Demokrácia, 1947. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1947-09-28 / 39. szám
намо Cs mcsonaciHHeftel 1 forint Férfiak és nők elkeseredett harca a munkapiacon Miért nem sikerülnek a markák A júltb púli&z vb es« Vég a buckes lap , eladósodni >@sfi kereske ak■dők A. Siótól г sas Óceánig Százesztendős magyar árom valósult meg ezekben a napokban: a Balatont immár tengeri hajók is elérhetik a Dunán és a Sió csatornáján. Rövid tíz hónapon át ásták, mélyítették, szélesítették a kicsi Siót, zsilipeket, erőműveket és kikötőket építettek , most, hogy végre a Balaton felgyülemlett vize lezúdult a csatornába, a hajók szabadon úszhatnak már Budapest felé s onnan tovább, a tengerig. Ez anynyit jelent, hogy a dunántúli föld és hegyvilág gazdag kincsei: a balatoni bazalt és homokkő, a péti só, a zalai olaj, a badacsonyi bor és a somogyi búza vízi úton juthatnak el a távoli országok piacaira. Jelenti azt, hogy a Balaton, ez a Kárpátoktól övezett pannon-medence mélyén etlfelejtett tengerszem, amelyet magányossága miatt szeretünk „magyar tenger“ -nek is becézni, most kilépett dúsító magányából és egy" csapásra kapcsolatba került a nagyvilággal, az óceáni országokka . Habjait a kicsi Sió, ez az „álmos, furcsa árok“, a Dunán át az Óceánig hordja... Gazdasági és műveltségi vonatkozásban is óriási változást fog előidézni ez a magyar „csoda“: a szelíd somogyi és tolnai dombok közt vergődő magyar falvak új erőre kapnak és új szerephez jutnak, gyárak és ipartelepek születnek majd a tengeri hajókat cipelő Sió partjain és beláthatatlan fejlődés felé nézhet az egész Dunántúl, az egész ország. Megnőtt, gyarapodott a nemzeti kultúrvagyon, amelyet harminc-harmincöt nemzedék ezer éven át ezen e földön beruházott. Mert a nemzet testi és szellemi ereje is jórészt a föld szabályozható energiáin nőhet nagyra. Körülbelül ahhoz a forradalomszerű alakváltozáshoz mérhető ez a dunántúli esemény, amely évtizedekkel ezelőtt az Alföld és a Tiszántúl senyvesztő homokvilágában történt, így változott meg a kecskeméti hátság, a Nyírség és a Delibláti sivatag képe is, amikor a magyar gazda szívós kitartása vékony talajréteggel megkötötte észőlőkertekké, rozs és burgonya- termőföldekké varázsolta a futó- homokot. De minden gazdasági és művelő- 8 dési jelentőségen túl van sokkal mé- Hebb erkölcsi tanulsága a gyönyörűi dunántúli műnek. Ez a mi ezer sebíttől vérző, háborúvesztes hazánk már nemcsak romjait építgeti, hanem újat, új alkotást is tud létrehozni. Van erőnk nemcsak újjáépülni, hanem álmodni és álmainkat, terveinket valóra is váltani. Az elmúlt esztendők járványszerű meaculpázása már-már a hitel, önbizalmát kezdte megingatni népünknek amúgy is csüggedésre hajló lelkében. A magyar nép annyi vigasztalan jelenséget látott maga körül és oly mérhe- Miért és hogyan vállalta a miniszterelnökséget a Kisgazda Pár! A kormányalakítási tárgyalások kulisszatitkai Az elnöki palota márványtermében Jupiter-lámpák fényénél elhangzott az eskütétel, — a munkáspárti miniszterek fogadalmat tettek, — a második Dinnyés-kormány hivatalba lépett A kormány megalakulását hosszú tanácskozások előzték meg és ezek során nemcsak személyekről és tárcákról volt szó, hanem a választások eredményeképpen felforgatott parlamenti rangsornak a miniszteri tárcák feltételezett fontossági sorrendjével való egyeztetésről is és ez sem volt könnyű feladat. Nehezen született meg a kormány, de