Délvilág, 1993. október (50. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-20 / 245. szám

/]_% . .. *_­ _LI__________________________B.. ................... ._________L....................................................... A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE ­ Állástalan műszakiból euromérnök Mit csinál a mérnök, ha elveszíti az állását? Újat keres, munkanélküli-segélyre megy, ezzel-azzal próbálkozik, csak­úgy, mint a többi munka­­nélküli? Egy részük talál is valamilyen munkahelyet. Nem biztos, hogy képesítésének megfelelőt. Más részük még vár, reménykedik. Harmincan azonban úgy gondolták, újra beülnek az iskolapadba. Ki­használva a Gépipari Tudo­mányos Egyesület 900 órás tanfolyamát, amelyet tavaly indítottak munkanélküli mér­nökök számára, azzal a céllal, hogy a kor követelményeinek megfelelő tantárgyakból bi­zonyítványt szerezve megpá­lyázhassák például az euro­­mérnöki oklevelet. Hogy ki lehet euromérnök? Nos, az euromérnöki cím „pra­­xisorientált” oklevél, melynek tulajdonosa Európa-szerte alkalmas mérnöki munkára. Vagyis a diploma konver­tibilis. Ezt az oklevelet mű­szaki felsőfokú végzettség és mérnöki gyakorlat birtokában az előírt kiegészítő tanul­mányok után, egy idegen nyelv tárgyalószintű ismerete mellett, pályázati úton lehet elnyerni. Méghozzá a FEAM­, a Nem­zeti Mérnökszervezetek Euró­pai Szövetségének magyar nemzeti bizottsága révén. Aki euromérnök lesz - Ma­gyarországon eddig 200-an nyerték el e címet - annak je­lentősen megnőnek az esélyei külföldi munkavállalásnál, vagy itthon, a külföldi tulaj­donú cégeknél való alkalma­zásra. Az euromérnökök ada­tait, szakképzettségét nyilván­tartja a FEAM­ párizsi adat­bankja, szakértői bizottságokba ajánlja, delegálja. Harmincan, akik ezekben a napokban vehették át bizo­nyítványukat, nyolc hónapig naponta hat órában olyan tan­tárgyakkal foglalkoztak, me­lyeknek ismeretét a vállalatok, vállalkozások elvárják a mű­szakiaktól, meg olyanokkal, amelyek önálló műszaki jel­legű termelő, szolgáltató vál­lalkozás indításához szüksé­gesek. Hogy csak néhány tan­tárgyat említsünk, 200-200 órát fordítottak a műszaki menedzsmentre és az idegen nyelv (német) tanulására, 80 órát tett ki a minőségbiztosítás, 70 órát a számítógépes ter­vezés. Egyenként 50-50 órát igényelt a biztonságtechnika, az informatika, a kisvállalko­zói alapismeretek, a műszaki költségtervezés, a számvitel, az adózás, a banki ismeretek. Akik elvégezték az átképző kurzust, minden bizonnyal hamarosan álláshoz jutnak. De mivel igény van rá, a Gépipari Tudományos Egyesület no­vemberben két újabb tanfo­lyamot indít. Egyet a fővá­rosban, egyet pedig a nehéz helyzetben lévő északkeleti ré­gióbeliek számára, Kazinc­barcikán. A tanfolyam a dek­laráltan állástalan felsőfokú műszaki végzettségűek szá­mára ingyenes. Noha a képzési költség személyenként 180 ezer forint, ám ezt a budapesti tanfolyamnál átvállalta a Fő­városi Munkaügyi Központ, a kazincbarcikai képzéshez pedig a Munkaügyi Minisz­térium pályázatán nyert le­hetőséget a GTE. Mindkét átképző tanfolyamra még várnak jelentkezőket. (Kádár ) Euromérnök. Hogy erre eddig senki sem gondolt? Az eddig ismert tudomá­nyos fokozatok közül meg­szűnik a dr. univ. és a kandi­dátusi, és bevezetik a PhD fokozatot. Nem lehet mondani, hogy túl sok idő állt az egye­temek oktatóinak rendelke­zésére a doktori képzés alap­jául szolgáló programok elké­szítésére. Az Ideiglenes Or­szágos Akkreditációs Bizottság ráadásul kemény feltételeket állított. A pályázatokat a ta­vasszal adták be és még a nyár egy részét is ezzel a munkával töltötték. Megérte? - kérdez­tem a rektorhelyettest. - A mi egyetemünknek fel­tétlenül, hiszen csak két, a JATE-nél jóval nagyobb bu­dapesti intézmény előzött meg bennünket ebben a - nyugod­tan mondhatom - egyetemek közötti versengésben. Október 1-től több, mint 100 doktoran­dusz képzését kezdhettük meg; pontos számot két okból nem tudok még mondani: egyrészt azért, mert külön keretet kaptunk más országok magyar anyanyelvű hallgatóinak kép­zésére, másrészt annyira fris­sen fogadta el az IOAB a pá­lyázatokat, hogy változhat meg a végleges létszám. - Milyen tudományterü­leteken indulhat a legmaga­sabb szintű posztgraduális kép­zés a szegedi tudományegye­temen ? - A Természettudományi Karon és a