Demokrácia, 1947. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1947-01-19 / 3. szám

A Kivándorlási Iroda 1921 óta áll fenn. Közvetlenül a belügyminisz­térium rendészeti főosztályának veze­tője, dr. Szebenyi Endre miniszteri osztályfőnök és a kivándorlási ügye­ket intéző, igazgatás-rendészeti osz­­osztály vezetője, dr. Szent-Iványi József miniszteri tanácsos felügyelete alá tartozik. Elöljáróban megjegyezzük, hogy az iroda munkássága nemcsak a ki­vándorlók és visszavándorlók ügyei­nek intézésére terjed ki, hanem a külföldön élő magyarság számos vitális kérdésével is foglalkozik. Ezek közül kettőt imlítünk meg. Így, kül­földi megkeresésre kutatja azokat az ó hazai hozzátartozókat, akikkel a rokonok a háborús cselekmények következtében a kapcsolatot elvesz­tették. Ugyancsak kutatja, magyar­­országi lakosok megkeresésére, a tengerentúli országokba kivándorolt rokonokat. A hozzátartozók életben­­létét, pontos címét a lehetőségig ,megállapítja, hogy így a rokoni kapcsolatok újrafelvételét lehetővé tegye. Lebonyolítja a tengerentúl el­hunyt magyar állampolgárok hagya­téki, életbiztosítási ügyeit, az itthon élő leszármazottak javára. Százezer dollár gazdát keres Az itteni magyarságra jelentős amerikai hagyaték vár. A Kivándor­lási Iroda a külföldön működő kon­zuli hatóságokkal szoros kapcsolat­ban, megállapította, hogy a­ béke­kötés és a volt ellenséges országok követelésének javára elrendelt záro­lás feloldása után mintegy 100.000 dollárnyi, sok-sok kisember között megosztó, hagyatéki vagyon, élet­biztosítás jut a magyarországi örökö­sök kezeihez. Az Iroda legfontosabb feladatköre azonban a kivándorlás ellenőrzése. A kivándorlási láz nemcsak magyar, hanem a győztes, nyugateurópai or­szágokba is kiterjedő jelenség. A második világháború után igen sok ember nem találta meg régi élet­körülményeit, megélhetését eddigi lakóhelyén és környezetében. Nem­csak a vesztes államokból, hanem a győztes Angliából és Francia­­országból vagy a semleges Svájcból és­ Svédországból is kivándorlásra készülnek. A magyar kivándorlókat ilyen­irányú elhatározásra három indok készteti: az elmúlt idők embertelen rendelkezései folytán ért szenvedések, a megnehezült gazdasági viszonyok és egyes munkaalkalmak elvesztése. A zsidóság Az üldözés, a sok szenvedés, a családtagok elvesztése, régi életkere­teik elvesztése, a magyar zsidóság igen nagy százalékánál érlelték meg a kivándorlást. A zsidóság vezetői, a megmaradt zsidóság 60—70%-ban jelölték meg a kivándorolni szán­dékozók számát. A magyar zsidóság jelentős tömegei az észak- és dél­­amerikai államokba, valamint a­­ten­gerentúli brit domininokba, elsősor­ban Ausztráliába készülnek kiván­dorolni. Jelentős tömegek igyekez­nek Palesztinába is. — Elmondhatom — fűzte infor­mációihoz hozzá Ferencz József igazgató, — hogy a felszabadulás óta mintegy 4000 magyar­ zsidó csa­lád kivándorlási kérelme fordult meg kezeim között. A magyar zsidóság kivándorlási ügyeinek intézését — palesztinai vonatkozásban — a Jewish Agancy Palesztina Hivatala, — V., Vécsey­­utca 5 — végzi. A tengerentúli or­szágokba kivándorló magyar zsidó­ság kivándorlási ügyeit nagyrészben, ugyancsak karitatív alapon a Hias- Hebrew Sheltering And Imigrant Aid Society; vezetői Kovács Gyula és Vámos István igazgatók — V., Géza­­utca 3 — és a Joint —Sas­ u. 14 — külföldi osztálya irányítják. Ezek a szervezetek nyújtják be a kiván­dorolni szándékozók egy részének útlevél kérelmét és külföldi beván­dorlási engedélyüket, érdemi elbírá­lásra a Kivándorlási Irodához. A kivándorlók egy része a meg­nehezült gazdasági viszonyok miatt foglalkozik a kivándorlás gondolatá­val. Soraikban