Délvilág, 1991. október (48. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám

Brémában járt a Délvilág Rehabilitáció, német módra Németországban 45 ilyen intézmény van. A Reichs­bund kettőt tart fenn, ez a nagyobbik. 375 hely van, kollégiumuk 300 fős, és 200 dolgozójuk van. 24 millió az évi költségvetésük. Szakmai képzés folyik, állami elis­­mertségű végbizonyítvány­nyal. Emellett különféle pszichológiai, szociális szol­gáltatásokat biztosítanak. Komoly orvosi részleg, és magán-szakmunkásképző is­kola van a házban. A szakmai rehabilitáció Németországban három osz­lopon nyugszik. Az első az ilyen szakmai oktatási köz­pontok. Ezek szolgálnak a­ rokkant fiatalok elsődleges kiképzéséül. A második a szakmai támogatási közpon­tok, a felnőttek számára, azok átképzésére, akiknek már van szakmájuk, és megrokkannak, segíti az új szakma elsajátításában. A harmadik pedig a rokkant­műhelyek, olyan személyek számára, akik nem képesek egy szakmát elsajátítani, vagy pszichikai károsodás miatt nem képesek a ko­rábbi színhelyen folytatni a munkát. Ezt a felépítést a hetvenes években hozták létre. Kialakítottak egy há­lózati tervet, kiszámolták, hogy az egész országra hány ilyen intézmény szük­séges. Nem annyira didak­tikai, módszertani koncep­ció volt ez, hanem a statisz­tikai adatok alapján. Itt a szakma előtti tudni­valókat oktatják olyanok számára, akik még nem ké­pesek arra, hogy belefogja­nak egy szakma megtanulá­sába. Ezeket nevezik támo­gató, vagy elősegítő tanfo­lyamnak. Van egy négy hó­napos fázis, amiben egyál­talán kiválaszthatják ma­guknak a megfelelő szak­mát. Lehetőségük van arra is, hogy kipróbálják a szakmákat, amiket kínál­nak, és egy idő után dönte­ni tudnak, melyik tetszik. S van egy hónap arra, bír­ja-e csinálni, meggyőződ­het róla, képes-e annak a munkának a végzésére. , Foglalkoznak irodai mun­kaerőképzéssel, a kereske­delemmel kapcsolatban, aki­ket itt kiképeznek, iroda­­technikai szakokon dolgoz­nak: postaszétosztás, irat­rendezés, irattárolás. Szak­segéderőket képeznek a vendéglátóipar számára, fel­szolgáló, szobalány, háztar­tási alkalmazott, házvezető­nő, úri szabó és női szabó. Két szakmát tanítanak a fémfeldolgozásban, kettőt a fafeldolgozó iparban, padló­szőnyegezést és textíliás fal­burkolókat, továbbá fog­­technikusokat képeznek. A szakmák egy része kifeje­zetten a mozgássérültek szá­mára jó, mint a szabászat, az irodatechnika, a többi pe­dig inkább úgynevezett fo­gyatékosok számára van, ez nem egyenlő a szellemi fo­gyatékossággal, csak nehe­zen tanulnak. Foglalkoztat­nak úgynevezett „rohamos” betegségekben szenvedőket epilepsziásokat, például a fogtechnikusi és az irodai munkaerőknél. Képeznek szívbetegeket, vesebetegeket, akiknek a betegségét jól le­het gyógyszerrel karbantar­tani. Mennyiben nyújt többet egy ilyen ház, mint egy egy­szerű üzem? Az oktatás kis csoportokban folyik, az osz­tályokban körülbelül tíz ta­nuló van. Kínálnak célzottan egyes embereknek támogató, segítő oktatásokat. Korrepe­tálásszerű megoldást az úgy­nevezett tanulási fogyatékos embereknél, német nyelvben és számtanban. Különben nem tudják letenni majd a Kereskedelmi Kamara előtt a szakvizsgát, melynek fel­tételei azonosak a normál szakmunkásképzők követel­ményeivel. A Reichsbund hozta létre ezt az intéz­ményt, de a fenntartási költ­ségeket a munkaügyi hiva­tal, tehát az állam fedezi, fejkvóta alapján, ami 145 