Diósgyőri Munkás, 1982. január-május (37. évfolyam, 1-21. szám)
1982-01-05 / 1. szám
2 DIÓSGYŐRI MUNKÁS Új arcok az LKM KISZ-bizottságán Mint arról már korábban hírt adtunk, két új fiatal került az LKM KISZ-bizottságára. Pusztai Attiláné és Cseh Ferenc Juhász Imrét és László Zoltánt váltotta fel. A személycseréket nem az indokolta, hogy a két korábbi politikai munkás nem jól látta el feladatát... Ellenkezőleg! Mi sem bizonyítja jobbára Juhász Imre és László Zoltán körültekintő, lelkiismeretes munkáját, mint hogy mindketten egy magasabb szintű apparátus, egy még nagyobb terület politikai irányítását végző bizottság munkatársaivá váltak. Juhász Imre a KISZ Miskolc városi Bizottságán ifjúmunkásfelelősként, László Zoltán az MSZMP Miskolc városi Bizottságán politikai munkatársként folytatja munkáját, kamatoztatja a kohászat ifjúsági életében szerzett tapasztalatait, ismereteit. Ismerkedjünk meg utódjaikkal! PUSZTAI ATTILÁNÉ — A termelési főosztályon programos voltam. A vasöntöde havi gyártási és kiszállítási feladatait programoztuk, így sok olyan feladattal sikerült megismerkednem, melyek tapasztalatait hasznosíthatom az ifjúmunkásfelelősi munkakörben. Bár nagyon érzem, hogy egészen más egy szűkebb terület napi gondjait jól megoldani, mint egy egész vállalatot érintő feladatkört ellátni. Az ifjúmunkás-felelősnek ugyanis ismernie kell a szakmai versenykét, az FMKT-mozgalmat, a társadami munkák szervezését, az ifjúsági szocialista brigádokat, és mivel újrafelosztottuk a területeket egymás között, én kaptam meg az úttörő- és testvérkapcsolatok ápolásával összefüggő feladatokat is. A kedves fiatalasszony látható töprengéssel beszél az új feladatairól. Hogy mennyire felkészült mindenre, arról nehezen beszél, mivel bevallása szerint legalább egy esztendőre szüksége lesz mindazoknak a területeknek a feltérképezésére, a kapcsolatok kialakítására, a mozgósítás lehetőségeinek felderítésére, melyek elengedhetetlen követelményei a jó munkának. Jó alap ehhez, hogy elvégezte Dunaújvárosban a Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskoláját, majd a politikai képzettségét is növelendő, részt vett a Csanyikban egy hathetes KISZ-iskolán és szeptemberben beiskolázták a KISZ KB Komócsin Zoltán KISZ-vezetőképző iskolájába, ahol nagyon sok olyan ismerettel lett gazdagabb, melyek az ifjúsági mozgalom feladataihoz adnak rendkívül nagy segítséget. El kell mondani róla azt is, hogy mindezek mellett élete egyik legnagyobb célja, hogy a közel hétvéves kislányának jó édesanyja legyen. — Azt hiszem, ha a fiataloknak értelmes munkát adunk, akkor nagyon szívesen dolgoznak. Most már befejezéséhez közeledik az új acélmű építése, és a védnökségből fakadó társadalmi munkák ritkulnak. De nem lesz kevesebb lehetőségük a fiataloknak az önkéntes felajánlásaikra, hiszen a termelést kisegítő munkákra mindig szükség lesz. Sőt, kísérletképpen a nemesacél-hengerműben szerződést kötöttek fiatalokkal — amolyan másodállás-féleképpen —, hogy amikor szükség van rájuk, munkaidőn túl is mennek dolgozni. És nagy lehetőséget látunk az Alkotó Ifjúság Szövetség észak-magyarországi csoportjának megalakulásában is. CSEH FERENC — Nekem is a nagyságrend okoz gondot — kezdte beszélgetésünket az új nevelésfelelős. — Eddig a VMA gyáregység átviteltechnikai üzemében dolgoztam, ott voltam alapszervezeti titkár. Most olyan komplex feladat előtt állok, ami magában