Delta, 1968 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1968-09-01 / 9. szám
baygon mmmmmmmmmmmm A leverkuseni Bayer Művekben kidolgozott új rovarirtószer. Különösen hatásos egy dél-amerikai poloskafaj, a triatomidák ellen, amelyek a dia- LEXIKON gas nevű rettegett betegséget okozó vérparazitákat terjesztik. A becslések szerint Dél-Amerikában 12 millió ember szenved e, ma még gyóCÍMSZAVAINK MÍG A LEGÚJABB LEXIKONOKBAN SEM SZEREPELNEK gyíthatatlan betegségben, de az új szer reményt nyújt leküzdésére. A magas kórokozói rokonai az álomkórt okozó vérparazitáknak. ELEKTROKLIMATÓRIUM ■■■■■ Dr. Werner Ransch-Froemsdorf, a freibergi egyetem klímafiziológiai intézetének vezetője javasolja e különös laboratóriumok felépítését, amelyeknek betegszobáiban mesterséges „elektroklímát” lehetne teremteni. A falat, a padlót és mennyezetet legalább egy-két milliméter vastagságú acéllemezzel bélelnék ki. A Szovjetunióban már építettek ilyen kísérleti klinikákat, de a meglevő betegszobákat is könnyen lehetne így „árnyékolni”. Legfőbb szerepük az lenne, hogy a különösen érzékeny betegeket megvédenék az ún. impulzussugárzás, s az időjárási frontjelenségek hatásától. Jó hír ez a „meteoropatáknak”. LÉGGÖMB-SPEKTROSZTRATOSZKÓP A Frauenhofer Intézet megbízásából épített léggömbtávcső, amelyet októberben bocsátanak fel Texasban, hogy műszereivel felvételeket készítsenek a Nap felszínéről. Súlya 1,2 tonna, s egy 60 méter átmérőjű, héliumtöltésű léggömb viszi majd fel 25 ezer méter magasságba. Tíz óra alatt 1500 színképet rögzít majd filmre, ezután a léggömböt felrobbantják, s a műszer ejtőernyővel tér vissza a földre A napfelszín folyamatainak alaposabb megismerését remélik a kísérlettől. Ez a naptevékenység maximuma idején fontos VÉSZHANGJELZŐ ■■■■■■■■■ Az erősen igénybe vett épületszerkezetek már bizonyos idővel öszszedőlésük előtt halk, csikorgó hangot adhatnak. E „vészjelző hangokat” az anyagban végbemenő kismértékű mozgások okozzák. Egyik típusukat az anyag mikroszkópos kristályai bocsátják ki a feszültség helyén, ahol az anyagfáradás jeleként hajszálnál is vékonyabb repedések keletkeznek. A jelenség különösképpen repülőgépszárnyakban és az épületek vasgerendáiban észlelhető. A repedés mentén elmozduló felületek másféle zajt keltenek. Angol kutatók épület- és hídszerkezetekbe különleges észlelő geofonokat építenek be, amelyek hangszóróhoz csatlakoznak. LENDKEREKES JÁRMŰVEK Új hajtómű-kiegészítő szerkezet, amely szovjet kísérletek szerint különösen a városi közlekedésben előnyös. Az autóbuszsofőröknek például sokszor kell fékezniük, majd újra gázt adniuk, s közben sok hajtóanyag megy veszendőbe. A hátsó tengelyre szerelt, henger alakú, légritkított terű dobozban elhelyezett lendkerék fékezéskor energiát vesz el, majd gyorsításkor ennek egy részét visszaadja. A számítások szerint az ilyen autóbuszok üzemanyagfogyasztása a felére csökken, a motor és a fékek élettartama pedig többszörösére nő, de felére csökken a levegőt szennyező kipufogó gázok mennyisége is. Lehetséges, hogy a lendkerekek kisebb hajókon, villamos mozdonyokon, villamosokon is alkalmazhatók lesznek. 26 ELEKTRONLAVINA-KAMRA BMB Villamos töltésű részecskék kimutatására szerkesztett új szovjet készülék. Legfontosabb alkatrésze két lemez, amelyek egymástól 30 centiméternyire helyezkednek el egy légritkított terű kamrában. A lemezek között billiomod másodpercenként egymillió voltnál nagyobb feszültséget hoznak létre, majd ezt rögtön meg is szüntetik. Amikor a lemezek feszültség alatt vannak, a közöttük levő villamos töltésű elemi részecskék felgyorsulnak és ütközéssel ionizálják a kamrában levő semleges gázatomokat, illetve molekulákat. A keletkező ionok és elektronok lavinaszerűen további atomokat ionizálnak, így elektronlavina alakul ki. A következő pillanatban azonban megszűnik a villamos tér, és az elektronlavina is eltűnik az ionok és elektronok rekombinációja következtében. Az elektronlavina tehát csak egybilliomod másodpercig »él«, de e rövid idő alatt is érdekes fizikai folyamatok mennek végbe benne. Ezeket a folyamatokat fotonok kibocsátása, tehát fény keletkezése kíséri, így minden elektronlavinát kis fénypont formájában meg lehet örökíteni a fényképezőlemezen. A következő billiomod másodpercben ismét létrejön a villamos tér, de akkorra már az elemi részecskék valamivel tovább repültek. Most itt alakul ki az elektronlavina és az azt kísérő fényfelvillanás. A készülék tehát lehetővé teszi, hogy a részecskék teljes röppályáját, illetve a kialakuló fényfelvillanásokat lefényképezzék.