Délvilág, 1993. augusztus (50. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

• Kisteleki az ország legjobb motoros rendőre Huszka Gábor győztes körei Előzőleg, a délelőtt folya­mán, a bejelentkezett nyolc megye legjobb tizennégy mo­torosa az elméleti részt tudta maga mögött - a vándorser­leget az összesített eredmény legjobbja kapta. Addig azon­ban meg kellett birkózni a te­rep nem mindennapi kanyar­bevételeivel, a lábtartás magas­ságát szinkronba kellett hozni az akadályok biztosította lehe­tőségekkel, s még az ügyességi követelményeknek is eleget kellett tenni... A mintegy 250 méteres pálya - ez, ugyebár, oda-vissza fél kilométer - a résztvevők egyöntetű vélemé­nye szerint rendkívül megter­helő, a szervezők válasza vi­szont így hangzott: - Ha ver­seny a verseny, így lesz igazi erőfelmérő! A rendkívüli hőség nehezítette a bukósisa­kosok dolgát, azt viszont a be­­avatatlan szemlélő is megálla­píthatta, hogy jól felkészült motorosok követték egymást a pályán. A zsűri összesítette az elméleti s a gyakorlati rész eredményeit, s az alábbi or­szágos sorrendet állapította meg: 1. egyúttal a legjobb mo­toros rendőrjárőrnek kijáró vándorserleg birtokosa: Husz­ka Gábor őrmester (Csongrád megye); 2. Tóth Károly főtör­zsőrmester (Budapesti RFK); 3. Kovács József főtörzsőr­mester (BRFK); 4. Cseppentő Lajos főtörzsőrmester (Hajdú-Bihar megye); 5. Kőszegi István őrmester (BRFK); 6. Matics Lajos (Pest megye). • A győztes, Huszka Gábor rendőr őrmester 23 éves, és 1991. november elseje óta szolgál a szegedi rendőrka­pitányságon. Kisteleken lakik a szüleivel, s gyermekkora óta kötődik a motoros járművek­hez. A járőr alosztály gépko­­csivezetőjeként a tavalyi török invázió alkalmával, a röszkei határszakaszon nőtt egybe az­zal a 650 köbcentis Yama­hával, aminek a nyergében tel­jesítette a végül győzelmet hozó távot. Véleménye szerint a rendkívül nehéz terep nem ördöngösséget, csupán önfe­gyelmet s pontosságot köve­telt. A Csongrád megyei se­lejtező verseny győzteseként­­a helybeliek színeiben részt vett még az országos versenyen a szegedi Császár Tibor és a ma­kói Farkas Szilárd főtörzsőr­mester) jó esélyekkel indult, jövőre készülhet a nemzetközi rendőrmotoros csillagtúra or­szágos előfutamaira, amit, más rendező hiányában, Csongrád megye magára vállalna. • Ez utóbbi információt Ko­vács Mihály őrnagy, a Csong­rád Megyei Rendőr-főkapi­tányság közlekedési alosztá­lyának vezetője is megerősí­tette. Elmondta: a megye útjain 54 motoros rendőr teljesít szolgálatot, s fokozott terhe­lésnek vannak kitéve a nemzet­közi átmenő forgalom miatt. Bár a balesetek száma 24 szá­zalékos csökkenést mutat, az elmúlt hónap halálos esetei katasztrófát sejtetnek: több külföldi állampolgár vesztette életét gyorshajtás miatt, mint bármikor. Az alosztály kutatja az operatív beavatkozás lehe­tőségeit­­ Kövegy térségében, ahol a helytelen sebességfel­mérés miatt történt sok baleset, okvetlenül cselekedni kell. P. S. Szombaton, egy órakor, midő­n a Mars téri vásárterü­leten felvonultak a versenyre készülő motoros rendőrök, a tizenévesek rögvest érdeklődési kört váltottak - úgy látszik, e közlekedési szempontból eléggé veszélyes technikai eszköznek még él a mítosza... A vásártér s a Gábor Dénes Szakközépiskola közötti területen megkez­dődött a terepverseny. 5-ös rajtszámmal Huszka Gábor (Fotó: Révész Róbert) Amerikai tervek a szerbek ellen Szarajevó és a többi ostromlott bosnyák város, va­lamint a segélyszál­lítmányok légicsa­pásokkal való meg­védését javasolja a hétfői brüsszeli NATO-tanácsko­záson az amerikai kormány. Ezt szi­várogtatták ki Wa­shingtonban, de a lapok vasárnap kö­zölt értesüléseiből nem világos, hogy a katonai fenyege­téssel csak nyomást akarnak-e gyako­rolni a genfi meg­állapodás érdeké­ben, vagy valóban bombázni készül­nek jövő héten a szerb tüzérséget. 