Diósgyőri Munkás, 1971. július-december (26. évfolyam, 27-51. szám)

1971-07-06 / 27. szám

Érdemekre épik a tervek Nem minden áron — vmll­ jm a VERES-brigád Amikor ez év tavaszán megkapták a „Vállalat Ki­váló Brigádja” címet, sokan azt kérdezték: miért éppen a rezsiellenőrzés kapta, hi­szen ... Álljunk meg egy pillanat­ra a „hiszen”-nél, mert akik kérdőjeleztek, bizonyára nem tudják, mit is jelent az LKM közgazdasági főosztályának rezsiellenőrzési osztályán dolgozni. Elsősorban nagy felelőssé­get, mert úgy kell értelmez­ni, hogy évente mintegy 700 millió forint érték felett kell ellenőrzést gyakorolniuk. Az­után rengeteg munkát is je­lent, mert a szocialista bri­gád tagjai — bár íróasztaluk van — munkaidejük java ré­szét üzemekben töltik, fel­adatuk kettős: műszaki és gazdasági. A vállalatnak ezt a szor­galmas szocialista brigádját 1961. július 5-én alakították, s az osztály minden dolgo­zója tagja lett, vezetője pe­dig Almási József. A tíz­éves jubileumához érkezett brigádnak jelenleg 26 tagja van, ma is az egész osztály, s az 1970. évi eredményeik alapján elérték az arany fo­kozatot. 1969-től Veres Tibor a brigád vezetője. Lelkes, agilis fiatalember, talán pa­radoxonnak hat, de a főnöke, Boros Árpád osztályvezető is a csoportjába tartozik. Egy osztály, egy szocialista brigád. Erről beszélgetünk Tatár Sándor osztályvezető­­helyettessel és Veres Tibor brigádvezetővel. Persze nem csak erről, hanem munkájuk egészéről, a naponta előfor­duló parázs vitákról is, ami­kor egy-egy üzem- vagy gyáregységvezető kijelenti: minden áron meg kell csi­nálnom! No, ezzel a „min­den áron” felkiáltással egy­általán nem értenek egyet a Veres-brigád tagjai, már csak azért sem, mert ebben az évben 100 millió forinttal kell kevesebbet költeni kar­bantartásra, mint az előző esztendőén. Furcsa, nehéz és bonyolult a brigád munkája, részint mert a gyáregységek műszaki gárdájának egy része főként műszaki szemmel nézi a rezsi­ellenőrzés felé irányuló en­gedélykéréseket, s a gazda­sági oldalát egyáltalán nem, vagy csak igen csekély mér­tékben veszik fontolóra. Ilyenkor adódnak azután a viták, mert a Veres-brigád­nak differenciálnia kell: nem mindegy, hogy egy ötszázezer forintos alkatrészt nyugati vagy szocialista relációból szereznek be. Az ellenőrzést bizony ke­vesen kedvelik, néhány hely­ről már elhangzott: ugyan minek a rezsiellenőrzési osz­tály, csak hátráltatja a mun­kát. Persze, hogy téves ez az elmélet, hiszen ha megszün­tetnék, kezdetét venné az indokolatlan anyagpocséko­­lás és egyes indokolatlan he­lyeken élőbb lenne szőnyeg, mint gépalkatrész. A vállalat összes üzemé­nek a karbantartási költsé­geinek ellenőrzésén kívül a Veres-brigádhoz tartozik a szerszámellátás, a védő-, munka- és egyenruhák, a védőételek, -italok, iroda­szerek, az üdülők és még jó néhány a rezsihez tartozó kiadások ellenőrzése. Vég­eredményben a helyes gaz­dálkodás szellemét igyekez­nek terjeszteni és teszik si­kerrel, mert a brigád a 100 millió forintok feletti ellen­őrzést úgy végzi, úgy enged gazdálkodni ebből az összeg­ből, hogy a vállalat és a kö­zösség is jól járjon. * őszintén szólva, nem ör­vendenek valami nagy nép­szerűségnek, mert jócskán akadnak, akik az óvatos és lelkiismeretes munkájuk lát­tán­­ azt mondják: „mit filléreskednek, amikor mil­liók mennek el!” A rezsiellenőrzés