Délvilág, 2002. december (59. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-09 / 286. szám

HÉTFŐ, 2002. DECEMBER 9. Levélváltások az építkezésről Patthelyzet alakult ki a bérlakásügyben Patthelyzet alakult ki a terve­zett száz szociális bérlakás épí­tése kapcsán a vásárhelyi ön­kormányzat és a generálkivite­lező között. A munkához eddig még nem fogtak hozzá. A kivitelezői szerződés betartá­sára szólította fel Lázár János Vá­sárhely polgármestere és ország­­gyűlési képviselője a város nevé­ben a napokban a gyömrői SÁ­­MA Kft.-t, mely közbeszerzési pályázaton nyerte el a Dobó Ka­talin utcán építendő száz szociá­lis bérlakás generál kivitelezését. Az erről szóló szerződést még szeptember végén írta alá a vá­sárhelyi városházán Csorba Mi­hály alpolgármester és Szabó Mi­hály, a SAMA Építő-, Szerelő- és Kivitelező Kft. ügyvezető igazga­tója, ám a munka a mai napig sem kezdődött meg. Mint la­punkban megírtuk, a kivitelező azt állította, nem tudott a vas­­pondróveszélyről, ahogy arról sem, hogy a terület az egykori Ci­gány-éri szeméttelep szélét is érinti. - Eddig nem jutottunk előrébb az ügyben - nyilatkozta lapunk­nak Szilágyi Sándor, a SAMA Kft. tulajdonosa, hozzátéve, Lá­zár János levelére levélben vála­szolt, és többször felhívta telefo­non, hogy személyes találkozót kérjen tőle. Eddig sikertelenül. Szilágyi Sándor hozzátette, úgy látja, jogi megoldás lesz az ügy vége. Ugyanis csak akkor kezde­nek a munkához, ha megnyugta­tó szakhatósági szakvéleményt kapnak arról, hogy a telek kör­nyékén fenyeget-e vaspondróve­­szély. A cégtulajdonos azonban úgy véli, az idő múlásával egyre kisebb az esély a munka megkez­désére. A város álláspontja világos a szociális bérlakásépítés ügyében, és ezt Lázár János levelében is hangsúlyozta. A SAMA aláírt egy szerződést, és azt teljesítenie kell. Csáki Imre városi főmérnök lapunknak azt mondta, minden­ki tudta, hogy az egykori szemét­telep szélét is érinti a kivitelezés, a generálkivitelező a szerződés­­kötés előtt tisztában volt vala­mennyi körülménnyel, az épít­kezéshez pedig valamennyi szak­hatóság engedélyét beszerezték. B. K. A. Megvádolt végrehajtó Folytatás az 1. oldalról A Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara elnöke lapunktól tudta meg, hogy vádat emeltek D. Vilmos ellen. Kremniker Miklós úgy véli, hogy mulasztást követett el a Csongrád Megyei Bíróság és ügyészség, mert nem tájékoztatták a kamarát a végrehajtó elleni eljárásról. A kamara ugyanis érdekvédelmi és szakmai szervezete a végrehajtóknak, ezért minden ilyen és ehhez hasonló esetben értesíteni kellene. A kamara 2001. január elsején vette át a végrehajtók felügyeletét a megyei bíróságoktól. Emiatt a korábbi ügyekben még a megyei bírósá­gok jártak el, de most már a kamarához tartozik minden olyan eset, ami a végrehajtókkal kapcsolatos. Az elnök még hozzátette, ha hivatalosan is tudomást szereznek a Csongrád megyei végrehajtó elleni újabb vádról, akkor megindítják ellene a fegyelmi eljárást. K.T. ■AKTUÁLIS« Tanyatűz Erzsébeten Nem sokkal vasárnap délután háromnegyed 2 előtt riasztották a vásárhelyi tűzoltókat, az egyik Erzsébet közelében álló tanyá­hoz. A helyszínre érkező lánglo­vagok egy teljes terjedelmében égő épületegyüttest találtak. A tűz elfojtásakor az egyik oltást segítő helybéli könnyebben meg­sérült. A lángok keletkezésének oka - a szakértők véleménye sze­rint -, hogy a bekapcsolt tévé fel­robbant, a felügyelet nélkül ha­gyott hegesztőből gáz szivárgott. A lángok martalékává vált épü­letből három gázpalackot sértet­lenül sikerült kihozniuk a tűzol­tóknak. A mosóporgyártás nehézségeiről, Vásárhelyen A multit nem a minőség érdekli Ebben a szakmában nincsenek csodák - állítja Varga Mihály, a háztartási vegyszereket gyártó vásárhelyi Klar Kft. tulajdono­sa. A vállalkozó szerint termé­keik minőségben felvennék a versenyt a multinacionális cé­gek áruival, mégis nehéz a hely­zetük. A hazai piacot uraló három nagy vegyipari cég összesen 12-14 milliárd forintot költ reklámra. Ilyesmire egyetlen hasonló profi­lú magyar vállalkozás sem képes.