Dunántúl, 1922. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-01 / 1. szám

XII« évfolyam 1« szám: Pécs 1922. Január 1. Vasárnapi' Előfizetési ár házhoz szállít'« Tigy postán Egész évre , , 600 K­­étévre . . . , 300 „ Negyedévre , , 150 , Egy hóra , , * 50 Egyes szára ára 3 K. , ezer éj hangzik, i a föld az újév, dő, ez a íjévi mi­jük az kivánsá- - Tököltük volt azt • i­iségnel­oldogulá. A nem­t — úgy éreztük — csak az egyengediek kell m­egelégedetteknek l­árnicsak, mert akkor az egyes szívekbőll áradó bo*-' ' általános, egyszeges bol­dogsággá tevődik össze.­­ I Ma azt szeretnek,* ha Imindenki Iboldogs.^at a nagy egység, a nem­­zet boldogságában kéretne. Ha minden vágy és kivánságl, amely ennek a csöpp nemzetnek ri­t­kán el­hangzik, azt kérné a nemzetek Is­tenétől, hugy tegye hrddimi ■ az országot, m­ég­­ egy «ni r-! dé)” k ár r -Viri Ario ■** Mvanna mitiden •­­ •» 1 kfy . .ja a nemzet­i utat, amely a megnyugvás felé vezet.­­ A magyar püspök­i kar pk­özös pásztorlevelet küldött a hiveknek, amely úgy hat ma, újév reggelén, mintha az első apostolok lelkéből fakadtak volna a szavak. Nekik is jókívánságaik vannak. Hogy legyen boldoggá ez­ a nemzet. De boldog­gá csak akkor lesz, ha megtalálja az utat vissza a bensőséges hithez, ha megszűnik unos-untalan han­goztatni,­­ hogy keresztények va­gyunk, hanem ha az életben azok­ká leszünk. Ila visszatalálunk a hithez, amely a szívekből fakad és bekapcsolódik az Isten nagy világ­tervébe. A második kívánságuk az, hogy legyen több izgalmas szere­tet. A pénz­tanderei is értsék meg­­ezt, értsék mg akkor is, ha nem is tanulták mg Krisztustól, hogy ma minden gzdagnak kötelezett­ségei vannak a nemzettel szemben. Nyomort enyh­eni és könnyeket felszántani ma a legapostolibb fel­adat. S a hanti­dik kívánságuk az, hogy a nemzet találjon el a meg­nyugváshoz és a békesség szellemé­hez. Nem azt akarják, hogy azok, akik a nemzetti szemben bűnöket­­ követtek el, ne tegyék e síiket. Csak am­it, hogy polgára­i hazánk mond; kell egy elpitéltröl, vél ambícióról, hog ezeken érdel­eken túl pagtatált utat a nemzet gy’etemes érdekeihez. Ezt kívánjuk rá is a n­­és minden egyes agjának F •• mii .»rsiitt tJ-' LIl. . r. . / r | , 1 Előléptetések a rendőr­­legénység körében Pécs, dec. 31. — A’ pécsi Kerü­leti főkapitányság az őrszemélyzet létszámában részint megelőző köz­szolgálataik figyelembevételével, részint tanúsított kiváló szolgála­taik elismeréseként január 1-től kezdődő hatállyal előléptette illet­ve véglegesíte­tte rendőrfőellenőr­­ré Kiss I. János ellenőr, címzetes főellenőrt. Címzetes rendőr-főellenőrökké Resch József, Vida I. József, Mis­­kolczy Ferenc, Cseh János, Sza­­kállas Gyula, Péter György, Buda István, Varga II. György, Szilvási József, Kaffka István, Nagy T­osz­­áa, Bohár György és Krajtsik La­pi rendőrellenőröket. Ellenőrökké: Simon Pál, "tamás D­énes, Bakó János, Bakos Sándor, Eorváth III. Ferenc és Böndi Fe­rere I. osztályú, Prantner Mikró? Lik»««. T. István és K­alász Pál II. ostályu rendőröket.__-—— —■ “1 «V—- -irt-3 t c ac.tj r-főelenőrökké tci.'.n .'..'nos, Lóig József, Mészá­ros Imre, Kovács I. József, Bor­bély József, Nagy János, Pádár István, Kelemen Mihály, Rimóczy Janis, Gergely Lajos, Törekes Jó­zsef és Pali József I. osztályú rendőröket. Halász Pál, Török Jó- Tóth II. István, Tóth I. Fe­renc, Frieg János, Péter János II. osztályú és Németh Sándor próba­­hős állam rendőröket I. osztályú államrendőrökké és egyszersmind őrizetes ellenőrökké kinevezte, I. osztályú államrendőrökké: E­ötvös Aladár, Tóka János, Mus­­os Sándor, Horváth II. Ferenc, Fiádé Ferenc, Hegedűs József, Kov­ács János, Csordás Lajos, Né-I­ntth I. János, Klieber János, Ka­­rartes György, Tombi György, Kiss Sár­os, Horváth Gábor, Dömötör Vendel, Sümegi János, Szárazkuti János, Perecz György, Tóth I. Fe­­enc, Károlyi Pál, Csurmann Jó­­z­sef, Visnyei Ferenc, Lang József, V­arga Ferenc, Pásztor Péter, Dra­­gomér István, Orbán Ferenc, Péc­­­si Lajos, Miklositz István, Gön- JöCZ György, Kosaras Emil, Szabó Gyula, Schrancz Pál és Jakabf J­ózsef II. osztályú, Király Pál Idiglenes II. osztályú, Berdár Mi­ály és Pocsai Péter próbaidős 11 - os­ztályú rendőrök­ : 31 János, Csillag­­ Lajos, Jánosi Iván és Végh Ján­i osztályú rendőre- t­e­st, illetve előlép- j ' Fi tagok rangso- j­­ pti tagok rangse- i › - iVraiment, il serait temps de s e: , rendre compte. Nous liabitons b - cadavre d'un continent dönt li 1 geographie est arbitrairemen1 - faussée, Tetnograpbie éxasperée : 1'historie. violáé. Ce continent, — > l'Amérique a voulu le réléguer ei province aprés une guerre qui • l a fait resscmbler ä unc Äfriqu« centrale ou des íribus s’entfe­■ déchirenl, h cela prés que le: i saurages ne s’entredéchircnt i qu'eux meines et que les pays au - rcpéens ont piéteni la civilisation ■ Et la civilisation qui falsat dt l'Europc le foyer des beau!