Dunántúl, 1919. március (9. évfolyam, 52-60. szám)

1919-03-20 / 52. szám

Csütörtök, 1919. március 20. DUNÁNTÚL Riportok Som­ogyországból Szigetvár, márc. Amint előrelátható volt, a forradalom tiszta vívmánya a demokrácia a különböző pártok ha­talmi versengésének tárgya lett, így van ez erre minálunk Somogyországban és Nagymagyarországban. Pápán betörnek a keresztényszocialistákhoz, mert azok is mernek létezni. Mikor pedig ezek védekeznek, kirende­lik ellenük a vörös gárdát. Lőnek rettenthetet­­lenül. Két halott és tizenöt sebesült a szociális szabadság nagyobb dicsőségére. Kaposváron programot rendeznek a sze­mélyes szabadság dicsőítésére. Lefoglalják­­a Mezőgazdasági Részvénytársaság 40 ezer hol­das üzemét a tulajdon szentségének dicsőségé­re. Bemungóztatják a közigazgatási tisztviselő­ket a saját pártjármukba a politikai elvek sza­badságának dicsőségére. Mindezek után ne csodálja senki, hogy­ a szabadságvágyak átcsapnak a demarkacionális vonjon. Javított és tompított alakban kisérte­nek Szigetváron is. Itt először is a nemzeti ta­nácsot akarták fölborítani. Kiléptek belőle a szociáldemokraták és Grünhut Rezső. Gyenis, a vezér egyenlőre marad és habozik. Nem azon, hogy a kaptafánál, hanem azon, hogy a nemzeti tanácsban vagy a munkás tanácsban maradjon-e. Ez utóbbit azzal a célzattal csinál­ták, hogy az előbbit szétugrassák. __ Ilyenformán a szigetvári nemzeti tanács a Grim­hut, a Vidák és a Sziládi hijján csonka lett, de nem munkaképtelen. Tovább is kép­viseli a magyarságot, a polgárságot. Hozzá te­h­etjük az értelmiséget és a munkásság nagyobb részét. Ki fogja egészíteni magát a fö­lmives­­pártból és a keresztényszocialisták közül. Viszont a szociáldemokraták sem maradnak magukra, velük van a dúsgazdag majomtulaj­donos a Fehér Miklós. Adott nekik 5000 koro­nát és ezenfelül boldogítja őket fölolvasásaik­kal. Szemléltető formában arra, hogy majomból lett az ember. Ámbár megfordítva rövidebb és a pattanósabb volna a tanítás. Nem a majom­tól lesz az ember, hanem az emberből, lesz a majom Szigetváron és másutt is. Fehér Miklós, a tőkés, külömben tiltakozik az ellen mintha ő pártolná a szociáldemokratákat. Ha nem pár­tolja, mi egyébért adta az 5000 koronát? Azért, amiért Pécsett Ledererék adtak száz­­ereket, hogy a demokraták pártolják őket. T . . . a. * maBBBiaHMBMBawBMaMBHWHiia Helyreáll a rend Berlinben (A DurUbXel tudósítójának telefon^**»".) B­é­c­s, márc. 18. Berlinből jelentik: Hire jár, hogy a napokban öt matrózt agyon­lőttek. Illetékes körök ezt megcáfolják. Berlin­ben ma a telefonforgalom is rendesen meg­indult. Forrongás Írországban (A DunánUA tudósításának tetetérítékn ise.) Lugano, március 19. A Secolónak jelentik Londonból. Az Izlandba kiküldött tudósítók pessimisztiku­­san ítélik meg az írországi helyzetet. Azt mond­ják, hogy nagy és komoly események előtt áll Írország. A forrongás Izland függetlenségéért tért ki. / /­­­ — HÍREK. — A belgrádi küldöttség visszaérkezése. Már déltájban elterjedt a városban annak a híre, hogy a pécsi küldöttség Belgrádból ma délután 6 órakor érkezik vissza Pécsre. A kül­dött­­ tagjai mint annak idején megírtuk Makay István városi tanácsnok, Hajdú Gyula dr. Vogth Adolf bányamunkás, Bildhauer József vasutas, Seregély Aladár fémmunkás és Pataki József