ipari­ és mezőgazda­sági munkások is jelentkeznek. Ezek részére ma még bevándorlási lehető­ség nincs. Előjelei vannak azonban annak, hogy a békekötés után követ­kező időkben, a délamerikai or­szágok előreláthatólag megnyitják kapuikat, a speciális foglalkozásún­­kon kívül, a fenti rétegek előtt is. Éppen ezért az állam és társadalom feladata, hogy az ipari és mező­gazdasági munkásság életnívóját a jelenleginél magasabbra emelje. Így, az újjáépítésben nem nélkülözhető rétegeket, amelyeket az elmúlt év­tizedek, reakciós államvezetése oly könnyelműen odadobott a kivándor­lás gondolatának, itthon lehet tar­tani. A kivándorlók harmadik rétege: az az értelmiségi osztályhoz tartozó elem, amely részben munka alkalmát vesztette el, részben még nem tud kellőképpen beleilleszkedni a demo­kratikus államrendbe. Ez a réteg nem annyira gazdasági, mint inkább poli­tikai okokból foglalkozik a kiván­dorlás gondolatával. Számukra kevés a lehetőség, mivel nem rendelkeznek anyagi garanciát vállaló tengerentúli rokonokkal." Az államvezetésre vár az a feladat, hogy ezek kiván­dorlási szándékát helyes politikai át­­neveléssel lecsökkentse. 1 54 ezer ötezer tengerentúl kivándorlási kérelem a felszabadulás óta — 1000 amerikai affidavit — Útlevél nélküli magyarok a németországi amerikai­­táborokban A Kivándorlási Iroda igazgatójának nyilatkozata két év kivándorlási mozgalmáról Csalóka délibábot kerget a második­­ világháború utáni emberiség. Az új földet, a távoli El Do­­rádo­t, a gondtalan, jobb élet lehetőségeit. Akiknek hozzátartozói élnek odakint, azok rokoni vonalon, mások kalandvágy, üzlet lázától hajtottan készülnek távolii világrészekbe. Nagy számok röpködnek, adatok szegeződnek a kételkedők felé, nem érdektelen hát utánanézni: várjon ténylegesen hányan, hogyan, hova vándoroltak ki a felszabadulás óta eltelt közel két esztendő alatt. Ezt kérdeztük meg Ferencz Józseftől, a Magyar Kivándorlókat és visszavándorlókat Védő Iroda igazgatójától. Ez a belügyminiszteri szerv ma a legfontosabb állomása a tengerentúli kivándorlásoknak. Távoli világrészek ablaka, amelyen keresztül kell jutnia minden kivándorlónak, mielőtt eljutna a szeretetcsomagok vágyott, bűvös országába. Ferencz igazgató, akit sokoldalú nyelvtudása miatt állítot­tak a magyar bábeli hivatal élére, a felszabadulás óta tartja számon a ki- és visszavándorlók egyre népesebb sorait. Kutatás ismeretlen hozzátartozók után Hová és hogyan lehet ma kivándorolni? Kivándorlásra csak az kaphat ma engedélyt, aki fel tudja mutatni an­nak­ az országnak bevándorlási en­gedélyét, ahol tartósan munkát vál­lalni vagy letelepedni kíván. A ki­­vándorlási engedélyt az illető állam külügyi vagy bevándorlási ügyeket intéző hatóságai, vagy a Budapesten működő konzulátusai adják ki. A kivándorlás elgondolása és le­bonyolítása rendszerint nem valósul meg egy év alatt. Az Északamerikai Egyesült Államokba kivándorló ma­gyarok részére engedélyezett kvóta­szám (évi 859 személy) alacsony­­sága miatt évekig kell várakozniok, amíg sorra kerülnek. Másfelől, a még mindig jelentkező nagy hajótérhiány miatt azoknak is, akik a bevándor­lási engedélyt megkapták, hosszú hónapokig kell várakozniok. Külö­nösképpen a délamerikai és ausz­trália viszonylatban közlekedő hajó­kon és repülőgépeken nagy a túl­zsúfoltság. Többmillió forintos pereskedés Huszár Pufi és felesége hagyatéka körül Többszöri diplomáciai levélváltás­sal, amelyet külképviseleti hatóságok küldtek egymásnak, ügyvédi megke­resésekkel, rokoni és családi kapcso­latok felkutatásával folyik több­­millió forintos örökösödési per Hu­szár Pufi és hagyatéka körül. A valaha Magyarországon