Dunántúl, 1918. április (8. évfolyam, 81-97. szám)
1918-04-09 / 81. szám
Kedd, Í9Í8. április 9. DUNÁNTÚL de meg lehet tanulni a boldogító emberszeretetet, Zichy Gyula gróf elnök hálás szavakkal köszönte meg az előadást, kiemelte a főnöknőnek és a missziós nővéreknek eredményes és hasznos munkáját, amelynek nyomán itt is megindul a szociális munka. Hálás köszönetét fejezte ki a város polgármesterének és a jelenlevőkre áldását adva a közgyűlést berekesztette. ■■■■■■■BBBnsHBHBisiBSSBssansaBssawse Misés és Mi szükséglete A város maga gondoskodik a beszerzésről Pécs, április 8. (A Dunántúl tudósítójától.) A közélelmezési minisztérumtól tegnap rendelet érkezett a város hatóságához, amely a város zöldség és főzelék szükségletének biztosításairól intézkedik. A városok zöldség és főzelékszükségletét ugyanis központilag sehegyes, lehetséges ellátni. Ezek a vetemények ugyanis gyors elromlásnak vannak kitéve. A vasúti szállítások nehézségei is sok akadályt gördítenek a központ útján való ellátás elé. A közélelmezési minisztérium, tehát utasította a város hatóságát, hogy zöldség és főzelék szükségletéről saját hatáskörében, közvetlenül intézkedjék. A rendelet meg is jelöli mindjárt a módot, miként volna ez keresztülvihető. A város hatósága — így írja elő a rendelet — köteles termelési szerződést kötni városi és környékbeli kertgazdaságokkal, amelyek kötelesek lesznek a majdan megállapítandó maximális áron a városnak rendelkezésére bocsátani a terményeket. A közélelmezési miniszter a polgármester ez irányban való intézkedéseiről május 10-ig jelentést kér. A megkésve érkezett rendeletből az tűnik ki, hogy a zöldség és főzelék központ nem váltotta valóra a hozzá fűzött reményeket. A város hatósága egyébként már megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a rendelet értelmében biztosítsa a város zöldség és főzelékszükségletét. Tulajdonképen csak a káposzta biztosításáról kell a városnak gondoskodni, mert más főzelék és zöldség fele elegendő fog állni rendelkezésre. Újabban ugyanis nagyobb kertgazdaságok létesültek Pécsett és a szomszédos környéken, amelyek ha nem is bőven, de képesek ellátni a város szükségletét, így a Baranyamegyei Gazdasági Egyesület 60, a város maga 13 holdas kertgazdaságot létesített, de azonkívül van még nagyobb bolgárkertészet és rabkertészét is Pécsett. A tisztviselők nagy részének is vannak apróbb-nagyobb parcellái, amelyek részben fedezik az illetők szükségletét. A káposztára vonatkozólag a város hatósága érintkezésbe lépett a vármegyei alispánnal és a Baranyamegyei Gazdasági Egyesülettel, ahol legnagyobb készséggel ajánlották fel a támogatást. A város évi káposzta szükséglete körülbelül 70—80 vagyonra tehető. Ez körülbelül ugyanannyi holdnak felel meg, jó termés esetén. Gyengébb termés esetén körülbelül 100—120 holdra van szükség. A fogyasztók megnyugtatására szolgálhat az a körülmény, hogy az egyes gazdaságokkal máris sikerült megállapodásra jutni úgy, hogy az évi káposztaszükséglet nagyobb része máris biztosítva van. A további utánjárásokkal bizonyára sikerülni fog az egész szükségletet biztosítani. A lipótvárosi társaskört feloszlatták (A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése.) Budapest, április 8. A belügyminiszter Bárczy István dr. polgármesterhez intézett leiratában a lipótvárosi társaskör működését a kártya botrányok miatt felfüggeszti és a társaskör szabályszerű megvizsgálását rendeli el. Egyúttal felhívja a polgármestert a vizsgálat haladéktalan megejtésére. 