foglalja az egész gyár ifjúságának politikai képzését, agitációs és propagandamunkáját, a kulturális tevékenységek megszervezését, irányítását, azokhoz ötletek, instrukciók adását és természetesen politikai tartalmának felügyeletét, és mivel a két új politikai munkatárs közül én vagyok a fiú, nekem jutott a sport is. Találkozásunkból, beszélgetésünkből az is kiderült, hogy mindkét új ifjúsági vezető valamikor a Kilián Gimnáziumban érettségizett, tehát már középiskolás korukban Diósgyőrhöz kötődtek. Ott ismerték meg az ifjúsági munkát is, melyről Cseh Ferenc azt mondta, hogy sok területen javítanivaló van az érdekeltség, az érdeklődés fokozásában. Megemlítette például, hogy volt olyan találkozó Horvát János tv-riporterrel, amire csak heten mentek el. A politikai képzés egyik nagy feladata, hogy úgy adjunk a fiataloknak új politikai, ideológiai ismereteket, hogy azok vonzóvá, izgalmassá tegyék az ifjúság előtt a politizálást, vagyis, hogy aktív gondolkodásra serkentse a KISZ-tagokat Ezt csak a legfrissebb, legaktuálisabb problémák bátor, korrekt, de megfontolt felvetésével lehet. Természetesen tisztában van azzal is, hogy a politikai képzés nagyon rátermett, széles látókörű és az emberekkel jó kontaktust teremtő embereket követel... és itt van mit tenni. — László Zoli nagyon sok tanácsot adott, amikor átadta a munkámhoz szükséges anyagokat. Tudom, hogy nem lesz könnyű úgy belerázódnom abba a szerteágazó munkába, melyet ő az éveken keresztül felgyülemlett tapasztalataival oly jól látott el, de mindenképpen igyekszem úgy segíteni a KISZ- alapszervezetek, KISZ-vezetőségek munkáját, hogy azzal minél jobban megvalósíthassuk az ifjúsági szövetség országos és helyi célkitűzéseit. A mai követelmények mellett az ifjúsági szövetség tagjaira egyre nagyobb felelősség hárul, hiszen a negyedszázad, amióta létezik a KISZ, egyben azt is jelenti, hogy valóban felnőttekké váltunk... az egész országban, és így az LKM-ben is a derékhad már a KISZ keretében ismerkedett meg a politikai és társadalmi feladatokkal. — szendrei — Tevékeny résztvevők A pártalapszervezetek 1981. évi beszámoló taggyűléseit, a pártvezetőségek küldöttértekezleteit és az összevont taggyűléseket a Politikai Bizottság határozata értelmében november 15. és december 15. között tartották meg. A Lenin Kohászati Művekben is mérleget vontak a párttagok egy esztendő politikai munkájáról. A tapasztalatokat Nyilas Ferenc, az LKM pártbizottságának szervező titkára összegezte. A kohászatban a küldöttértekezletek, és az összevont taggyűlések november 25-ével mindenütt befejeződtek. Az előkészítés, a szervezés megfelelő volt: a küldöttek 94,5 százaléka jelent meg az értekezleteken és igazolatlan hiányzó nem akadt. A vitában 159-en vettek részt, ennyien fejtették ki véleményüket. Az összevont taggyűléseken a tagság 84 százaléka vett részt és az aktivitás 24 százalék körül alakult, mely rendkívül figyelemre méltó. A küldöttértekezleteken és összevont taggyűléseken pártbizottságunk instruktorai mondtak véleményt a pártvezetőségek munkájáról. Segítették az értekezletek munkáját a pártapparátus tagjai is személyes részvételükkel. A beszámolók mindenütt kellő alapossággal és felelősséggel értékelték a végzett munkát és fogalmazták meg legfontosabb feladataikat. Igen nagy súlyt fektettek a gazdaságpolitikai tevékenység elemzésére. A vita valamennyi helyen nyílt, őszinte, elvtársi