szabóm­unkás voltak. A küldöttség pén­teken délben azért utazott Belgrádba, hogy a szerb kormánnyal tárgyaljon azokról a követe­lésekről, amelyek a 18 napos sztrájk beszün­tetése után még fennmaradtak. Érkezésük hí­rével együtt adta szájról-szájra a közönség, hogy a küldöttség útja majdnem teljes sikerrel járt. Gazdasági téren pedig ugyancsak messzemenő eredményeket értek el. A kiküldötteket nagy ünnepélyesség­gel szándékozott fogadni a lakosság, amely már kora délután nagy csoportokban özönlött az állomás felé. Az üzletek az ünneplés jeléül már délután 4 órakor bezártak. Az útvonala­kon azonban szerb lovasjárőrök cirkáltak és elkardlapozták a népet. A küldöttség vissza­érkezésének részleteiről és az általuk elért eredményekről a kényszerű korai lapzárás­­miatt csak holnapi számunkban emelékezhe­­tünk meg. A Debrecenbe kirendelt pécsi vasutas. A pécsi üzletvezetőség számosztályának főnökét, Vajda János felügyelőt hosszabb időre a deb­receni üzletvezetőséghez rendelték az ottani nyugalomba vonuló számosztályfőnök helyette­sítésére. A vasutasok körében sokan ezt a ki­rendelést azzal hozzák összefüggésbe, hogy Vajda felügyelő lett volna az oka annak, hogy a vasutasok a márciusi fizetésüket még csak tegnap kaphatták kézhez. Megbízható helyről arról értesülünk, hogy Vajda ezen kirendelését, már a sztrák előtt elhatározták és az,hogy a fize­tések folyósítása késett a nagy sztrájk körülmé­nyeiben keresendő. A pécsi számosztályt jelen­leg Éber Nándor dr. titkár, osztályfőnök-he­lyettes vezeti, aki egyébként a vasutasok főbi­zalmi embere. — A somogyi főispán búcsúja. Széchényi Aladár gróf Somogyvármegye és Kaposvár volt főispán-kormánybiztosa távozása alkalmából nyilt levélben búcsúzott a vármegyei és városi közönségtől. Azért távozik, mert ezzel tartozik múltjának, amellyel nem akar ellentétbe ke­rülni. Búcsúzójában többek között ezeket írja: Az ország jelenlegi helyzete megrendítette lelki egyensúlyát és nem tudta volna többé helyét becsülettel betölteni. A látvány, amely elénk tárul, kétségbeejtő. Az ország háromnegyed ré­sze ellenség által megszállva, az ott lakó ma­gyar testvéreinket üldözik, botozzák és bebör­­tönzik és a megszállott területeket véglegesen elfoglalt tulajdonnak tekintik. A visszamaradt szinmagyar vármegyékben pedig a magyar marja a magyart és a végpusztulás ezen utolsó p­écében sem képes egy táborba tömörülni, ilyen fényűzést esetleg megengedhet magának a 70 millió lélekből álló német nemzet, de mi 10 millió magyarok ilyen eljárással önönma­gunk siettetjük végóránkat. Végül köszönetét fejezi ki a társadalom és a tisztviselői kar tá­mogatásáért. — Amnesztia a vasutasoknak. A vasuta­sok a háború tartama alatt és a leszerelés óta is állandóan olyan derekas, férfias munkát vé­geztek, hogy a legutóbbi magyar miniszterta­nács elhatározta, hogy a vasutasok háború alatt elkövetett szolgálati vétségeinek megtorlását elengedi, a kirótt pénz, valamint a fegyelmi büntetéseket pedig feloldja, hogy ezt az érde­keltek záros határidőn belül maguk kérelmezik. Azok a volt államvasúti alkalmazottak, akiket büntetésből fegyelmi úton bocsájtottak el a szolgálatból, ügyük újra felvételét kérhetik. Ha az illető vasutasok ellen a rendes büntető bí­róságnál bűnvádi eljárás van folyamatban, a jogerős bírói ítélet bevárandó és a fegyelmi bíróság csak abban az esetben ítélkezhetik a vádlott javára, ha a büntető bíróság a hivatal­­vesztést nem mondta ki. Államvizsga. Barna György államvasúti tiszt­viselő tegnap jó sikerrel tette le az államtudományi államvizsgát a pécsi püspöki jogakadémián.