Diósgyőri Munkás, 1980. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-01 / 27. szám

2 ü­lést tartott az LKM A Lenin Kohászati Művek párt-végrehajtó bizottsága jú­nius 26-án ülést tartott, amelyen­ részt vett Fülöp Pé­ter, a városi pártbizottság osztályvezetője is. A testület többek között megtárgyalta azt a jelentést, amely a tűzoltóanyag és bá­nya gyáregységben folyó gazdaságpolitikai, szervezeti és ideológiai munkáról szólt. A jelentést egy brigád állí­totta össze. A két gyáregységet hat hó­nappal ezelőtt vonták össze, ezért az átszervezés eredmé­nyét még nem lehetett ér­demben felmérni. Azt azon­ban megállapította a jelen­tés, hogy az átszervezés óta­ felgyorsult a bányaüzemek — elsősorban a mészkőbá­nya — fejlesztési feladatai­nak megvalósítása. A végrehajtó bizottság ezt követően azzal a tájékoztató jelentéssel foglalkozott, ame­lyet Herendi Rezső műszaki igazgató és Sötét Károly gaz­dasági igazgató készített az LKM anyag-­­és energiagaz­dálkodásának helyzetéről. A kohászati ágazat sajátossá­gainak megfelelően a költsé­gek között meghatározó az anyag- és energiahordozók részaránya. Az 1980. évi ter­melői árváltozás a vállalat anyagköltségét több, mint 20 százalékkal, energiaköltségét mintegy 70 százalékkal nö­velte meg a korábbi évekhez viszonyítva. Késztermékben a változás hatása kisebb mér­tékű volt, így a jövőben ért­hetően még jobban nő az anyag- és energiatakarékos­ság jelentősége. A kohászat az 1980. évi feladataiban az anyagköltsé­gek közel 0,8 százalékos csökkenését határozta meg. Az ezzel kapcsolatos felada­tokat vállalati intézkedési tervben foglalták össze. A tájékoztató gyáregysé­genként foglalkozott a köz­vetlen anyaggazdálkodással, ismertette a konkrét intéz­kedéseket, s azok eredmé­nyét. Ahol nem születtek párt-vb eredmények, ott elemzően feltárta az okokat. A nagyolvasztó gyáregység például az I—IV. havi idő­arányos tervét túlteljesítette, hasonlóan az acélmű gyár­egység is. A hengermű gyár­egységben a selejt és ezzel összefüggésben az anyagfel­használás csökkentése érde­kében megszervezték a gör­be bugák egyengetését. Ez év első négy hónapjában 755 tonna görbe bugából 360 ton­nát egyengettek ki. A csavar- és húzottáru gyáregységben a termékös­­­szetétel az anyagigényesebb termékek felé tolódott el, s ez az anyagfelhasználás nö­vekedését eredményezte. Az importbeszerzéssel kap­csolatosan szó volt arról, hogy a vállalat a gyártóesz­köz-szükségletét mind na­gyobb mértékben biztosítja saját előállítású anyagból. Sajnos azonban egyes segéd- és üzemanyag, illetve tarta­lékalkatrész vonatkozásában hosszas piackutatással sem lehetett felváltani a tőkés import beszerzéseket hazai­akkal, vagy szocialista or­szágból származóakkal. A kohászat energiagazdál­kodását a tervszerűség és a gazdaságosságra való törek­vés jellemzi. Az energiaárak szintje jelentősen megemel­kedett, így az energiaköltség mintegy 1 milliárd forinttal növekedett. Ez azt jelenti, hogy a vállalati összköltség 22 százalékát teszi ki, a ko­rábbi 16 százalékkal szem­ben. A város kommunális hőel­­látása is jó hatással van a vállalat energiagazdálkodá­sára. Csökken a hulladék­­gőz-veszteség. A kohógáz­­gazdálkodás javításának