és politizáló légkörben zajlott. A hozzászólók igyekeztek véleményükkel, észrevételeikkel, javaslataikkal segítséget nyújtani a pártszervezetük előtt álló feladatok minél jobb megvalósulásához. Reálisan és tárgyilagosan, kritikusan és önkritikusan ítélték meg a beszámolókat. Nem csendes szemlélői, hanem aktív, cselekvő és tevékeny résztvevői akarnak lenni a gondok, problémák felszámolásának, csökkentésének, illetve megoldásának. Mindenütt ezt hangsúlyozták a felszólalók. Kinyilvánították, hogy felsőbb pártszerveink és a kormányzati szervek konkrét segítségét őszinte elismeréssel fogadták. Az LKM kollektívája, párttagsága a meglevő nehézségek ellenére jó politikai légkörben dolgozott. A munkások körében a hangulat jó. A munkahelyeken becsülettel végezték munkájukat. A kitűzött cél teljesítésén fáradoztak. A kohászatot objektíve sújtó tényezőket azonban derekas helytállásukkal sem tudták kiiktatni. A nemesacél-hengermű gépészeten, de másutt is felvetették, hogy a dolgozók és a párttagok körében élénk érdeklődést keltett az, hogy a Minisztertanács a közelmúltban elemezte és tárgyalta a vaskohászat helyzetét. Vállalatunk helyzetének javulását várják a hozandó intézkedésektől. A közleményt meghaladó tájékoztatást igényelnek az LKM- et érintő kérdésben. Valamennyi hozzászólásra nem reagálhatunk. Csak néhány témakört villanthatunk fel. Az öntödében többek között elhangzott, hogy a gyáregységen belüli létszámátcsoportosítások milyen kedvező hatást váltottak ki. A rugalmas alkalmazkodás és az azt követő gyors intézkedések a termelés zökkenőmentességét biztosították. Hangsúlyozták, hogy a jelenlegi bonyolult politikai és gazdasági viszonyok között igen nagy szükség van az ideológiailag szilárd kommunistákra. A nagyolvasztóban szó esett az átszervezés következtében bekövetkezett nehézségekről. Fontos politikai eredménynek tekintik azt, hogy a hátráltató körülmények ellenére is elérte a gazdaságvezetés, hogy a dolgozók bére nem csökkent, hanem javult, melyet a bizalom előlegezéseként értékelik. A nemesacél-hengerműben kifejtették, hogy nem a gyáregység kollektívája dolgozott rosszabbul, hanem a körülmények alakultak kedvezőtlenül. Darukezelő-hiány is hátráltatta a folyamatos munkát. Mindemellett arról is szóltak, hogy előfordulnak, technológiai fegyelemsértések. A munkaidő-kihasználás még nincs azon a szinten, ami joggal megkövetelhető. Az energia gyáregységben észrevételezték, hogy a szervezetnek sokkal jobban kell érzékelni az energiatakarékosság feladatait. És tenni is kéne a javítás érdekében. Előfordul egyes területeken a bújtatott létszám, ezt meg kell szüntetni — hangsúlyozták. Kritikaként hangzott el, hogy egyes gazdasági témájú információs jelzésekre nem kapnak választ és az intézkedés sem jelenik meg azokkal kapcsolatban. A rakodó és szállító gyáregységben a hozzászólók foglalkoztak az üzemorvosi ellátás problémájával. Gondot okoz, hogy alacsony a gyáregységnél dolgozó szakképzettek száma. A csavar és a húzott árugyáregység a vállalat egészétől eltérően bőven ellátott rendelésekkel. Olyannyira, hogy erejükön, kapacitásukon felüli igényeket is ki kell elégíteniük, létszámuk kevés, az odairányított dolgozók egy része gyakori kimaradozó és egy idő után el is távoznak, így a gond megmarad továbbra is. Az anyagi ösztönzés jelenlegi rendszere sem fejezi ki egészében a végzett munkát és főleg ellentmondásosan