3. oldal: ’ A vármegye a rekvirálások ellen Védeni kell a gazdák érdekeit Pécs, április 8. (A Dunántúl tudósítójától.) Baranya vármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt 10 órakor tartotta tavaszi közgyűlését Benyovszky Móric gróf főispán elnöklete alatt. A közgyűlési terem egészen megtelt A tárgysorozat 157 pontja közül az alispáni jelentés vitája egy órát vett igénybe. Szily Tamás, Csizmadia Alajos dr. és Mándi Samu védték a kisgazdák érdekeit a rekvirálás szigorúságával szemben. A politikai ízű felszólalások egytől-egyig kortesbeszédnek voltak szánva, bár a felszólalók kerülték a politikai látszatot. Ezért szó nélkül tudomásul vették a kormányleíratokat. Még a törvényhatósági átiratok tartottak számot nagyobb érdeklődésre. Ezek közül az új adójavaslatok módosítását kérelmező felirathoz szóltak még hozzá Mándi Samu, Narancsik József dr. és Benkő Gyula. A vármegye és a községek sablonos ügyeit már a kiváló gyorsbeszédű előadók gördítették le hozzászóllás nélkül. Benyovszky Móric gróf főispán üdvözölte a megjelenteket és 10 óra néhány perccel megnyitotta az ülést. Az állatok rekvírálása káros a megyére Az alispán! jelentéshez Szíy Tamás szólalt fel először. A közélelmezési miniszter napirendre tért a megye ama kérése fölött, hogy redukálja a megyére kirótt 6600 vagon beszolgáltatandó gabona mennyiségét, sőt újabb 2000 vagont vetett ki. Most már nem jóhiszemű tévedést lát a kormány részéről fenforogni. Mindössze 8 vagont tudtak rekvirálni, amire 6000 koronát, küldtek a községekbe újabb rekvirálás céljából. Sőt egész váratlanul elrendelték a zsír igénybe vételét. A napipókban megkezdődő sertésrekvirálást az önkéntes felajánlás előzte meg, amely alig jutott a kisgazdák tudomására. Ezért ők elestek a kiónkénti 2 K prémiumtól, ami a megyére kivetett 150,—200.000 K külön adót jelent. Amikor eddig a gazdák a maximális árak alacsony voltán panaszkodtak, házasságukhoz appelláltak és a hadsereg érdekeire, de hivatkoztak az állattenyésztés révén elérhető kárpótlásra. A takarmányforgalmi részvénytársaság azonban nem tudta megoldani a feladatát. Ezért a szarvasmarhákat is rekvirálják. A megyének 3510 darabot kell beszolgáltatni, ami az állatállomány 3 és fél százaléka, amit a naptárnál kilónkint 2 koronával olcsóbban kell átadni. Somogy megyére viszont az állatállománynak csak másfél százzalékát vetették ki, ami Baranyára mintegy 2000 darab többletet jelent. A községektől 6—10, esetleg több állatot kell átadni és felmerül a kérdés, kik fizessék a kisgazdák közül ezt az indokolatlan adót. A kormány szinte utazik a gazdákra. A cseh iparosokat kell jól tartani. De nálunk is az iparosok és,kereskedők érdekeit megvédik. Kéri az alispánt, világosítsa fel a minisztert, hogy az igazságtalan intézkedések orvoslást nyerjenek és a jövőben a méltánytalan károsodástól megóvják a vármegyét. A falu panaszai Csizmadia Alajos dr. először azt panaszolja, hogy a széna rekvirálás során március elején 50 g szénát vettek fel 19 és fél g helyett. A lovak etetésére október óta 6 kg. szénát használhatnak csak fel, a legutóbbi kiküldött katonai lovak eltartására pedig napi 16 kilót követelt a katonaság. A lovakat 3 hétig ott tartották, pedig ez alatt szerinte az alispán intézkedhetett volna, hogy elvigyék azokat. Egész télen petróleum helyett zsírt égetet a lakóság. Most mikor a