Délvilág, 1993. október (50. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-20 / 245. szám
II. Gazdasági Melléklet Szerda, 1993. okt. 20. 1994-es ASZTALI-, IRODAI NAPTÁRAK MINDEN MÉRETBEN Asztali- és fali-, képes naptárak, határidőnaplók és agendák kis és nagy tételű értékesítése. Valamint iskolai, irodai papíráruk, írószerek, háztartási papíráruk, csomagolóanyagok nagy választékban. PÉNTES ÍRÓSZEREK NAGYKERESKEDÉSE. Közületeknek, viszonteladóknak nagykereskedelmi árak. Nagy tételű megrendelés esetén Csongrád megye területén díjtalan házhoz szállítás. 65 RAKTÁRÁRUHÁZ Szeged, Balázs B. u. 1. Tel.: (62)326-752. Fax: (62)311-039. A Microsoft ajándéka Ünnepélyes sajtótájékoztatót tartott ma a Microsoft, abból az alkalomból, hogy a cég 430 iskolának magyar nyelvű Windows, Word és Excel szoftverprogramokat ajándékozott. Erre az eseményre érkezett Magyarországra Christian Wedell úr, a Microsoft közép-európai igazgatója, hogy személyesen adja át az adományozó okiratot dr. Kálmán Attila úrnak, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkárának. A Microsoft a világ vezető számítástechnikai cégeinek egyike. Számukra az a legfontosabb, hogy termékeik érthetőek legyenek, a felhasználók megértsék őket, tehát anyanyelvükön „beszéljenek”. Éppen ezért döntött úgy a cég, hogy jelentős beruházást hajt végre és magyarosítja a legnépszerűbb termékeit. Miközben a korábban működött alkalmazott kutatási intézetek rendre csődbe mentek, amint megszűnt az állami dotáció (együtt különféle gazdasági szervezetekkel, nem ritkán egész iparágakkal), az OMFB vezérletével új intézményhálózat épül ki Magyarországon. A Bay Zoltán Alapítvány intézetei német minta adaptálásával, a Frauzhofer hálózat példáját követve oyan településeken létesülnek, ahol megfelelő az alapkutatási háttér. Az ország legelső Bay Intézete Szegeden nyílt meg nemrégiben. Az alapkutatással foglalkozó Biológiai Központ létesítése óta nem volt ilyen nagyságrendű (500 milliós) beruházás a régióban. A Biotechnológiai Intézet (melynek egy ugyancsak tönkrement innovációs cég, a Biotechnika Rt. épületét vásárolta meg Újszegeden az OMFB) igazgatója, dr. Nemcsók János igencsak meglepte bejelentésével mindazokat, akik az előzményeket és a jelenlegi gazdasági helyzetet is ismerik. Azt állítja a tudományegyetem biokémiai tanszékét is vezető igazgató, hogy igenis lehet megrendeléseket szerezni fejlesztő kutatásokra a mai Magyarországon. Az intézetnek három év alatt majdnem önfenntartóvá kell válnia, a bevételeiből kell a működési-, épületfenntartási-, műszer- és vegyszerköltségeket fedezni. Ehhez évi 50 milliós bevételre van szükség. Ám dr. Nemcsók János szerint már jövőre produkál az intézet 35 milliót, s a jelenlegi, mindössze nyolc fős kutatói létszám húszra növelésével minden remény megvan, hogy a három évre szóló terv valósággá váljon. Miközben nincs ok kételkedni az alapkutatás és az ipar közötti közvetítő szerepre vállalkozó új intézmény sikerében, hiszen máris dolgoznak három hazai megrendelés teljesítésén, elgondolkodhatunk a táblázatunk számaiból kiolvasható tendencia okain. Szegedi felsőoktatási intézményektől és kutatóhelyektől kértünk adatokat, hogyan alakult az utóbbi években az úgynevezett „KK-munkákból”, a külső, gazdasági szervezetektől érkezett kutatási megrendelésekből származó bevételük. A számok azt mutatják, hogy - a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem kivételével - folyamatos a csökkenés, a felsőoktatási intézmények esetében éppúgy, mint az alapkutatás akadémiai bázisain. Természetesen nem az alkalmazott kutatás a fő profilja egyik intézménynek sem, a KK-munkák bevételei korábban sem képviseltek számottevően nagy arányt a költségvetésükben. De a külső szerződéses munkák erőteljes csökkenése mindenképpen érzékenyen érinti őket, hiszen egyre csökken a központi költségvetési támogatások reálértéke is. Egészen bizonyos, hogy technológiai transzfer, az alapkutatási eredmények felhasználásával folytatott