Divatcsarnok, 1853 (1. évfolyam, 1-78. szám)
1853-07-24 / 33. szám
CSILLAGOS ESTVÉK. HARMADIK ESTVE. Azon pontok tehát, melyek egy éven át a napnak álláspontjaival átellenben esnek, ily kört alkotnak. Azt hiszem, igen könnyű felfogni, hogy hasonló kört kell alkotniok mindazon pontoknak is együtt, melyeken maga a nap, T* az év folytán átmegy és egy bizton ismételhetem, mit nagyság kétségbe vont, hogy a nap nem áll az égnek mindig ugyanazon pontján, hanem az egész éggömbön körül, éven át nagy körutat tesz, mely útjában mindig más meg más párhuzam-körökben levő különböző csillagokhoz ér; és mindennap azon csillagok lévén nappal a láthatár felett — s tehát általunk észrevehetlenek — melyek ugyanazon felén állnak az égnek, hol a nap áll ; és azok, melyek az ég másik oldalán állanak, éjjel kerülvén a láthatár fölébe, előttünk láthatók:—világos hogy mindig más és más csillagoknak kell éjeinken feltünedezniök, s igy csakugyan helyesen biztattam nagysádat, hogy a most nem látható csillagokat is, majd ősz felé gyönyörrel szemlélendjük. No, szép grófné, van-e még ellenvetése? nincs-e meggyőződve? DIVATCSARNOK: 33 — Vége. — 11*