fölösleg elfogyott, rekvirálják a zsírt. Nem a kormányt hibáztatja, hanem Ausztriával való szerencsétlen házasságunkat. Miért nem maximálják az ipari cikkek árát? A telefonos kisasszony éjjeli szolgálat címén 17, a sokkal többet dolgozó polgárasszony azonban csak 8 kilogramm lisztet kap. Ha Versecen lehet 2 , 400 a sertéshús kilója, nálunk azonban nem, ennek oka a szállítási mizériákban lehet. A 4 milliós hadsereget folyton utaztatják, 300,000 tiszt megy szabadságra, ugyanannyi tisztiszolgával, őket is meglátogathatják családtagjaik, ami 10,000 teljes vonatot igényel. Nem a földmíves nép uzsoráskodik a piacon. Igaz, hogy amiért régen 10 koronát kapott, most százat kap érte, de az ipari cikkek és a kereskedők árai 40—50-szeres emelkedést értek el. Tudja, hogy ezzel nem mond újságot, de azt akarja elmondani, hogy mi fáj a polgárnak. Kéri az alispánt, vegye tudomásul e panaszokat, intézkedjék, amiben tud, a többit juttassa illetékes helyekre. Most olvasta a munkabíró alispán első feljajdulását a rendeletek tömegének végrehajtásával járó munka miatt, de hogyan jajduljon fel a nép, akin a rendeleteket mind végrehajtják. Bár jóindulattal van a kormány iránt, est modus in rebus. A németeknek ne adjunk olcsó marhát Mándi Samunak egy észrevétele van az előtte szóló beszédére. Nem engedheti mellékvágányra terelni Szilynek a kisgazdák érdekében tett felszólalását. Az alispáni jelentést tárgyalják, aminek keretébe nem tartozik, hogy hányan utaznak. Maradjanak a rekvirálás elleni panaszoknál és kérjék meg az alispánt, emelje fel kérő szavát a kormánynál, többet úgy sem tehet. A kisgazdákat nem az veszélyezteti, hogy valaki tizenkétszer jön haza a román frontról, hanem hogy elrekvirálják mindenét, sőt úgy sejti, hogy nem egészen magyar célra. A takarmány forgalmi részvénytársaság 7 és fél százalékot vent le provízió címén. Fülhegyről hallotta, hogy szarvasmarháink nem a hadseregnek, hanem Németország ellátására keltenek. Tiltakozni kell ez ellen különösen azért, mert jóval a napi árakon alul kell az állatokat átadni. Csizmadia Alajos dr. személyes kérdésben szólal fel. Kívánatosnak tartja, hogy az alispán minden panaszt meghalljon. A panaszok előterjesztésének a közgyűlésen van a legjobb helye. Elmondhatta volna panaszait a kormány bemutatkozó leiratánál is. De nem azt tartja fontosnak, hogy melyik pontnál szólal fel, hanem hogy elmondja panaszait. Az alispán válasza Stenge Ferenc csak röviden válaszol. A kirótt kontingens revíziójára vonatkozó kérelmére még nem érkezett válasz valószínűleg a sok munka miatt. A kontingens ugyan redukálódott, de még mindig lehetetlen a hátralevő mennyiség beszolgáltatása. A kaposvári közélelmezési kormánybiztosnak a közbenjárása folytán nem ismétlik meg az egész rekvirálást, csak az elrejtett készleteket kutatják fel. Utasította azonban az eljáró katonaságot, hogy ne a jogosan elrejtett készleteket is, hanem csak a felesleget rekvirálják. A zsírrekvirálás 60 vagonos kvantumát nem tudja még, milyen alapon állapították meg. Biztosítani igyekezik a lehető méltányos elosztást, bár ez tényleg nem fog sikerülni. Épgy nem tudja, mily alapon vetették ki a szarvasmarha kontingenst. Az alispánoknak, a földmivelésügyi miniszter elnöklete alatt tartott értekezletén közölte a miniszter a rekvirálás sürgős szükségét, amit a hadsereg ellátásával indokolt meg. Németország szükségletéről nem volt szó. Fel fogja hívni a miniszter fi