Délvilág, 1993. október (50. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-20 / 245. szám
/]_% . .. *_ _LI__________________________B.. ................... ._________L....................................................... A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE Állástalan műszakiból euromérnök Mit csinál a mérnök, ha elveszíti az állását? Újat keres, munkanélküli-segélyre megy, ezzel-azzal próbálkozik, csakúgy, mint a többi munkanélküli? Egy részük talál is valamilyen munkahelyet. Nem biztos, hogy képesítésének megfelelőt. Más részük még vár, reménykedik. Harmincan azonban úgy gondolták, újra beülnek az iskolapadba. Kihasználva a Gépipari Tudományos Egyesület 900 órás tanfolyamát, amelyet tavaly indítottak munkanélküli mérnökök számára, azzal a céllal, hogy a kor követelményeinek megfelelő tantárgyakból bizonyítványt szerezve megpályázhassák például az euromérnöki oklevelet. Hogy ki lehet euromérnök? Nos, az euromérnöki cím „praxisorientált” oklevél, melynek tulajdonosa Európa-szerte alkalmas mérnöki munkára. Vagyis a diploma konvertibilis. Ezt az oklevelet műszaki felsőfokú végzettség és mérnöki gyakorlat birtokában az előírt kiegészítő tanulmányok után, egy idegen nyelv tárgyalószintű ismerete mellett, pályázati úton lehet elnyerni. Méghozzá a FEAM, a Nemzeti Mérnökszervezetek Európai Szövetségének magyar nemzeti bizottsága révén. Aki euromérnök lesz - Magyarországon eddig 200-an nyerték el e címet - annak jelentősen megnőnek az esélyei külföldi munkavállalásnál, vagy itthon, a külföldi tulajdonú cégeknél való alkalmazásra. Az euromérnökök adatait, szakképzettségét nyilvántartja a FEAM párizsi adatbankja, szakértői bizottságokba ajánlja, delegálja. Harmincan, akik ezekben a napokban vehették át bizonyítványukat, nyolc hónapig naponta hat órában olyan tantárgyakkal foglalkoztak, melyeknek ismeretét a vállalatok, vállalkozások elvárják a műszakiaktól, meg olyanokkal, amelyek önálló műszaki jellegű termelő, szolgáltató vállalkozás indításához szükségesek. Hogy csak néhány tantárgyat említsünk, 200-200 órát fordítottak a műszaki menedzsmentre és az idegen nyelv (német) tanulására, 80 órát tett ki a minőségbiztosítás, 70 órát a számítógépes tervezés. Egyenként 50-50 órát igényelt a biztonságtechnika, az informatika, a kisvállalkozói alapismeretek, a műszaki költségtervezés, a számvitel, az adózás, a banki ismeretek. Akik elvégezték az átképző kurzust, minden bizonnyal hamarosan álláshoz jutnak. De mivel igény van rá, a Gépipari Tudományos Egyesület novemberben két újabb tanfolyamot indít. Egyet a fővárosban, egyet pedig a nehéz helyzetben lévő északkeleti régióbeliek számára, Kazincbarcikán. A tanfolyam a deklaráltan állástalan felsőfokú műszaki végzettségűek számára ingyenes. Noha a képzési költség személyenként 180 ezer forint, ám ezt a budapesti tanfolyamnál átvállalta a Fővárosi Munkaügyi Központ, a kazincbarcikai képzéshez pedig a Munkaügyi Minisztérium pályázatán nyert lehetőséget a GTE. Mindkét átképző tanfolyamra még várnak jelentkezőket. (Kádár ) Euromérnök. Hogy erre eddig senki sem gondolt? Az eddig ismert tudományos fokozatok közül megszűnik a dr. univ. és a kandidátusi, és bevezetik a PhD fokozatot. Nem lehet mondani, hogy túl sok idő állt az egyetemek oktatóinak rendelkezésére a doktori képzés alapjául szolgáló programok elkészítésére. Az Ideiglenes Országos Akkreditációs Bizottság ráadásul kemény feltételeket állított. A pályázatokat a tavasszal adták be és még a nyár egy részét is ezzel a munkával töltötték. Megérte? - kérdeztem a rektorhelyettest. - A mi egyetemünknek feltétlenül, hiszen csak két, a JATE-nél jóval nagyobb budapesti intézmény előzött meg bennünket ebben a - nyugodtan mondhatom - egyetemek közötti versengésben. Október 1-től több, mint 100 doktorandusz képzését kezdhettük meg; pontos számot két okból nem tudok még mondani: egyrészt azért, mert külön keretet kaptunk más országok magyar anyanyelvű hallgatóinak képzésére, másrészt annyira frissen fogadta el az IOAB a pályázatokat, hogy változhat meg a végleges létszám. - Milyen tudományterületeken indulhat a legmagasabb szintű posztgraduális képzés a szegedi tudományegyetemen ? - A Természettudományi Karon és a Bölcsészettudományi Karon 