Diósgyőri Munkás, 1989. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)
1989-07-04 / 27. szám
1989. július 4. < DIÓSGYŐRI MUNKÁS r Állami támogatás nélkül is tartósan gazdaságos és fejlődőképes kohászat megteremtése — ezt szabták ez 1989. január elsejétől működő Borsodi Vaskohászati Tröszt alapvető fő feladatául. Ennek érdekében határozott és visszafordíthatatlan intézkedésekkel fel kell gyorsítani a szerkezetátalakítást, biztosítva a borsodi térség vaskohászatának I (Borsodi Ércelőkészítő Mű, I Lenin Kohászati Művek, Ózdi Kohászati Üzemek) I összehangolt működését. Mindezzel összefüggésben készítették el nemrég a szerkezetátalakítás hosszú távú koncepcióját. A BVT elnök-vezérigazgatójának — Tóth Lajosnak ! — írásos tájékoztatója elöljáróban a felgyorsított szerkezetátalakítás szükségességét támasztotta alá. Mint általánosságban rögzíti, a működőképességet leginkább befolyásoló strukturális problémák a következők: nagy (33,2%) a hosszabb távon is veszteséges, jövedelmezővé nem tehető termékek aránya; a külföldi hasonló vállalatokhoz képest rendkívül széles a minőségi és méretszortiment: a fejlett vállalatokhoz képest kicsi (42%) a folyamatos (kristáyosítással gyártott féltermékek; az acélműi betéten belül magas (58%) a nagy önköltségű nyersvas részaránya; a legfontosabb műszaki-gazdasági mutatók, mint pl. az egy tonna készárura vetített acél-, energia- és élőmunka ráfordítás messze elmarad a legfejlettebb üzemek adataitól. A szerkezetváltás jövőt alapozó létkérdés A Borsodi Vaskohászati Tröszt hosszú távú koncepciójról tájékozódott az pártbizottsága ( A vállalat kollektíváját élénken foglalkoztató kérdést, a Borsodi Vaskohászati Tröszt hosszú távú, a termelés és a termékszerkezet korszerűsítésével kapcsolatos koncepciójáról tájékozódott csütörtöki ülésén az LKM pártbizottsága. A Dobozy Zsolt titkár elnökletével megtartott ülés kibővített, nyitott volt, a téma fontossága miatt részt vettek a szakigazgatók, a pártbizottságok titkárai, a megyei és a városi pártbizottság képviselői. A testület először meghallgatta Tóth Lajos, a BVT elnök-vezérigazgatója szóbeli kiegészítőjét, amit az írásban előzőleg már kiadott tájékoztatóhoz fűzött, majd kérdésekre válaszolt, amit több órás vita követett. E napirendhez kapcsolódóan dr. Tolnay Lajos, az LKM vezérigazgatója tájékoztatta a testületet a vállalat gazdálkodásának első fél évi tapasztalatairól, majd a második fél évi feladatok főbb vonásairól, követelményeiről. A késő esti órákig tartó ülésen több más kérdésről is tájékozódott, véleményt cserélt a testület. Bológiai berendezéseket, csak azok maradhatnak meg, amelyek nem veszteségesek. A két tájékoztatót kérdések és hozzászólások követték. Tóth Sándor a vezetők és a beosztott dolgozók személyes felelősségéről beszélt. Csathó Géza arról a kérdéskörről beszélt, hogy miként lehet a jövőt megtervezni. Szólt a belső elszámolási rendszer tovább szigorításáról, a nagyobb szervezeti önállóság adta lehetőségek kihasználásáról is. Szalai József egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy fel kell gyorsítani a kisszervezetek létrehozását, s hogy ki kell mozdítani az embereket a kivárás hangulatából. Móri Lajos azt tette szóvá, hogy igen erős fellazulás tapasztalható a munka- és a technológiai fegyelem területén. Szóvá tette ugyancsak, hogy a fog!?”“ koztatás, a munkahelyteremtés dolgai mennyire messze kullognak, s itt is gyorsítani kell az ütemet. Boros Árpád arról szólt, hogy igen magas volt az LKM-mel szemben foganatosított hitelelvonás (82 százalékos), nem lehet biztosan hinni a bankok ígérgetéseinek, sürgősen rendet kellene tenni, hogy a likviditási helyzet megnyugtatóan megoldódjon. A kérdésekre és a vitában elhangzottakra Tóth Lajos és dr. Tolnay Lajos válaszolt, majd Dobozy Zsolt mondta el elnöki összefoglalóját. Javaslatára a pártbizottság testülete a BVT termelési és termékszerkezeti hosszú távú koncepciójának végrehajtásának egyértelmű támogatásában foglalt állást. Több súlypontra építkezik . A strukturális problémák elmélyülését fokozza, hogy ma még az LKM és ÓKÜ gyártmányszerkezete a finom-, közép- és durvaprofitok területén átfedi egy s mást, alacsony a kooperáció szintje, minimális a nem