Délvilág, 1993. október (50. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-20 / 245. szám

II. Gazdasági Melléklet Szerda, 1993. okt. 20. 1­994-es ASZTALI-, IRODAI NAPTÁRAK MINDEN MÉRETBEN Asztali- és fali-, képes naptárak, határidőnaplók és agendák kis és nagy tételű értékesítése. Valamint iskolai, irodai papíráruk, írószerek, háztartási papíráruk, csomagolóanyagok nagy választékban. PÉNTES ÍRÓSZEREK NAGYKERESKEDÉSE. Közületeknek, viszonteladóknak nagykereskedelmi árak. Nagy tételű megrendelés esetén Csongrád megye területén díjtalan házhoz szállítás. 65 RAKTÁRÁRUHÁZ Szeged, Balázs B. u. 1. Tel.: (62)326-752. Fax: (62)311-039. A Microsoft ajándéka Ünnepélyes sajtótájékozta­tót tartott ma a Microsoft, ab­ból az alkalomból, hogy a cég 430 iskolának magyar nyelvű Windows, Word és Excel szoftverprogramokat ajándéko­zott. Erre az eseményre ér­kezett Magyarországra Chris­tian Wedell úr, a Microsoft közép-európai igazgatója, hogy személyesen adja át az ado­mányozó okiratot dr. Kálmán Attila úrnak, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkárának. A Microsoft a világ vezető számítástechnikai cégeinek egyike. Számukra az a legfon­tosabb, hogy termékeik ért­hetőek legyenek, a felhasz­nálók megértsék őket, tehát anyanyelvükön „beszéljenek”. Éppen ezért döntött úgy a cég, hogy jelentős beruházást hajt végre és magyarosítja a leg­népszerűbb termékeit. Miközben a korábban mű­ködött alkalmazott kutatási intézetek rendre csődbe men­tek, amint megszűnt az állami dotáció (együtt különféle gazdasági szervezetekkel, nem ritkán egész iparágakkal), az OMFB vezérletével új intéz­ményhálózat épül ki Magyar­­országon. A Bay Zoltán Ala­pítvány intézetei német minta adaptálásával, a Frauzhofer hálózat példáját követve o­yan településeken létesülnek, ahol megfelelő az alapkutatási hát­tér. Az ország legelső Bay Inté­zete Szegeden nyílt meg nemrégiben. Az alapkutatással foglalkozó Biológiai Központ létesítése óta nem volt ilyen nagyságrendű (500 milliós) beruházás a régióban. A Bio­technológiai Intézet (melynek egy ugyancsak tönkrement innovációs cég, a Biotechnika Rt. épületét vásárolta meg Újszegeden az OMFB) igazga­tója, dr. Nemcsók János igen­csak meglepte bejelentésével mindazokat, akik az előzmé­nyeket és a jelenlegi gazdasági helyzetet is ismerik. Azt állítja­­ a tudományegyetem bioké­miai tanszékét is vezető­­ igaz­gató, hogy igenis lehet meg­rendeléseket szerezni fejlesztő kutatásokra a mai Magyarországon. Az intézet­nek három év alatt majdnem önfenntartóvá kell válnia, a bevételeiből kell a működési-, épületfenntartási-, műszer- és vegyszerköltségeket fedezni. Ehhez évi 50 milliós bevételre van szükség. Ám dr. Nemcsók János szerint már jövőre produkál az intézet 35 milliót, s a jelenlegi, mindössze nyolc fős kutatói létszám húszra növelésével minden remény megvan, hogy a három évre szóló terv valósággá váljon. Miközben nincs ok kétel­kedni az alapkutatás és az ipar közötti közvetítő szerepre vállalkozó új intézmény sike­rében, hiszen máris dolgoznak három hazai megrendelés tel­jesítésén, elgondolkodhatunk a táblázatunk számaiból kiolvas­ható tendencia okain. Szegedi felsőoktatási intéz­ményektől és kutatóhelyektől kértünk adatokat, hogyan alakult az utóbbi években az úgynevezett „KK-munkákból”, a külső, gazdasági szerve­zetektől érkezett kutatási meg­rendelésekből származó be­vételük. A számok azt mu­tatják, hogy - a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egye­tem kivételével - folyamatos a csökkenés, a felsőoktatási in­tézmények esetében éppúgy, mint az alapkutatás akadémiai bázisain. Természetesen nem az alkalmazott kutatás a fő profilja egyik intézménynek sem, a KK-munkák bevételei korábban sem képviseltek számottevően nagy arányt a költségvetésükben. De a külső szerződéses munkák erőteljes csökkenése mindenképpen érzékenyen érinti őket, hiszen egyre csökken a központi költségvetési támogatások re­álértéke is. Egészen bizonyos, hogy technológiai transzfer, az alap­­kutatási eredmények felhasz­nálásával