Délvilág, 1997. december (54. évfolyam)
1997-12-27
2 KÜLFÖLD Karácsony békéje értéke legyen az emberekkel, akiket Isten szeret. Mi imádkozzunk azért, hogy az egész emberiség képes legyen fölismerni Mária Betlehemben született gyermekében a világ megváltóját, aki ajándékba hozza a szeretetet és a békét - üzente a világnak karácsonyi szentbeszédében II. János Pál pápa. S békéről kaptuk a hírt a mai Betlehemből is, ahol - mint a hírügynökségek fontosnak tartották kiemelni - zavartalanul ünnepelhetett Izrael keresztény lakossága. Béke - örvendezhettünk e szónak három napon át, s a család ünnepe után, készülve a szilveszteri vigadalomra, rendkívül sikeresnek minősíthetjük idei karácsonyunkat. Lám, az emberiség kibírta robbantások nélkül, megszokott háborúinkban nem vívtak újabb csatákat. S bár a világ televíziós állomásainak nagy része még e három napon is kötelességének érezte, hogy vérszagú akciófilmekkel bombázza a szemeket és lelkeket, mégis csak nyugalom fészkelt karácsonyfáink alatt, rotyogó halászlevek tűzhelye mellett. S talán még azt is elhittük, hogy lehetne ez a világ természetes állapota is. Hiszen miért ne sétálhatna egymás mellett a Szentföldön Krisztus hívője, s mondjuk, ki Allahhoz imádkozik? Miért ne dobhatná feneketlen kútba fegyverét, évszázados sérelmeit, aki Izrael Dávid-csillagos lobogója alatt neveli gyermekeit, s aki most igyekszik új hazát építeni palesztin araboknak? És Bosznia békéje, vagy akár csak utcánk, házunk nyugalma nem megteremthető? - kérdezgettük magunktól, amikor gyerekünk már elénekelte a „Kiskarácsony, nagykarácsony”-t, és sültekkel telt meg az asztal. Miért ne lehetne erősebb a nyugalom, a béke utáni vágyunk, mint merénylők bombája, diktátorok parancsra romboló hadseregei? - sorakoztak kérdéseink. Miért ne tudhatnánk egyszer rácsok mögött a bűnt? - fészkelődlön vágyaink közön az indulat is, miközben meleg szobából bámultunk ki az utcára ablakunkon. Miközben rettegtünk, hogy megérkeznek a hétköznatapok, s velük megjönnek a válaszok is. Féltünk, s félünk, hogy Pénzisten előtt hajlongó világunkban már el sem hisszük - van, aki ajándékba hozza a szeretetet és a békét. Pedig létezhet ilyen. Legalább őt engedjük be ezer retesszel védett ajtónkon. Carlos: börtön életfogytig • Párizs (MTI) A Carlos néven elhíresült nemzetközi terroristát, a 48 éves venezuelai születésű Iljics Ramirez Sanchezt a párizsi esküdtszék életfogytig tartó börtönre ítélte, miután bűnösnek találta az 1975. június 27-én a francia főváros diáknegyedének egyik lakásában elkövetett hármas gyilkosságban. Az áldozatok közül ketten a francia titkosrendőrség, a DST tisztjei voltak, a harmadik egy libanoni férfi, akit a rendőrség korábban őrizetbe vett s szembesíteni akarták Carlosszal. Egy további rendőrnyomozó súlyosan megsebesült a lövöldözésben. Az ítélet kihirdetésekor Carlos bal karját a magasba emelve kiáltotta: „Éljen a forradalom!” Carlosnak kedden este, az ítélet meghozatala előtt utolsóként joga volt szólni a perben elhangzottakról. Monológja 4 órán keresztül tartott, s egyebek közt azt hangoztatta, hogy harcát közel 30 éven keresztül az elnyomottak, s köztük is a palesztin nép jogos érdekeiért folytatta. Tényként ismerte el, hogy akciói sokak vérének kiontásával jártak, de állítota: tetteit soha sem pénzért követte el. Hosszú beszédét azzal zárta, hogy ő most 48 éves, „az életfogytiglani ítélet jelenthet 40, de akár 50 (börtön)évet is, de ez nem ijeszti meg.” Kijelentette: „Számomra másodlagos az ítélet. Én egy forradalmár harcos vagyok, aki nem ismeri el sem az itteni esküdtszéket, sem ítéletük jogosságát”. A 12 esküdt hasonlóan hosszú ideig, négy órán keresztül ülésezett. Orosz rakéták • Szaratov (MTI) Oroszországban hadrendbe állították az első Topol-M (Nyárfa) típusú interkontinentális ballisztikus rakétákat. Az első két ilyen fegyvert a szaratovi területen, Tatyiscsevo körzetében állomásozó tamanyi rakétahadosztály egységei kapták. E két rakéta silóban áll, de hamarosan