2 Több termék és szolgáltatás ára emelkedett (Folytatás az 1. oldalról.) kell a felemelt összegeket fi­zetni. A Budapesti Közleke­dési Vállalat a jegyek árát nem emeli, a bérleteket pedig szep­tembertől árusítja drágábban. Mint ismeretes, a kormány döntött az áfa-kulcsok emelé­sével egy időben életbe lépő lakossági kompenzálás mód­járól és mértékéről. Az Ország­­gyűlés határozatának megfe­lelően 1500 forint egyszeri kiegészítő támogatást kapnak a 10 ezer forint havi bruttó mun­kabért el nem érő munka­­vállalók és a 10 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjjal, illetve nyugdíjszerű ellátással rendel­kezők, továbbá a jövedelem­­pótló támogatásban részesülő munkanélküliek, és azok, akik rendszeres pénzbeli ellátást kapnak az önkormányzattól. A 15 ezer forint havi bruttó munkabért el nem érők és a 10 ezer-11 ezer 300 forint közötti nyugdíjjal, illetve nyugdíjszerű ellátással rendelkezők 1000 forint egyszeri pótlékra jogo­sultak. A két gyermeket nevelő családok 1800, a három vagy több gyermekesek 4000 forint egyszeri támogatást kapnak. A kabinet a parlamenti ha­tározatot kiterjesztve bevonta a kompenzálási körbe a szülési szabadságon levőket, a terhes­ségi gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási segélyt és a gyermekgondozási díjat igény­be vevőket, továbbá a gyer­meküket egyedül nevelő, illet­ve a beteg, fogyatékos gyer­meket nevelő egygyermekes, családi pótlékra jogosult csa­ládokat. A gyesen lévő kisma­mák egységesen 1500 forintot kapnak, s ugyanennyi jár a gyesre és a gyedre jogosultak­nak, ha az ellátásuk havi 10 ezer forintnál nem nagyobb. Amennyiben járandóságuk 10 ezer és 11 ezer 300 forint kö­zött van, akkor egyszeri alka­lommal 1000 forintot kapnak. A pótlólagosan bevont csalá­doknak nyújtandó támogatást a költségvetés általános tarta­lékából fedezik. Az egyszeri pótlékot minden jogosult szep­temberben kapja meg. Az izraeli legfel­sőbb bíróság vasár­nap legalább tíz nappal elhalasztotta a 73 éves John Demjanjuk kitolon­colását az ország­ból. Ez idő alatt a legfőbb ügyész ki­vizsgálja azt, hogy lehetséges-e újabb bírósági tárgyalást kezdeményezni az 1988-ban tömeg­gyilkosság vádjával halálra ítélt, majd a múlt hét csütört­ökén felmentett Demjanjuk ellen. Az eredeti terv szerint az ukrán származású Dem­­janjukot vasárnap délután szállították volna Kijevbe. Idő­közben azonban a Kach elnevezésű jobboldali, nacio­nalista párt, vala­mint hat, az egykori náci táborokat meg­járt túlélő keresetet nyújtott be a leg­felsőbb bíróságon, azt állítva, hogy Demjanjuk a sobi­­bori koncentrációs táborban részt vett zsidók megsem­misítésében. Öt éve Demjan­­jukot azzal a váddal ítélték el, hogy ő volt a treblinkai megsemmisítő tá­bor „Rettegett Iván­ja”. Egy később előkerült szovjet dokumentum azon­ban kétségessé tet­te, hogy az elítélt azonos lenne a treblinkai hóhérral, ezért a napokban felmentették. A most benyújtott ke­reset azt állítja, hogy Demjanjuk Sobiborban részt vett a zsidók meg­semmisítésében. A legfelsőbb bíróság ennek alapján utasí­totta a főügyészt, hogy vizsgálja ki az új per kezdemé­nyezésének a lehe­tőségét. Újabb fordulat a Demjanjuk-ügyben Őrség és vidéke Zala megye Magyarország délnyugati sarkában helyez­kedik el. Dombokkal, völ­gyekkel tagolt, szemet gyö­nyörködtető vidék. Területének nagyobb része a nyugat-ma­gyarországi peremvidékhez sorolható, északkeleten a Du­nántúli-középhegységhez tar­tozó Keszthelyi-hegység teszi változatossá, délkeleti részét dél-zalai dombság néven em­legetjük. A 3784 négyzetkilo­méteres zalai földön 346 lakott hely van. A 256 önkormányzat területén ma 306 ezer ember él. Városai közül a legnagyobb lélekszámú (65 ezer lakos) Zalaegerszeg megyei jogú város egyúttal megyeszékhely is. Történelmileg és gazdasági szerepét tekintve is jelentős Nagykanizsa megyei jogú vá­ros (55 ezer lakos), míg ide­genforgalmi szempontból ki­emelkedő fontosságú a Balaton