szocia­lista brigádja védi a millió forintokat, de a két-három számjegyű felesleges kiadá­sok mellett sem megy el szó nélkül. Az elmúlt évi vál­lalásaik eredményeképpen a vállalat raktárainak anyag­­készletei több mint 14 millió forinttal csökkentek. Ezen belül a besorolt tartalék­­alkatrész-készlet pedig — amivel a brigád közvetlenül, és hatékonyabban tudott fog­lalkozni — ugyanez idő alatt 19,23 százalékos csökkenést ért el. A csökkenés a ter­melőberendezések javításá­nál nem okozott állásidő-nö­vekedést. * A „Vállalat Kiváló Bri­gádja” cím odaítélésénél sok tényezőt vettek figyelembe, természetesen a Veres-bri­gádnál is. Gondos és lelki­­ismeretes munkájuk révén — még ha nem is népszerű feladatokat hajtanak végre —, megérdemelten jutottak a megtisztelő cím birtokába. Ami pedig a jövő terveiket illeti, ezután is alaposan megnéznek minden forintot, illetve azokat a kiadásokat, amelyek nem csökkentik, hanem növelik a rezsit. Igen, szükség van erre, mert a rezsi csökkentésével növek­szik a nyereség. Holdi János * A KISZ élet­híreiből A­ gépgyári KISZ-alap­­szervezetekben július 10-ig mindenütt vezető­ségi ülést tartanak. Be­számolnak a titkárok a vezetőségválasztás elő­készítéséről, a párt kép­viselőjét pedig tájékoz­tatják választási terveik­ről. A kohászatban július 15-ig az alapszervek és a csúcsvezetőségek meg­kapják azt a vázlatot, aminek alapján a veze­tőségválasztó taggyűlé­sen elmondják beszámo­lójukat a titkárok. DIÓSGYŐRI MUNKÁS Jól sikerült kirándulás Baranya megye nevezetes­ségeivel ismerkedtek meg az elmúlt héten kohászatunk dolgozói. A szakszervezet agitációs- és propagandaosz­­tályának szervezésében ki­ránduló 55 főnyi csoport Pécsen, Siklóson és Harkány­­fürdőn járt vonattal, autó­busszal. A szakszervezet a közel­jövőben is szervez hasonló kirándulásokat Sopronba, Szombathelyre, Szegedre és Gyulára, mivel ez a négy­napos kirándulás jól sike­rült. A következő csoportok­nak várhatóan ugyanolyan sok élményben lesz részük, mint a Baranyába kirándu­lóknak. Az LKM tanműhelyében jó lehetőség nyílik a fiataloknak a különböző szakmák alaposabb elsajátítására. Mestereik — köztük Palatics János szakoktató — felelősséggel irányít­ják őket. A képen Toropcsák Ferenc és Pusztai János a fú­rógép mellett. Pacz Pál felvétele Az emberekért, a tudományért Dobrovolszkij, Volkov, Pacajev. Hősök, egyszerű emberek. Edzett testűek, szervezetűek, gyenge, érző emberek. Szovjet állampolgárok, a világ úttörői. Űrutasok, családfők. Fiatalok, „fantasztikus” tapasztalatokkal rendelkező fér­fiak. Mozdulataikat millió ember nézte — mozdulatlanok. A követ­hetetlen messzeségben járó kivételes emberek, minden élőlény sorsában osztozók. Az űr, a föld munkásai. Sosem hallott nevek, a világon mindenütt, minden nyelven tudják mondani: Dobro­volszkij, Volkov, Pacajev. „Nem tudunk ma nem gondolni rá, hogy élnek a földön embe­rek, akiknek holnap újabb lépést kell tenniük, újabb munkát el­végezniük a világűrben. S természetes, hogy az az ember, aki hol­nap a rajthelyre áll, tudatában lesz, milyen útra vállalkozott. S mégis útnak indul!" (Pravda). Ahogy ők hárman is vállaltak min­dent az emberekért, a tudományért. A következő ember az indulás előtti utolsó pillanatban a fi­gyelő milliókkal, — velünk is diósgyőriekkel — mintegy minden gondolatot kifejezve ezt fogja