közvetlenül kohászati tevékenység volumene, általánosan jellemző a vállalkozásra nem ösztönző, bonyolult nagyvállalati szervezete. A szerkezetátalakítási koncepció alapvető célkitűzése a támogatás nélküli, önfejlesztő térszí 1 és vállalati működés feltételeinek ’ létrehozása. A* koncepció több súlypontra is építkezik: minden évben a működőképesség fenntartása, a konjunkturális lehetőségek kihasználása, a külföldi működő tőke bevonása, térségi munkahelyteremtő programok végrehajtása stb. Az önfejlődő működés feltételeit több fontosabb intézkedéssel tervezik biztosítani: a termékszerkezet korszerűsítése a veszteséges (jövedelmezővé nem tehető) termékek gyártásának megszüntetésével, a megmaradó termékeknél a használati érték növelésével, a feldolgozottsági színvonal bővítésével, a minőség-garancia fokozásával. A termelési szerkezeten belül a két legelmaradottabb fázis dinamikus fejlesztése szükséges. A borsodi térségben két , metallurgiai bázis fenntartása indokolt, csakis így lehetséges az indokolt 1,5—1,6 millió tonna acél évenkénti legyártása. Az LKM-ben ugyanis nagyobb volumenű metallurgiai fejlesztés (kohóépítés, az elavult elektrokemence rekonstrukciója) nélkül nagy erőfeszítésekkel csak 1,2 millió tonna év acél gyártható le, tartalékkapacitás pedig nincs. Részletesen ismertette a tájékoztató ezután, hogy miként tervezik a veszteséges termékek felszámolását, a korszerűtlen üzemek leállítását a koncepció végrehajtásának időszakában. Igaz, lapunk hasábjain az utóbbi időben többször foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, s így talán ismétlésnek tűnik, a fontosabb dolgokat, mégis megemlítjük, legalábbis arra vonatkozóan, hogy a hosszú távon kialakítandó vertikális technológiai rendszer milyen főbb berendezések üzemelésével számol: LKM: egykohós nyersvasgyártás (III-as kohó); kombinált acélmű 2 folyamatos öntőgéppel; gerendasor 1995-ig; nemesacél-hengermű; ÓKÜ: egykohós nyersvasgyártás (IV-es kohó): 5+1 kemencés SM-acélmű egy folyamatos öntőgéppel; rúd- és dróthengermű. BEM: 1+1 zsugorítószalagos üzem (az igényektől és kohói betét beszerzésének lehetőségétől függően). Gépipari erőgyártmányok Ezeket a berendezéseket érintik a tervezett fejlesztések is. Az LKM-ben pl. az UHP ívkemence intenzifikálása, a II. számú folyamatos öntőgép telepítése, a hengerműi kikészítés, a mérés és műszaki-gazdasági információtechnika korszerűsítése. Ózdon: a rúd- és dróthengermű technológiai korszerűsítése, huzalfeldolgozómű létesítése. A BÉM-ben bevezetik a számítógépes irányítást, korszerűsítik az ürítést és tárolást, javítják a környezetvédelmi helyzetet. Súlyponti szerepet kap a BVT keretein belül a gyártott kohászati termékek továbbfeldolgozása, gépipari erőgyártmányok gyártása, a karbantartó és szolgáltató tevékenységek fejlesztése, a térségi ásványvagyon hasznosítása, elektronikai és környezetvédelmi iparág bevezetése. A folyamatban levő fejlesztések költségigénye 3152 millió forint, s ez különböző forrásokból biztosítható. Az indítandó vertikumi fejlesztések költségigénye ettől természetesen magasabb (4368 millió forint), s jelentős a diverzifikációs programok végrehajtásának költsége (3393 millió forint). A koncepcióban szereplő 10 923 millió forint fejlesztési költséget igénylő szerkezetátalakítási program összességében évente 3154 millió forint megtakarítást és eredményjavítást biztosít a vállalatoknak. A tájékoztató leszögezi: a fejlesztések szakmai területenként történő megoszlása egyértelműen bizonyítja a szerkezetátalakítási célkitűzésekkel való összhang meglétét. Metallurgiai fázisban 554,2; a féltermékgyártásban 2100,2; a készárutermelő hengerművekben 3267,2; a szolgáltatás infrastruktúra területén 1603; a diverzifikációs programokban 3398,8 millió forint költségigényű fejlesztések valósulnak meg. Ezután a tájékoztató a termékszerkezet korszerűsítése, a kooperáció és értékesítés, illetve a szerkezetátalakítási koncepció fontosabb műszaki eredményeivel foglalkozott részletesen. Nemzetközi összehasonlításban érzékeltette a szerkezetátalakítási program várható eredményeit, szólt végezetül a koncepció feltételrendszeréről. A belső feltételek taglalása után fontos elvként rögzítette: — A hosszú távú