folytatott fejlesztő kutatás nélkül nincs gyártás, nincs korszerű termék sem. Az innováció az ipari termelés elengedhetetlen feltétele. Az is biztos tehát, hogy a hazai ter­­melelésnek szüksége lenne alkalmazott kutatásokra. Hogy csökken a megrendelések száma, az minden bizonnyal azt jelenti: a gazdasági szfé­rának nincs elég pénze fej­lesztő kutatásokra. A követ­kezmények egyelőre belátha­­tatlanok, de nem kell jóste­hetség hozzá, a „végered­mény” nyilvánvalóan a végle­ges leszakadás, legalábbis sok iparágban. Ezért veszélyes a strucc­politika, a tendenciák észre­vétlen hagyása. És ezért lehet létjogosultsága az új alkalma­zott kutatási hálózatnak. Mely­nek intézményei, ha jól, át­gondoltan választják a kutatási profilokat, segíthetnek meg­menteni bizonyos iparágakat, piacképessé tenni meghatá­rozott hazai termékeket. Másrészt az alapvetően nem alkalmazott kutatással foglal­kozó költségvetési intézmé­nyek egyre inkább rászorulnak, hogy „fölhajtsanak” maguknak megrendelőket. Némely in­tézmény egy-egy részlege, néhány egyetemi tanszék idő­ben ébredt: nem várják ölbe tett kézzel a tőkeerős, kutatási, felesztési megrendelésre képes cégeket, hanem keresik ezeket, ajánlják magukat. S ha sze­rencséjük van és megússzák, az amúgy rendesen elharapózott központi elvonásokat, a KK- munkák bevételeiből sikeresen pótolhatják a vegyszerre, mű­szerre messze nem elég költ­ségvetési „dologi” pénzeket. Ezzel egyszersmind esélyt teremtenek a fő profiljukat jelentő oktatás színvonalának megőrzésére is. Végtére a legjobban indított új alkalmazott kutatási in­tézetek, a legkorszerűbb ter­melő egységek sem boldo­gulnak kellően képzett em­berek nélkül. Végezetül mindebből az a közismert, sokat hangoztatott, de a gyakorlatban még kevéssé betartott törvény adódik: világ­­gazdasági recesszió, plusz egy bizonyos típusú gazdaság rendszerváltozással járó szét­hullása idején jól irányzott állami pénz-injekciók nélkül - kevés a remény; az alapvető, helyes irány: az oktatás. S. E. Ki kap injekciót? Innováció, pénz JATE SZOTE SZÉF SZEK GKI 1990 59,8 22,9 4,6 nincs adatunk nincs adatunk 1991 63,8 nincs adatunk 2,2 20,3 5,2 1992 17,3 34,6 0,8 7,2 3,6 1993 5,5 25,0 nincs adatunk 9,3 3,7 Szegedi felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek külső kutatási megbízásokból származó bevételei (millió forint). 01ISISISI3ISISISISISISI3I@I@ISI@I@I@I@I@I@I@I@I@I@ISISISISI@I@110 ja |j I MÁR MOST GONDOLJON ! AZ 1994-ES ÉVRE! | MEGÉRKEZTEK | E] A ’94-ES FALI-, Ej Ej ASZTALI-, KÁRTYANAPTÁRAK, Ej IRODAI NAPTÁRTÖMBÖK, HATÁRIDŐNAPLÓK! [3 [] Várjuk közületek, viszonteladók megrendeléseit! | ANDREAS KFT. | Ej Szeged, Tölgyfa u. 12. Ej Tel./fax: (62)323-762, (62)323-613 ja jaj |___________________________________­___________| 0 fgiElElElElElElMElElEMjEjEIElMEjElElEMíEMjElElElElElElEl 0 Barabás Zoltán akadémikus, jóval halála előtt, tisztes körülmények között adta át búzanemesítői hivatalának egyik felét Matuz Jánosnak, a Gabonater­mesztési Kutatóintézet nemesítőjének, ennélfogva őt kérdeztem meg: a tőzsdén manapság a búza ér többet, vagy a búza­nemesítő? Mosolyogva felelte: - Nem tudom, a mai körülmények kö­zött érne-e valamit az országnak egy nemesítő. A búzából mégiscsak lesz valami, mondjuk liszt, a lisztből kenyér, kifli, kalács, annak tehát ára van, de a nemesítő „ára” csak töredéke lehet a búzáénak. Odalépett háztáji falitáblájához, és krétával kezdte írni nem mindennapi számadását. Csak a végeredményt írom le: egyetlen mázsa búza kutatói díja leg­följebb nyolc forint lehet, ha egyáltalán befizetik. Mert újabban nagyon szeretik nem befizetni ezt se. Kiforogta a szó azt is, teljesen meg­változott a kutatói lét mostanában. Azelőtt a költségvetés állt minden kiadást, most viszont a búzára - mivel stratégiai nö­vénynek számít - körülbelül a költségek húsz százaléka jut központi keretből. In­tézeti átlagban tíz százalék körül járnak, az pedig azt jelenti, ha száz forintot fordítanak valamire, abból kilencvenet nekik kell megkeresniük, és mindössze tíz