Divatcsarnok, 1854 (2. évfolyam, 1-72. szám)

1854-03-10 / 14. szám

#H+ 308 H* közé tartoznak, melyeket a mellett, hogy sok élvezettel s mulatsággal lapozhat át az olvasó, egyszersmind az élet valódi tankönyvéül tekinthet. Kemény beszé­­lyei azok, melyek szépirodalmunk terén, mondhatni, teljesen megfelelnek a va­lódi beszély kellékeinek és műszabá­lyainak. — Szathmárból a Garay-árvák részére 32 pft. küldetett be szerkesztősé­­günkhez­, mit is illető helyére szolgáltat­tunk. — Számvald Gyula kiadása alatt E­r­­­c­h Gusztáv bizományában sajtó alól kikerült és megjelent. „Török mozgalmak 1730-ban.“ Regény , irta Jókai Mór. Két füzet, 362 lap., — Megjelent és szétküldetett Szath­­máry Károly „Sirály“ történeti regényé­nek második kötete is, magában foglal 169 lapot. A harmadik kötet megjelentével bővebben szólandunk róla. — A legjobb balladára általunk kitű­zött 10 cs. kir. arany pályadijra legköze­lebb következő művek érkeztek be: 13) „Apor László,“ „Neked élni kell, oh hon“ (Kölcsey) jeligével. 14) „A kő láda föde­le,“ jelige nélkül. 15) „A magyar Kodrász,“ „Szent volt a harcz Szent Imre oldalán“ (Erdélyi) czimű jeligével. 16) „Gritti,“ „Az idő igaz, s ledönti a mi nem igaz“ (Petőfi) czimü jeligével. 17) „A költő,“ „Emlékezzünk régiekről“ (Csáth­i D.) jeli­gével. 18) „Aristodem,“ „Szól a csába csalfa tündér, s átkarolja őt ! Nincs ok nincs, ki men­ni tudná a vakon hivőt!“ (Garay) jeligével. 19) „A királyválasz­tók,“ „Népszava Isten szava,“ czimü jeli­gével. 20) „A tündér rubinja ,“ „Karbun­­kulus-torony nevű, egy szikla a zöld tó fölött, azért, mert hajdan csúcsán egy kar­­bunkuluskő tündöklött, mely éjjel rózsa fényivel, egész Szepesi deríté fel“ (sze­pesi népdal forditmánya) czimü jeligével. 21) „A selyem sinór,“ „Tiz arany, meg az agio,“ czimü jeligével.­ ­— Nemzeti színház. MÁRCZIUS 3-ikán : „Lammermoori Lucia.“ Opera 3 felv. Irta Cammarano Salvator; zenéjét szerzette Donizetti. — Lesniewska k. a. mint mindig , úgy ma is kitűnő. Közönség szép számmal.­­ MÁRCZIUS 4-ikén : „Legjobb az egyenes út.“ Vígjz. 1 felv. Irta Kotzebue, ford. Fekete Soma. — Ebár kevésbbé fi­nom , de sok könnyűséggel és elevenség­gel irt kis vígjáték kellemes órát szerzett a meglehetős számmal egybegyűlt közön­ségnek. Krum­éliás kandidátust most Fe­le­ki adta. Sok ügyességgel igyekezett megfelelni e komikus szerepnek, bár ő nem bír oly hajlammal az efféle szakmára, mint péld. Hegedűs, kit egykor e sze­repben oly sok hűséggel működött. Ko­­vácsné kivált utolsó jelenete különcz öl­tözetével több ízben megnevettette a kö­zönséget. E darabot követte Galeuchet Lévi levantei bűvész tanár úr előadási új cyclusának első része. Tanár úr mára is­mert mutatványainak legsükerültebb da­rabjait válogatta ki, mit követett a delejes erők által kifejtett „lengés a légben“ és ködfátyolkép sorzat. E köd­fátyolképeknél láttunk már sokkal különbeket és jobban süketü­lteket. — Az előadást Hildegarde Főherczeg asszony O cs. kir. Fensége ma­gas megjelenésével díszité. — MÁRCZIUS 5-ikén : „Kérek két pen­gőt kölcsön.“ Vígj. 1 felv. írták Xavért és Lasanne. Francziából ford. Egressi B. — „A kérek két pengőt kölcsön,“ iga­zán az életből merített anyagú mű. És László e mű hősét ismert művészi köny­­nyűséggel és oly sok humorral személye­­síté , hogy a darab végén valóban méltán sóhajtozott fel több szomszédunk, hogy miért volt ez oly rövid. — Galeuchet ta­nár úrnak mutatványaival úgy látszott ma, hogy már mindenki megelégedett, mert a közönség jobbára úgyszólván , csak va­sárnapi volt. Különös, hogy a tisztelt bű­vész úr ma ugyanazon ködfátyolképekkel lépett föl, melyeket az előbbi nap muta­tott , pedig e ködfátyolképek színlapilag mind egészen más tájat ábrázoltak. Ez aztán egy kicsit mégis sok! — MÁRCZIUS 6-ikán : „Ernani.“ Opera 4 felv. Irta Piave; zenéjét szerz. Verdi. Ford. Egressi B.— „Elvira“ szerepében Bogy­a Róza műkedvellőnő lépett föl elő­ször. A tisztelt k.a. a színpadunkon hosszabb idő óta hallott műkedvelőnők között, e pályára tagadhatlanul legnagyobb hiva­­ t­ a*

Next