oly népszerű komikus sohasem feledke­zett meg hazájáról. Mindig magyar állampolgár maradt. Hollywoodban szerzett jövedelméből Nógrádban vá­sárolt magának birtokot. A százhol­das birtokhoz kastély és más belső­ségek is tartoztak. A háború előtti években Huszár Pufi feleségével visszatelepedett Ma­gyarországra. Itt érte őket a háború. A kedélyéről, konyhájáról és súlyá­ról közismert komikus-színész félt a háborús bonyodalmaktól. A bir­tokot megbízható kezekre hátra­hagyva, Amerikába igyekeztek vissza. Mivel az európai útvonalak akkor már bezárultak előlük,­­Oroszorszá­gon, Vladivosztokoln át készültek Kanadába és onnan az USA-ba. A kanadai hajón azonban már há­borús ellenőrzési zónába kerültek. Mint ellenséges állam polgárait, le­szállították őket a hajóról és Kara­­gandá­ba internálták. Négy évig vol­tak internálva, ekkor járványos be­tegség támadta meg őket . Huszár Pufi feleségével együtt meghalt az internáló táborban. Többmillió forintnyi örökség ma­radt utánuk. Közöttük a nógrádi birtok fel nem osztott része és az épületek. A berendezést elpusztította a háború. Ezenkívül Holly­wood­ban villa és nagyértékű ingóságok. Az örökösödési pert, az Ameriká­ban lévő értékeket illetőleg a béke­­szerződés hiánya, adóterhek stb. komplikálják, de nem egyszerű a magyarországi birtoktárgyak hagya­téki elbírálása sem. Igen nagy a kü­lönböző jogcímeken jelentkezett örö­kösök száma is. Huszár Pufi életében nem gondolta volna, hogy a „tréfát nem ismerő” hangyaszorgalmával gyűjtött vagyona valaha is ilyen komplikált örökösödési pereket fog előidézni, amelyeknek eldőltét a jogi szakértők is évekre teszik. A felszabadulás óta, ez év január elsejéig, összesen 4907 tengerentúli útlevélkérelmet véleményezett a Ki­vándorlási Iroda. Ebből 2731-et az USA-ba vándorló személyek részére. Közülük 1946. év folyamán, mind­össze 438 személy kapott a budapesti amerikai konzulátu­­l vízumot. A mai napig a vízumot kapottak­nak csak mintegy kétharmad része érkezett meg az Egyesült Államokba, utazási nehézségek miatt. Buda­pesten jelenleg, több mint 1000 em­bernek van affidaviz­je. Új affida­vitek­ érkezése nagy tömegekben várható. Egyedül januárban 75 darabot nyúj­tottak be az útlevél-kérelmekkel együtt. Kanadában, valamint a közép- és délamerikai államokba össze­sen 650 személy kivándorlását véle­ményezte az iroda. Ebben a lét­számban Brazília 186, Chile 100, Uruguay 93, Mexikó 50, Argentína 37 személlyel szerepel. A 650 enge­délyezett kivándorló közül, hajótér­­hiány miatt kb. 200 érte el utazási végcélját. A többi valamelyik nyugat­­európai államban vesztegel vagy még Budapesten tartózkodik. Ázsiába, a 138 Palesztinai kiván­dorlón kívül, akik közül 111 már meg is érkezett Palesztinába, 20 út­levélkérelmet engedélyeztek. Kilenc személy­e Indiába, 6 Törökországba, 1­3 Libanonba, 1 Iránba és 1 Kínába vádorolt ki. Afrikába 72 kivándorlást véle­ményeztek. Ezek legnagyobb része az északafrikai francia gyarmatokba szólt, öten a Délafrikai Unió vándorolnak ki. Ausztráliába 505, Új-Zeelandba 5 személy kért útlevelet. Az ausztráliai kivándorlóknak csak 20—25%-a tudott eddig útrakelni, hajótér és repülőjárathely hiánya miatt. Anglia vezet az USA után Anglia még 1945. év őszén meg­engedte, hogy a középeurópai álla­mokból szegénysorsú, egyenesági rokonságban álló hozzátartozók, Angliában élő, brit állampolgárságú hozzátartozóikhoz letelepedésre ki­utazhassanak. Magyarországról ily címen közel 500 ember kapott útle­velet, akiknek 75%-a már meg is ér­kezett közvetlen hozzátartozóihoz, címen közel ötszáz ember kapott út­levelet, akiknek 75 százaléka már meg is érkezett közvetlen hozzáttar­­tozóihoz. A