Blau Lajos: A talmud (Budapest, 1922)
Ez az első útiolvasmány, miről a világtörténet tud. A biblia tanította meg a népeket az írásra és az olvasásra, a biblia tanulása kedvéért alapították a mai népek az első iskolákat ; a biblia a népeknek valóságos civilizátora. Sokszáz nyelven szólal meg ma, és az évenként eladott példányok száma több millió. Nem vetekedhetik a bibliával se Homeros, se Shakespeare, se Goethe, se senki más. A könyv szeretetét a biblián tanulták meg a népek, aranybetűikkel írták bíborpiros pergamenre, képekkel illusztrálták, ezüstbe kötötték és drágakövekkel diszítették. A zsidó írástudók a prófétáknak, a bibliai íróknak vérbeli és szellemi, utódai, mint viszont a talmud szerzői az írástudóknak utódai. Alig van a talmudban lap, amelyben a biblia ne volna idézve és alig van mondás, amelyet végeredményben nem a biblia szava sugallt volna. Egy szellem lengi át a prófétát, az Írástudót, a rabbit és mégis mily különböző szellemi termékeik sorsa. Az első könyv, amelyet elkoboztak, szintén a biblia volt. A szírek a Szentföldön 2097 év előtt kutattak Mózes könyve után és a talált példányt megsemmisítették birtokosával együtt ; századok múlva egy római hadvezér elégettette a falu tórapéldányát azért, mert az adót nem fizették meg, de annyiszor, mint a talmudot, Jusztinián császár óta a 18. századig, nem kobozták és nem égették el az ókori pogányok a bibliát. A talmud, a biblia leszármazottja, sokszor volt a gyűlölet, a szenvedély, a harag áldozata, mintha gonosztevő lenne és nem könyv. Ismert körülmények folytán ismét hangzik a vád a talmud ellen, de jelen könyvecskémben ettől eltekintek és csupán belső felvilágosítás céljából fogok e sokat emlegetett és kevéssé ismert műről képet adni. A talmud ismerete a zsidók között is egyre hanyatlik, szélesebb néprétegek már száz év óta nem tanulmányozzák, a hivatásos tudósokat nem számítva, a zsidók maguk sem tudják, mi a talmud, legkevésbé a modern művelt zsidók. A tájékoztatás tehát felette szükséges. * r I L