márka személyenként na­ponta. A szűk értelemben vett iskola költségeit pedig a tartomány fedezi. A tanu­lók havi 150 márka zseb­pénzt kapnak. A Délvilág kérdéseire el­mondták, hogy a mindenko­ri támogatás mértéke tár­gyaláson dől el a tartomá­nyi munkaügyi hivatallal. Ennek gazdasági feltételei vannak. Közvetlen összefüg­gés a politikai irányítással nem érzékelhető. Attól függ, milyen sikeres a német gaz­daság, nem attól, hogy ki van kormányon. Továbbá az innen ’89-ben kikerültek kö­zött másfél év után 13,7 szá­zalék volt munkanélküli. A tartományi átlag 10 száza­lék körül mozog. (MÉSZÁROS FERENC :Munkatársunk útját a Délvilág Rt. és az OTP Csongrád megyei fiókja támogatta.) Brémai tartózkodásunk első napja sajtótájékoztatóval kezdődött, melyet vendéglátónk, a Reichsbund szakmai oktatási központjának vezetői tartottak. Amely megválto­zott munkaképességű fiatalok átképzésével foglalkozik. fepgintarlapgife „Háború dúlt” Romániá­ban. A rend helyreállításá­ért, az állami és köztiintéz­­mények, a skatolnai objek­­tu­minak minősített létesít­ményeik védelméért a múlt heti­­bukaresti események alatt kifejtett tevékenységé­géről számolt­­be hétfőn a Parlament két­­házának együttes ülése előtt­­Doru- Viorel Ursiu belügyminisz­ter,­­Constantin Nicolae Spi­­roiu védelmi miniszter és Virgil­­Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője. A­­belügyminiszter szerint azokban a napollóban „hábo­rú dúlt”. A védelmi minisz­ter elismerte: bár mindent megtettek annak érdekében, hogy a demokráciában hasz­nálatos eszközökkel állítsák helyre a rendet, szeptember 26-án, a ttr ostrománál éles töltényt kényszerültek hasz­nálni a­­bejáratot támadó óriás daru feltartóztatására. A Román Hírszerző Szolgá­lat vezetője közölte: intéz­ményének imár a nyár fo­lyamán tudomása volt arról, hogy augusztus második fe­létől­­kezdve destabilizáló ak­ciók várhatók az országban. A Zsil-völgyi­­bányászok ál­talános sztrájkját és buka­resti akcióját az egyre foko­zódó elégedetlenséggel ma­gyarázta, annak okát pedig mindenekelőtt az árpolitiká­ban jelölte meg. Szavai sze­rint az ország „forró idő­szaknak néz elébe” A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség (RMDSZ) kész részt venni az új kor­mány megalakítását célzó tárgyalásokon — ezt a dön­tést hozta a szövetség elnök­sége kolozsvári ülésén. A­­ta­nácskozásról kiadott közle­ményében az elnökség ugyanakkor kilenc pontban fogalmazta meg alapelvek­­nek nevezett elvárásait a megalakítandó kormány programjával szemben. Egy pont foglalkozik a kisebbségi kérdéssel: eszerint az új kor­mány irányozza elő a nem­zetiségi jogok­­törvényes ke­reteinek megteremtését, az ezen jogok gyakorlásához szükséges "intézmények 'lét­rehozását, beleértve a­­nem­zetiségi ,minisztériumot is. Sikertelen betörés a dorogi OTP-be. Gázpiszt­ollyal és t­őrikéssel felszerelkezve­­ si­kertelen­­betörést kísérelt meg az OTP dorogi fiókjába Lóri­ncz József és Szabó At­tila helybeli fitkos. A szep­tember 2­7-ére virradó éjsza­ka falbontással akartak be­hatolni a pénzintézetbe, ahol már napo­kkal­­korábbam ala­pos szemlélt tartottak. Egy járókelő, akinek akciójuk köziben­­gyanússá váltak, ri­asztotta a rendőrséget. A do­rogi rendőrőrs járőrei perce­ken belül a helyszínre értek, és tetten is ér­ték a két­­betö­rőt. Szabó Attilának sike­rült elmenekülnie. Azóta is­meretlen helyen tartózkodik. A 25 éves Lőrtincz