Diósgyőri Munkás, 1969. január-június (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-07 / 1. szám
o HA EZ A PROBLÉMA MÍGOSOÓDNA... Sok szó esik mostanában a gépgyár Sz-egységéről. \em véletlenül. A vállalatnak ez évben terven felül mintegy 50 millió forint értékű szivattyút kell gyárama a népgazdaság, közelebbről a mezőgazdaság számára. Hogy sikerül-e megvalósítani ezt a csöppet sem önnyű feladatot, nagyrészt a szivattyúüzemek helyt Itásán múlik. Beszélnek persze a dolgozók, műszaki vezetők másól is, nemcsak az 50 milliós munka elvégzésének lehessek írül. Készül például a gyáregységnél — nagy rabszámban — olyan szivattyú, amelynek alapanyaga pzsdamentes öntvény. A különleges öntvényeket a ÍOVAC szállítja. Ezek ellen az öntvények ellen azonban sok a panasz. Bunkeresek, homokzáród,ványosak stb. A hibák egy része csak esztergáláskor élesül ki, amikor az öntvényt már csak hosszadalmas hegesztési és ijraesztergálási eljárással lehet használható állapotba hozni. Az öntvényjavító munkálatok havonta 800—1000 normaórát kötnek le! Más:* az egység III. ciklusának szereldése havi 800- 200 darab különböző szivattyút szerel. Ezekből mintegy 300 darab Calor típuséi szivattyú, amelyeknek próbázása a szereldétől mintegy 1 kilométerre történik. Vagyis: az összeszerelt szivattyúkat kocsira kell rakni, csak 1 kilométeres utaztatás után lehet próbáztatni őket. Mindez sok fölösleges munkát igényel, szállítási gondot okoz. Ha a szereldében lenne próbázóhely, a sok fölösleges szállítási munkát megspórolhatnák. Kis költséggel lehetne is... Ha ez a két probléma megoldódna — ha a KOVAC használhatóbb rozsdamentes öntvényeket szállítana, s a próbázót a III. ciklus szereldejébe telepítenék — nyugodtabban néznének 1969 nehézségei elé a szivattyúegység dolgozói, műszakijai, vezetői. S talán több gonddal, nagyob lelkesedéssel tudnának foglalkozni ez évi nagy feladatukkal, az 50 milliós munkával is. — ny — s — * DIÓSGYŐRI MUNKÁS Levél Győrből Kedves hangú levelet kapott szerkesztőségünk a Magyar Vagon és Gépgyár békebizottságának titkárától, Bejó Józseftől. „A Magyar Vagon és Gépgyár békebizottsága és dolgozói nevében szeretettel köszöntöm az LKM valamennyi dolgozóját — kezdi levelét. — Már régóta szoros kapcsolatban vagyunk a diósgyőri vállalatokkal, s engem, személy szerint is sok élmény köt ide. Hiszen valamikor én is a X-es kapun jártam be dolgozni, s mint sportoló és az üzemi lap külső munkatársa is sokat tevékenykedtem. Győrben új szerepkört kaptam. A vállalat békebizottságának titkáraként dolgozom. Szép munka ez, szép dolog a béke érdekében tevékenykedni. Most azért jöttem Diósgyőrbe, hogy láthassam milyen eredményeket ér el az itteni békebizottság, mit kell még tennem, hogy még jobban és hasznosabban tudjam végezni munkámat Győrben. Sok régi arccal találkoztam, sok üzemben jártam. A változások megleptek. Akárcsak nálunk, Győrben, itt Diósgyőrben is napról napra gyarapodik a gyár, milliárdos beruházások valósulnak meg. Átépítési munkák a autóüzemben Megszüntetik a dolgozók egészségére káros kevertgáz tüzelést (Tudósítónktól.) Pártunk célkitűzése, hogy a lehető legjobban védjük dolgozóink egészségét, és a műszaki technológia fejlesztését nagyobb mértékben f fokozzuk. E rendkívül fontos teendő valóra váltásán fáradozik Kónya elvtárs, a TMK vezetője, Szabó László, az energia főosztály vezetője és a beruházási osztály vezetői. A kevert gáz — a generátor- és földgáz keveréke — négyszeresen rosszabb kalóriaértékű a jó minőségű földgáznál, drágább