Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-01 / 27. szám
4 Kapcsolatok Madárparadicsom a Kecskeméti utcában Galiba kedvence: a légykapó A halandó ember: halhatatlanságra törekszik. Ki így, ki úgy. Mert nem csak a hit, a művészet, vagy a tudomány, hanem a család és a munka is kecsegtet valamiféle „halhatatlansággal". A megszámlálhatatlan egyszer megbecsülte: 46 évig tanított, tehát körülbelül 36 ezer tanítvány, közte nem egy természetbarát emlegetheti a Galiba nevet. Mert a ma már ősz hajú Galiba Ferencet pedagógusként, az első szabadon választott szegedi közgyűlés rangidős elnökeként, kerttervezőként, de leginkább mégis talán madarászként ismerik a szegediek... Meg a „fügés ember” fiaként egészíti ki a fölsorolást Feri bácsi, s meséjével máris belesodor családregénye kellős közepébe. Az ízesen előadott történetekből kikerekedik, hogy tanyás birtokot, alig húsz hold földet vett bérbe Feri bácsi édesapja, hogy nagy családja megélhetését biztosítsa. Mivel azonban kuláknak minősült a család mindkét ága az oroszok bevonulásakor, nem maradhatott föld a jó gazdának számító Galibáék kezén. Ezért szerencsés döntésnek bizonyult, hogy a legifjabb Galiba, az 1927-ben született Ferenc tanítónak tanult. Ám mint egykori Bálint Sándortanítvány, a végzés után, a Rákosi-rendszerben nem maradhatott Szegeden. Igazi tanítói állást csak a Dunántúlon, Fejér megyében kaphatott, ahol tizenkilenc esztendőt húzott le. Szegedre hazatérve a tanárképző főiskolán mezőgazdasági és biológiai szakvezető tanárként dolgozott 1988-ig, nyugdíjazásáig. Galiba Ferencnek a természet, pontosabban a kertészkedés, a természetvédelem, a madarászás a hobbija. Erről árulkodik Kecskeméti utcai házának, kertjének minden zuga. Nem lehet nem észrevenni, hogy a szobában, a kiskonyhában, de még a pincében is virágcserép virágcserép hátán. A ház alatti „odúban” legalább tízféle kaktusz virul: a virágokat éltető fényről a gazda az ablakba állított tükrökkel gondoskodik. A kert büszkeségei az 1938 óta itt növekedő, az apától örökölt, évről évre gazdag termést adó fügefabokrok. A másik ékességet, hogy itt a madarak paradicsoma, nehezebb megmutatni. Az idegen jöttére szétrebbennek a madárkák. De a kertre néző szobaablakból jól láthatók például a napraforgómagot szemezgető gerlék, a cinegék. Galiba úr 1965 óta kényezteti, eteteti az ég madarait. Ennek a kitartó gondoskodásnak köszönhetően 28-30 madárfajt is megfigyelt már a háta mögötti fenyőfára függesztett etető körül. De nem csak a kertjében gondoskodik kedves madarairól Galiba Ferenc. A pusztaszeri tájvédelmi körzethez tartozó erdőség egy ötvenhektáros területén, nagyjából ötven méterenként, közel száz odút helyeztek el a Csongrád megyei madarászok. A madarak fészkelését segítő odútelep központjában, az ivóhelynek is alkalmas, vízzel teli csatorna közelében Galiba Ferenc és fia tíz éve rendszeresen figyeli és eteti a szárnyas lényeket. Bár most enyhe a tél, ezért a madarak könnyebben találnak eleséget, mégis fölkeresik az erdei önetetőket. Ott, a sándorfalvi homokerdő egyik odújában találta meg az ő kedves madarát, a kormos légykapót, melynek itteni fészekrakását és letelepedését mint újdonságot a Galiba névvel együtt írja le minden szakkönyv. A Petresi töltésnél pedig, egy néhány négyzetkilométeres „monitoring területen” mindennapi madaraink, 34 faj életét figyeli és följegyzi, milyenek, hogyan változnak életkörülményeik. Ennek alapján a szegedi madarászokkal együtt írja a Dél-Alföld madarairól szóló könyvet, ahol a homokerdők madárvilága: Galiba Ferenc világa. Újszászi Ilona A szabadság kis követei szorgalmasan látogatják a madáretetőt, amit Galiba Ferenc újra és újra finom magvakkal tölt meg. (Fotó: Gyenes Kálmán) Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk a levelek és a telefonhívások mellett szívesen fogadja a 06-30/218-11- 11-es számra az smsüzeneteket is. Észrevételeiket, véleményüket, közérdekű bejelentéseiket köszönjük! Sár. Kinek kellett volna eltakarítani a sarat a csőtörés kijavítását követően az egészségügyi főiskola melletti buszmegállóban? - kérdezik a 30-365-5158-ról. Hági. A bezárt