József be­vallotta tettüket. A szökés­ben levő, foglalkozás nélkü­li, büntetett előéletű, 26 éves Szabó Attila ellen a rendőr­ség izörzés­t adott­­ki. Felmentés­i kinevezés. A Magyar Köztársaság­­igaz­­ságügy­i minisztere dr. Koz­ma Pál vezérőrnagyot, a büntetés-végrehajtás orszá­gos parancs­nokhelyettesét október 1-jével — nyugállo­mányba vonulása miatt — beosztásából felmentette. Ez­zel egyidejűleg dr. Fekete Mihály ezredest nevezte ki országos parancsnokihelyet­tesnek. Fekete Mihály kine­vezéséig a Magyar Nemzeti Bankban a testületi szervek főosztályát vezette. Új fel­adatköre a büntetés-végre­­hajtás gazdálkodásának irányítása. Fogy a SZU aranya. Grigo­ri­j Javlinszki vezető közgaz­dász a szovjet televízió egyik műsorában kijelentette, hogy a Szovjetunió arany- és va­lutatartalékai drámai szint­re csökkentek, és az ország igen nehéz év elé néz. Jav­­l­inszkij szerint a Szovjet­unió tavaly áruba bocsátot­ta aranykészletének döntő részét és tartalékai jelenleg 240 tonnát tesznek ki; ke­ményvaluta tartalékai szin­tén kimerültek, napi problé­máikkal küzd az adósság­­visszafizetésben. A neves szovjet­­közgazdász elmond­ta:­­ a Szovjetunió arany­­tartalékai egy év leforgása alatt több mint kétharmad­dal csökkentek, és elveszí­tettük a keményvaluta-kész­­leteinket. Bár korábban a biztosító intézetek nem győzték hang­súlyozni, hogy csak a szol­­gáltatások­ban, nem pedig az árakban versenyeznek, úgy tűnik ,ma már a díjak sem egységesek, a­­biz­tosítók ára­ik­­kialakításával is igyekez­nek ügyfeleket toborozni — ez tűnt­­ki a Colonia német érdekeltségű biztosító rt. hétfői sajtótájékoztatóján. Bejelentették: október 1-je­ltől a­­Colonia új casco-bizto­­sií­tást ajánl ügyfeleinek, amely va­lószínűleg keveseb­be fog kerülni, mint a többi cégnél. A Colonia casco azért ol­csóbb — mondották a sajtó­­tájékoztatón — mert válasz­tási lehetőséget kínál. Köt­hető az autóra teljes körű, részleges és többféle kiegé­szítő biztosíték. A lényeg: ki­­ki olyan variációt választ­hat, amely anna­k kockázat­ra nyújt biztosítási fedezetet, amely saját megítélése sze­rint­­legiin­kább veszélyezte­ti gépkocsiját. Nem szüksé­ges tehát ítély­es körűen — töréskárra, ablaküvegekre, elemli­t károkra és lopásra — megkötni a szerződést. A dí­jakat egyébként nem gépko­csi típusokra, hanem értékre állapítják meg. 2 Olcsóbb cascót kínál a Colonia Ajánlanák­­azonban drá­gább gépkocsi-biz­tosítást is Club casco héven. Ennek jó­val magasabb a díja, mint a teljes­­körű cascóé, ám extra szolgál­tatásokat is nyújt, megtéríti például a javítás idejére igénybevett bérautó költségét. A Colonia azt ígéri — hangzott el a sajtótájékozta­tón —, hogy a károsult au­tósnak nem k­ell sorban áll­nia, várakoznia, sőt­ egy lé­pést sem tennie. Elég ha fel­hívja a biztosító ügynökét, a­ki a megbeszélt helyen és időben felméri a­­kárt, s in­tézkedik a­­kártérítési­­összeg gyors­­kifizetéséről. Számításaik szerint az ol­csóbb, ún. részleges casco lesz a népszerűbb. A Colo­nia egyébként a casco-piac 5 százalékát szeretné néhány éven belül­­megszerezni. Egy késői reggelen beül szervó­­kormányos Mezcijébe a Nyugati Politikus, munkahelyére indul. Megszokott mozdulattal bekapcsolja autórádióját, és az ismert szignál után meghallgatja a híreket. A be- Nana mondó most is a jugoszláv hely­zettel kezdi. Az események részle­tes taglalása — bombázások, raké­ták, mozgósítások, úttorlaszok — hidegen hagyja. A felkoncolások említésénél fut végig arcán egy enyhe fintor, de nem erre, hanem a halottak számára kíváncsi. Ha­marosan ezt is bemondják. A teg­napi harcok áldozatainak száma: huszonhat. A kocsijában levő no­teszre, mely gondosan a szélvédőre van rögzítve egy tapadókorong se­gítségével, felírja az előbb elhang­zott számot. A papírt kitépi, belső zsebébe csúsztatja. A munkahelyén gőzölgő feketeká­vé várja. Megdicséri titkárnője új frizuráját, elolvassa kedvenc napi­lapját, melyet, mint mindig, most is a sporthíreknél kezd. Minden a lehető legnagyobb rendben halad, csak az tölti el némi nyugtalanság­gal, hogy az újság huszonnyolc ha­lottról ír. Ez nem mindegy, hiszen neki pontosan könyvelnie kell az áldozatok számát. Némi fejtörés után huszonhét strigulát húz a „Ju­goszlávia” felratú dossziéban. A strigulák egyébknét szépen gyüle­keznek, nem ez lesz az első lap, ami be fog telni. Délben sajtótájékoztatóra hivata­los, ahol a jugoszláv válság van napirendben. Ott kifejezi nemtet­szését az újabb harcok miatt, vala­mint reményét a békés megoldást illetően. Ugyanakkor nem érti, hogy a halottak száma miért nő, mivel nekik egyes jugoszláv veze­tők „becsszavukat” adták, hogy nem lesz több öldöklés. Miután az újságírók befejezték kérdezőskö­­désüket, a sajtó nyilvánossága útján üzenetet intéz bizonyos jugoszláv politikusokhoz, amelyben erőteljes „naná”-val fenyegetőzik, miközben jobb kezén levő mutatóujját fel­emeli, és vésztjóslóan lendíti előre­­hátra. Délután telefonos láncot teremt nyugat-európai kollégáival. Megfo­galmazzák harminck­ettedik utolsó figyelmeztetésüket, egyeztetik a strigulák számát, és közösen meg­állapítják: egyikőjük „Jugoszlávia” feliratú dossziéja sem telt be ... TÓTH TAMÁS ATTILA Maczó Ágnes parlamenti jelzése a „törzsi háborúkról” • Pénz a rászorulóknak Bírák nyomás alatt Kupa Mihály képviselő be­iktatásával három óra után néhány perccel megkezdte hétfői plenáris munkáját az Országgyűlés. Anakronizmus, hogy a Szovjetunióban még mindig nem változott a megítélése az 1956-os magyarországi forradalomnak — mutatott rá az Országgyűlés hétfői munkanapját megelőző na­pirend előtti felszólalásában Csépe Béla keresztényde­­­mokrata képviselő. G. Nagy­­né Maczó Ágnes független képviselő — ugyancsak a na­pirend előtt — annak a vé­leményének adott hangot, hogy a demokrácia válság­ban van Magyarországon, s ennek oka az MDF és az SZDSZ által kötött paktum. Megfogalmazása szerint a rendszerváltás lassulásáért" a paktumosok a felelősek, „törzsi háborújukba be akar­ják vonni az egész orszá­got”, miközben a népet a paktummal kirekesztették a valódi politizálásból. Ezek után a képviselőház törvényjavaslatok sürgősségi tárgyalásáról döntött. Az Expo sürgősséggel történő megtárgyalásáról kedden döntenek a képviselők. A képviselők megkezdték a bíróságokról szóló 1972. évi törvény módosítására vo­natkozó törvényjavaslat tár­gyalását. Az előterjesztő, Balsai István igazságügy­miniszter előrebocsátotta, hogy a tervezet nem irányoz elő alapvető, lényegi eleme­ket érintő változtatásokat a bírói szervezetben A Magyar Demokrata Fó­­um képviselőcsoportjának állásfoglalását kifejtő Kur­­ucz Katalin támogatásáról biztosította az előterjesztést, és a szakmai érvek felsoro­­ásával elsősorban azt emel­te ki, hogy a mostani módo­sítások révén feloldható lesz a bírói karon belül jelenleg apasztalható