Délvilág, 1991. október (48. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-01 / 230. szám
1991/230. október 1kedd A reggeli hírlap ára: 7,20 Ft Nem nyeli le a pénzt a A kereskedelem lelkiismerete — Talán kezdjük az elején! — 1975. május 1-jén alakul meg a KZR, három nagy zöldségtermelő gazdaság: a Szentesi Árpád és a Felszabadulás, valamint a Fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz hozta létre. Én ez utóbbiban voltam kereskedelmi főnök, onnan jöttem át ide. Harmincnyolc éve vagyok kereskedő, s most nyugdíjasként is dolgozom Visszakanyarodva 18-20 évet... annak idején már a téesznél kidolgoztam egy rendszert, amely akkor meghökkentő volt, hiszen amíg más kereskedelmi vállalatok általában 30 százalékos árréssel dolgoztak, én azt mondtam: 5 százalékból ki lehet hozni az összes költséget, öt éven át 3,6-4 százalék volt ez az érték, de még most is csak 9-12 százalék között mozog. Hogy a nagykereskedelmi vállalatok most mekkora árréssel dolgoznak, nem tudom, de az biztos, hogy a kiskereskedőké 100 százalék körüli... — Ne is csodálkozzon rajta, hiszen rengeteg a költségük. Egyébként bizonyíthatom, hogy Nyugat-Európában is így van, hiszen a tőlünk 2,20-ért vásárolt paprika ott 4,40-bekerül — persze, az árak márkában értendők. — Hogyan tudták ilyen kis költséggel fenntartani a telepet? — Heten voltunk összesen : egy targoncás, egy pénztáros, két adminisztrátor, két raktáros és egy értékesítésvezető. 1982-ben 450 millió forintos forgalmat bonyolítottunk. Azóta az itt dolgozók létszáma 45-46 fő, viszont tavaly már meghaladta az egymilliárd forintot az éves forgalmunk. Úgy tűnik az első nyolc hónap adatai alapján, hogy az idén túlszárnyaljuk az 1990-es árbevételt. — Nekem mindig gyanús, ha egy kereskedelmi cég illetékese dicsekszik. Lehet, hogy rossz berögződés, de az a tapasztalat, hogy akkor vagy a termelőt zsigereli ki, vagy a fogyasztók zsebére gazdagodik. — Ha hiszi, ha nem, a mi esetünkben egyik sepr igaz. Példának elmondom, hogy most 38 forintot adunk a termelőinknek azért a paprikáért, amit a Bosnyákon húszért tudnának csak eladni. — Ezt meg hogyan csinálják? — Egyrészt olyan külföldi üzleteket kötünk, hogy nekünk még így is megérje, másrészt most is kis árrést alkalmazunk harmadrészt pedig nem nyeljük le a pénzt, hanem visszaforgatjuk a termelésbe. Azt vallom, hogy a kereskedelemben a legfontosabb a lelkiismeretesség, s ha ilyen, akkor meg tud élni, a termelést viszont erősíteni, segíteni kell, mert mit ér a kereskedő áru nélkül? — Mit ért a kereskedelem lelkiismeretességén? — Például a tisztességes hasznot és a megbízhatóságot. A számítógépünk több mint ezer vevőnket tartja nyilván. Ezek egy része idejön vásárolni, a többieknek viszont mi szállítunk. Ha például egy tapolcai ABC- áruház vezetője azt kéri, hogy hétfőn a nyitásra legyen ott a megrendelt áru, akkor annak ott kell lennie. Ha első osztályú árut kér, akkor meg sem szabad próbálni a másodosztályút rásózni. A szezonban, ami nálunk áprilistól július végéig tart, naponta 20-30 kocsink van úton. Legtöbbször szombat-vasárnap is dolgozunk, hiszen az áruinknak a leszedéstől számítva 24 órán belül az üzletekben kell lenniük. Nagyon szigorúak vagyunk a termelőinkkel, de magunkkal szemben is. MEGYERI VALÉRIA Végre egy oázis! Alig mertem elhinni, hogy a gazdasági szabályozóktól, törvényektől — vagy hiányuktól —, pénztelenségtől és hitelképtelenségtől, valamint az eladatlan áruféléktől fuldokló magyar mezőgazdaságban van egy cég, ahol rendben mennek a dolgok. Pedig ilyet találtam, amikor minap a szentesi Korai Zöldségtermesztési Rendszernél (KZR) jártam, és Abonyi Sándor kereskedelmi vezetővel beszélgettem. Nem tudná pontosan, mennyi mérget, etettek Szél Árpáddal, a szegedi Tabán Llaikusszövetkezet elnökével, de a reakcióiból ítélve nem keveset. — Miért dühöng? — A vízművek ultimátuma vérlázító. Hónapok óta levelezgetünk egymással, hiába. · Levélváltásuk lényege? — A vállalat elég körmönfontan, de félreérthetetlenül próbálja monopolizálni a vízórák eladását. Felszerelését, cseréjét és a sarbantartását. — Ami többek között azt jelenti, hogy önök csak a Szegedi Vízművektől vásárolhatnak? — Így igaz. Mégpedig sokkal drágábban, mint másutt. — Konkrétan? — Megkerestük például azt a német céget, amelynek órái Európában már 15 éve ketyegnek. Nevük önmagában is garancia, árajánlatuik is igen kedvező. Tőlük az órákat 1980 forintért vásárolhatnánk — plusz áfa, amely visszaigényelhető! —, míg a Szegedi Vízművek 3120 forintot kérne tőlünk. © A német óra feltehetően nem felel meg a magyar szabványoknak. — A Minoltál szóba sem álltunk addig, míg be nem szerezték az Országos Mérésügyi Hivatalban a minőségi bizonyítványt. A szegedi vállalat azonban hajthatatlan. © Említette volt, hogy a művek nem csupán eladni akar ... — Igen. Egy levélben arra is felhívták a figyelmet, hogy az órák felszerelését, cseréjét kizárólag ők végezhetik. Más hiába vállalná olcsóbban, tehetetlenek vagyunk. Még megis fenyegettek bennünket egy 1975- ös Lázár-féle rendelettel. Hovatovább, a „vízmérők a szolgáltató tulajdonát képezik”. © Azok az órák, melyeket a lakók vásároltak a saját pénzükön? — Ne riadozzon, nem elmegyógyintézetben van, hanem kilencvenes évek Magyarországán. Mindennemű magyarázkodás helyett önmagáért beszél az a minisztériumi tájékoztató, melyre csak úgy mellesleghivatkozott a Szegedi Vízművek ésFürdők Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese, Fodor Lászlóné. Pedig a vizes tízparancsolat, úgy tűnik, mindenkirenézvést kötelező. Semmi lámnizátni, a vízművek kötelessége csupán annyi, hogy leolvasson és számlázzon. Szó sincs vízóraeladásról, szerelésről, cseréről. De még tulajdonjogról sem. A minisztériuimi parancsolatokhoz igazodván mind a tízkérdésünkre adott válasz a Lázár-i koncepcióra épült. Nevezetesen: a lajkó megveszi a vízórát a műveknek, melyet i az sajátjának tekint, és a továbbiakban szerel, cserél, karbantart. Amit pedig a minisztérium szőrmentén érint — teljes jogfosztás. Fodor Lászlóné azért bízik az önkormányzatban, mely hátha engedi őket tovább enyvezni — és diktálhatnák úgy, mint eddig. Valóban nincs menekvésünk ? Nos, tisztelt Szél Árpád elnök Úr! úgy tűnik, eljött az önök ideje. Jogszabály ugyan még nincs, de vége vízügyekben is a Lázár-korszaknak. Talán Szegeden is. P. BODZSÁR ERZSÉBET • Lázár már nem diktálhat • Lakók a légypapíron Vizes tízparancsolat Enyvez a Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalat. Több ezer lakó hiába menekülne más céghez, a ragasztó kiváló, lehetetlen az elszakadás. Higgyék el, nem a szeszély diktál, hanem a pénztárca. A fránya vízórákról van szó, melyekről már el is készítette diktátumát a művek, Pardon, a MŰVEK, így, csupa nagy betűvel. Magyarázat