fejlesztő kutatás nélkül nincs gyártás, nincs korszerű termék sem. Az innováció az ipari termelés elengedhetetlen feltétele. Az is biztos tehát, hogy a hazai termelelésnek szüksége lenne alkalmazott kutatásokra. Hogy csökken a megrendelések száma, az minden bizonnyal azt jelenti: a gazdasági szférának nincs elég pénze fejlesztő kutatásokra. A következmények egyelőre beláthatatlanok, de nem kell jóstehetség hozzá, a „végeredmény” nyilvánvalóan a végleges leszakadás, legalábbis sok iparágban. Ezért veszélyes a struccpolitika, a tendenciák észrevétlen hagyása. És ezért lehet létjogosultsága az új alkalmazott kutatási hálózatnak. Melynek intézményei, ha jól, átgondoltan választják a kutatási profilokat, segíthetnek megmenteni bizonyos iparágakat, piacképessé tenni meghatározott hazai termékeket. Másrészt az alapvetően nem alkalmazott kutatással foglalkozó költségvetési intézmények egyre inkább rászorulnak, hogy „fölhajtsanak” maguknak megrendelőket. Némely intézmény egy-egy részlege, néhány egyetemi tanszék időben ébredt: nem várják ölbe tett kézzel a tőkeerős, kutatási, felesztési megrendelésre képes cégeket, hanem keresik ezeket, ajánlják magukat. S ha szerencséjük van és megússzák, az amúgy rendesen elharapózott központi elvonásokat, a KK- munkák bevételeiből sikeresen pótolhatják a vegyszerre, műszerre messze nem elég költségvetési „dologi” pénzeket. Ezzel egyszersmind esélyt teremtenek a fő profiljukat jelentő oktatás színvonalának megőrzésére is. Végtére a legjobban indított új alkalmazott kutatási intézetek, a legkorszerűbb termelő egységek sem boldogulnak kellően képzett emberek nélkül. Végezetül mindebből az a közismert, sokat hangoztatott, de a gyakorlatban még kevéssé betartott törvény adódik: világgazdasági recesszió, plusz egy bizonyos típusú gazdaság rendszerváltozással járó széthullása idején jól irányzott állami pénz-injekciók nélkül - kevés a remény; az alapvető, helyes irány: az oktatás. S. E. Ki kap injekciót? Innováció, pénz JATE SZOTE SZÉF SZEK GKI 1990 59,8 22,9 4,6 nincs adatunk nincs adatunk 1991 63,8 nincs adatunk 2,2 20,3 5,2 1992 17,3 34,6 0,8 7,2 3,6 1993 5,5 25,0 nincs adatunk 9,3 3,7 Szegedi felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek külső kutatási megbízásokból származó bevételei (millió forint). 01ISISISI3ISISISISISISI3I@I@ISI@I@I@I@I@I@I@I@I@I@ISISISISI@I@110 ja |j I MÁR MOST GONDOLJON ! AZ 1994-ES ÉVRE! | MEGÉRKEZTEK | E] A ’94-ES FALI-, Ej Ej ASZTALI-, KÁRTYANAPTÁRAK, Ej IRODAI NAPTÁRTÖMBÖK, HATÁRIDŐNAPLÓK! [3 [] Várjuk közületek, viszonteladók megrendeléseit! | ANDREAS KFT. | Ej Szeged, Tölgyfa u. 12. Ej Tel./fax: (62)323-762, (62)323-613 ja jaj |______________________________________________| 0 fgiElElElElElElMElElEMjEjEIElMEjElElEMíEMjElElElElElElEl 0 Barabás Zoltán akadémikus, jóval halála előtt, tisztes körülmények között adta át búzanemesítői hivatalának egyik felét Matuz Jánosnak, a Gabonatermesztési Kutatóintézet nemesítőjének, ennélfogva őt kérdeztem meg: a tőzsdén manapság a búza ér többet, vagy a búzanemesítő? Mosolyogva felelte: - Nem tudom, a mai körülmények között érne-e valamit az országnak egy nemesítő. A búzából mégiscsak lesz valami, mondjuk liszt, a lisztből kenyér, kifli, kalács, annak tehát ára van, de a nemesítő „ára” csak töredéke lehet a búzáénak. Odalépett háztáji falitáblájához, és krétával kezdte írni nem mindennapi számadását. Csak a végeredményt írom le: egyetlen mázsa búza kutatói díja legföljebb nyolc forint lehet, ha egyáltalán befizetik. Mert újabban nagyon szeretik nem befizetni ezt se. Kiforogta a szó azt is, teljesen megváltozott a kutatói lét mostanában. Azelőtt a költségvetés állt minden kiadást, most viszont a búzára - mivel stratégiai növénynek számít - körülbelül a költségek húsz százaléka jut központi keretből. Intézeti átlagban tíz százalék körül járnak, az pedig azt jelenti, ha száz forintot fordítanak valamire, abból kilencvenet nekik kell megkeresniük, és mindössze tíz forint a