton reggel 8-kor megnyílt a határállomás. A zomboriak szerint a magyar fél a Jugoszlávia ellen bevezetett embargó miatt ugyan vonakodott a lépés megtételétől, de abban megegyeztek, hogy november folyamán kétszer két napra ismét szabaddá teszik az átjárást. Szabadka és Kanizsa felől még nagyobb nyomás nehezedik az egyetlen Csongrád megyei közúti átjáróra, még sürgetőbb a most már heteken, s lassan hónapokon át tartó forgalmi dugó megszüntetése. Ha a Bács-Kiskun megyei határszakaszon négy átkelő lehet - a hercegszántói, a bácsalmási, a tompai és legújabban a garai -, akkor miért ne nyílhatna még egy Csongrád megyében, a már tervbe vett árokszállási? Garai László