Kivándorlási Iroda gyakorlati tanácsa: a kivándorolni szándékozók a nagy hajóstársaságok hajóival tegyék meg tengeri útjukat Ezeken a vonalakon érdekeiket meg tudják védeni, m­íg aj hajóstársaságok al­kalmi hajójáratain sem megfelelő egészségügyi, sem más védelmükről kellő gondoskodás nem történik. Budapesten ma négy nagy hajós­társaságnak van képviselete. Az United States Line-nak (Aulich-u. V), a Cunard White Star-nak (Deák­ Ferenc-utca 5), French Line-nak­ (Kasza-utca 4) és a Cannadian Pa­­cific-nak (Scitovszky-tér 8) alatt. Az illegális kivándorlás A kivándorlási front nagy kérdő­jele az illegális kivándorlás. Az el­lene való védekezés rendőrhatósági feladat. Közvetlenül a felszabadulás után, amikor még a magyar köz­­igazgatás és határrendészet ellenőrző munkája nem alakult ki, nagy töme­gek hagyták el ellenőrzés nélkül az országot. Ezek jelenleg főként Német­ország amerikai megszállási övezeté­ben tartózkodnak. Ш, az úgyneve­zett „displaced person“ részére fel­állított táborokban élnek. Itt van a németországi koncentrációs táborok­ból megszabadult magyar zsidóság jelentős rétege is. Az említett magyar zsidók, az illegálisan kivándorolt más magyarokkal együtt azt várják, hogy részükre­ az amerikai vagy palesztinai bevándorlás soron kívüli lehetősége, nemzetközi egyezmény­nyel, megnyíljék. A Kivándorlási Iroda most egy tájékoztató évkönyv kiadását tervezi, amely felvilágosítaná a kalandvágytól elvakított kivándorló jelölteket arról, mi a tényleges helyzet a külföldi, kivándorlásra kiszemelt államok munkapiacain. Kulcsár László Ml Щ t/Ж b­ á Ife Ж a Demokráciában •• ---- ' ....— .......... *"1 .....’.тгпипр^гж.’ъятрт A Вашп­­garlen dí­jak kiosztása ,az idén január 18-án történik. Kassák Lajos, Déry Tibor, Szabolcsi Bence, Soós László, Pilin­szky Gábor, Hajnal Anna, Vészi Endre és Faragó László szerepelnek a kitüntetettek között A Magyar Írók Szövetsége minutum­ csütörtökön hat órakor irodalmi vitaestet rendez Vilma királynő­ úti házában. Érdeklődőket szívesen lát­nak. Február 1-én, 2-án és 3-án Pécsett tartanak könyvnapokat. Az irodalmi ünnepségen Nagy Ferenc miniszter­­elnök is megjelenik. Louis Aragon, a híres francia író, akinek több könyve megjelent ma­gyar nyelven is, a tavasszal ellátogat Budapestre. Illyés Gyula, a kiváló író Moliére Danáti György-ét, Jankovich Fe­renc pedig a Mizanthrop-ot fordítja magyarra. ПЛ /S ^7/ A Nemzeti Szü­­b Színház január utolsó napján mutatja be Gorkij nálunk eddig még nem ját­szott Jegor Bulicsev című drámáját. Főszereplők: a Nemzeti Színház színpadára visszatérő Várady Aran­ka, Lukács Margit, Ladomerszky Margit, Gobbi Hilda, Somlay Artúr, Major Tamás, Básti Lajos, Gábor Miklós és mások. Ben Blumenthal, a Vígszínház tu­lajdonosa, levelet intézett budapesti megbízottjához és közölte, hogy a tavasz folyamán Budapestre jön. Mimóza a végleges címe a Magyar Színház soron következő újdonságá­nak, amelynek Szántó Armand és Szécsén Mihály a szerzői. Csütörtökön este egyik népszerű pesti szórakozóhelyen búcsúztatták el Várkonyi Zoltánt, a Művész Szín­ház Párizsba és Londonba utazó igazgatóját. Incze Sándor, a Színházi Élet volt szerkesztője, Newyorkban Stage címmel képeslapot indított. Rendkívüli érdeklő­dés előzi meg a hí­res orosz Alexandrov zene- és tánc­­együttes budapesti vendégjátékát. A világhírű együttes egy hétig a Ma­gyar Színházban vendégszerepel. Rátkay Vera, a kitűnő zongora­művésznő megbetegedett. Január 10-re tervezett zongoraestjét január 23-án tartja meg. Arnold Eidus, a párizsi nemzet­közi Thibaud-verseny nyertese, feb­ruár folyamán Budapesten vendég­szerepel. A Libertás hangversenyeinek