egy­ben környezetvédelmi elő­nyei is vannak. A környe­zetvédelemmel kapcsolatos például a gondosabb ipari szennyvízkezelés is. Míg 1977-ben 749 ezer 877 forint szennyvíz-bírságot kellett ki­fizetnie a vállalatnak, tavaly ez az összeg 253 ezer 455 fo­rintra csökkent. THÖLGYFIRT MÜNK AS Szakmunkásvizsga 110 Albert József, leendő esztergályos, a DIGÉP tanműhelyé­ben a vizsgamunka megoldása közben. Megnyílt az építőtábor (Folytatás az 1. oldalról) nak azok, akik figyelnek, lát­nak, érdeklődnek. A múlt évi szakmai építő­tábor 542 fiatalja együttesen 4 millió forintot meghaladó termelési értéket ért el. Egy­­egy fiatal átlagosan naponta 780 Ft-ot teljesített, ami az ifjúsági normateljesítés 120 százalékának felelt meg. E számszerűségek fényesen bi­zonyítják, hogy a tábor fia­taljai derekasan megállják a helyüket, minden várakozást felülmúltak. E példa nyo­mán bizakodunk az idén is hasonló nagy sikerben. A fiataloknak a Győri ka­pui modern kollégium ad ké­nyelmes otthont, ellátást, és itt gondoskodnak a kulturá­lis és szórakoztató progra­mokról is. Az ünnepélyes megnyitón Harsányi József rendőr-fő­hadnagy bejelentette, hogy a tábort a Közlekedésbiztonsá­gi Tanács szaktáborává nyil­vánítják, elméleti és gyakor­lati képzést kapnak a tábor­lakók, és sikeres vizsga után átvehetik segédmotoros jár­művezetői igazolványukat is. A KBT-vetélkedők legjobb brigádjának díja: egyhetes velencei-tavi jutalomüdülés. Az ünnepélyes tábornyitás után a szakmunkástanulók megismerkedtek munkahe­lyükkel, megtartották szá­mukra a baleseti oktatást, majd nagy kedvvel láttak hozzá az acélműben folyó építőmunka segítéséhez. A világgazdasági helyzethez igazodva Interjú Huffm­ann Károllyal, a UIGLP kereskedelmi igazgatójáva! A nyersanyag- és energia­árak változásai világszerte dekonjunkturális helyzetet teremtettek a gépipari válla­latok számára is. Egyre ne­hezebb eladni, ugyanakkor a magas műszaki színvonalon álló gépi berendezések kere­settek a világpiacon. Külö­nösen ak­kor, ha árban is versenyképesek. Milyen hely­zetet teremtettek az új kö­rülmények a DIGÉP kereske­delmi tevékenységében, meg­birkóznak-e a bonyolult fel­adatokkal? A kérdésre Kusz­­mann Károly, a Diósgyőri Gépgyár kereskedelmi igaz­gatója válaszol. # Vállalatunk kereskedel­mi tevékenységének két nagy szektora a belföldi és külföl­di értékesítés. Belföldön köz­vetlen eladások formájában is értékesítünk, a másik te­rület pedig a termelőeszköz­­készletező, úgynevezett TEK- vállalatok piaci igényeinek kielégítése. A külföldi pia­cokon vállalatunk nem ren­delkezik önálló kereskedel­mi joggal, így külföldi el­adásainkat külkereskedelmi vállalatokkal bonyolíttatjuk. Az elmúlt időszakban, iga­zodva a változó kereslet­hez, igen jelentős koncepció­változtatást hajtottunk végre a DIGÉP kereskedelmi te­vékenységében. Ez a belföldi igények kielégítésében an­­­nyit jelent, hogy­­ igyekszünk a piac biztosítása érdekében hosszú távú szerződéseket kötni. A TEK-vállalatok in­formációt adnak arról, hogy várhatóan mire van szüksé­ge a piacnak, a DIGÉP en­nek viszonzásaként bevonja őket a gyár gyártmányfej­lesztési koncepcióiba. Tud­ják, melyek a fejlesztés alatt álló új gyártmányaink, mi­korra ,mi készül el, és így időben felkészülhetnek ter­mékeink értékesítésére. A külföldi piaci elhelyezés egyik alaptétele az időben kapott jó információ. A kül­kereskedőnek szinte napra­készen tudnia kell, mire van szükség. A termékeinket külföldön forgalmazó külker­­vállalatoktól folyamatos in­formációt kapunk, ezeket egyeztetjük a termelési-gyár­tási lehetőségekkel, és ezt követően kapja meg a kül­kereskedő, hogy mikor mi­lyen termékek állnak ren­delkezésére. 