Délsziget, 1991 (19-21. szám)
1991 / 20. szám
i háború, 1456-ban Szegeden készült föl a nagy csatározásra, Nándorfehérvár megvédésére. Birtokairól Tisza-parti táborába gyűjtötte össze a hadra fogható népet. Hívására vásárhelyi jobbágy elődeink is fegyvert ragadtak és csatlakoztak a várvédelemre indult sereghez. Az ő helytállásuk szintén hozzájárult a győzelemhez, amely közel egy évszázaddal vetette vissza a török hódítást. III. Calixtus pápa a török kiűzésére Európából 1456 tavaszára keresztes háborút készített elő. „(...) hogy a keresztes háborúról senki meg ne feledkezzék, a pápa új déli imát rendelt el, amelynek elmondására minden délben harangszó figyelmeztette a híveket” — írta Teke Zsuzsa. (Hunyadi János és kora. Gondolat, 1980. 201.) Engel Pál már így fogalmazott: „III. Calixtus pápai Nándorfehérvár elleni török támadás kivédésére irányuló könyörgésként elrendeli a déli harangozást.” (Magyarország történeti kronológiája I. Akadémiai K., 1983. 272.) Szakály Ferenc pedig ezt írta: „Hunyadi nándor fehérvári győzelme emlékére rendelte el a pápa, hogy ezentúl minden délben, minden templomban konduljanak meg a harangok.” (Magyarország hadtörténete I. Zrínyi K. K. 1985. 110.) Nem kívánok történelmi vitába bonyolódni, összegzésképpen azonban leírhatom: a pápa valószínű, nem tudta még 1456 tavaszán, hogy az Európát is védő sereg majdan Nándorfehérvárnál győzi le a törököt, amikor a déli harangzúgást elrendelte. Mindenesetre, az imádság és a hadviselés segített, a győztesek emlékére azóta is szól a harang. A történészek egy része és a közvélemény is így tartja számon. E gondolatot elfogadta az MDF városi szervezetének egykori vezetősége, a helyi Városvédő és Szépítő Egyesület, a volt tanácsi vezetés és a helyőrség parancsnoksága. 1990-ben a tanács és a városvédők szerződést kötöttek a Pécsen élő iparművésszel, Szatyor Győzővel, aki tölgyfából készíti el a haranglábat magát, a harangot pedig a honvédelmi miniszter ajándékaképpen Máté István szobrászművész önti. Azóta mindez megtörtént, s 1991. március 15-én, a laktanya főbejárata előtt magam avathattam fel az emlékművet. Bár a harang az egész városé — ezért is került a laktanyán kívül —■ elsősorban a katonáink hazafias nevelését szolgálja. A dandár őrzi és óvja Minden délben a kapuőr feladata, hogy megkondítsa, így a harang egykori nándorfehérvári győztes jobbágyelődeink emlékére szól, de csendül értünk is, akik késői leszármazottaik vagyunk. SIRATÓFAL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ HŐSEINEK Leginkább ez a gondolatom nőtt ki és vállalta a város is! Még 1988 őszén fogalmaztam meg, előbb a HNF helytörténeti bizottságában és az MDF fórumán. Ezt követően közös küldöttség kereste fel az akkori tanácsi vezetőséget, amely egyetértett a megvalósításával. Széphegyi László mind a tanács, mind a városvédők nevében, támogatást biztosított. 1990-ben az önkormányzat második világháborús emlékbizottságot alakított. Ennek Katona Lajos az elnöke... Az első világháború áldozatainak számát mintegy 2500-ra tesszük városunkban. De nevük ma sincs tisztességesen összegyűjtve. Most levéltári szakemberek és helytörténészek dolgoznak a második világháborús áldozatok neveinek pontosításán, amiből eddig több mint 2000 ismert. Vásárhelyen egyébként előbb az izraelita felekezet állított táblát mártírjainak a zsinagóga falán. Ezt követte a Bethlen Gábor Gimnázium, a Sashalmi Olvasókör, majd a volt leventék egyesülete. Ők a Szent István téri katolikus templom bejárata mellett helyezték el hőseik névtábláját. De miután kétezernyi a megörökítésre váró név, Szalay Ferenc festőművész javaslatára, a 33