megjelennek a mozgatható indítóállásúak is. Igor Szergejev védelmi miniszter kijelentette, hogy a Topol-M a legkorszerűbbnek számít a maga nemében, s a jelenleg létező elhárító rendszerek nem képesek semlegesíteni ezt a harci eszközt. Az orosz miniszter hangsúlyozta, hogy 1992 óta most először állt hadrendbe olyan új rakéta, amelyet silóból indítanak Szombat, 1997. Dec. 27. • Ünnep a Szentföldön Az iszlám árnyékában • Betlehem (MTI) December 24-én a reggeli órákban Jeruzsálem óvárosában, annak is keresztény negyedében nagy volt a sürgésforgás. Nem a karácsonyi bevásárlás utolsó pillanatai okozták a nagy forgalmat, hanem a palesztin latin pátriárka, Michel Szabbáh készült hagyományos betlehemi útjára. Most is, mint már annyiszor, Jézus Krisztus szülővárosába indult, hogy szentmisét mutasson be. Jeruzsálemtől Betlehem bejáratáig - vagyis Ráchel sírjáig, a vallásos zsidók zarándokhelyéig - az izraeli biztonsági erők földön, autón és lovon, valamint a levegőben kísérték az atyát. Betlehemben azonban nyoma sem maradt az elmúlt 30 évben megszokott pompának, nemzetközi érdeklődésnek. Megfigyelők szerint a tömegben a keresztények száma elenyésző volt. Ennek egyik oka - mondják izraeli szakértők -, hogy napjainkra e területek keresztény lakosainak a száma erősen megcsappant. A betlehemi hajdani 24 ezer helyett ma már csak 7500 Jézus követőinek a száma. Az elmúlt években a muzulmán imaházak és mecsetek száma 6-ról 72-re nőtt. Ebben - teszik hozzá az említett szakértők - hatékony szerepet játszik a szélsőséges iszlám szervezetek - a Hamász és a Hezbollah - tevékenysége. A vallási-ideológiai hatalom fellegvárává akarják fejleszteni Arafat még meg sem alakított államát. Ehhez paradox módon a mai izraeli politika is segítséget nyújt: az állandó területi zárlatok, az autonómiának járó összegek visszatartása, a palesztin munkanélküliség és nyomor az irániak által pénzelt szervezetek ölébe taszítja a területek lakosságát. A betlehemi karácsonyi misére azonban természetesen idén is sor került, s Izrael keresztény lakossága zavartalanul ünnepelhette a Megváltó születésének évfordulóját.Említést érdemel különben, hogy a karácsonyi hangulat lassan-lassan belopja magát Izraelbe is. A zsidó hagyományoknak a makkabeusok emlékét őrző téli ünnepe, a Hanukka, idén egybeesik a Karácsonnyal. A rabbitanács természetesen nem ismeri el a Karácsonyt, mégis egyre több izraeli család állít jelképes kis fát. Az egykori Szovjetunióból érkezett bevándorlók jelentős része ugyanis vegyes házasságú családjával él a Szentföldön. Ők Izraelben sem mondanak le eredeti ünnepeikről. Emellett nagyon sok Amerikát megjárt zsidó fiatal is magával hozza a karácsonyi béke hangulatát és szokásait. A keresztény hívők kézfogásra nyújtják kezüket Jasszer Arafat palesztin elnök felé a betlehemi Születés temploma előtt. A karácsonyi éjféli misét Michel Szabbah, Jeruzsálem latin pátriárkája mutatta be, s a szertartáson jelen volt Arafat is. (MTI Telefotó) • Az angol királynő karácsonyi beszéde II. Erzsébet és az „elszakadék" • London (MTI) „Csaknem elviselhetetlenül szomorú" eseménynek nevezte a walesi hercegnő halálát minden eddiginél hoszszabb karácsonyi beszédében az angol királynő, aki most először nem a közszolgálati BBC, hanem az ITV kereskedelmi tévé adásában mondta el hagyományos karácsonyi üzenetét a brit alattvalóknak. II. Erzsébet tízperces üzenetének első harmada a Diana hercegnőt ért augusztusi tragédiával foglalkozott; a beszédet hosszas filmbejátszások szakították meg a gyászszertartásról és a temetésről. A királynő, aki rendesen egy évben csak kétszer, a parlamenti évadot nyitó beszédében és karácsonykor szólal meg nyilvánosan, éppen az idén, Diana halála után szakított hosszú évtizedek után először e hagyománnyal, s a temetés előtt rendkívüli tévébeszédben fordult az alattvalókhoz. A szeptemberi nyilvános megjelenést példátlan sajtóbotrány előzte meg, amiért Erzsébet és családja a katasztrófa után csaknem egy hétig