0 Tartalmaz-e új elemet ez­ a módszer? — Igen. Ahhoz, hogy a be­felé irányuló piaci informá­ciók nagyobb realitással ér­kezzenek, az úgynevezett bá­zispiacokon saját DIGÉP-es embereink is szolgálatot tel­jesítenek. Ők a külkereske­delmi vállalaton belül mű­ködnek, de a DIGÉP állo­mányából kerültek a külföl­di piacra. Kereskedelmi szak­embereink megtalálhatók a Szovjetunióban, Olaszor­szágban, Jugoszláviában, Irakban, a Német Szövetségi Köztársaságban. Ők termé­szetesen nagyon jól, szinte naprakészen ismerik a DI­GÉP-ben folyó gyártási, ter­melési munkát. Külföldi ál­­lomásoztatásuk nem csekély költséggel jár, viszont tevé­kenységük megtérül, munká­juk nélkül megoldhatatlan feladatunk. Csak rajtuk ke­resztül biztosítható a keres­kedelem időbeni reakció­­készsége, az információk pontossága és megbízhatósá­ga.­­ — Tevékenységünknek — hogy úgy mondjam, házon belül —, van egy másik új vonása is, melyet a második fél évtől vezetünk be. A jö­vőben a kereskedelmi appa­rátus­ felel azért, hogy meg­felelő legyen a DIGÉP mun­­kaellátottsága. Ugyanakkor megkapjuk azt a jogot, hogy dönthetünk arról, mit gyárt­sunk, de ezzel a döntéssel kö­telesek vagyunk biztosítani a megfelelő munkaellátott­ságot. Ha tévedünk, vagy rosszul mérjük fel a piacot, természetesen a hibás döntés minden következményét vál­lalnunk kell. Eddigi tevé­kenységünk fő jellemzője az volt, hogy eladásra raktárról kínáltuk termékeinket. Most a piaci igényekhez rugalma­san és gyorsan alkalmazkod­va azt kell gyártatnunk m­­ajd értékesítenünk, amire szük­ség van. Ehhez természete­sen az eddiginél mindenki­nek nagyobb fordulatszámra kell kapcsolnia. Ugyanakkor alapvető szemléletbeli válto­zásra van szükség. • Bonyolult, sok összete­vőből álló munka. Alapve­tő a megszokottság elleni küzdelem. Meg kell minden­kinek érteni: első a népgaz­dasági, majd a csoportérdek, és csak ezután kerülhet szó­ba az egyéni érdek. Én meg vagyok győződve­­ arról, hogy sikerül megbirkóznunk az eddigi, sokszor a termelés és értékesítés útjában álló rossz begyakorlottsággal. Ez az új módszer azért is nagy figyelmet érdemel, mert a külpiaci viszonyok a már említett okok miatt megnehezültek. Mindez kihat a hazai kereskedelmi tevé­kenységünkre is. Hozzáte­szem, a változtatásokat csök­kenő létszám mellett kell megvalósítanunk. Ha ennek ellenére sikerül véghezvin­­nünk, hallatlan nagy ered­ménynek számít. — Láthatók-e már a siker első jelei? # Tapasztalhatók, és ennek nagyon örülünk. Az egész gyár­ szinte valamennyi dol­gozója megértette e munka fontosságát. .Ennek megfele­lően felmutathatók a kezde­ti sikerek. Mi ezt kollektív sikernek könyveltük el mert valóban az. 1 A fejlődési szintet tartani szeretnénk. Erre igen komoly határoza­tok vannak, melyek előírják a fejlődés ütemét. A jelen­legi igen szerény beruházási lehetőségek mellett­ azonban önerőből a kiugró eredmények nem tartósíthatók. A vállal­kozás területén előtérbe ke­rül a vevők, ha kell egyedi kiszolgálása. A tartós piac biztosítása érdekében sokszor szerényebb nyereséggel járó termékek szállításáról sem szabad lemondanunk. Eladhatatlan termékünk jelenleg nincs. Van viszont olyan, melyek gyártása nem kifejezetten gazdaságos. Ezek­­termelése mellett viszont már azon kell törni a fe­jünket, hogy melyek azok az újabb gazdaságos áruk, me­lyek gyors gyártása ismét a kívánt nyereséget biztosítja. Treba Gyula # 1980. július 1. Félévzárás előtt a DIGÉP-ben (Folytatás az 1. oldalról) termelési tervét tehát a DI­GÉP valamennyi gyáregysé­ge teljesíti, a szerencsi D- egység kivételével, de ott is tisztességes helytállásra szá­mítunk. Ugyanakkor törek­szünk a kongresszusi válla­lásaink időarányos részének teljesítésére. Azok a jelentős változások, melyek a terme­lésszervezés és -irányítás te­rületén az idén életbe léptek — meghozták a várt­­ ered­ményt. Ismételten hangsú­lyozom, hogy a sikerek el­sődleges kulcsa az, hogy gyá­runk kollektívája megértette a módosult feladatokat, azo­nosult azokkal és a végre­hajtásban is tevékenyen részt vett. Eredményeink azt mu­tatják, hogy lényegesen ja­vult a hatékonyság, ezt pedig lényeges beruházások nélkül,­ a termelékenység fokozásá­val értük el. Azok a súlyos termelési gondok, melyek 1978-ban és 79 elején jellem­zőek voltak, lényegesen eny­hültek az intézkedések ha­tására. Úgy érzem, jó úton járunk. Ezen továbbhaladva tovább javulhat dolgozóink munkahelyi közérzete, hiszen csak jó légkörben lehet nyu­godtan, eredményesen tevé­kenykedni. A megindult­ fo­lyamat pozitív vonásai már érezhetően megnyilvánulnak. Továbbra is igényeljük a szocialista brigádok kezde­ményezéseit, javaslataikat minden­­ tekintetben figye­lembe vesszük, e munkában nagy segítséget kapunk párt- és társadalmi szervezeteink­től is. (tréfa) ülésezett az LKM KISZ-bizottsága Eredm­­ény feladatokról A kohászat KISZ-bizottsá­ga legutóbbi ülésén két je­lentést és egy tájékoztatót hallgatott meg és fogadott el. A három téma mindegyi­ke önmagában is igen fontos volt, ugyanis jelentést hall­gattak meg az ifjúsági szo­cialista brigádok munkájának vállalati tapasztalatairól, tá­jékoztató hangzott el a véd­­nökségi munka második ne­gyedévi tapasztalatairól, va­lamint jelentést adtak a ko­hászatban folyó KISZ-mun­­ka társadalmasításáról. Az ifjúsági szocialista bri­gádok munkájának elemzé­se kimondta, hogy 1976-tól a fiatalok körében a szocialis­ta brigádok szervezettsége megnőtt. Egy év alatt körül­belül másfélszeresére emel­kedett az ifjúsági brigádok száma. A vállalati szinten mutatkozó megfelelő arány mellett is előrelépés várható még a GVK-nál, a henger­műnél, a CH-gyáregységnél és az acélműben. Továbbra is fontos feladatként kezelik a pályakezdő fiatalok beillesz­kedésének segítését, a bri­­gádmozgalomba való bevo­nását. Tartalékok rejlenek még a komplex brigádok létrehozá­sában. A jövőben a társadal­mi és gazdasági­ szervek ezen a területen végzendő „össze­hangolt munkával fokozhat­ják a