és mo­: rales et des conceptions elevée* , dönt la toíaliíé portait Is nőm dí . pensee europenne, — la civilisa­tion/ afs-je, a disparu, meurtrie souilláq. ctauífé -- I ; e* -fv^CTcB«' unc province abandonnée per sa métropole. Cet.tc métro­­. pole se nőmmé l'Honneur. Une agglomeration de pay: énervés, ensanglantés, ébranlés ti mines au honleusscment en­­ricbís ... voilá ce que nous vo­­yons á l’ombre gigantesque de la Russie martyrisée ... Ce qui ci ■ mentáit moralcmcnt ces peys a disparu. II nous serable paríois que nous somfnes bousculés par un rassemblement qui aurait perdu tout respect humain. Dans ce ras­semblement tous se detestent, se calomnient, se haissent. Les nations, ayant perdu le sen­timent du foyer ancestral, se sont eréé un club, la Societé des Na­tions, dönt l'inutílité n'est sur­­passée que par l’inanité de ses efforts. Elles parlent beaucoup pour ne rien dire et ne disent pás un mot de ce qui devrait étre leur premier devoir. Elles n’ont ricn .fait pour sauver la Russie, et maintenant elles se déménent poiir venir en aide au bourreaux de Moácou. L Europe n'éxisfe plus comme entité morale. Elle s'est, de fait, déclarce poslile aux principes qui lui servaient de raison d'etre. Sur le seuil d'un avenir qui deviendra une réalité dés que la Rursie se relé ver a (ce qui aura icul bien plus töt que l'on ne .Je pense) la situation de l’Europe est précaire. Le Clirístianisme n'est pás un vH'. ', mot, et les devoirs qaí en décoalent ne sont pás crccs par des suppositions gra­­tuíícs. Dénis de justice, abus de puissance^ et de pomzeir, manque , absc-lu d humaníté decisions saura- j Tényleg, itt­ a legfőbb ideje, Hogy­ ezzel tisztába jöjjünk. Egy olyan­­ continens hulláján lakunk, amely-­ nek földrajza önkényesen meg van­ hamisítva, néprajza elkeseredve,­ történelmén pedig erőszakot követe l­tek el. Amerika ezt a continenst a tartománnyá fokozta le és a hábor­ mi után ez a tartomány élénken­ emlékeztet Közép-Afrikára, ahol a törzse­k egymást marcangolják­, azzal a különbséggel mégis, hogy­­a vadak csak egymást pusztítj­ák, az európai országok azonban láb­bal tapossák a civilizációt. És ezt, a civilizáció, amely Európát az er­kölcsi szépségek és a fenkölt esz­mék tanyájává tették, ez a civilíz::­­­ció eltűnt, agyon van grötorxpy-M van mocskolva, meg van fojtva*^ Europa hasonlít a tartományhoz/] amelyet cserben hagyott a metro-í polisa. És ez a metropolis a Be­csület volt. '' f.. .|j Az enervált, bevérezett, m­egtán­­torodott, lerombolt, vagy gyaláza­tosan meggazdagodott országok­ tömkelegén látjuk a vértanú Orosz­­ország gigászi árnyékában kelet­kezni . Ami erkölcsileg összefor­rasztotta ezeket az országokat, azra megsemmisült. Néha úgy tetszik, mintha olyan sokadalom lekd­ösne­ bennünket, amely nem bírja meg-­­becsülni az embert. Ebben a soka­j­dalomban mindenki utálja, gyaláz-j za, gyűlöli egymást. " A nemzetek, elveszítvén az ősi tűzhely iránt való érzéküket, egyik klubbot teremtettek, a nemzetek­ szövetségét, amelynek hasznave-' hetetlenségét csak erőlködéseinek­ hiábavalósága múlja felül. Sokat­­ beszéljenek, hogy semmit se mond­j­­anak és arról, ami a legfőbb jelességüik lenne, egy szót mondanak. Mit sem tettek, ha megmentsék Oroszországot most azon fáradoznak, hogy Mosz­kva hóhérjainak segítségére sie­senek. új­ Európa mint erkölcsi rém létezik többé. Tényleg r lőis azoknak az elveknek eddig létjogát képezték Annak a jövőnek amely valóság lesz ország feltámad, megtörténni, ar­rópa helyzet lesz. A két' szó és a k; nak foly féltévé' megö' visz I­ n’y a pas d’Europe . Nincs többé Európa is X­V'V.' 'Wr.

Next