ösztönöz egyes esetekben — állapították meg. Az acélműi felszólalók elsősorban a gazdasági munka vitelében felmerült hiányosságokra, a feltételek jobb biztosítására, a raktározási nehézségek, valamint a járműellátási problémák megoldására hívták fel a figyelmet. A hengerműben több javaslatot tettek a gazdaságpolitikai és az alapszervezetekben folyó agitációs munka javítására, valamint a munkaszervezés területén tapasztalható hiányosságok felszámolására. A kovácsműben a pártépítés nehézségeiről szólva elmondták, hogy több területen elöregedés tapasztalható, és ezért több párttagfelvételi lehetőség biztosítását kérik. A gépgyártó és szerelő gyáregységben kiemelten foglalkoztak a helyi tennivalókkal. Megoldatlan az abroncsnagyoló téliesítése. A szerszámellátás sem megy zökkenőmentesen. A gépek állaga sem megfelelő. Összességében — állapította meg befejezésül Nyilas Ferenc elvtárs —, párttagságunk a meglevő nehézségek ellenére tenni akarással, jó politikai légkörben várja az új esztendő feladatait. — buzafalvi — ,,A mi 25 évünk” A párt irányításával, segítségével „Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága az ifjúsági szervezetek eredményei ellenére sem tartja kielégítőnek az ifjúsági mozgalom jelenlegi állapotát. Ezért szükségesnek tartja — a magyar ifjúság szocialista egységének megteremtése a magyar ifjúság kommunista nevelésének elősegítése és a párt utánpótlásának biztosítása érdekében — a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozását;.»* (MSZMP KB 1957. márc. 11-i ülésének határozatából.) Március 21-én lesz negyedszázada, hogy zászlót bontott a KISZ és az LKM-ben is esküt tettek a legelső tagok. Az eltelt 25 esztendőre emlékeznek sorozatunkban az alapító tagok, a KISZ-„veteránok”. Gergely Sándor nyugdíjas: „1957 márciusában nagyon gondterhes, nehéz, a kommunistáktól hősies harcot követelő napok jártak. Minden erőnket az ellenforradalom teljes felszámolására, a gazdasági élet normalizálására kellett fordítanunk. A Lenin Kohászati Művekben — ahol az ellenforradalom egyik fő bázisa volt —, nagyon nehezen indult meg a konszolidáció. Az ellenforradalom nemcsak anyagi károkat okozott, hanem mérhetetlen káoszt az emberek fejében is. 1956 októbere és 1957 márciusa közötti időben nehéz, mondhatnám félelmetes hónapokat éltünk át. Végig kellett hallgatnunk az ellenforradalmárok szidalmait, fenyegetéseit, és át kellett élnünk egyes volt párttagok, vezetők meghasonlottságát, átállását az ellenforradalom oldalára. A párttagság növekedésével egyre nagyobb befolyásuk lett az üzemekben létrejött alapszervezeteknek. A felvilágosító munka eredményeként a megtévesztettek, illetve a megfélemlítettek egyre inkább a párt szavát fogadták el. Az ellenforradalmi hangadóknak egyre kevesebb követői akadtak. Az MSZMP megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága, annak vezetője, Prieszol József megbízása alapján megkezdtük a Munkásőrség LKM-ben való megszervezését 1957 március elején. A Munkásőrség harcos fellépése, a kommunisták bátor kiállása meghátrálásra késztette a megrögzött — támogatást már alig találó — ellenforradalmárokat Nem volt könnyű a helyzet, de a termelés megindult, nőtt a kommunisták befolyása, egyre jobban meghunyászkodtak az ellenforradalom szekértolói. Ebben a helyzetben határozta el a párt központi bizottsága, hogy létre kell hozni a Kommunista Ifjúsági Szövetséget. Ezt