és nem utolsósorban erősen szennyező hatású, nagy mértékben veszélyezteti a dolgozók egészségét Az átépítési költség, ami földgáztüzelésre való áttérésnél merült fel, lényegesen kevesebb, mint a hagyományos tüzelésre fordított összeg. Az átépítési munkálatokkal kapcsolatban Szabó László elmondotta: a vállalatnak nem közömbös, hogy zsebében marad-e 12 millió forint vagy nem. Ennyit kellene ugyanis kifizetni az LKM-nek, hogy generátorgázt szolgáltasson, mivel a kohászat már átállt a földgáztüzelésre. A gépgyár területén az ötvennégy ipari kemence átépítése nagy feladatot ró az építőkre. A jó üzemi kooperációnak köszönhető, hogy már azokat a kemencéket építik át, amelyekre a tervek szerint csak 1969-ben került volna sor. Az átépítés 17 millió forintba került. Elsősorban a rugóüzem vezetőit illeti dicséret, hogy a folyamatos termelés mellett lehetővé tették a kemencék átépítését, sőt, gondjuk volt a hiányt szenvedő műszeralkatrészek pótlására: legyártották a szükséges műszerrugókat is. Házilag oldották meg a kisműszerek hiányának pótlását, átalakításokat és felújításokat alkalmaztak az elfekvő készletekből szerzett műszereken. Ennek eredményeként dicséret illeti a műszerész szocialista brigádot, valamint a rugóüzemi kemencék átépítésében fáradozó dolgozókat. Munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy 1969. január elsején teljes erővel megindulhasson a termelés. Birinyi Imre Épül • a diósgyőri tejgyár A Borsod megyei Építőipari Vállalat ez évi termelési terve már meghaladja az egymilliárd forintot. A jelentős összeg felhasználásával a négy ipari városban — Miskolcon, Tiszaszederkényben, Ózdon és Kazincbarcikán — 2024 új lakást adnak át és 712 otthon építését kezdik meg. Az új lakások közül 923-at a Borsodi Házépítő Kombinát termékeiből, a falmagasságú, előtapétázott panelokból szerelik össze, a többit pedig „hagyományos” eljárással, habsalakblokkokból alakítják ki. A vállalat dolgozói még mintegy 80 nagyobb létesítményt is elkészítenek. Ezek között van a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem korszerű könyvtárpalotája, a diósgyőri tejgyár, az ózdi és a kazincbarcikai művelődési otthon, a tiszaszederkényi 16 tantermes általános iskola, a Borsodi Szénbányák Vállalat új székháza és a minden igényt kielégítő új miskolci Állami Áruház épülete. Egész évben példásan dolgoztak Az elmúlt évben többször adtunk hírt arról hogy üzemeinkben a fiatal munkások milyen becsületesen állnak helyt az idősebb szaktársaink mellett. Közibük tartozik Nagy István esztergályos is,az egyedi géngyár fiatal szakmunkása, aki 1 ° 61- ben is rendszeresen 100 százalék felett szeretné teljesíteni tervét. Második éve már, hogy felszabadult Kónya László esztergályos. A központi gépjavító üzemben teljesíti kötelességét — példásan. Az üzem fiataljai között tavaly őt emlegették az egyik legszorgalmasabb ifjúmunkásnak, s most azon van, hogy ez évben se csalódjanak benne. Fotó: Szigetvári 1 1969. január 7. A pártvezetőségi választások sikere biztosíték az 196S-es év feladatainak megvalósításához A Lenin Kohászati Művek nagyüzemi pártbizottsága, csúcs- és pártszervezetei, aktivistái, gyárunk kommunistái eredményes munkát fejeztek be a pártalapszervezetek vezetőségét újjáválasztó taggyűlésével, valamint a csúcsvezetőségek küldöttértekezleteinek megtartásával. A megfelelő előkészítő munka, a megválasztott munkabizottságok, gyárunk kommunistáinak e fontos munkában való részt vétele, aktív tevékenysége következtében az elmúlt években nem