Divatcsarnok, 1854 (2. évfolyam, 1-72. szám)
1854-07-05 / 37. szám
*»+»H* 855 H* A vízi-itt Zimonytól a Száva torkolatáig több mint fél óráig tartott. Még a Száván is jól fölfelé kellett mennünk, hogy kiszállhassunk. A kiszálló hely ép az ausztriai főkonzuli palota előtti tér, mely épület alatt a szerb utlevél- vizsgáló hivatal is van. E palota Belgrád szebb épületeinek egyike, és az előtte levő elkorlátolt tér igen élénk pont. A csolnakból kiléptem. A három derék csajkásnak egy kis borravalót adtam , édes örömest, hiszen hazámfiainak adtam. Elbúcsúztam tőlök. Részvéttel néztek reám — pedig őket sohasem láttam , ők sem láttak engemet. Ők valának az utolsók , kik azon föld gyermekei, melyet én hazámnak nevezek. Alig tettem pár lépést — gondoltam , hogy már idegen földön járok , de föltekintek Nándor falára— s egy titkos érzés mintegy ezt súgta: Vándor! nem idegen földön jársz; a föld, melyre léptél, szent — rajta őseid vére négy századig folyt, s a várfalakról a dicsők árnyai intenek. III. Nándorfehérvár és Belgrád. Nándorfehérvár, ez azon hatalmas szélvár, mely Magyarország történetében sokáig nevezetes szerepet játszott. E vár eredete, mint többnyire minden váré, mesés homályban vesz el. Némelyek eredetét a római hódításig, mások a görög uralomig viszik vissza, a nélkül azonban, hogy állításaikat hitelesen bizonyíthatnák. Nevéről semmi hiteles következtetést nem vonhatunk. Latin neve: Alba Grraeca, s úgy látszik, a német elnevezés a latinnak hű fordítása , ugyanis, Belgrádot németül Griechisch-Weissenburg-nak nevezik. Szerb neve, tudniillik Belgrad , hasonlókép a latin átfordítása. Magyar neve, t. i. Nándorfehérvár, részint átfordítása a latinnak, részint pedig a Nándor névvel különböztetik meg a többi magyarországi Fehérváraktól. Szóval , a magyar név sem mutatja, hogy tulajdonkép a vár minő eredetű volna, sőt latin, német, szerb és magyar neve római eredete mellett dönteni látszik. Egyébiránt bárkik voltak is azon vaskorú férfiak, kik itt követ kőre raktak, hogy az előnyomuló erőnek gátat vessenek , a dolgon mit sem változtat, valamint kevés figyelmet érdemel azon szerb monda is, hogy e várat Hunyadi Jánosnak egy természetes fia építtette volna, mert a mondát maga a történet cáfolja meg. Nándorfehérvárnak magyar királyaink alatti története már világosabb. Már Kálmán alatt benne magyar várparancsnok volt. A szerb fejedelmek és despoták pedig Szendrőn (Sz. András) székeltek. Egyébiránt e vár nevezetesb története azon időre esik, midőn Ozmán egyik utóda, II. Mohamed kardja alatt Konstantinápoly elesvén, az hóditó seregével a magyar birodalomba tör, s 150,000 emberrel Nándorfehérvár felé nyomulva, a prófétára esküvék, hogy két hónap alatt Budán fog vacsorázni. A nagy hóditó ez esküt 1456-ban mondá, három évvel később Konstantinápoly bevétele után. A várban Szilágyi Mihály, Hunyadi János füve volt a parancsnok, s hősiesen ellenállt a 150,000 emberből álló zarló tábornak. Azon muzulmánok, kik Konstantinápoly falain nem rég állottak, ide is betörtek, de Szilágyi mindig visszaverte őket, míg Hunyadi Jánosnak sükerülvén a Dunán és a Száván levő török hidak és hajók összerontása után a várba bejutni, a juhaliki főostromnál a törököket tönkre verte , Mohamed megsebesittetett és a konstantinápolyi győzőt 300 ágyú és 24.000 ember veszteségével a magyar vár falai alól tovább űzte. Hunyadi János halálával, mi e győzelem után aug. 11-ikén bekövetkezett, fia, Hunyadi Lászlótést Nándorfehérvár parancsnoka. A czillei által