Dunántúl, 1922. december (12. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-08 / 280. szám

XI. évfolyam.­­?80. szám, Ara Előfizetési ár házhozszállitva vagy postán Egész évre . , 2160 K. Fejévre . . , 1080 » Negyedévre . , 540 „ Egy hóra ... 180 „ Egyes szám ára 10 korona Vasárnapi szám 10 korona Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőség Lyceum­ utca 4. szám Szerkeztőség telefonja 630 szám. Kiadóhivatal, ligeeam­ utca 4. szám Kiadóhivatal telefonja 332. szám­. Hirdetés beszabás szerint Az előtt az ünnepek várva-várt örömnapjai voltak az életnek. Vártuk, hogy az ünnep kiragadja lelkünket a hétköznapok szürkeségéből és megfürössze a vallás vigasztaló­­szépségeiben. Vártuk, mint élet­­szükségletet, hogy elmehessünk az áhitat honába, boltíves csendes templomokba. Ezeknek küszöbé­­nél letettünk gondot, szenvedést, le az életnek minden terhét s elfe­lejtve a testet imaszárnyakon rö­pítettük lelkünket az Istenhez. Vártuk az ünnepeket, mert a sze­retetnek, a boldogságnak napjai voltak ezek. Az előtt még aszta­lunk is dusabb volt az ünnepeken. Az előtt, mintha szebb napok, jobb napok lettek volna ezek az ünne­pek­.­­ De vájjon, miért látjuk ma szebbnek, jobbnak a múlt homá­lyában elmosódó ünnepeket, vájjon miért nem lelkesít ma is egy,egy fenséget, ünnep úgy, mint azelőtt, régen, boldogabbnak látszó eltűnt időkben? Vájjon az ünnepek jelen-' tősége, varázsa, fénye fakult volna el". Vagy talán azért szomorúbb a lelkünk, mert az ünneplő ruhánk kopottas? Vagy, mert az ünnep gondot jelent a háztartásban, az apró-cseprő figyelmességek lero­vásában? Vájjon mi változott? Semmi, csak mi magunk. Vala­hogy tudatunkon, akaratunkon kí­vül közönyösebbek lettünk az ün­nepek iránt is. Valahogy a bensőn­kön, a gondolatainkon nem a szép­nek, a szívnek, a léleknek a hangja az uralkodó, hanem az anyagias­ság az életünk parancsoló kor­mányzója. S mi ennek engedelmes­kedünk, nincs erőnk föléje len­dülni, nincs akaratunk újra oltárt emelni a lelkünkben, hanem tovább is lenyűgözött elégedetlen, rajongó rabszolgái vagyunk vágyainknak és álmainknak és sodródunk az elége­detlenség örvényébe. Ki segíthet rajtunk? Senki, de senki más csak mi magunk. És semmi és semmi más nem segíthet, mint az, ha úgy mint az előbb, mint régen volt, visszaállítjuk a hétköznapias szür­ke, anyagias gondolkodás helyébe az emelkedett, ünnepies életszem­léletet. Ha ünnepet varázsolunk vissza a bensőnkbe, a lelkünkbe. Ha visszaülí­tjük a vagyoni érték helyébe a mindenek felett álló lelki­­értékeket. Ha nem hódolunk sem önző jólétnek, sem vagyonnak, hanem egyes egyedül a benső ér­tékeknek. Akkor várva várt, gond­talan ünnepnapok lesznek a leg­­azin­kiibb­ hétköznapok is. Megdőlt a trianoni szerződés morális alapja Bethlen miniszterelnök beszéde a Házban Budapest, dec. 7. — A nemzet­gyűlés mai ülését 11 óra előtt nyi­totta meg Szcitovszky elnök. Beje­lentette, hogy Benárd Ágost és Haller István sürgős interpellá­cióra kaptak engedélyt. Az egyes miniszterek beterjesz­tik a kivételes hatalom megszűné­sével szükségessé váló rendelke­zésekről szóló javaslatot, továbbá a munkásházak állami támogatásá­ról, a tej­ellátásról, a mezőgazda­­sági kishaszonbérletekről szóló tör­vényjavaslatokat. Az indemnításra kimondják a sürgősséget. A soproni népszavazás emléké­nek törvénybe iktatásáról szóló javaslathoz Ostör József, Csik Jó­zsef szólalnak fel és azt örömmel üdvözlik. Peidl Gyula elfogadja a javaslatot, de konstatálni kívánja, hogy Sopronnak visszacsatolásá­ban a szoc. dem­ pártnak orosz­lánrésze­ van. Ezután Bethlen Isván gróf mi­niszterelnök áll fel­szólásra. — A trianoni szerződés — mon­dotta — azon a gondolaton épül fel, hogy akiknek nem magyar az anyanyelvük, nem ragaszkodnak ehez a hazához. • Hogy a trianoni szerződés ebből a gondolatból in­dult ki, annak oka egyrészt ellen­ségeink győzelme, másrészt az a rágalmazó hadjárat, amelyet Ma­gyarország ellen évtizedek óta folytattak. Ezt a rágalmazó had­járatot csak kisebb mértékben indí­tották meg ennek a hazának pol­gárai, nagyobbrészt külföldön szí­tották. Ausztria egy faktor volt ebben a műveletben és Ausztria is lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy ezeket a rágalmakat érvényesít­sék. Az az irigység, amellyel Ausz­tria a mi függetlenségi mozgal­mainkat nézte, volt az oka annak, hogy Magyarországon a nemzeti­ségi kérdéseket folyton bolygatta és úgy igyekezett feltüntetni, mint­ha­­Magyarországon is oly állapo­tok uralkodnának, mint Ausztriá­ban. Követeltük a népszavazást, de