mondani: Dobrovolszkij, Volkov, Pacajev. Több segítséget várnak A Szakma ifjú mestere versenymozgalomban való részvételhez adnak-e elég­séges segítséget a KISZ­, a gazdasági vezetők és a szo­cialista brigádok? Így hang­zott a kérdés, melyet a gép­gyári fiataloknak tettek fel nemrég egy reprezentatív felmérés alkalmával. A vá­laszok azt mutatják, hogy van még ebben a kérdésben is tennivaló. Csupán 22 szá­zalékuk tartotta kielégítőnek azt, 27 kevésnek tartja és 37 százaléka a fiataloknak azt válaszolta: semmi segítséget nem kapnak. Kétféle módszerrel k­ezelésés választásra készülnek fiataljaink Ez év decemberében kerül sor a KISZ VIII. kongres­­­szusának összehívására, a KISZ központi testületeinek újjáválasztására. A kong­resszusra való felkészülés szükségessé teszi területün­kön is az ifjúsági szövetség tartalmi, módszertani mun­kájának továbbfejlesztését. Ennek szellemében készül­nek KISZ-bizottságaink, a KISZ-alapszervezetek, csúcs­vezetőségek újraválasztására s előkészítik a KISZ-bizott­­ságot újraválasztó küldött­­értekezletet. Sokoldalú embereket A KISZ-szervezetek újjá­választására a gépgyárban szeptember 1. és 25. között, a csúcsvezetőségek újra­választására szeptember 25. és október 5. között, a KISZ- bizottságot választó küldött­­értekezletre október 14-én kerül sor. Hasonló időszak­ban rendezik meg a válasz­tásokat a kohászatban is. Az új vezetőségi tagokat a kö­vetkező követelmények alap­ján választják meg: figye­lembe veszik munkájukat, erkölcsi és politikai maga­tartásukat. Fontos, hogy rá­termettek legyenek a rájuk bízott feladatok ellátására, népszerűségnek örvendjenek a fiatalok körében. Szeres­sék és önként vállalják az ifjúsági mozgalomban vég­zett munkát. Vezetői kész­séggel és tekintéllyel ren­delkezzenek. Értsék és érvé­nyesíteni tudják a párt po­litikáját. Jó felkészültségük révén képviselni­­ tudják a fiatalokat minden fórum előtt, meg tudják védeni a fiatalok törvényekben bizto­sított jogait. A választásoknál szem­pont az is, hogy a testüle­tekben tükröződjön a tagság nem, életkor és réteg szerinti összetétele, legyenek bennük fiatal párttagok és leszerelt katonafiatalok, növekedjen a fizikai dolgozók, a lányok és fiatalasszonyok számará­nya. A és B variáció A KISZ KB határozatának megfelelően az alapszervi választás A vagy B módszer szerint történhet. A gépgyár KISZ-bizottsága a két mód­szer közül a B variációt vá­lasztja. E formának nagy előnye, hogy tovább szélesíti a demokratizmust és növeli a fiatalok személyi felelős­ségét. A választói taggyűlést meg­előző hónapban a KISZ-alap­­szerven belül beszélgetése­ket szerveznek a fiatalokkal. Ezeken az elbeszélgetéseken ismertetik eddigi törekvései­ket és terveiket Az elbeszél­getéseket csoportonként, ki­sebb kollektívákban szerve­zik meg. A kollektívák ja­vaslata alapján az elbeszél­gető­ csoportok vezetői aján­lásokat tesznek a titkár sze­mélyére, illetve a vezető­ségi tagokra. A taggyűlésen a levezető elnök javasolja azokat a sze­mélyeket, akik a KISZ-bi­­zottságot újjáválasztó kül­döttértekezleten képviselik az alapszervezetet. A vezető­ségválasztó taggyűlésen min­den KISZ-tagnak joga van személyesen is javasolni a vezetőségbe személyt, vala­­lamint a felsőbb KTSZ-szerv­­be is. A taggyűlésen elhang­zott valamennyi javaslatot figyelembe kell venni és nyilvános vitára