brigádmozgalom ered­ményességét. A felnőtt-, illetve vegyes brigádokhoz hasonlóan az if­júsági brigádok is a hármas jelszó jegyében teszik meg éves vállalásukat. A vállalá­sok megtételének forrása az adott terület éves terve, a munkaverseny-osztály által kiadott vállalási irányelv, a KTSZ-akcióprogram, az újítá­si feladatterv, valamint­­ a vállalati művelődési bizott­ság ajánlása. Az ez évi vállalások meg­tételéhez a KISZ-bizott­ság mellett működő munkabi­zottság ajánlást készített az ifjúsági brigádok számára. A tapasztalatok szerint az ifjú­sági brigádok felhasználták ezeket az ajánlásokat, és fele­lősségteljesen valósítják meg vállalásaikat, méltó partne­rei az idősebb brigádoknak. Nőtt az ifjúsági verseny­­mozgalomban — Alkotó if­júság, Ki minek mestere?, KISZ-radar, Ifjúsági munka­­védelmi felügyelet, védnöksé­­gi munka, ifjúsági újítási ver­seny­­, a politikai képzés­ben, az Edzett ifjúságért mozgalomban valamint az ifjúsági klub és a DVMK rendezvényein való részvétel. Az ifjúsági brigádok erköl­csi és anyagi elismerésében az elmúlt három-négy évben előrelépés történt. Az éves átlagot tekintve általában 3 —10 ifjúsági brigád részesül arany-, 10—­13 ezüst-, 20—25 bronzkoszorús elismerésben. Az elmúlt öt évben négy if­júsági brigád részesült Vál­lalat Kiváló Brigádja, egy KISZ KB Jubileumi Okle­vélben, egy-két alkalommal pedig Vállalat Kiváló Ifjú­sági Brigádja kitüntetésben. A további feladatok érde­kében javítani kell a koor­dináló munkabizottság mun­kastílusán. fórumot kell te­remteni az ifjúsági brigád­vezetőknek, szorosabb kap­csolatot kell kialakítani a gazdasági vezetőkkel, követ­kezetesebben számon kell kér­ni az alapszervezetekben a brigádmunkát. A kohászatban folyó KISZ- munk­a társadalmasításának helyzetéről szóló jelentés ki­mondja, hogy az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítot­ták, a KISZ-bizottság testü­leti tevékenysége magasabb színvonalú, döntései megala­­pozottabbak, a végrehajtás egységessége, az ellenőrzés következetessége hatékonyabb, ha az irányító, segítő, ellen­őrző tevékenység széles körű aktívagárda bevonásával tör­ténik. A KISZ-bizottság mellett működő munkabizottságok önállósága, az akciók végre­hajtása jónak mondható, de a kezdeményezőkészség, a fel­adatok önálló meghatározása még javításra szorul. A jelentés felhívta a fi­gyelmet azokra a hibákra is, melyek az egyes területeken jelentkező titkárcentrikusság­­ból, a reszortosok önállósá­gának hiányából fakadnak. A reszortosok önállósága nagy­mértékben függ a mozgalmi ismeretek szintjétől, azok­ al­kalmazásának fokától. Ezért a káderkiválasztásnál, ká­dernevelésnél, beiskolázásnál nagyobb körültekintésre és tervszerűségre van szükség. A KISZ-szervezetek kap­csolata jó, a társadalmi szer­vekkel, szervezetekkel, az együttműködés segíti az if­júsági mozgalmi munka szín­vonalának emelését. A védnökségi munkáról adott tájékoztató beszámolt arról, hogyan szervezték meg az építőtábort, a VOB Ku­pa eseményeiről, a társadalmi munkák szervezéséről. Mind­ezeken túl feladat még a védnökségi napok megszer­vezése, valamint részt vesz­nek a szakemberek kiválasz­tásában is, akik majd az új kombinált acélműbe kerülnek;

Next