9-9 doktori programot fogadott el a bizottság, a Jogtudományi Karon egyet. Számos programunk további alprogramokra oszlik, anélkül, hogy ezeket is részletezném - a matematika, a számítástudomány, a fizika, a kémiai tudományok, a környezeti kémia, a földtan, a természetvédelmi ökológia, a molekuláris sejtbiológia, a neurobiológia, az elméleti nyelvészet, a pedagógia, az irodalomtudomány, a szláv nyelvtörténet, az ugor és szamojéd nyelvek, a német nyelvészet, a magyar nyelvészet, a magyar medievisztika, az összehasonlító turkológia, valamint a jog- és államtudományok azok a tudományágak, amelyekben jogosultak vagyunk a doktorandusz képzésre. Ez tulajdonképpen a JATE-n folytatott tudományos munka elismerése, igen jó eredmény. Információim szerint a JATE doktoranduszi képzést támogató MKM pályázat alapján már májusban kiírták a leendő doktoranduszoknak a pályázatot, amikor még a bizottság el sem dönthette, mely tudományokban induljon a képzés. A TTK már júniusban megszervezte a felvételi vizsgákat. Klukovits Lajos biztosan tudja: miért volt szükség némi hazárdírozásra? - Inkább azt mondanám: bíztunk abban, hogy jó pályázatokat írtunk - majdnem valamennyi programunkat akadémikus vezeti, a biológiai programok az SZBK-val együttműködésben készültek - és tudtuk, hogy időben kell lépni. A jelentkezőknek - 140-en voltak - vizsgát kellett tenni, közülük került ki a jelenlegi 60 doktoranduszunk. A törvény szűkszavúan ugyan, de rendelkezik a PhD fokozat megszerzésének feltételeiről, a vizsgákról, az önálló tudományos munkáról, de nem találtam a finanszírozásról szóló fejezetet. Pedig van. Az éves központi költségvetési törvényben meghatározott keretből finanszírozzák. Kidolgoztak egy pontrendszert, amelynek az a lényege, hogy tudományterületek és a nappali tagozatos hallgatói létszám szerint osztják fel a doktorandusz képzésre jogosult egyetemek között az idei három hónapra rendelkezésre álló pénzt. - Beszéltem egy doktorandusszal, aki az idén szerzett diplomát, s az utolsó ösztöndíja óta egyetlen fillért sem kapott. Miből él az a fiatal ember, akit a szülei nem tudnak támogatni? - Valóban csak ezután jutnak az első havi pénzükhöz a hallgatóink, hiszen - miután a többség csak október elsején kezdett - az egyetem még egyetlen fillért sem kapott a beindított képzésre. Tudjuk, hogy némelyek elég súlyos helyzetben vannak, de reméljük, mielőbb megkaphatjuk az ösztöndíjukat az MKM-től. Ennek összege havi 14 ezer 400 forint lesz személyenként. - Rektorhelyettes úr már említette, hogy az akkreditáció az intézmény eredményességét mutatja. Milyen összegyetemi előnyei vannak még a doktorandusz képzésnek? - A törvény szerint az az egyetem és azokban a tudományágakban jogosult habilitációs eljárás lefolytatására, amely a PhD doktori képzésre is jogosult. Amely tudományágakban nincs képzési jogunk, azokban nem ítélhetjük meg az oktatói, kutatói és előadói erényeket, vagyis nem tudunk „házon belülről” kinevezni professzorokat és csökkennek az esélyeink a kutatásokat finanszírozó hazai és külföldi támogatások elnyerésében. Ezek szerint most valóban megmérték az egyetemeket, ha tetszik, át vannak világítva; lehetséges, hogy egyenlőtelen fejlődés veszi kezdetét nemcsak az egyetemek között, hanem intézményen belül is? - Mivel a graduális képzést a nappali tagozatos létszámmal arányosan finanszírozzák, és mert a több hallgató oda megy, ahol - a doktori képzés joga miatt is - nagyobb a szakmai presztízs, az előnyök halmozottan jelentkezhetnek. Kétségtelenül a hátrányok is, s esetleg hosszú éveket vesz igénybe, amíg azokon a területeken, amelyek most nem kaptak jogosítványt a doktori képzésre, kemény munkával be lehet hozni a lemaradást. De senki előtt nincs elzárva az út. Mindenképpen rendkívül jelentős változást sikerült viszonylag rövid idő alatt produkálni a felsőoktatásban, amely - természetesen ha az anyagi támogatás is folyamatos lesz - feltétlenül a fejlesztést jelenti. A képzési idő ötről nyolc évre nőtt - egyelőre országosan ezer hallgató számára. - Mennyi plusz munkát kíván a tudományos képzés és mennyi plusz pénzt jelent az egyetemi oktatóknak? - Pluszjövedelem nem jár vele, munka annál több. A programvezetők teljes szakmai és anyagi felelősséggel tartoznak a