forint a költségvetési apanázs. Szinte minden ország elérte már, hogy saját szükségleteit maga termeli meg, ezért a világpiacon nem nagyon rúghatunk labdába. Vetőmagot még csak vesznek tőlünk nagyritkán, de jellemző esetként álljon itt az Öthalom nevű kitűnő szegedi búza. Törökország vett belőle valamennyit a közeli években, el is szaporította, és amikor egyszer nemesítője, Erdei Péter is kint járt, Otholum néven török származású búzaként mutatták be neki. Verseny tehát van a jó búzáért, csak a módszerek nem mindig egyenesek. Nemzetközi egyez­mények garantálják ugyan a fajták vé­delmét, de Törökország nem írta alá ezeket az egyezményeket. A verseny következménye, hogy nálunk már nincsen külföldi származású búza, a híres-neves Bezosztája is rég kiment a divatból, a Jubilejnaját viszont m­ár a hajdani Szovjetunió területén sem termesztik, egyedül mi tartjuk fönn a fajtát. Az is igaz, csak a neve a régi, szinte semmi nincsen benne, ami az eredetire emlékeztetne. Érdemes is fönntartanunk, mert jogdíj-vonzata nincsen már, és az említett Öthalom után ma is a legke­resettebb fajta nálunk. A szegedi nemesítő műhely kiválósága volt a szép nevű Kincső, de helyébe már a Góbé lépett. Az a puszta tény, hogy nem kell permetezni, hektáronként - mai áron számolva - legalább kétezer forint meg­takarítást jelent. A nehéz évek mindig újratesztelik a legjobb fajtákat is. A törökszentmiklósi állami gazdaság földje rendes eszten­dőkben is szenved a szárazságtól, az aszá­lyos évek még keményebben rostálják az egyes fajtákat. Az idei adatok szerint a szegedi búzák tűrik legjobban a kegyetlen szárazságot. Fontos mérési eredmény ez, hiszen egyre egyértelműbb, hogy a ne­mesítő műhelyek is versenyben állnak egymással. Többször visszatértünk a búza külföldi értékesítésének mindmáig elhanyagolt lehetőségeire. Az egykori Szovjetunió ál­lamaiba se tudjuk megszervezni kivite­lünket, hiszen csak a cserekereskedelem jöhet szóba, abban pedig meglehetősen járatlanok vagyunk. Másként kell kutatnunk, mint azelőtt - így összegezte beszélgetésünket Matuz János. Meg kell keresniük a pénzt, de meg kell keresniük hozzá a munkát is. Minden elképzelhető pályázaton indulnak mun­katársai, és minden előírt föltételnek a lehető legtökéletesebben igyekeznek megfelelni, hogy később is sikerrel pályázhassanak. Föl-fölötlik bennem régi beidegződésként, hogy végeredményben eladó a kutató, és ráadásul a saját piacát is neki kell megkeresnie, de azt hiszem, semmi újat nem gondolok vele. Tisztában vannak ezzel maguk a kutatók is. Célra­törő lett a munkájuk, eredményeik mérőszámai egyre pontosabban fejezhetők ki forintban. Még várnunk kell, hogy megtudjuk, nyerünk vele, vagy veszítünk. Horváth Dezső­ Eladó a kutató Öthalomból Otholum IRATKÖTÉS ? IRATFŰZÉS? Mindkettő megoldható. Iratkötést, iratfűzést 1­500 lapig vállalunk Iratkötőgépek 14.000 Ft+ÁFÁ- tól kaphatók. Iratfűzési anyagok SZEGEDEN a legnagyobb választékban. I*Gfv­­M&ADE KI^ Szeged, Csongrádi sgt 22. Tel: (62) 314-380, 316-601 Szeged, Dugonics tér 11. Tel: (62) 322-372 AJÁNLATUNK: Az orvoslás története az ősidőktől 2020-ig nis. Á UMTItlIUI t­ér: 2750 Ft helyett 2250 Ft Cím: Tisza L. krt. 48. Tel./fax: 312-418. ORSZÁGOS FORDÍTÓ ÉS FORDÍTÁSHITELESÍTŐ IRODA SZEGEDI KIRENDELTSÉGE 6723 Szeged, József A. sgt. 67/A, I. em. 6500 Baja, Árpád tér 1. Tel.: 79324-255 6670 Csongrád, Hunyadi tér 18. Tel.: 63381-804. A szegedi kirendeltsége az alábbi magas szintű szolgáltatásokat ajánlja a lakosság és közületek részére: fordítás, * lektorálás * hitelesítés a leírás th gyorsszolgálat (angol, német, olasz nyelven) 24 óra alatt! Közületek részére: fordítás a lektorálás hitelesítés * leírás­­& kor­rektúra tolmácsolás a› rendezvényszolgálat sok­szorosítás a~ termékismertetők fordítása 4 SZEGEDI KIRENDELTSÉG és ennek révén az OFFI több ezer munkatársa gyors és pontos szolgáltatásokkal áll a T. Megrendelők rendelkezésére. MINDEN NYELVRŐL - MINDEN NYELVRE - MAGAS SZINTEN! Félfogadás: munkanapokon 9-15.30 óráig, pénteken 9-13 óráig.

Next