Hági étteremmel kapcsolatban várna friss információkat olvasónk (49-1735-444-917). Magyar adók. Ha már új magyar nyelvű adókkal bővült a kínálat a kábeltelevízióknál, miért nem tesznek lépéseket, hogy a műsorok az újságokhoz is eljussanak (20-9367-4819)? r ^ i hlessel a Kapcsolat ............... j Esküvőre készülőknek Tudósítónktól Esküvőre készülőknek segít ma, este negyed nyolctól a városi televízió „Legyen az ügyfelünk" magazinja. Az érdeklődők megtekinthetik a legfrissebb menyasszony- és vőlegényruhadivatot, valamint tanácsokat kaphatnak Hajdú Imrénétől, az anyakönyvi hivatal vezetőjétől. Ugyancsak ma, fél kilenctől jelentkezik a Zene One, a vtv zenei műsora. Veszélyben a szegedi munkahelyek? A szegediek egyelőre nem érzékelik, javult-e anyagi helyzetük, könnyebben boldogulnak-e, amikor állást keresnek, de azt sem látják, hogy az iskolapadból kilépő gyerekeik után kapkodnának a munkáltatók. A rossz közérzetet tovább erősítik azok a hírek, amelyek elbocsátásokról, leépítésekről szólnak. A nemrégiben bezárt Szegedi Konzervgyár és az onnan elküldött 260 ember sorsa élénken foglalkoztatja a város lakóit. Unger Lőrinc (hirdetési újság szerkesztője): - Nagyon elkeserítő, hogy újra bezárt egy gyár Szegeden, hiszen megint tovább szaporodott a munkanélküliek száma. Magam a kiskereskedők, pontosabban a kis- és középvállalkozók pártján állok, az ő helyzetüket erősíteném, szemben a nagyokkal, főleg a multinacionális vállalatokkal. Szerintem ennyi nagy céget nem bír el ez a szegedi piac, kicsi a fizetőképes kereslet. Ha azonban a kisvállalkozók megerősödnének, azok is fölszívhatnák a szabad munkaerőt a városból és környékéről. Szombati Mihályné (nyugdíjas háztartásbeli): - A munkanélküliségnél nincs rosszabb, ennél nagyobb csapást - a betegségen kívül - el sem tudok képzelni. Aki az utcára kerül, tehetetlenné válik, a családja pedig fokozatosan elszegényedik. Mi a férjemmel csak azért nem szorulunk a gyerekeinkre, mert egész életünkben azért dolgoztunk, hogy legyen valami tartalékunk öreg napjainkra. Sajnos, kezd fogyni, mert a gyógyszerek nagyon sokba kerülnek, a férjem például 25 éve mozgássérült, gondozást igényel. Nehezen élünk. De még jobban sajnálom a mostani fiatalokat, amiért nem jutnak munkához. Nem szeretnék most fiatal lenni, mert akinek nincs szülői támogatása, az szinte belefullad ebbe a nagybetűs életbe. Dr. Palásthy Pál (nyugdíjas tanár): - Ismertem a konzervgyárat, mert testnevelő tanár voltam a Kőrösyben és az üzem csapatában edzettem. Ráadásul a diákjaim is évtizedekig odajártak különböző nyári-őszi munkákra. Szomorú vagyok, hogy ez a gyár is bezárt, mert az emberek nem tudnak hol elhelyezkedni - szemben a Dunántúllal, Budapesttel. Szeged a földrajzi helyzete miatt már eddig is sokat szenvedett, nem hiányzott tehát, hogy egy újabb, eddig úgy-ahogy működő gyárára lakat kerüljön. F. K. a hét kérdése : Balról jobbra: Unger Lőrinc, Szombati Mihályné és dr. Palásthy Pál. (Fotó: Somogyi Károlyné) Hamis nyu... Kígyózik a sor a postán, a csekkbefizetéses ablakoknál. A viszonylagos csöndet egyszercsak egy női hang töri meg. Azt nézi, hogy hamis-e? Erre a kis jelenetre természetesen mindenki odafigyelt, ami nem is volt olyan nehéz, hiszen az idősödő hölgy mindezt úgy kérdezte meg, hogy a teremben lehetőleg mindenki hallja. Majd meg sem várva a postáskisasszony magyarázatát, miszerint minden nagy címletű pénzt meg kell vizsgálniuk, a nő tovább folytatta, hangjában némi kioktató fölényességgel: - Tudja, csak az a baj, hogy nekünk ezt a nyugdíjból kell befizetnünk. Tímár Kriszta Pénzügyek a Munkatársunktól Hiedelmek eloszlatására, a misztifikált pénzügyi világ törvényszerűségeinek vázolására vállalkozik pénteken 18 órától a Royalban a Közéleti Kávéház vendége, Balogh László. A Szegedről elszármazott pénzügyi szakember olyan bonyolult kérdésekre próbál érthető válaszokat adni, mint például: Kinőttük-e az adósságterhet? Mi volt az IMF és a Világ kávéházban bank szerepe a magyar fizetési mérleg stabilizálásában az elmúlt tíz évben? Miért csak a visegrádi országok kerültek be az OECD-be? Mi a bankrendszer, a tőzsde és a külföldi