észlelt, eleven, pártszerű, demokratikus pezsgő élet volt tapasztalható pártszervezeteink, gyárunk életében. Tizenhárom küldöttértekezleten és 76 alapszervezetben hangzottak el pártvezetőségeink beszámolói, a vitában pedig 870 kommunista vett részt. A beszámolók és a vitában résztvevők nemcsak mérlegelték pártszervezeteink két év alatt kifejtett tevékenységét, hanem őszinte véleményt is mondtak a pártunk egész politikájáról. A választások befejezése után pártbizottságunk, pártszervezeteink és csúcsvezetőségünk gondosan elemezték a választási munkák tapasztalatait, az elhangzott jogos véleményeket, kritikai megjegyzéseket, javaslatokat. A tapasztalatok azt igazolták, hogy a vezetőségek újjáválasztásának politikai jelentőségét pártbizottságunk tagjai, aktíváink, csúcs- és pártalapszervezeteink megértették.1 .E fontos politikai feladat lebecsülésével „befelé fordulással’’, vagy ilyen irányú megnyilvánulással nem találkoztunk. Sőt, megállapíthatjuk, hogy gyárunk kommunistái igen magas politikai érettségről tettek tanúbizonyságot a megjelentést, a vitában való bátor pártszerű hozzászólásokat, a fegyelmezettséget illetően. A beszámolók igen részletesen foglalkoztak pártszervezeteink kétéves munkájának értékelésével. Elemzően, kritikusan, őszintén tárták fel a párt belső életének eredményeit, meglevő fogyatékosságait. Az ideológiai, a pártépítő munka további javítása érdekében konkrét feladatokat szabtak meg. A beszámolók mélyrehatóan értékelték a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták pártmegbízatásainak teljesítését. A tűzállótéglagyár taggyűlésén például — de több pártszervezetnél is — személy szerinti bírálatot mondtak azon párttagok, gazdasági vezetők felé, akik nem veszik eléggé figyelembe a dolgozók véleményét, akik megsértik mások emberi méltóságát, vagy munkájukra, beosztásukra hivatkozva gyakran hiányoznak a pártrendezvényekről, kivonják magukat a pártmunka alól. A pártcsoportok munkájának részletes értékelése igen jó alapot adott a vitára, s nagy segítséget nyújtottak azok a javaslatok, észrevételezések, melyeket párttagjaink tettek a pártcsoportjaink munkájának további javításában. Mind a beszámoló, mind a hozzászólások elég nagy teret szenteltek dolgozóink napi problémáinak, gondjainak. Olyanoknak például, mint jövedelmük, bérük alakulása, a munkaidő csökkentésének bevezetése, a lakásgondok megoldása stb. A napi problémákat, gondokat alapszervezeteink nemcsak regisztrálták és nem csupán felülről igényeltek megoldást, hanem keresték és keresik a lehetőséget a helyi intézkedések megoldásával is. A taggyűléseken elhangzott hozzászólásokból is kitűnik, hogy gyárunk párttagjainak döntő többsége szívesen vállal és végez rendszeres pártmunkát, de igénylik a beszámoltatást a végzett munkáról, véleményük, tapasztalatuk meghallgatását, munkájuk elismerését, megbecsülését. A taggyűlési beszámolók, a felszólalók véleményei is azt bizonyítják, hogy vállalatunk kommunistáinak, dolgozóinak túlnyomó többsége megértette a gazdaságirányítás reformjának lényegét, s egyet is ért azzal. Pártalapszervezeteink tömegszervezeteinkkel együtt igen hatalmas politikai és egyéb támogatást nyújtottak a műszaki, gazdasági vezetésnek 1967-ben a reform előkészítésében, s nem utolsósorban bevezetésének első évében, 1968-ban. Mind a beszámolók, mind a felszólalók véleményét figyelembe véve megállapították, hogy az előkészítés éve jól sikerült, sikerült biztosítanunk a zökkenőmentes átállást, s 1968-ban olyan gazdasági és politikai eredményt