fővárosaként számon tartott Keszthely, Zalaszentgrót, Len­ti, Letenye és Hévíz a közel­múltban kaptak városi rangot, mellyel fejlődésük is felgyor­sult. A domborzat erős tagoltsá­gának, a talaj összetételének köszönhető a változatos nö­vénytakaró és a sokszínű zárt erdők. A megye állatvilága ugyancsak gazdag, őz- és vad­disznóállománya gazdasági szempontból is számottevő, a zalai szarvas pedig messze föl­dön híres. Az utóbbi évtizedekben ha­talmas változások következtek be a megye gazdasági szerke­zetében, így a mezőgazdaság mellett egyre jelentősebb sze­repet tölt be az ipar, illetve erősödik az idegenforgalmi, szolgáltatási szféra súlya is. A megye jelentős természeti erőforrásokkal rendelkezik. A gazdaság fejlődése szempont­jából döntő fontosságú volt a földben rejlő szénhidrogén­kincs (kőolaj, földgáz) feltárá­sa, mely jelentős hatást gyako­rolt az ipar fejlődésére is, mi­vel magával hozta a kőolaj­feldolgozáshoz és szénhidro­gén-bányászathoz kapcsolódó gépek, berendezések gyártá­sának kialakulását. A fakiter­melés és fafeldolgozóipar ma is jelentős tényezője a megye iparának, melyet a viszonylag nagy volumenű faexport, illet­ve két nagy bútorgyár (Zala-, illetve Kanizsa Bútorgyár), és számos kisebb bútoripari szö­vetkezet, vállalkozás teljesít­ménye reprezentál. A dombor­zati, geológiai viszonyokból jelentős esemény szín­helye lesz Ópusztaszer augusztus 18-án. Göncz Árpád köztársasági el­nök részvételével akkor rendezik meg hazánk 19 megyei önkormányza­tának országos gyűlését. A megyei önkormány­zatok határozatképes létszámban lesznek je­len, s a tervek szerint el­fogadnak egy közös do­kumentumot. Az ese­ményre készülődve na­ponta bemutatjuk Ma­gyarország 19 megyéjét, adódóan a megye jelentős agyagvagyonnal rendelkezik, melynek felhasználása elsősor­ban a téglaiparban történik, nagyrészt hagyományos tech­nológiával. Ki kell emelni még az egyre növekvő exportot bonyolító Zalakerámia Rt.-t. Az óvodák száma 164, a 137 általános iskolában közel 34 ezer tanulót nevelnek a megye pedagógusai. A 25 kö­zépiskola 15 ezernél több ta­nulót képez. Egy egyetem, egy főiskola és egy főiskolai kar képviseli a felsőoktatást. Az 1960-as évek elején telepedtek le azok a képző- és iparművészek, akik ma is meg­határozó szerepet töltenek be a megye művészeti életében. A néphagyományok őrzése, a tárgyalkotó népművészet ápo­lása országosan is kiemelkedő színvonalú. A kulturális élet területén jelentős változások történtek. 1982 óta újra van színháza Zalának. Az 1965-ben megnyitott zalakarosi termálvíz komplett gyógyászati szolgáltatásaival méltán népszerű a külföldi tu­risták körében. Újabban Lenti, Kehidakustány termálfürdői várják a pihenni, gyógyulni vá­gyókat. Zalaegerszeget és vidékét a múzeumok és műemlékek mi­att is érdemes felkeresni. A Göcsej-Hetés-Lenti térséget elsősorban tájképi és néprajzi értékei miatt ajánljuk úticélul. Nemzetközi néptáncünnep A Dugonics téri szökőkútnál felállított színpadon a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál 15 résztvevő együttese mutatott be rövid, bemutatkozó programot szombaton délután, az ünnepélyes fesztiválmegnyitó alkalmával. Az újszegedi színpadon szombaton és vasárnap este megtartott folklór­bemutatókon már teljes pompájá­ban láthatta a közönség­­ első­sorban a Közép-európai hagyo­mánykincset, hiszen az együttesek többsége a környező országokból érkezett. A tőlünk távolabbi nép­tánckultúra értékeit a Bretagne­­ból, illetve az Isztambulból jött vendégek mutatták meg. Vasár­nap a város három terén is utcai bemutatókat tartottak - s végre valódi fesztiválhangulatot terem­tettek Szegeden a táncosok, zené­szek, énekesek. A héten valameny­­nyien próbálják a Mesemondó című fesztiválzáró gálaműsort, amelyet 6-án és 7-én a dómszín­padon láthatunk. Képünkön: az isztambuliak bemutatója. (Fotó: Gyenes Kálmán) HÉTFŐ, 1993. AUGUSZTUS 2.

Next