az alábbiakban. KENYEREK PRÓBÁJA. Tudjuk, a puding próbája, hogy megeszik-e, vagy nem. És mi a kenyerek próbája. A 3. oldalon található írásunkból megtudhatja. (Enyedi Zoltán felvétele) int azt tegnapi számunkban láthatta tisztelt Olvasónk, tudósítottunk a hétvégén Apátfalván megtartott agrárfórumról. Az írásban felelevenítettük Nagy-Husszein Tibor agrárszövetségi főtitkár előadásának a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos egyes részleteit. Nagy-Husszein bírálta a kormány sorozatosan elhibázott intézkedését, s az Országgyűlés nyakába is varrt jócskán negatívumokat. Rendben is lenne a dolog, a főtitkár kifejtette véleményét. Joga van hozzá. Csakhogy mondandóját úgy zárta, hogy ők, mármint a szakemberek, elvégezték feladatukat, most már a politikán a sor. Hogyhogy a politikán a sor? — kérdeztem magamban a cikk olvastán. Mert annak idején államigazgatás-jogi tanulmányaim során fejembe verték, hogy az Országgyűlés, a kormány nem politikai intézmény. Akkor Nagy-Husszein összekeverhet valamit. Vagy mégsem? Különböző pártok politikai harctere lenne parlamentünk, kormányunk? Az Országgyűlés sűrű üléseiről közvetített tudósításokat nézve-hallgatva néha úgy érzi az ember, az előbbi kérdésre kizárólag nemmel valótlan a válasz. Még akkor is, ha a képviselők hozzászólásaikban bele-beleszövik, hogy nem pártjuk érdekében, hanem a társadalomért szólnak. El is várjuk, ez a kötelességük. És az alsóbb államhatalmi szervektől is azt várnánk, hogy nem politikai csatározások színterei legyenek. Mert az önkormányzati testületek munkájában is vélni lehet olyan megnyilvánulásokat, hogy a viták mögött tulajdonképpen a pártok összecsapásai rejlenek. T. Te tegyék, mert nem erre esküdtek meg választóiknak, akiknek érdeke egészen mást kívánjak. S ha már fölhoztam a parlamenti tévéközvetítéseket, ide kívánkozik még egy megjegyzés. Az elmúlt napok egyik információja szerint szó van arról, hogy a T. Ház a jövőben csak bizonyos dolgokat enged üléseiről közvetíteni. Szarvashiba lenne. Ne rejtőzzenek el előlünk. Gyanússá válna a törvényhozók munkája, cselekedete. Maradjanak az ország szeme előtt. Lássuk, halljuk őket, még akkor is, ha a tévékamera el-elkap egy-egy bóbiskoló képviselőt. Ne szégyelljék. Hiszen mi is sokszor bóbiskolunk a képernyő előtt. Mint emlékezetes, július végén Szeged egyik dán szerelmese, Ole Weischer, Storstrom megye regionális kormányzatának tanácsadója, a két megye kapcsolatainak elmélyítésére, az együttműködés konkretizálására az őszre dániai látogatásra hívta meg a megyei közgyűlés elnökét, illetve néhány képviselőt. S íme, eljött az ősz, rövid látogatásra útnak indult delegációnk. Mely Dániai kapcsolat nek tagjai: Lehmann István elnök, valamint Ábel István felgyői és Börcsök Antal pusztamérgesi polgármester. A küldöttséggel együtt utazott dr. Farkas László államtitkár úr is, régiónk köztársasági megbízottja. VÁLLALKOZÁSSZERVIZ Gazdasági társaságok alapítása rendkívül olcsón, rövid határidővel befektetők, ötletek közvetítése menedzserbe tanácsadás. Kulcsrakész vállalkozások. Árualapok, szolgáltatások közvetítése keresése, ügynöklés. Magyar cégek képviselete külföldön, külföldi képviselete itthon Európára kiterjedő kapcsolatok. Telefon: 56-598 Telefax: 24-194. Reklámkampányok szervezése, arculattervek készítése, propagandakiadványok, prospektusok készítése! Marketing- stúdió.