Leszner Rudolf: A társadalom vallásfelekezetek nélkül. Utópia. - Széchenyi páholy (Szombathely, 1910)

Az utolsó pápa utolsó eredményte­len átkát szórta a reformerek, szabad­gondolkodók és minden újítás ellen; az utolsó bíboros államtitkár idol­só panaszos leveleit küldötte szét a pápai bullák semmibevétele miatt.S a szent kollégium, kétségektől gyötörve, vájjon megszállta-e a szentlélek, elhatározta, hogy nem határoz többé semmit; s a püspökök és a többi, bőven földi ja­vakkal rendelkező, az élvezetek özöné­ben fényűzően kéjelgő, különben sze­génységre fogadalmat tett coembatári­­usok kiélték magukat , a világot egykor hatalma alá hajtó pápaság így kény­telen volt a történelem színteréről le­lépni. A többi csuhás, kenetes beszédű és imarebegésben művészkedő isten­szolgának is lehanyatlott a napja Ró­ma bukásával. Idejük múlt. Mint a ta­vaszi vihar a hervadt leveleket rázza a fákról, hogy friss hajtásoknak te­remtsen helyet, úgy szóródtak szét a szép felvilágosodásától tarthatatlanná vált, sötét időkből ránk maradt sötét alakok, egy új szellem szabad fejlődé­sét biztosítva. Ez esemény rég vetette előre ár­nyékát. A haladásos nézetek é­s intézmények ellen szórt egyházi átkok, mint a gö­

Next