végül mégis megszületett és méga miniszterelnökhelyettesség megadja a lehetőséget a pártvezetésre, az államminiszterség is. A kormány kezdheti a munkát, amit már az egész közvélemény sürgeted. A közvéleménynek az a része is, amely augusztus 31-ikén pillanatnyi nekibuzdulással az ellenzéki pártok valamelyikére adta le szavazatát és most hol csodálkozva, hol sértődötten keresi érdekeinek védelmét és képviseletét a kormánykoalícióban. A kormány természetesen nem pártoké, nem a nemzet egyes csoportjaié, hanem az egész országé, munkája tehát az általános közérdek után igazodik, azonban az augusztus 31-iki szavazás után mégis csak megváltozott valami az országgyűlésen és ezt legelsősorban az a városi polgárság fogja észrevenni, amely oly nagy tömegekkel vonult át az ellenzék táborába. A Független Kisgazdapárt megfogyatkozott képviselői csoportjával és megcsappant szavazatszáma ellenére is nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a koalíción belül betöltse a maga természetes hivatását, azonban lehetőségei most már — természetesen — erősen korlátozottak és ezért a választóközönség csak önmagának tehet szemrehányásokat, elnökség azonban nem, így azután Dobi István mégse vállalkozott a kormány vezetésére, hanem a párt ismét Dinnyés Lajost küldte erre a posztra. Meg kell jegyezni, hogy Dinnyés mindenképpen tagja is is volna a kabinetnek. Ha nem ő volna miniszterelnök, akkor a honvédelmi tárca maradt volna a Kisgazdapárt birtokállományában , és azt az eddigi miniszterelnök töltötte volna le. Dobi különleges helyzete a poliikai történetben példa nélkül ális döntésre késztette a megalakult új kormányt. Az első minisztertanács - i határozatot hoztak, amely szerint a Független Kisgazdapárt elnöke, miniszteri tárca nélkül is, állandó meghívással, tanácskozási joggal rés.., • vesti a‘"‘kabinet és a Gazdasági * Főtanács ülésein. Pártközi döntés történt arról , hogy a Böldhivatal elnökségébő távozik Veres Péter és helyét Dobó István foglalja el. Hogyan vállalta a párt a miniszterelnökséget? A Kisgazdapárt nem akarta vállalni a miniszterelnökséget. A parlamentáris gondolkozásból természetesen következik, hogy a kormány elnökét a legnagyobb párt adja és ahol ezzel ellentétes gyakorlat alakult ki, ott mindig valami rendkívüli körülmény tette szükségessé valamely kisebbségi párt előtérbelépését. Nálunk ilyen rendkívüli körülményekre hivatkoztak az összes érdekeltek, mikor a Függelen Kisgazdapártot arra kérték, hogy ismét ő adja a miniszterelnököt. A párt politikai bizottsága és képviselői csoportja a kérdés megvitatásánál újra és újra visszatért arra a megállapításra, hogy a miniszterelnökség betöltése nagyobb politikai felelős léset, nagyobb mértékben kellőséget jelent, mint amit a Kisgazda vennie a pártmunkában, mint párt a maga 15—10 százalék szava bármelyik elnökének. Zalával és 63 képviselőjével vállalni tud. Belső és külpolitikai érdekek alapos mérlegelése után változtattak ezen az elhatározáson, azzal a feltétellel, hogy a párt adja a miniszterelnök első politikai államtitkárát is. Napokig húzódó nehéz tárgyalások után dőlt el, hogy az új kormánynak nem kommunista, hanem kisgazdapárti miniszterelnöke van. Az utolsó napokban felvetődött egy gondolat, hogy esetleg a legkisebb párt, a Nemzeti Parasztpárt adja a kormányelnököt, ezt azonban elvetették, részt" a mult Dinnyés? Dobi? Veres Péíer? A parasztpárti megoldás