­­ Pedig a hazai cégek termékei semmivel sem rosszabb minősé­gűek, hiszen a különböző tech­nológiai eljárások nyilvánosak és szabályozottak - állítja Varga Mi­hály. A vásárló inkább a reklá­mozott termékeket veszi meg, még akkor is, ha az jóval drágább a hazai áruknál. A vásárhelyi vállalkozó annak idején autószerelőként végzett, majd úgy döntött, fordít egyet a szekéren: jelentkezett az egye­temre, majd a doktorit is letette. Tanár lett a vásárhelyi mezőgaz­dasági főiskolai karon. Ezekre az évekre ma is örömmel gondol vissza: imádott tanítani. A rendszerváltást követően céget alapított, a mostani Klar Kft. jogelődjét. Lúgos mosószereket gyártottak nagyüzemi ügyfelek számára, ám hamarosan szűk esztendők jöttek: a piacgazdaság első éveiben tönkrement a vegy­ipari nagyvállalatok zöme, így Varga Mihály cégének is át kel­lett állnia a háztartási vegyi anyagok gyártására. Akkoriban még jól ment az üzlet, a délszláv válság idején ugyanis tömegével vásárolták termékeiket a vajda­ságiak. Az 1997-ben Klarnak keresz­telt cég forgalma azonban jelen­tősen megcsappant az utóbbi években. „Megfordult a világ" - álltja Varga Mihály, célozva arra, hogy manapság a kereskedő diktál a termelőnek, és nem fordítva. A jelenleg 15 főt foglalkoztató cég­nek csak egyetlen lehetősége ma­radt: bebocsátást nyerni a nagy áruházláncok üzleteibe. Csak­hogy az ilyen kis cégek kiszolgál­tatott helyzetét kihasználják a multik, és irreális feltételeket tá­masztanak. Csak azért több mil­lió forintot kell fizetni, hogy a vállalkozást listára vegyék, azaz szerepelhessenek készítményeik az árusítható termékek jegyzé­kén. Emellett maguknak kell megszervezni a polcfeltöltést, a szállítást. A legnagyobb baj még­is az, hogy az áruházláncok szin­te teljesíthetetlenül alacsony árat szabnak a cégeknek. - Rosszul gondolkoztam, belá­tom. A minőségi követelménye­ket figyelmen kívül hagyva sok­kal olcsóbban is termelhettünk volna - jegyzi meg némi iróniá­val a vállalkozó. A „merre to­vább" kérdésére lakonikusan csak annyit válaszol: „a csőd fe­lé". Azért a helyzet nem ennyire súlyos, a Kiar ugyanis folyamato­san tárgyal az áruházláncokkal arról, hogy megjelenhessenek a polcaikon. Varga Mihály azt is elárulja, hogy ők otthon is a saját cége ál­tal gyártott termékeket használ­ják, de nem csak kötelességtu­datból. Egy elkészült mosópor­fajtát kémiailag elemeznek, be­vizsgáltatják a szakhatósággal, valamint otthon is kipróbálják a mosógépben. Ez ugyanis még mindig a legbiztosabb módszer az ellenőrzésre. SZALONTAI ATTILA Egy új csomagológép több tízmillió forintba kerülne. fotó: Tésik Attila Új háziorvosi körzetek Orvost választhatnak a szentesi betegek A szentesi Kertvárosban új egészségügyi központ létesült. A képviselő-testület ülésén mó­dosították a háziorvosi körzet­határokat. Felépült Szentes legnagyobb la­kótelepén az új egészségügyi centrum. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, az önkor­mányzat és a háziorvosok együtt­működésének köszönhetően va­lósult meg a beruházás a kertvá­rosi Köztársaság utcai tízemele­tes épület szomszédságában. A képviselő-testület legutóbbi ülé­sén módosították a körzethatáro­kat, hogy minden háziorvosnak legyen ellátási kötelezettsége. Mivel két új felnőttkörzet léte­sült, a háziorvosok többsége az eddiginél kevesebb családról lesz köteles gondoskodni. A rendelettervezet minden­esetre jó nagy vitát váltott ki. A polgári oldal képviselője, Gyenes Ágota orvos azt kifogásolta, hogy a város központjában lévő Petőfi utca páratlan oldalán élőknek a messzire lévő kertvárosi rendelő­be kell menniük az új felosztás szerint, míg a páros oldalon la­kóknak a Klauzál utcai egészség­­ügyi intézménybe. Szerinte a döntés előtt ki kellett volna kérni a lakosság véleményét. Ollai Ist­vánná független képviselő is bí­rált, mert az ő kiséri választóke­rületéből is több család a távoli kertvárosi körzetbe tartozik. Agócs Lászlóné, a polgármeste­ri hivatal egészségügyi és szociál­politikai osztályvezetője