­­ A pécsi halkereskedők panasza. Mi­óta a szerb parancsnokság, a sztrájk alatt el­törölte a maximális árakat, azóta a hal­ára is úgy felszökött, mint valami jófajta léggömb. A hal árát, mint ismeretes, a szerb parancs­nokság úgy maximálta, hogy az elsőrendű vá­gott hal kilója 10, a másodrendűé 2—5 koro­na. A maximálásnak az lett a hatása, hogy a hal egyszerűen eltűnt a piacról. A halkereske­dők nem találták meg számadásaikat és így nem árusítottak. A maximális árak eltörlése óta, illetve mióta a maximális árak körül teljes a tájékozatlanság, azóta a vágott hal kilója 2© —26 koronára, a másodrendűé 12—16 koro­nára emelkedett. Az állandó panasz dacára az­ért elkapkodják a halakat, amelyekben újabban elég bőség van a piacon. Zidanes József hal­­kereskedő most beadványt intézett a rendőrfő­­kapitánysághoz, amelyben a halkereskedők sé­relmét tárja fel. Felhozza, hogy mindenütt má­sutt drágább a hal, mint Pécsett, így felhozza például Eszéket is, ahol 5—6 koronával többet fizetnek a halért. Nem értjük a beadványt. Ha a halkereskedők a jelenlegi 20—26 koronát árak ellen­­­panaszkodnak, úgy érthetetlen az eljárásuk. Ha azonban a maximális árak újból való méltányos megállapítását kérik, úgy ért­hető a panaszuk. Mert tény az, hogy a volt maximális árakon a halkereskedők nem képe­sek ellátni a várost hallal. Viszont a jelenlegi 20—26 koronás ár teljesen indokolatlan. — A zágrábi túszok hazatérése. A bel­grádi küldöttek már haza is tértek, a zágrábi internált túszok azonban még ma sem tértek vissza. A nagy sztrájk következtében a szerb katonai parancsnoksággal történt megállapodás első sarkalatos pontja volt a túszok szabadon­­bocsátása. Miután az még ma sem történt meg, a tegnap délutáni vonattal Steimetz István mér­nök vezetésével három tagú küldöttség ment Villányba, hogy a baranyai megszállt területek főparancsnokságánál a túszok szabadonbocsá­­tása érdekében közbenjárjon. Csolokantics lo­vassági ezredes megígérte, hogy a kívánságnak eleget tesz és még tegnap újabb táviratot kül­dött Zágrábba, hogy az ottani huszárlaktanyá­ban fogva tartott túszokat azonnal bocsássák szabadon. — Március 15 a cisztercita főgimnázi­umban. A cisztercita főgimnázium Faludy­­önképzőköre ma délelőtt tartotta a március 15.-i ünnepélyét. Az ünnepélyen megjelentek O­b­er­tr­a­m­m­e­r Antal kormánybiztos-főispán, P­i­n­­t­é­r Ferenc polgármesterhelyettes és P­i­a­t­s­e­k Emil dr. főispáni titkár. Az ünnepélyt a Szózat nyitotta meg. Utána P­a­r­r­a­g­h Miklós VIII. osztályú tanuló, az önképzőkör ifjúsági elnöke ismertette a nap jelentőségét. Biedermann László és Keserű János szavaltak. G­o­n­d­á­r Felicián dr. főgimnáziumi tanár beszéde után Oberhammer Antal kormánybiztos főispán meg­köszönte az ifjúságnak, hogy megemlékeztek nemzetünk nagy ünnepéről és kérte őket, ma­radjanak hűek hazájukhoz továbbra is. 3. o0aL1 APOLLOCsütörtök március 20-án. Pillangó kisassony Sorstragédia 4 részben Főszereplő: Hella Moja. Az éjtatós Helfiéna vígjáték 2 részben.

Next