Veres Péter miniszterelnökségét jelentette volna, erre azonban nem került sor. A Kisgazdapártban sokan voltak, még többen idegen pártokban, akiknek az volt a véleménye, hogy a kisgazdák adják á miniszter■lnőköt, akkor ezt a pozíciót a párt elnöke, Dobi István töltse be. Az utolsó pártközi tárgyalások idején egy ideig ez a megoldás szerepelt a megbeszélések előterében. Dobi miniszterelnöksége azonban semmiképpen sem felelt volna meg a párt érdekeinek. A súlyos megrázkódtatások után, amelyek félév-háromnegyedév leforgása alatt alatt a Kisgazdapártot érték, az elnöknek, akit a nagyválasztmány egyhangú bizalmából nyerte el tisztsége megerősít fedén sokat csalódott vezetőiben s annyi ütést kapott ártatlanul olyan oldalról, ahonnan éppen nem várta, hogy könnyen az alacsonyabbrendűség érzete kezdte hatalmába keríteni. Mégis, mégis elpusztíthatalan erkölcsi erő él bennünk. Külföldiek mondják rólunk, hogy ez a romország bámulatosan rövid idő alatt tudott magához térni, a nép nem veszti el fejét, a romok fölé tetőt emel, egymásután építi fel a hidakat. Mert nem akar meghalni. „Azok a tervezők és azok a munkások, akik itt befejezték a munkát, nézzenek egy még hatalmasabb alkotás, a tervbevett Duna-Tisza-csatorna felé“ — mondotta Tildy Zoltán köztársasági elnök a Sió-csatorna forgalmának ünnepélyes megnyílásán. Már a legnagyobb magyar Széchenyi is ezt a nagy tervet sürgette s a demokrácia most végre meg fogja valósítani. A Siótól az Óceánig... Ady sorai jutnak az eszünkbe a siófoki ünnepség után: „Akarom, mert ez bús merészség, — Akarom, mertvág csodája. — Valaki az Értől indul e! — S befut a szent, nagy Óceánba.* * Igen, álmodni is kell tudni s az álocokat merészen valóra váltani. Ez történik most napjainkban, amikor a nemzet egészséges életösztöne kinta keres és talál évszázados elzártsága túl, a danavölgyi „szégyenkalodából a nagyvilág felé. Vass László Ezerforintos keresztrejtvény-verseny —-“i A munlUjspárti egyeztetés Vs: ■ .• 4'* ’. 4-- ’ I^^Lges »tfíSze. a A munkáspárti érdekek’, egyeztetése ez alkalommal elég nehezen, ment és erről a közvéleménynek •mióttjában volt tájékozódni a Szabad Szép és a Népszava cikkeiből is. A „szociáldemokrata Pártban jelentésfény válság zajlott le és ennek nyomai megmutatkoztak a nagypolitikában és az üzemek életében is. A két nagy pártlap napokon keresztül hírt adott üzemi súrlódásokról és egyéb tüntetésekről, amelyek mintegy aláfestenék a politikai tanácskozásokat. A tárgyalások — mint az várható volt —, megegyezéssel értek véget. A Szociáldemokrata Párt a kormányalakítási tárgyalások során egy időben azzal a követeléssel lépett fel, hogy ne négy, hanem öt miniszteri tárcát kapjon, azonban ezt a követelést elejtették. A munkáspárti tanácskozások igen ése tt Szociáldemokayia sllöben lép e nyomár, bon ’ff ki. Коду, okniW ok eddig 1е1ШЯЛ$пjfí n néíniWüAbejoldást in‘ljkvp.t'ibügyek ,i&laján meghesyerednie nem lehet látni. A Szociáldemokrata Párt igét jelentett be a külügyi tárcára is, azonban ezt a tárcát — mint a koalíció legnagyobb pártja —, az MXP vetít birtokállományába. Soha sem látott verseny bontakozott, ki a földművelésügyi tárca birtokáért. Erre a tárcára elsősorban bejelentelte igényét a Kommunista Párt és igénye alátámasztására nem csak vidéki szavazatainak nagy számára hivatkozott, hanem arra is, hogy a felszabadulás után a Kommunista Párt adta Nagy Imre szé . sNo£b 1^ЖЯ&ЯЯи&Ш5/Ша0Ши