költségvetési apanázs. Szinte minden ország elérte már, hogy saját szükségleteit maga termeli meg, ezért a világpiacon nem nagyon rúghatunk labdába. Vetőmagot még csak vesznek tőlünk nagyritkán, de jellemző esetként álljon itt az Öthalom nevű kitűnő szegedi búza. Törökország vett belőle valamennyit a közeli években, el is szaporította, és amikor egyszer nemesítője, Erdei Péter is kint járt, Otholum néven török származású búzaként mutatták be neki. Verseny tehát van a jó búzáért, csak a módszerek nem mindig egyenesek. Nemzetközi egyezmények garantálják ugyan a fajták védelmét, de Törökország nem írta alá ezeket az egyezményeket. A verseny következménye, hogy nálunk már nincsen külföldi származású búza, a híres-neves Bezosztája is rég kiment a divatból, a Jubilejnaját viszont már a hajdani Szovjetunió területén sem termesztik, egyedül mi tartjuk fönn a fajtát. Az is igaz, csak a neve a régi, szinte semmi nincsen benne, ami az eredetire emlékeztetne. Érdemes is fönntartanunk, mert jogdíj-vonzata nincsen már, és az említett Öthalom után ma is a legkeresettebb fajta nálunk. A szegedi nemesítő műhely kiválósága volt a szép nevű Kincső, de helyébe már a Góbé lépett. Az a puszta tény, hogy nem kell permetezni, hektáronként - mai áron számolva - legalább kétezer forint megtakarítást jelent. A nehéz évek mindig újratesztelik a legjobb fajtákat is. A törökszentmiklósi állami gazdaság földje rendes esztendőkben is szenved a szárazságtól, az aszályos évek még keményebben rostálják az egyes fajtákat. Az idei adatok szerint a szegedi búzák tűrik legjobban a kegyetlen szárazságot. Fontos mérési eredmény ez, hiszen egyre egyértelműbb, hogy a nemesítő műhelyek is versenyben állnak egymással. Többször visszatértünk a búza külföldi értékesítésének mindmáig elhanyagolt lehetőségeire. Az egykori Szovjetunió államaiba se tudjuk megszervezni kivitelünket, hiszen csak a cserekereskedelem jöhet szóba, abban pedig meglehetősen járatlanok vagyunk. Másként kell kutatnunk, mint azelőtt - így összegezte beszélgetésünket Matuz János. Meg kell keresniük a pénzt, de meg kell keresniük hozzá a munkát is. Minden elképzelhető pályázaton indulnak munkatársai, és minden előírt föltételnek a lehető legtökéletesebben igyekeznek megfelelni, hogy később is sikerrel pályázhassanak. Föl-fölötlik bennem régi beidegződésként, hogy végeredményben eladó a kutató, és ráadásul a saját piacát is neki kell megkeresnie, de azt hiszem, semmi újat nem gondolok vele. Tisztában vannak ezzel maguk a kutatók is. Célratörő lett a munkájuk, eredményeik mérőszámai egyre pontosabban fejezhetők ki forintban. Még várnunk kell, hogy megtudjuk, nyerünk vele, vagy veszítünk. Horváth Dezső Eladó a kutató Öthalomból Otholum IRATKÖTÉS ? IRATFŰZÉS? Mindkettő megoldható. Iratkötést, iratfűzést 1500 lapig vállalunk Iratkötőgépek 14.000 Ft+ÁFÁ- tól kaphatók. Iratfűzési anyagok SZEGEDEN a legnagyobb választékban. I*GfvM&ADE KI^ Szeged, Csongrádi sgt 22. Tel: (62) 314-380, 316-601 Szeged, Dugonics tér 11. Tel: (62) 322-372 AJÁNLATUNK: Az orvoslás története az ősidőktől 2020-ig nis. Á UMTItlIUI tér: 2750 Ft helyett 2250 Ft Cím: Tisza L. krt. 48. Tel./fax: 312-418. ORSZÁGOS FORDÍTÓ ÉS FORDÍTÁSHITELESÍTŐ IRODA SZEGEDI KIRENDELTSÉGE 6723 Szeged, József A. sgt. 67/A, I. em. 6500 Baja, Árpád tér 1. Tel.: 79324-255 6670 Csongrád, Hunyadi tér 18. Tel.: 63381-804. A szegedi kirendeltsége az alábbi magas szintű szolgáltatásokat ajánlja a lakosság és közületek részére: fordítás, * lektorálás * hitelesítés a leírás th gyorsszolgálat (angol, német, olasz nyelven) 24 óra alatt! Közületek részére: fordítás a lektorálás hitelesítés * leírás& korrektúra tolmácsolás a› rendezvényszolgálat sokszorosítás a~ termékismertetők fordítása 4 SZEGEDI KIRENDELTSÉG és ennek révén az OFFI több ezer munkatársa gyors és pontos szolgáltatásokkal áll a T. Megrendelők rendelkezésére. MINDEN NYELVRŐL - MINDEN NYELVRE - MAGAS SZINTEN! Félfogadás: munkanapokon 9-15.30 óráig, pénteken 9-13 óráig.