bizonytalan­­ság. Hack Péter, a szabad­­demokrata frakció vezérszó­noka ellenben bejelentette, hogy a legnagyobb ellenzéki párt ebben a formájában nem tartja elfogadhatónak a törvényjavaslatot. A két vezérszónok után felszólaló Solt Pál, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke e sza­baddemokrata véleményre reflektálva megjegyezte, hogy ez idáig sem tapasztalt semmiféle kormányzati be­avatkozást munkája során, és leszögezte: a jövőben — ha esetleg történne is erre kí­sérlet — annak mindenkép­pen ellenáll. Solt Pál rész­letesen beszámolt a bírósá­gok működési nehézségeiről, a bírói kar túlterheltségéről. Hosszú beszédében a képvi­selők felelősségére is utalt, felolvasva egy levelet, amely­ben a T. Ház egyik — meg nem nevezett — tagja kép­viselői státuszát saját polgá­ri peres ügyében használta fel arra, hogy nyomást gya­koroljon a bíróságra. Ezután többen követelték, hogy ne­vezze meg az idézett levél szerzőjét, de Solt Pál a ne­vet csak az Országgyűlés el­nökének volt hajlandó meg­mondani. Kupa Mihály pénzügymi­niszter hétfőn, a kora esti órákban a költségvetés és az államháztartási törvény mó­dosítását előterjesztve szá­mos, részben már korábban is ismert támogató, kompen­zációs intézkedést jelentett be az energia-áremelések többletterhei­nek csökkenté­sére. Októberben a saját jo­gú nyugdíjban, özvegyi ellá­tásban és a mezőgazdasági szövetkezeti járadékban ré­szesülők közül 1200 forintot juttatnak azoknak, akik ha­vi 5500 forint alatti ellátást kapnak, 600 forintot mind­azoknak, akik ellátása nem éri el a havi 7000 forintot. Az egy- és kétgyermekesek 500 forintot, a három- és többgyermekesek, gyerme-­ kenként 750 forintot, az egyedülállók gyermekenként 1000 forintot, a tartósan be­teg, a testi vagy­ értelmi fo­gyatékos gyermeket nevelők 1000 forint egyszeri kiegé­szítést kapnak. Az intézke­dés több mint 1 millió nyug­díjast, a nyugdíjasok felét és 2,5 millió gyermeket érint. Külföldiek, stop? Néhány ikézen­­belül új jogi sz­abályozás szerint vállal­hatnak­ mun­kát a­­külföldiek Magyarországon. Egy mun­kaügyi, illetve­­bel­ügy­minisz­teri rendelet, valamint egy kormányrende­let módosí­­­tása szerez érvényt a szigo­rításnak. A m­unk­avállal­ásii enge­délyt a (külföldit alkalmazó munkát tartól­ak­i kell ma­jd beszereznie, a fővárosi, vagy az adott megyei munkaügyi központtól. í­gy ellenőrizhető lesz­­többek­­között a­z is, hogy mennyire valós, s nem fiktív munkahelyen kíván elhelyezkedni a (külföldi. A munkaügyi­­központok ■ az ado­tt szakmában­­tapasztal­ható munkanélküliség, a je­lentkező szakképesítése és más szempontok alapján mérlegelik az engedély ki­adását. A jogszabály szerint a munkaügyi miniszter az érdekegyeztető-­­tanács illeté­kes szakbizottságával kö­zösen a rendkívül nagy gon­dokkal­­küzdő szakmákban elrende­lheti a­­külföldiek al­kalmazásának­ tiltását. A­­munkavállalási engedély megadását­­követően az illető országban munkavállalási vízumért folyamodhat a kül­földi a magyar­­képviselet­hez. Csak e dokumentum birtokában vállalhatja el a múltkért Magyarországon. A harmadik rendelkezés, a­­kormányrendelet­­módosítá­sa a végrehajtás megfelelő ellenőrzéseihez, a szankcio­náláshoz adja meg a feltéte­leiket. Akik engedély nélkül alkalmaznak­­például külföl­di munkavállalót, a havi munkabér kétszeresét ,kell majd­­befizetniük a foglal­koztatási alapba. KEDD, 1991. OKTÓBER 1.

Next