befektetők szerepe a gazdasági növekedésben? A nemzetközi pénzügyi kapcsolatainkkal foglalkozó kávéházi est házigazdája, Újszászi Hona, a Délmagyarország újságíró munkatársa. r Csütörtök, 2001. Február 1. ] hatszög Novák István Az Ady tér Szeged településtörténetében a víz meghatározó szereplő volt. A város a vizek találkozásánál született, víz által pusztult el és született is újjá. Egyes településrészek a vízből kiemelkedő területeken alakultak ki. A Szentháromság utca ma is őrzi a víz által kijelölt középkori vonalát. Az Ady tér egykori vízállásos területét a Nagy Árvíz utáni rekonstrukciónál is tiszteletben tartották. A tervezett dísztó télen korcsolyapályaként működött, feltöltését csak az 1910-es évek elején határozták el. Itt kapott helyet a Vasúti Leszámoló Hivatal hatalmas palotája. A város központi szerepének elvesztése után az épületet az egyetem vette használatba. A szegedi egyetemek fejlesztését az utóbbi években viták kísérték. Egyesek az oktatási létesítmények „kitelepítését” támogatták, de végül az illetékesek a „városban élő egyetem” mellett döntöttek. A városrendezési tervek is ennek megfelelve készültek. Az Ady tér a Honvéd térrel együtt - kedvező adottságaik alapján - az 1999-ben összevont felsőoktatási intézmények központja befogadására is alkalmas. Az integrációra nagy szükség van, mert például a különböző intézmények keretei között 136 könyvtár működik. A hallgatók, az oktatók nehezen jutnak az igényelt dokumentumokhoz. A könyv az emberiség történetében a bölcsesség és az isteni titok szimbóluma. Jelkép értékűnek tartom a modern egyetemi könyvtár szerepét is betöltő Tanulmányi és Információs Központ (TIK) Ady téren történő megvalósítását. A többfunkciós könyvtár, a város és a régió intellektuális központjaként is működhet. Az épület tervezésére kiírt pályázat eredményes volt, a sportpályák áthelyezése után az építkezés is elkezdődhet. A tervek szerint az Ady tér új sétáló, pihenő és zöld területei közterületként egészítik ki a csatlakozó utcákat és tereket. Olvasó, a „víztől elfoglalt” területen az elkövetkező években egy új városrész születésének lehetünk tanúi, így Szeged „a víz által” ismét gazdagabb lesz. (A szerző Szeged főépítésze) miről írt a DM? 75 éve Bécsi levél a legújabb divatról Senki sem kételkedett abban, hogy a sikkes bársonyruhák megjelenésük pillanatától kezdve közkedveltségnek fognak örvendeni, mert egy divat, melyet régtől fogva nélkülöztek, csak növeli a vágyakozást iránta. Sokféle bársony már évek óta kerüli a divatkirakatokat, kivéve néhány nagyon hatásos estélyi színt, amely a tavalyi farsangon hangadó volt. Az idei megjelenés lényegesen különbözik a tavalyitól, mert egyáltalán nem képviseli a nagy estélyit, inkább a hatásos látogató ruha és színházi ruha körében használják. Mindenkor, akármilyen célra öltöznek is a hölgyek, nagyon jól festenek bársonyruhában és azért nem csoda, ha ragaszkodnak hozzá. (1926) 50 éve tudtak élni a szabadsággal Ma öt éve, 1946. február elsején kiáltották ki Magyarországon a köztársaságot. Az elnyomástól és szolgasorsból végleg felszabadított magyar dolgozók az öt év alatt munkájukkal, politikai fejlődésükkel bebizonyították országvilág előtt, hogy tudtak élni azzal a szabadsággal, amelyet a Szovjetunió népe, a világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin adott a kezükbe. Öt év alatt megtanultak munkásaink, parasztjaink és értelmiségi dolgozóink legjobbjai szovjet módon, bolsevik módon dolgozni és gondolkozni. Magyarország történetében a népköztársasággá nőtt köztársaság öt éve többet jelent a fejlődés szempontjából, mint az előző ötven, száz évek. (1951) 25 éve Harmincéves a köztársasági törvény Nevezetes dátum a magyar népi demokrácia államszervezetének fejlődésében 1946. február elseje. Ekkor lépett hatályba a köztársasági államformáról szóló törvény, melyet a nemzetgyűlés előző nap fogadott el. Ma, három évtized távlatából úgy értékelhetjük a köztársasági törvényt, mint a demokrácia győzelmét. Ahogy mondani szokták, ez volt a felszabadulástól az alkotmányig terjedő időszak legfontosabb alkotmányjogi dokumentuma. (1976)