Bölcsészettudo­mányi Karon 9-9 doktori prog­ramot fogadott el a bizottság, a Jogtudományi Karon egyet. Számos programunk további alprogramokra oszlik, anélkül, hogy ezeket is részletezném - a matematika, a számítástu­domány, a fizika, a kémiai tudományok, a környezeti ké­mia, a földtan, a természetvé­delmi ökológia, a molekuláris sejtbiológia, a neurobi­ológia, az elméleti nyelvészet, a pe­dagógia, az irodalomtudo­mány, a szláv nyelvtörténet, az ugor és szamojéd nyelvek, a német nyelvészet, a magyar nyelvészet, a magyar medie­­visztika, az összehasonlító tur­kológia, valamint a jog- és államtudományok azok a tudo­mányágak, amelyekben jogo­sultak vagyunk a doktorandusz képzésre. Ez tulajdonképpen a JATE-n folytatott tudományos munka elismerése, igen jó eredmény.­­ Információim szerint­­ a JATE doktoranduszi képzést támogató MKM pályázat alap­ján­­ már májusban kiírták a leendő doktoranduszoknak a pályázatot, amikor még a bizottság el sem dönthette, mely tudományokban induljon a képzés. A TTK már júniusban megszervezte a felvételi vizs­gákat. Klukovits Lajos biztosan tudja: miért volt szükség némi hazárdírozásra? - Inkább azt mondanám: bíztunk abban, hogy jó pályá­zatokat írtunk - majdnem vala­mennyi programunkat akadé­mikus vezeti, a biológiai prog­ramok az SZBK-val együtt­működésben készültek - és tudtuk, hogy időben kell lépni. A jelentkezőknek - 140-en voltak - vizsgát kellett tenni, közülük került ki a jelenlegi 60 doktoranduszunk.­­ A törvény szűkszavúan ugyan, de rendelkezik a PhD fokozat megszerzésének fel­tételeiről, a vizsgákról, az önálló tudományos munkáról, de nem találtam a finanszíro­zásról szóló fejezetet.­­ Pedig van. Az éves köz­ponti költségvetési törvényben meghatározott keretből finan­szírozzák. Kidolgoztak egy pontrendszert, amelynek az a lényege, hogy tudományte­rületek és a nappali tagozatos hallgatói létszám szerint oszt­ják fel a doktorandusz kép­zésre jogosult egyetemek között az idei három hónapra rendelkezésre álló pénzt. - Beszéltem egy dokto­­randusszal, aki az idén szerzett diplomát, s az utolsó ösz­töndíja óta egyetlen fillért sem kapott. Miből él az a fiatal ember, akit a szülei nem tud­nak támogatni? - Valóban csak ezután jutnak az első havi pénzükhöz a hallgatóink, hiszen - miután a többség csak október elsején kezdett - az egyetem még egyetlen fillért sem kapott a beindított képzésre. Tudjuk, hogy némelyek elég súlyos helyzetben vannak, de remél­jük, mielőbb megkaphatjuk az ösztöndíjukat az MKM-től. Ennek összege havi 14 ezer 400 forint lesz személyenként. - Rektorhelyettes úr már említette, hogy az akkreditáció az intézmény eredményességét mutatja. Milyen összegyetemi előnyei vannak még a dok­torandusz képzésnek? - A törvény szerint az az egyetem és azokban a tudo­mányágakban jogosult habi­­litációs eljárás lefolytatására, amely a PhD doktori képzésre is jogosult. Amely tudomány­ágakban nincs képzési jogunk, azokban nem ítélhetjük meg az oktatói, kutatói és előadói erényeket, vagyis nem tudunk „házon belülről” kinevezni professzorokat és csökkennek az esélyeink a kutatásokat finanszírozó hazai és külföldi támogatások elnyerésében.­­ Ezek szerint most valóban megmérték az egyetemeket, ha tetszik, át vannak világítva; lehetséges, hogy egyenlőtelen fejlődés veszi kezdetét nemcsak az egyetemek között, hanem intézményen belül is? - Mivel a graduális képzést a nappali tagozatos létszámmal arányosan finanszírozzák, és mert a több hallgató oda megy, ahol - a doktori képzés joga miatt is - nagyobb a szakmai presztízs, az előnyök halmo­zottan jelentkezhetnek. Két­ségtelenül a hátrányok is, s esetleg hosszú éveket vesz igénybe, amíg azokon a terüle­teken, amelyek most nem kap­tak jogosítványt a doktori képzésre, kemény munkával be lehet hozni a lemaradást. De senki előtt nincs elzárva az út. Mindenképpen rendkívül je­lentős változást sikerült vi­szonylag rövid idő alatt pro­dukálni a felsőoktatásban, amely - természetesen ha az anyagi támogatás is folyamatos lesz - feltétlenül a fejlesztést jelenti. A képzési idő ötről nyolc évre nőtt - egyelőre országosan ezer hallgató szá­mára. - Mennyi plusz munkát kíván a tudományos képzés és mennyi plusz pénzt jelent az egyetemi oktatóknak? - Plusz­jövedelem nem jár vele, munka annál több. A programvezetők teljes szakmai és anyagi