közölte velünk a megyei eligazításon Prieszel József. Volt már erőnk, hogy a párt sorainak rendezése, a Munkásőrség megalakításával teremtette helyzetben elkezdhettük a fiatalok, az ifjúkommunisták egységes szervezetbe tömörítését. A KISZ megszervezésében aktívan részt vett Bialis József, aki jelenleg az MSZMP Miskolc járási Bizottságának első titkára. Első tennivalók közé tartozott, hogy az üzemekben megalakult pártszervezetek vezetői bekapcsolódtak az ifjúság szervezésébe. Megbíztuk őket, hogy térképezzék fel azokat a fiatalokat, akik alkalmasak a KISZ-tagságra. A fő mérce az ellenforradalom alatti magatartás volt. A KISZ alakuló ülésének megszervezésében, a KISZ- szervezetek létrehozásában kiemelkedő, aktív és eredményes munkát végzett Pethes András, Bárczi Béla, Hornyák Imre, Szeppelfeld Sándor, Drombkovics István, Klaj Sándor... valamennyien a párt ideiglenes intéző bizottságának tagjai voltak. Másik tennivalónknak tartottuk, hogy az ellenforradalomban helytálló régi DISZ- vezetőket mozgósítsuk a KISZ-szervezetek létrehozására. Ebben a munkában ki kell emelnem Jordán Ferenc és Nyilas Sándor tevékenységét, akik nagy lelkiismeretességgel dolgoztak. A szervezeti, tartalmi előkészület után 1957 március 21-én délután fél 3 órakor tartottuk meg az alakuló ülést a II. számú hivatalház III. emeleti tanácstermében. Visszaemlékezésem szerint az alakuló ülésen 25—30 fiatal vett részt, de sokkal többet mozgósítottunk. Néhányan nem mertek részt venni a KISZ alakuló ülésén az üzemükben uralkodó hangulat miatt. Többen felszólaltak. Helyeselték a KISZ megalakulását. Hitet tettek, hogy minden erővel erősítik a megalakult KISZ-szervezeteket, növelik a fiatalok körében végzett politikai felvilágosító munkát. A vita lezárása után került sor a KISZ LKM vezetőségének megválasztására. Az MSZMP LKM Ideiglenes Intéző Bizottsága nevében én tettem javaslatot a vezetőség tagjaira. Ezt egyhangúlag elfogadták, majd megszavazták. A megválasztott vezetőség a KISZ nagyüzemi titkárának Járdán Ferencet választotta. Ezzel a nagy jelentőségű aktussal megalakult az LKM- ben a fiatalok egységes szervezete, a KISZ. Ha visszagondolok az alakuló ülésre, csak a meghatódottság hangján tudok róla beszélni. Arra büszke vagyok és az ott jelenlevők is, hogy tevékeny részesei voltunk a fiatalok Kommunista Ifjúsági Szervezete megalakításának. Az elmúlt 25 évben nagy figyelemmel kísértem a KISZ munkáját. Mint az LKM pro vezetője, segítője és patronálója voltam a KISZ-nek és az ott dolgozó ifjúsági vezetőknek. Nagy örömömre szolgál, hogy olyan vezetők nevelődtek az LKM KISZ-szervezeteiben, akik fejlődésében, magatartásuk alakításában, osztályhűségük erősítésében lehetőségem volt részt vállalni. Az idő felettem is eljárt, de a KISZ munkájának segítésében fiaim, lányaim aktívan kivették, illetve kiveszik részüket, amire nagyon büszke vagyok. Kívánom a KISZ-szervezeteknak, a KISZ-tagoknak hogy eredményesen dolgozzanak továbbra is.” Sz. L. 1982. január 5. Megtakarítás A tavalyihoz közel azonos szintű eredményeket hozott az újítási mozgalom az idén is a gépgyárban. Csaknem harmincnyolc millió forint értéket képviselt háromszáztizenegy újítási javaslat s kidolgozóinak egy millió 880 ezer forintot fizettek ki újítási díjként, eszmei alapont pedig 793 ezer forintot adtak át 891 dolgozónak. A bevezetett újítás 534 darab volt. Munkában a villamos tekercselő