el­mondta: a háziorvosok bevoná­sával állapították meg az új kör­zethatárokat, amelyekkel egyet­értett az orvoskamara. Szerinte a betegkártyákért folytatott ver­seny a későbbiekben még meg­változtathatja a körzethatárokat. Az osztályvezető azt kérte, hogy a páciensek jelezzék náluk, ha bármilyen kifogásuk van az új rendszerrel kapcsolatban. A sza­bad demokrata Füsti Molnár La­jos arra kapacitálta a testületet, fogadják el az előterjesztést, hogy elkezdhesse működését az egész­ségügyi intézmény a Kertváros­ban. Hozzátette: egy év múlva pedig vizsgálják meg, hogy a gya­korlatban bevált-e a rendszer. Pap Imre, az önkormányzat szakbizottságának munkáspárti elnöke azt hangoztatta: a körzet­határ a háziorvosnak jelent ellá­tási kötelezettséget. Meggyőző­dése ugyanakkor, hogy a beteg akár a város másik végére is el­megy, ha ott rendel az az orvos, akiben ő megbízik. A szocialista frakció tagja, Móra József szerint annak a háziorvosnak lesz több kártyája, akit mind szakmailag, mind emberileg tisztelnek a pá­ciensek. Az Együtt Szentesért képvise­lője, Sipos Ferenc úgy fogalma­zott: az összevissza körzethatá­rok nem fogadhatók el. A hiva­tását tekintve orvos városatya fontosnak tartotta kiemelni, ha valaki nem választja a területi­leg illetékes háziorvost, más körzetekben senkit sem lehet kötelezni arra, hogy őt ellássa. A testület úgy fogadta el a rendele­tet a háziorvosi körzetekről, hogy a későbbiekben összegzik a rendszer működésének a ta­pasztalatait. BALÁZSI IRÉN Luca-napi vásár a pszichiátrián Luca-napi vásárt rendeznek de­cember 13-án, pénteken 9-től 18 óráig a Szegedi Tudományegye­tem pszichiátriai klinikájának rehabilitációs osztályán. A Pulz utca 1. szám alatti épü­letben a pácienseket foglalkoztató terápiás műhelyben készült alko­tásokból vásárolhatnak az érdek­lődők. A bevétellel az „Egymással a gyógyulás útján" Rehabilitációs Alapítványt támogatják. ­ A belvárosi üzletekben pangás, a Tescóban nyüzsgés Bronzvasárnap Vásárhelyen Vásárhelyen az Andrássy úti ki­­rakatsor két üzlete kis­sé nyitott bronzvasárnapon, a többiekben pedig a korábbi években meg­szokottnál kevesebben vásárol­tak. Nyüzsgés jellemezte vi­szont a hódtói Tescót és sokan megfordultak a szombati pia­con is. Ráérősen vásároltak a vásárhe­lyiek a hét végén, e bronzvasár­napon az Andrássy úti és kör­nyéki üzletek többségében nem jelentkezett a korábbi években megszokott forgalom. Úgy lát­szik, hogy a nemrégiben meg­nyílt hódtói hipermarket - akció­ival, méretével és áruválasztéká­val - alaposan átrendezte a vá­sárhelyi vásárlási szokásokat, hi­szen már a szombati piacon be­szélték az emberek, hogy ide ugyan eljöttek nézelődni, de vá­sárolni a Tescóba mennek. Bár a korábbi esztendőkben a vásárlásokat az emberek a kará­csony előtti utolsó pillanatokra hagyták, de azért előtte is végig­kutatták az üzleteket megfelelő ajándékért. Most azonban a szo­kás némileg megváltozott, hi­szen aki csak tehette, kihasznál­ta a hipermarket nyitás óta futó akcióit, áruválasztékát és azt, hogy minden ajándékot egy he­lyen vehet meg, különösebb erő­feszítés nélkül. - Mi nem is megyünk másho­vá - árulta el Nagy Gyula -, a Tescóban megvettünk mindent, amit akartunk - mutatta az autó csomagterébe pakolt rengeteg holmit. - Ráadásul itt jó árakat találtunk. Hogy mások is így gondolták, azt igazolja a hipermarket pénz­tárai előtt kígyózó sorok. Bakossy Gáspár és felesége azonban majdnem üres kosárral jött ki a Tescóból: - Pontosan tudjuk, hogy mit veszünk a gye­reknek a fa alá. Itt is láttunk olyat, de mielőtt megvásároljuk, megnézzük, máshol mennyiért adják - mondták, hozzátéve: úgy látják, hogy szerencsére erős ár­verseny indult meg a városban, ami csak a vásárlóknak lehet a hasznára. A vevők kegyeit a legtöbb üzlet karácsonyi akciókkal, engedmé­nyekkel keresi. A játékok, a ci­pők és a műszaki cikkek árából a legtöbb belvárosi kereskedő az utóbbi napokban engedett. B. K. A. A legnagyobb bronzvasárnapi csúcsforgalmat az új Tresco könyvelhette el. fotó: Tésik Attila

Next