sorá­ban január 27-én Fischer Annie a Jancsin vonósnégyessel szerepel a Zeneakadémián. A szegedi­ színház operatársulata a tavasz folyamán több estén Buda­pesten vendégszerepel az Operaház­ban. A fővárosi közönség előtt Musz­­szorgszkij még soha nem játszott Szorocsini vásár című operáját mu­tatják be. Meszlényi Lilly a Zeneakadémia Kamaratermében Bodonyi István és Teth­ Endre közreműködésével ja­nuár 18-án Schubert-estet tart. A zenebarátok nagy érdeklődése előzi meg Meszlényi• Lilly nagy zeneestjét. [s? ] ] ГМ1 Kertész Mihálynak, Si­li­lia UM1 aki Casablanca cí­mű nagy filmjével szerepel az idei moziszezonban, új nagy filmje érke­zett Budapestre. Címe: Yankee Doodle Dandy. Hőse: George M. Co­han, Amerika híres dalszerzője és színésze, akinek szerepét James Cag­ney játssza.­­ A magyar filmgyártás terén újabb mozgolódás mutatkozik. Sas László, az ismert filmproducer a közeli hó­napokban két filmet készül gyártani. Amerika egyik legnépszerűbb film­színésze, Charles Korvin most fe­jezte be Temptation című új filmjét, amelyben Merle Oberon, George Brent és Lukács Pál a partnerei. Charles Korvin magyar fiú, Párizs­ban fotoriporter volt, onnan került ki Hollywoodba, amelynek ma első­vonalbeli színésze. Zádor Máriával, az ismert és ki­tűnő dalénekesnővel háromnyelvű jazzfilmet forgatnak a tavasszal. Hölzl László, a Mafitt volt főtiszt­­viselője, az új amerikai vállalathoz, a Mopexhez szerződött. IMOWEiN­s­zti Zsz­­lán kiállítását Tildy Zolán köztár­sasági elnök nyitotta m­eg. A tárlaton Szobotka Imre, Hatvany Ferenc és mások művei szerepelnek. Pán József, a jeles iparművész, most készíti elő a Fészek Klub idei báljának dekorációját, amely azt mu­­tatja be: „Ilyen lesz Budapesti"­ Csók István, Koszta József, Czóbel Béla, Egry József, Márffy Ödön, Be­­rény Róbert, Diener-Dénes Rudolf, Hincz Gyulának, a kitűnő festő­művésznek nagy sikere van a Ma­dách Színház Steinbeck-darabjához tervezett díszleteivel. Az egyik legnagyobb stockholmi kiadónál érdekes könyv jelent meg Európa képzőművészete címmel. A könyvben negyvenhét oldal foglalko­zik Magyarország művészeivel. ( Vértes Marcel, a nagyszerű magyar festőművész, aki évek óta Ameriká­ban élt, jelenleg Párizsban tartózko­dik, ahol kiállításon mutatta be leg­újabb képeit. Dobroszláv Lajos festőművész gyűjteményes kiállítása 19-én nyílik meg a Szalmássy Galériában. 29-ig tartó kiállításának legszebb darabja a Bányászok című hatalmas olaj­­festménye. ff . Két kitűnő zenés­számot hallottunk a múlt héten a rádióban. Nagyon ügyes volt Tisza­i Andor ferencvárosi egyvelege és vérbeli amerikai muzsi­kát kaptunk a Csillagok parádéja című revüfilm közvetítésénél. Keresztessy Mária énekel kedden sanzonokat Hajdú István zongora­­kíséretével Kemény Simon, a nyilasuralom alatt legyilkolt kiváló költő és újság­író emlékének áldoz kedden délután a magyar rádió­ ,a műsort Kárpáti Aurél állította­ össze és vezeti be. Csütörtökön új zeneszerzőt mutat be a rádió: Adorján Andrást. Tehet­séges, dallamos muzsikus. A dalait Bán Kató énekli. Pénteken Egy régi bál­­című, né­hány év előtti sikeres műsorszámát eleveníti fel a rádió. Németh Anna, a kitűnő zongora­művésznő, január 24-én délután Mo­zart- és Schumann-műveket ad elő a rádióban. politikai, társadalmi és gazdasági hetilap . Felelős szerkesztő és kiadó: ANTALFFY GYULA . Szerkesztő:­­ PANCTE­ LAJOS Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI., Eötvös-utca 12. Telefon: 420— Ш, 420—112. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza Független­nyomda. Budapest, VI Eötvös-u. 12 Felelős: Lengyel Lajos igazgató­

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék