Dunántúl, 1913. október (3. évfolyam, 226-252. szám)

1913-10-01 / 226. szám

2. oldal, halászatra, legeltetésre, vízjogra stb. Erre a két pontra nézve nagyon ne­héz lesz a megegyezés Konstantinápoly és Athén között. Ott van továbbá az a kérdés is, mi le­gyen azon görög hajókkal, melyeket a tö­rökök még a háború kitörése előtt fogtak el s mikép történjék itt a kárpótlás. Ezt a kérdést a párisi pénzügyi konferencia elé fogják terjeszteni. Ott van még a hadifog­lyokért való kárpótlás, azután a kapitulá­ciókra vonatkozó sok kérdés, stb. Athén­ben nem is remélik, hogy mindezen pontok­ra nézve meg tudnak egyezni Törökország­gal, hanem azt hiszik, hogy csakis az euró­pai nagyhatalmak intervenciója lesz­ képes e kérdéseket megoldani. Mindez inkább nyugtalanító képet tár elénk. De van egy megnyugtató szimptóma is, az, hogy a legtöbb nagyhatalom meg­bízottja szabadságon van, távol Pak­stól, most pihenik ki az utolsó hónapok fárasztó munkáját. Ez azt mutatja, hogy nem félnek újabb bonyodalmaktól, mert akkor nem hagyták volna el állomásukat. A képviselőház első ülése. Október 8-iki ülésen legelőbb az elnapoló királyi kéz­irat kerül napirendre. Ennek felolvasása után a Ház elnöke jelentéseket tesz a nyár alatt történt halálesetekről és egyéb a Ház életé­ben előfordult változásokról. Ezután sorra kerülnek az időközben a Házhoz érkezett kérvények és az elnök megteszi a házsza­bály szerinti jelentéseket, az egyes miniszte­rek pedig beterjesztik a nyár folyamán elké­szült törvényjavaslataikat. A képviselőház valószínűleg még 8-ikán elnapolja önmagát arra az időre, amíg a képviselőház bizottsá­gai elkészülnek az eléjük kerülő törvényja­vaslatokkal. Ugyanez alatt az idő alatt ösz­­szeül a képviselőház mentelmi bizottsága is a kerő százados ügyében. HÍREK — Uj kanonok. A király a székesfehér­vári székeskáptalanban K­e­l­l­t­e­r János idősb mesterkanonoknak a budai főesperes­­ségre, S­c­h­e­i­r­i­c­h Antal ifjabb mesterka­nonoknak az idősb mesterkanonokságra való fokozatos előléptetését jóváhagyta, s az igy megüresedett ifjabb mesterkanonok­­ságot V­a­d­k­e­r­t­y József szabadbattyáni esperesplébános, szentszéki ülnöknek adomá­nyozta. — Hitoktatói értekezlet. Holnap, szer­dán délután 5 órakor hitoktatói értekezlet lesz a belvárosi kath. körben. — Bírósági kinevezések. Az igazság­ügyminiszter B­o­d­a Géza szekszárdi kir. törvényszéki, Varga József a pécsi kir. íté­lőtáblánál alkalmazott bírósági és Kiss György pécsi kir. törvényszéki jegyzőket jelenlegi alkalmazásuk helyén a IX. fizetési osztályba sorozott jegyzőkké nevezte ki. — Nyugalombavonult igazgató-tanító. H­e­r­c­z­e­g József a szigetvári állami elemi népiskola igazgató-tanítója 43 évi tanítói mű­ködés után nyugalomba vonult. A sok érde­met szerzett igazgató-tanítót meleg hangon búcsúztatta el az iskolától Szigetvár közön­sége. Az új iskolaigazgató Farkas Gyula lesz. — A pécsváradi munkapárti gyűlés. A Pécsváradon vasárnap tartott munkapárti értekezletről egy szemtanú a következőket írja lapunknak: Az elmúlt vasárnapon dél­után a munkapárt Pécsváradon megalakulni próbált. Ha a szervezkedés is úgy sikerül, mint e próbálkozás, akkor nagyon hamar is­mét eltűnik a pécsváradi kerületből. A köz­ségháza termében folyt le az alakulás. Azt mondják, hogy nagyon hideg volt a terem­ben. Balog József esperes úr a grófok és nem grófok ellen szitkozódott, akik nem akarnak dolgozni és zavarják a munkapár­tot, tehát ki kell őket dobni. (Talán ő is me­legedni akart, azért csapkodott olyan nagyo­kat és gyakran az asztalra.) Nagyon harcias hangulatban volt. A polgárok csodálkozva néztek reá és egymásra, hiszen őket a fő­szolgabíró úr gyűlésre hívta és nem is álmod­ták, hogy itt munkapárt vagy pártmunka lesz. Pécsváradról úgy az iparos osztály, mint a földmívesek távol maradtak, az úri osztályt is csak alig egynéhányan képvisel­ték. Akiket a községekből berendeltek és akik azokat fuvarozták, ezek képezték lé­nyegében a közönséget. Kedv nem volt, lel­kesedés még kevesebb. Voltak, akik az alá­írás elől megléptek vagy utóbb töröltették magukat, néhányan kifakadtak utólag, hogy miért rendelték őket oda. A határozat pedig úgy volt egyhangú, hogy nagy biztatásra néhány német elkiáltotta, hogy „Alle.“ A füg­getlenségi párt derekasan viselte magát, hű maradt elveihez és nem mutatkozott. Pedig általános volt a vélemény, hogy sokan e párt­ból megtagadva elveiket, a jobb reménnyel kecsegtető és érdekeket kielégítő munka­párthoz fognak csatlakozni. Ez nem történt meg, egyetlen függetlenségi sem mutatko­zott a gyűlésen, ami nekik nag­y elégtétel a gyanúsításokkal szemben. A pécsváradi kö­zönség, de a kerület választói is annyira nem törődtek a munkapárt alakulásával, hogy nem is beszéltek róla. Ha a munkapárt föl akarja venni a harcot az ellenzékkel szemben a pécsváradi kerületben, úgy nagy munkát és drága munkát végezhet, de eredményre nem számíthat. Dr. F­r­e­y János néppárti képviselő pedig nyugodtan veszi fel az ellene erőszakolt küzdelmet, mert az erőszak ellen megvédelmezi őt a nép ragaszkodása, szere­­tete és összetartó szervezettsége. Pécsvárad, 1913. szeptember 29. Mély tisztelettel: Egy szemtanú. — Honvédlovak utószemléje Pécsett. A tartásra kiadott honvédhuszárlovak utó­szemléje holnap reggel 8 órakor lesz a La­­kits-laktanyában. — A pécsváradi közalapítványi fel­ügyelőség áthelyezése. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter a ceglédi kir. közalapít­ványi felügyelőséget 1913. évi november 1- től beszüntette azzal, hogy a ceglédi felügye­lőség teendőit a jelzett időtől fogva közvet­lenül a központ (m. kir. vallás és közokta­tásügyi ministerium IX. ügyosztálya) fogja ellátni, a pécsváradi kir. közalapítvá­nyi felügyelő székhelyét pedig 1913. évi ok­tóber 1-től Szekszárdra helyezte át, miért is az eddigi pécsváradi kir. közalapít­ványi felügyelőség 1913. évi október 1-től a szekszárdi kir. közalapítványi felügyelőség elnevezés alatt fog tovább működni. — Árpád-kori műemlék Somogyban. A somogymegyei Gamás község határában három régi templom falai lappanganak. Ezek közül a fehéregyházit, amely a Hu­­denca fölötti magaslaton Inkey Antal föld­birtokos telkén van, a műemlékek országos bizottságának megbízásából özv. Balogh Jenőné utánjárására Gerece Péter dr. műegyetemi tanár, a neves arheológus most ásatta fel. A jeles régész megállapította, hogy a kis falusi templom, mely mindössze 15 méter hosszú és 5 méter széles, faragott kő és szép vörös téglasorok váltakozásával épült , ornamentumai erősen hasonlítanak a közelben levő somogyvárkupahegyi szt. Egi­­dius-templom­ díszítéséhez. Ezt a templomot még a milleniumi kiállítás alkalmából szin­tén Gerece Péter dr. arheológus tárta föl, s most e vidék a második Árpád-kori monu­mentális jellegben épült templommal gazda­gította a magyar épitőművészet történetét. Nevezetes, hogy a gamási templom másfél méter mélyen fekvő alapfalai alatt egy ős­kori csontvázat is földerített Gerece­dr„ a melyet az antropológiai múzeumnak kül­dött be. „ , T . . .. — A műv. köréből. Cseh István a hi­vatalnokot Szakály-Hőgyészről Tapolcára, Balogh István hivatalnokot Rakóca-Gor­­disáról Novákára, Gárdonyi Ferenc dij­­nokot a szombathelyi üzletvezetőségtől a pé­csi üzletvezetőséghez helyezte át a máv. igazgatósága. — Az újoncok bevonulása. Mozgalmas napja lesz október 8-án és 9-én Pécs váro­sának. Ezen a két napon vonulnak ugyanis be az újoncok és a póttartalékosok. Október 8-án mintegy 560—600 újonc vonul be a 69. gyalogezredhez, akik közül 250-et a száza­dokhoz helyeznek el, míg a többiek a Ferenc József laktanya 1. és 2. számú darakjaiban nyernek elhelyezést. Október 9-én az 52. gyalogezred póttartalékosai vonulnak be 8 és 10 heti kiképzésre, akiket a Ferenc József laktanya 3. számú barakkjában helyeznek el. Az önkéntesek október 1-én, holnap reggel vonulnak be, akiknek a száma körülbelül 70. — Szászvárról Írják: Kedves és eddig nem ismert ünnepély folyt le múlt vasárnap, szep­tember 28-án Szászváron, az új díszbe öltö­zött templomban. E napon az összes bevo­nuló újonc katonák szent gyónáshoz és áldo­záshoz járultak az ünnepi szent­mise alatt, majd Szabó Géza tb. pápai káplán, plébá­nos buzdító beszédet intézett a távozó kato­nákhoz, végül minden újonc kis „katona­­imakönyvet“ és rózsfüzért kapott útravaló gyanánt. A vallásos és hazafias isteni tisztelet a himnusz lelkes hangjaival végződött. — A lámpásvölgyi bányák kiterjesz­tése. A város tanácsa a város közönségének tulajdonát képező István és Mátyás védő ne­vű lámpásvölgyi kőszénbányákat kiterjesz­teni kívánja. Hogy tehát a kőszénbányák tel­kével határos és magántulajdonban levő egyes parcellákra a kőszénkiaknázási jogot a város közönsége számára megszerezze, október 2-án délután 3 órára a gazdasági ta­nácsterembe egyezségi tárgyalást tűzött ki. A tárgyalás elnöke M­a­k­a­i István gazda­sági tanácsnok lesz, jelen lesznek még Nick Alajos dr. tiszti főügyész, Schmidt Jenő bányamérnök és az érdekeltek. — Árverés a vasúton. A kézbesithetlen szállítmányok árverését folyó hó 14-én d. e. 9 órakor tartják meg Pécs főpályaudvaron, ez ügyben épen hozzám fordulnak? Persze az a tájékozatlanság! A „Szólónak“ alkalmazása a kóruson a fentebb ismertetett karból való egyik leg­­izléstelenebb kinövése ezen kor „egyházi“ zenéjének. Az Egyház számtalanszor a leg­határozottabban tiltakzott ellene, — s mint visszaélést mindenképen kiküszöbölni pa­rancsolta. A pécsi Egyházmegye részére a «Motu proprio“ — enciklikához kibocsátott utasítás erre még külön is felhívja a papság figyelmét: „Ne engedjenek „szólót“ előadni, mert a templom nem az a hely, hol valaki művészetével (!) a figyelmet magára vonja, és az ájtatosságot zavarja“. Bár értenék már meg egyszer az illetékes tényezők, hogy az Egyház intézkedései,­­ az ezeket tartalmazó rendeletek és körlevelek nemcsak arra valók, hogy a plébánia­­könyvtárakban porosodjanak, hanem hogy azoknak az élet­ben érvényt szerezzünk. Ugyanezen körlevél különben megmondja azt is hogy: „A plébá­nosnak joga az előadandó énekeket megvá­logatni“ stb. Éljünk tehát ezen jogunkkal, mert amint ugyanazon körlevélben olvas­suk: „Ne feledjük el, hogy minden vissza­élés az egyházi zene terén — miként másutt is, — az ellenőrzés hiányából származik. Cum autem dormirent homines, venit inimi­­cus, et superseminavit zitania in medio tri­­tici, — et abiit. Matth. XIII. 25.: „Amig alud­tak az emberek, jött az ellenség és kon­kolyt vetett a búza közé, — és eltávozott. (Máté, XIII. 25.) L. Zirc, 1904. január 4.) DUNÁNTÚL Szerda. Október 1.

Next