Domanovszky Sándor et al. (szerk.): A kereszténység védőbástyája - Magyar művelődéstörténet 3. (Budapest, 1940)
Bárányné Oberschall Magda: Nemes és polgár a török időkban
A VÁROSOK ÉS A BEKÖLTÖZŐ NEMESSÉG 307 évszázadon keresztül folyt. Első szakaszában, a XVI. század második felében, kompromisszumos megoldások jöttek létre: megóvták a nemesi privilégiumokat és a várost is kielégítették. Az 1608. évi 13. törvénycikk már tiltakozott az ellen, hogy a szabad királyi bányavárosokban magyarok nem vehetnek házat, nem viselhetnek közhivatalt és hiába szólította fel a városok testületeit, hogy ezentúl nemzetiségi és valláskülönbség nélkül válasszák hivatalnokaikat, mindez csak papírintézkedés volt, ténylegesen csak súlyos összeütközések árán lehetett keresztülvinni. A nemesség belátta, hogy a város elleni küzdelmet csak intézményesen lehet folytatni s először a szabad királyi városok elszaporodásának igyekezett gátat vetni már az 1608. évi országgyűlésen, de egyelőre hiába: a XVII. század folyamán mintegy 30-ra emelkedett a szabad királyi városok száma; ezek az országgyűléseken megjelentek, szavazataikkal a nemesi beköltözést pártoló törvényeket ellensúlyozhatták és nem tartoztak a földesúri vagy vármegyei, hanem a tárnoki Szék bőrrel bevonva a XVII. századból. (Magyar Nemzeti Múzeum.) Karosszék bőrbevonattal a XVII. század elejéről, Erdélyből. (Magyar N. Múzeum.)