hiába és hiába kívántuk az antant­tól, hogy ne csak proklamálja a wilsoni elveket, hanem hajtsa is végre őket Hiába kértük a nép­­szavazást a tőlünk elszakított te­rületeken. Végre Sopron kérdése alkalmat adott a népszavazásra és a soproni népszavazásnak ezért van nagy jelentősége, mert bebi­zonyította, hogy az a feltevés, amelyből a trianoni szerződés ki­indult, hamis. A soproni népszava­zással meglazult a trianoni szerző­désnek minden morális alapja. Ez a jelentősége a mai napnak és ezt kell ünnepelni, mert csak csekély területen koncedálták a népszava­zást. Ne felejtsük el, hogy a nyu­gatmagyarországi terület évszáza­dokon át kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatban volt Ausztriá­val. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az a vonzó erő, amelyet a 70 millió német nemzet egy kis nemzetiségi népre gyakorol, sok­kal hatalmasabb, amelyet bármely szomszédunk gyakorolhat. Állítom, hogy a legkedvezőtlenebb feltételek ellenére is bebizonyosodott, hogy a trianoni szerződés morális alapja megdőlt. (Élénk taps.) Ha egy nem­zet, am­elynek fiai az önfeláldo­zás iránt hálát mutatni nem tud­nak, nem érdemesek arra, hogy fiai önfeláldozók legyenek irán­tuk. Mi Sopron városának kincse­ket nem adhatunk, mi megcsonkí­tott országgá váltunk, de egyet igenis adhatunk és ez szívünk egész melege. Sopron bizonyságát adta annak, hogy hazafiassága erősebb volt, mint a trianoni szerződés erőszakossága. Kéri a törvényja­­vaslat elfogadását. (A miniszter­­elnököt a Ház osztatlan tapssal és óváriéval ünnepelte.) Az elnök a törvényjavaslatot el­fogadottnak jelenti ki. Rupert személyes kérdésben való felszólalása után a közadók keze­léséről szóló törvényjavaslat tár­gyalására térnek át. Esztergályos János, Urbanics, Gaál Gaszton és Kállay pénzügyminiszter ajánl mó­dosítást. Hegyeshalmy Lajos javasolja, hogy az adó a postatakarékpénztár útján is befizethető legyen. Gaál Gaszton tegnapi támadását a tiszt­viselőkör nevében a leghatározot­tabban visszautast­­a. Gaál Gaszton kijelenti, hogy Hegyeshalmy az ő felszólalása alatt vagy nem volt jelen, vagy aludt. (Derültség.) A napirendi indítvány szerint a legközelebbi ülés december 11-én, hétfőn délelőtt 11 órakor lesz-Áttérnek a sürgős interpellá­ciókra. Bénárd Ágost dr. interpelláció­ját a népjóléti miniszterhez intéz­ és kérdi, van-e tudomása arról, hogy a gyógyszerészek a törvényes előírás ellenére nőket alkalmaznak és azok készítik a mérget tartal­mazó orvosságokat. Kívánja, hogy a j­ógszerészők nők helyett az­­ orvosságok készítéséhez értő fér­­fiak­at aj­á­nazzanak. Vess népjóléti miniszter vála­szában kifejti, hogy ami a gyógy­szerészeket és gyógyszerészsegéde­ket illeti, ezek viszonya a magán­jog körébe tartozik. A legsürgő­sebb vizsgálatot fogja megindítani. A választ a Ház és az interpelláló tudomásul veszi. Haller István a lakáskérdésben interpellál a népjóléti miniszterhez. Felhívja a kormány figyelmét arra, hogy figyelmeztesse a lakáshiva­talt, hogy tartsa szem előtt a szo­ciális szempontokat Vass népjóléti miniszter azonnal válaszol. Válaszát az interpelláló és a Ház tudomásul veszi Elnök az ülést egynegyed négy órakor berekeszti Kormányzói elismerés Felber Arthur dr.-nak Budapest, dec. 7. — A kor­­mányzó az igazságügyminiszter előterjesztésére megengedte, hogy­ Felber Arthur dr. pécsi kir. főügyésznek nyugalomba helyezé­se alkalmából sok évi hű és buz­gó szolgálataiért elismerése tud túl adassék. András görög herceg Londonba utazott Róma, dec. 7. — András Her­ceg tegnap este tovább utazott Londonba. A pápával nem beszél­hetett, de találkozott a pápa gyón­­ató atyjával, aki közvetítő szere­pet töltött be a Vatikán és az athéni kormány között. A herceg megmenekülését az angol kormány, és a pápa erélyes fellépésének tu­lajdonítja. Az első 51 képviselőház London, dec. 7. —. Tegnapi az ir szabadállam parlamentje képviselőházzá alakult át. A ka­mara tagjai egyenként vonultak a steal­er asztal elé és itt tették le az angol-ír szerződésben előirt esküt. •MM Korányi báró az angol szimpátiára számít Budapest, dec. 7. Ki Korá­nyi Frigyes báró Londonban az an­gol politikai élet néhány vezetőjé­vel tárgyalni fog a magyar jóvá­tételről. Ezekre a tárgyalásokra­­ azért van szükség, hogy a magyar kormány megszerezze az angol kormány jóindulatát, amelyre fel­tétlenül szükség van a jóvátétel nehéz kérdésében, hogy Magyar­­ország méltányos eljárásban része­süljön. Korányinak összekötteté­sei vannak Londonban és ezeket akarja most értékesíteni

Next