elérni, melyre vállalatunk életében még nem volt példa. Hangzottak el azonban kritikai megjegyzések, észrevételek is, melyek jelezve lettek pártbizottságunk felé, a reformot illetően. Több helyen megjegyzéseket fűztek a nyereségrészesedési kategorizálás jelenlegi rendszeréhez. Kifogások hangzottak el az átlagbérrendszerről, a középvezetők (csoportvezetők, művezetők, főművezetők) bérének felülvizsgálatára. Igényesen foglalkoztak taggyűléseink a pártépítés elvi és gyakorlati kérdéseivel, a munkásőrségben végzendő feladatokkal, tennivalókkal. Értékelték és foglalkoztak az ifjúság helyzetével és a KISZ- szervezetek munkájával. Elismeréssel beszéltek gyárunk ifjúságának hasznos társadalmi törekvéseiről, termelő és politikai munkájukról. A taggyűlések beszámolóinak tapasztalatai pozitívak. Gyárunk párttagsága egységes. Jó az összhang a párt és társadalmi szervek és a gazdasági vezetés között. Pártszervezeteink tömegkapcsolata is kielégítő. A nagyszerű politikai, gazdasági eredmények megteremtésében ott voltak és vannak gyárunk igen becsületes tízezres pártonkívüli vezetői és dolgozói is. A választások előkészítésének, lebonyolításának időszakában, azt megelőzőleg és napjainkban is gyárunkban a magabiztosság, nyugodtság, pártszerű légkör, önbizalom, fegyelmezett munkavégzés jellemezte, illetve jellemzi, a párt-, a szakszervezet, a KISZ és a gazdaságvezetés munkáját. Ezek a tények nagy energiát, ambíciót adnak az 1969. évi igen komoly politikai-gazdasági feladataink megoldásához. Feladatunk, hogy ezt az egységet, tömegkapcsolatot, a vezetésben való összhangot, a pártszerű, nyílt, őszinte légkört megőrizzük és továbbfejlesszük gyárrészlegi, üzemi szinten egyaránt. A vezetőségválasztó taggyűlések a párt politikáját végrehajtó, érvényesíteni tudó, a munkaterületet jól ismerő, népszerű elvtársakat választottak meg titkárnak és vezetőségi tagoknak. A jelölő bizottságok tekintélye tovább növekedett párttagságunk előtt. Gyárunk kommunistáinak mintegy 90—95 százalékával elbeszélgettek, véleményt, javaslatot kértek. Munkájuk eredményességét bizonyítja, hogy javaslataikat a taggyűlések a titkos szavazással is megerősítették. A választások során 19 új elvtárs lett megválasztva alapszervi titkárnak, 57 elvtársnak pedig az eddig végzett becsületes munkájáért a párttagság már többször szavazott bizalmat. Biztató jelenség a vezetőségekbe választott fiatalok és nők arányának növekedése is. Úgy érezzük, hogy ezek az egészséges fejlődési folyamatok hozzá fognak járulni, elő fogják segíteni gyárunkban a pártmunka színvnalának további emelkedését. Ahhoz, hogy pártbizottságunk eredményesen végre tudja hajtani nagyfontosságú politikai feladatát, nagymértékben hozzájárultak a munkabizottságok, az aktívák, a pártbizottság, a végrehajtó bizottság tagjainak, és nem utolsósorban gyárunk kommunistáinak jó munkája. Köszönetünket és elismerésünket fejezzük ki mindazon elvtársunknak, elvtársnőnknek, akik — átérezve a választások női ifikai jelentőségét pártunk életében — lelkiismeretesen teljesítették és végrehajtották pártmegbízatásukat, s hozzájárultak gyárunkban a vezetőségválasztások sikeres befejezéséhez. Úgy ítéljük meg, hogy a csúcs-, valamint az alapszerveink titkárainak vezetőségi tagoknak olyan elvtársakat választottak irien gyárunk kommunistái akik élvezik a tagság, a dolgozók bizalmát, akik e magasztos munkával, a kollektívák erejére való támaszkodással híven a párt politikáját végre fogják hajtani. Árvai Béla LKM nonveri zárthiottság PTO vezetője