kell bocsá­tani. A választás titkosan történik. A csúcsvezetőségeket vá­lasztó küldöttértekezlet előtt a csoportos beszélgetések hasonlóképpen történnek, mint az alapszervi választás­nál. Lét­számtól függően A kohászatban mindkét módszerrel élnek a fiatalok. Azt, hogy melyik alapszer­vezet melyik módszer szerint választ, a nagyüzemi KISZ- bizottság határozza meg az illetékes pártszervekkel egyetértésben. A B módszer szerinti vá­lasztás hasonlóan történik, mint a gépgyárban. Az A módszer szerint választó alapszervekben a vezetőség­választó taggyűlést megelőző taggyűlésen nyílt szavazás­sal választják meg a tag­gyűlés elnökét. Az elnök el­beszélget az alapszervezet valamennyi tagjával, a párt, a szakszervezet, a műszaki, a gazdasági vezetéssel, s ös­­­szegezve a véleményeket, a vezetőségválasztó taggyűlé­sen megfelelő indokolással tesz javaslatot a tisztség­­viselőkre. A választás nyílt, de történhet titkosan is.­Az előbbiek a tíz főn aluli létszámú KISZ-alapszerve­­zeteknél érvényesek. A na­gyobb létszámú alapszerve­­zetekben a vezetőségválasztó taggyűlést megelőző taggyű­lésen nyílt szavazással há­rom-öt fő jelölő­­bizottságot választanak. A továbbiakban ugyanúgy folyik a választás, mint ahogy azt az előbb le­írtuk. Mindkét gyárunkban érvényes az, hogy az idén választott csúcs- és alapszer­vi vezetőségeket nem kell újraválasztani, de a más alapszervezetekben és csúcs­szervekben sorra kerülő na­pirendi pontokat itt is meg kell tárgyalniuk a tagoknak. E. I. Mi az piros ~­légy ablak néz arra, délre, a három szo­ba és a konyha abla­ka. A fény arról jön, s me­legíti fel hőjével, sugarai­val egy otthon falait, bú­torait. A fény a kohászat felől jön a lakásba. Szűrt fény, csaknem a szőnyegig érnek árnyékai, a kohásza­ti kémények árnyékai. Az erkélyről két kisgye­rek hajlik ki. Az egyik még lábujjait fárasztja, hogy kilásson, s kis orrát az erkély szélére lapítva kérdez. Miért kémény a kémény? Miért füstöl? Mit csinálnak ott a bácsik? Miért van zaj? Mi az a szép piros fény a kémé­nyek mögött, amikor leszáll az éj? Mindennapi látványról faggatóznak, egy számukra igazán megmagyarázhatat­lan területről, a gyárról, melynek zajai, mozgásai a válaszok után is érthetet­lenek maradnak, minden magyarázat újabb kérdést szül. De fontos, hogy tud­ják, mi van ott, hiszen az anyjuk — úgy mondta — ott dolgozik és különben a szép fény­t is, ők mindenről mindent tudni akarnak, miértes kor­szakukat élik. Állnak az erkélyen, szemben a fén­­nyel és beszélgetnek. Az anyjuk miközben a legegyszerűbb szavakon gondolkodik, a négy- és hétéves gyerek számára is érthető válaszokon — azon töpreng, miért is múlik el oly hamar ez a „miértes” korszak, miért nem marad meg az emberekben az a gyermeki őri kíváncsiság a felnőtt években is? Arra gondol, hogy felnőtteknél még soha nem tapasztalt ilyen érdeklődést, nemcsak a kohászat, de egyáltalán a környezetük iránt. Miért szűkül be az érdeklődés néhány évtized eltelte után, miért mennek el a felnőt­tek oly nyugodt, egyszerű tudomásulvétellel a látni­valók mellett? Az este csendjében sípo­lásokat, egyenletes időn­ként feltörő zajokat hoz a szél. Felparázslik a vörös fény, a sötétben csak hal­ványan látszó kéményszilu­­ettek mögött. (turv) 1971. július S. — Néhány nap­ja magammal hor­dom. Hiányolom azt a sok bájos füttyszót.

Next