nem mutatkozott, s egy szót sem szólt a gyászba borult országhoz. A királynő, amikor végre megjelent a képernyőn, gyakorlatilag magyarázkodásra szorult, mondván: unokáival, Diana gyermekeivel kellett törődnie, ezért vonult vissza a gyász első napjaiban a nyilvánosságtól. Csütörtökön sugárzott karácsonyi beszédében ismét szólt a walesi hercegnő halála felett érzett megrendüléséről, „sokkolónak” nevezve a Párizsban történt tragédiát. Egyetlen szóval sem utalt azonban arra a rendkívül súlyos viszályra, amely az elmúlt két évben - különösen a Károly trónörökössel tavaly vívott kínos válási csarték hónapjaiban - jellemezte Diana és az udvar viszonyát. Erzsébet érzékeltette: belenyugszik a munkáspárti brit kormány hatalmi decentralizációs terveibe, amelyek alapján az ezredfordulóra Skóciának saját, széles jogkörű parlamentje, Walesnek pedig korlátozottabb cselekvési szabadsággal felruházott, de ugyancsak saját nemzetgyűlése lesz. A Nemzetközösség példája is azt mutatja, hogy „a különbözőség és az egység együtt is megvalósulhat..., s arra a tényre, hogy Skóciának és Walesnek nagyobb beleszólása lesz belügyei intézésébe, szintén ennek fényében kell tekinteni” - mondta az uralkodó. Erzsébet halványan utalt azonban a mindenekelőtt Skóciában tapasztalható elszakadási törekvésekre, mondván: az egység összecementező ereje nélkül „az egyes részek csak töredékként létezhetnek az egészen belül”. II. Erzsébet beszéd közben. Ilyennek látták a brit alattvalók. (MTI Telefotó) Diáktüntetések • Pristina (MTI) Az anyanyelvű oktatás helyreállítását követelő koszovói albán egyetemisták úgy határoztak, hogy legközelebb december 30-án vonulnak fel a Szerbiához tartozó tartomány egyetemi városaiban. A döntés azután született meg, hogy szerdán és csütörtökön több mint tízezer tüntető vonult ki Pristina, Djakovica, Pécs, Koszovszka Mitrovica és Gnjilane utcáira. Török nem • Ankara (MTI) A török Nemzetbiztonsági Tanács hosszú vita után úgy döntött, hogy nem szakítja meg teljesen kapcsolatait az Európai Unióval, és nem vonja vissza tagfelvételi kérelmét. A török lapok jelentése szerint a Süleyman Demirel államfő elnökletével ülésező legfelsőbb döntéshozó testület arra az elhatározásra jutott, hogy Törökország felfüggeszti ugyan a párbeszédet az EU-val, de folytatja vele a „nyugodt” kereskedelmet, és nem tesz elhamarkodott lépéseket. Andrei Plesu esküre készül • Bukarest (MTI) Emil Constantinescu román államfő bejelentette, hogy Andrei Plesu, az új román külügyminiszter hétfőn, december 29-én teszi le az esküt a Cotroceni-palotában. 49 éves Plesut, az ismert értelmiségit, a Társadalmi Párbeszéd Csoport tagját, a Dilema című hetilap főszerkesztőjét, aki művelődési miniszter volt az 1989 decemberi fordulattól 1991 októberéig. Adrian Severin lemondása nyomán Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke javasolta a posztra, miután a külügyi tárca a koalíciós megállapodás alapján az ő pártját illeti meg - a miniszterjelölt azonban nem tagja a pártnak és jelezte, hogy nem is kíván belépni soraiba. Letartóztatták Kaundát • Lusaka (MTI) Lusakai otthonában letartóztatták Zambia volt elnökét, Kenneth Kaundát, és kihallgatásra vitték - közölték zambiai rendőrségi források. Zambia jelenlegi elnöke, Frederick Chiluba 1991-ben került hatalomra, s az idén novemberben szükségállapotot hirdetett ki, miután katonatisztek egy csoportja megpróbálta átvenni a hatalmat. A tisztek korrupcióval vádolták a jelenlegi zambiai kormányt. Tízmilliárd dollár • Szöul, Washington (MTI) A Nemzetközi Valutaalap és a Hetek - a világ iparilag legfejletteb hét országa - megállapodott, hogy Dél-Korea számára felszabadít 10 milliárd dollárt az országcsőd elkerülése érdekében. A hírt a szöuli tv által közvetített sajtóértekezleten bejelentő dél-koreai pénzügyminiszter közölte, hogy hazája gazdasági reformra vállalt kötelezettséget. Kétmilliárd dollár folyósítását előrehozzák, és december 30-án teljesítik - erősítette meg az IMF Washingtonban.