felelősséggel tartoz­nak a három éves képzési időben a programért, a részt­vevő személyek munkájáért, az anyagi ráfordításokért. Létre kell hoznunk az Egyetemi Doktori Tanácson belül az akkreditációs és a habilitációs bizottságot, mindkét eljárás - a PhD doktori és a habilitációs - szabályait meg kell alkotni. Sulyok Erzsébet Az új országos rangsorban harmadik a JATE Sebességváltás a felsőoktatásban A tudományos minősítés rendszerének átalakításában jelentős állomás, hogy a felsőoktatásról szóló törvény az egyetemek jogkörébe utalta a doktori képzést és a dok­tori (PhD) fokozat odaítélését. Mivel a jogot nem auto­matikusan kapták meg az intézmények, hanem az Ideig­lenes Országos Akkreditációs Bizottság pályázatok alapján bírálta el, hogy mely egyetem, mely tudomány­ágakban jogosult a doktorandusz képzésre, a változás egyszersmind erőteljesen differenciáló hatású. Egyik következménye, hogy azoknak az intézményeknek, amelyek több tudományágban szereztek képzési és minősítési jogot, megnő a szakmai-tudományos és társadalmi rangja. Ebben a friss országos rangsorban a József Attila Tudományegyetem az előkelő harmadik helyet foglalja el. Hogyan változtatják meg az új fejlemények a JATE működését? - erről beszélgettem dr. Dékány Imre általános és tudományos rektor­helyettessel, a JATE Doktori Tanácsának elnökével és dr. Klukovits Lajossal, a Természettudományi Kar dékánhelyettesével, a Doktori Tanács titkárával. Biotechnológia Jancsit megijedtem, amikor az Egy százalék tema­­tk­tikus mellékletei közé a tudományt is besorolták. A pénzvilágról könnyű több oldalon keresztül beszélni, az autókat csak szeretni kell és már telnek is a kolumnák, de hogy a tudomány miként kapcsolódik a pénzhez, a gazdasághoz. ■■ Pedig kapcsolódik, mégpedig egyre inkább, s erre az összeállítás anyagai a szolgálnak bizonyítékul. Az egyetemen a közgazdaságtudományt, első diploma utáni munkahelyemen a statisztikatudományt próbáltam tőlem telhetően elsajátítani, s azóta nem is nagyon kerültem közelébe ennek a területnek. Pontosabban még hivatalnok koromban csináltam egy statisztikai elemzést a biotechnológiáról, ami nem volt túl nagy teljesítmény, hiszen ablakomból láthattam a a laboratórium új épületét. A néhány oldalas írásnak csodájára járt a budapesti központ és mindjárt rendszerbe is akarták foglalni az egész biotechnológiát. A­zután valahogy elcsöndesedtek a hullámok és ami­kor az autószalon is megjelent a laboratórium földszintjén, tudni lehetett, hogy ez bizony - egyebek mellett - pénzkérdés. Mikor lesz ebből olyan bio­technológia, amit már a statisztikusok is leírhatnak saját algoritmusukkal - tettem fel a kérdést, akkor. Azóta természetesen sok minden mozdult, a rendszerre egy ideig még bizonyára várni kell. Iparosképzés Annak idején, pontosan 1984-ben a Kisiparosok Orszá­gos Szövetsége oktatási intéz­ményt hozott létre a kisipa­rosok képzése végett. Hamar kiderült azonban, hogy erre nemigen van igény, így a rend­szerváltás környékén leendő vállalkozókat kezdtek oktatni. Kezdetben csak Budapesten, később országos hálózatban. 1989-ben Szegeden is létrejött egy „kirendeltség”. A gazda­sági átalakulás hatására ez az intézmény két évvel ezelőtt káeftévé lett, neve Intermer­­kant-ra változott,, a KIOSZ IPOSZ-szá alakult. Mindez azonban nem segített, az új gazdasági társaság kis híján tönkrement. Idén nyáron a vezetők tárgyalást kezdtek a Magyar Iparszövetség Oktatá­si Központjával - egykor OKISZ, vidéken KISZÖV. Az iparszövetség úgy döntött, megveszi az egész hálózatot központostul, kirendeltsé­gestül, mely utóbbiak száma közben hatra emelkedett. Augusztus elsejétől tehát az oktatásszervezési tevékenység az iparszövetség égisze alatt folyik. Persze, nem a név és gazdacsere mentette meg a vállalkozást. Sokkal inkább a munkanélküliség diktálta igény az átképzésekre, a piacon elad­ható tudás megszerzésére. A szegedi kirendeltség három év alatt a Munkaügyi Központ támogatásával 350 munkanél­külit képzett át 10-13 hónapos tanfolyamokon szakmunkássá. Vannak persze olyanok is, akik igyekeznek megelőzni a bajt: 600 munkahellyel rendelkező polgár vett részt szakképző, betanító tanfolyamokon. Még­hozzá - és a dologban ez az érdekes - nem a manapság oly divatos kereskedő vagy a szol­gáltató szakmákban, hanem ipari területen. K. G.

Next