szerkezetátalakítási programot a legkisebb gazdasági és társadalmi feszültség mellett kell megvalósítani. Tóth Lajos, a BVT elnökvezérigazgatója az írásos tájékoztatóhoz fűzött szóbeli kiegészítésben azt kifogásolta, hogy a munkahelyteremtés programja nem úgy történik, ahogyan elképzelték. A köztudatban az él, hogy ez állami feladat, jóllehet cseppet sem elhanyagolható, ami a vállalatokra hárul. A vállalatok vállalkozási alapon segítsék a probléma megoldását. Az önállóság és hatása A pártbizottsági ülés első napirendjéhez kapcsolódóan dr. Tolnay Lajos, az LKM vezérigazgatója adott szóbeli tájékoztatást a testület tagjainak a vállalati gazdálkodás első féléves tapasztalatairól és a második fél év fő feladatairól. Hangoztatta többek között, hogy az eddigieknél is nagyobb erőfeszítésre van szükség, hogy mindenben eleget tegyenek a szerkezetátalakítási program követelményeinek. Jelentős mértékben (100 millió forint) kívánják csökkenteni a selejtveszteség mértékét már ebben az évben. Tíz százalékos bérfejlesztést hajtottak végre, differenciáltan és két lépcsőben. A közép- és alacsonyabb szintű vezetők nagyobb önállóságot kaptak a döntéshozatalban, de ennek hatása még nem igen érzékelhető. Sokaknál tapasztalható a kivárás hangulata, veszélyt jelent ugyanakkor a kifulladás jelensége egyes területeken. A kombinált acélművet olyan helyzetbe kell hozni, hogy nemzetközi szinten produkáljon. Meg kell erősíteni a főbb tech Megérteni a reform céljait A két fő napirend után a pártbizottság eszmecserét folytatott arról a tájékoztatóról, amely a pártmozgalom helyzetét, az 1989. február 25-i küldöttértekezlet óta eltelt időszak politikai tapasztalatait összegezte. Megállapították, hogy a februári vállalati, küldöttértekezlet fontos állomása és mérföldköve volt a pártmozgalmi munka fejlesztésének és összességében jól fogalmazta meg a tennivalókat, helyesen mutatott rá a követendő magatartásra. Az eltelt időszak tapasztalatai azonban azt is bizonyítják, hogy a politikai folyamatok felgyorsultak és olyan helyzetet teremtettek, amellyel kapcsolatban új álláspont kialakítására, módosított — a reformszellemet még jobban érvényesítő, politizálóbb és más feltételeket is figyelembe vevő — magatartásra van szükség. A szocializmus építését szolgáló új gondolatok befogadása, a reformok céljainak megértése rendkívül ellentmondásos. A múlt megváltozott értékelése, a politikai pluralizmus, a többpártrendszer — túlzó álláspontok, törekvések és nézetek, az egységet lassító vezetésbeni viták, a párttagságot foglalkoztató kérdések lassan tisztázódnak, lassan bontakoznak ki az alulról építkező vélemények, ami mind erőteljes tudati zavart idéz elő. A lakóterületi pártmunka, a szervezeti élet válságjelei, a többpártrendszer keretei között végzendő gyakorlati mozgalmi munka, mind megannyi kérdés felelősségteljes és őszinte vitát váltott ki a testület tagjai között. Az az egységes álláspont alakult ki, hogy a jövő sok előrevetítődő sok kérdése: a többpártrendszer tartalma, fő iránya, a tulajdonviszonyok változása, a szociálpolitika átalakulása, a jövedelmi differenciák fokozódása további tudati zavarokat idézhet elő és tart felszínen. Fontosnak tartja a testület, hogy ennek figyelembevételével az országos és helyi kérdésekben mindenkor legyen álláspontja és véleménye, amely tartalmazza a vállalatnál dolgozó párttagok észrevételeit, kezdeményezéseit. Mindezért olyan légkört kell kialakítani, amely erősíti a közéleti politizálás elfogadását, a sokszínűbb, élénkebb és rugalmasabb politikai munkát. A testület állást foglalt abban, hogy a párt jövőjének alakulásában döntő jelentőségűnek ítéli meg az őszre összehívott pártkongresszust. Kiemelkedően fontosnak tartja többek között és annak következetes, gyan reformszellem erősítését, korláti megvalósítását, a gazdaság fellendítését, a kormányzati munka hatékonyabbá tételét, a párt minden irányú megújulását. Ezt követően a megyei pártértekezlet politikai és szervezeti feladatairól, valamint a kongresszusi előkészületek helyi tennivalóiról tanácskozott a testület, mely élénk vitával kereste a párt megújulásának legmegfelelőbb, legdemokratikusabb formákat. Az ülésrő tudósított: Pataky Dezső Szarvas Miklós