három éves képzési időben a programért, a résztvevő személyek munkájáért, az anyagi ráfordításokért. Létre kell hoznunk az Egyetemi Doktori Tanácson belül az akkreditációs és a habilitációs bizottságot, mindkét eljárás - a PhD doktori és a habilitációs - szabályait meg kell alkotni. Sulyok Erzsébet Az új országos rangsorban harmadik a JATE Sebességváltás a felsőoktatásban A tudományos minősítés rendszerének átalakításában jelentős állomás, hogy a felsőoktatásról szóló törvény az egyetemek jogkörébe utalta a doktori képzést és a doktori (PhD) fokozat odaítélését. Mivel a jogot nem automatikusan kapták meg az intézmények, hanem az Ideiglenes Országos Akkreditációs Bizottság pályázatok alapján bírálta el, hogy mely egyetem, mely tudományágakban jogosult a doktorandusz képzésre, a változás egyszersmind erőteljesen differenciáló hatású. Egyik következménye, hogy azoknak az intézményeknek, amelyek több tudományágban szereztek képzési és minősítési jogot, megnő a szakmai-tudományos és társadalmi rangja. Ebben a friss országos rangsorban a József Attila Tudományegyetem az előkelő harmadik helyet foglalja el. Hogyan változtatják meg az új fejlemények a JATE működését? - erről beszélgettem dr. Dékány Imre általános és tudományos rektorhelyettessel, a JATE Doktori Tanácsának elnökével és dr. Klukovits Lajossal, a Természettudományi Kar dékánhelyettesével, a Doktori Tanács titkárával. Biotechnológia Jancsit megijedtem, amikor az Egy százalék tematktikus mellékletei közé a tudományt is besorolták. A pénzvilágról könnyű több oldalon keresztül beszélni, az autókat csak szeretni kell és már telnek is a kolumnák, de hogy a tudomány miként kapcsolódik a pénzhez, a gazdasághoz. ■■ Pedig kapcsolódik, mégpedig egyre inkább, s erre az összeállítás anyagai a szolgálnak bizonyítékul. Az egyetemen a közgazdaságtudományt, első diploma utáni munkahelyemen a statisztikatudományt próbáltam tőlem telhetően elsajátítani, s azóta nem is nagyon kerültem közelébe ennek a területnek. Pontosabban még hivatalnok koromban csináltam egy statisztikai elemzést a biotechnológiáról, ami nem volt túl nagy teljesítmény, hiszen ablakomból láthattam a a laboratórium új épületét. A néhány oldalas írásnak csodájára járt a budapesti központ és mindjárt rendszerbe is akarták foglalni az egész biotechnológiát. Azután valahogy elcsöndesedtek a hullámok és amikor az autószalon is megjelent a laboratórium földszintjén, tudni lehetett, hogy ez bizony - egyebek mellett - pénzkérdés. Mikor lesz ebből olyan biotechnológia, amit már a statisztikusok is leírhatnak saját algoritmusukkal - tettem fel a kérdést, akkor. Azóta természetesen sok minden mozdult, a rendszerre egy ideig még bizonyára várni kell. Iparosképzés Annak idején, pontosan 1984-ben a Kisiparosok Országos Szövetsége oktatási intézményt hozott létre a kisiparosok képzése végett. Hamar kiderült azonban, hogy erre nemigen van igény, így a rendszerváltás környékén leendő vállalkozókat kezdtek oktatni. Kezdetben csak Budapesten, később országos hálózatban. 1989-ben Szegeden is létrejött egy „kirendeltség”. A gazdasági átalakulás hatására ez az intézmény két évvel ezelőtt káeftévé lett, neve Intermerkant-ra változott,, a KIOSZ IPOSZ-szá alakult. Mindez azonban nem segített, az új gazdasági társaság kis híján tönkrement. Idén nyáron a vezetők tárgyalást kezdtek a Magyar Iparszövetség Oktatási Központjával - egykor OKISZ, vidéken KISZÖV. Az iparszövetség úgy döntött, megveszi az egész hálózatot központostul, kirendeltségestül, mely utóbbiak száma közben hatra emelkedett. Augusztus elsejétől tehát az oktatásszervezési tevékenység az iparszövetség égisze alatt folyik. Persze, nem a név és gazdacsere mentette meg a vállalkozást. Sokkal inkább a munkanélküliség diktálta igény az átképzésekre, a piacon eladható tudás megszerzésére. A szegedi kirendeltség három év alatt a Munkaügyi Központ támogatásával 350 munkanélkülit képzett át 10-13 hónapos tanfolyamokon szakmunkássá. Vannak persze olyanok is, akik igyekeznek megelőzni a bajt: 600 munkahellyel rendelkező polgár vett részt szakképző, betanító tanfolyamokon. Méghozzá - és a dologban ez az érdekes - nem a manapság oly divatos kereskedő vagy a szolgáltató szakmákban, hanem ipari területen. K. G.