Bogdánfy Ödön: Fölvételi veszéd - A Nemzeti páholy könyvtára 5. (Budapest, 1904)
Uraim! Az első figyelmeztető, amit Önök a szabadkőművességtől a sötét kamrákban nyertek, a halálra való emlékeztetés volt. Nem annyira az elmúlás gondolatát akartuk fölébreszteni vele Önökben, hanem csak embervoltukra akartuk Önöket figyelmeztetni. Arra, hogy az élet dicsősége, a kitüntetés, a fény, a pompa, a hatalom csak múló megkülönböztetéseket tesz az emberek között, mert ott az élet végén a halál, mely mindenkit egyenlősít. A szabadkőművesség ezt az egyenlőséget még az élet folyamán akarja megvalósítani. Hiú törekvés! fogják talán mondani Önök magukban. És mi ennek a hiú törekvésnek a szolgálatában állunk törhetetlen kitartással, biztos tudatában annak, hogy a ezért sohasem fogjuk elérni. De ha csökkenteni tudjuk az emberek közötti