Dunántúl, 1923. június (13. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-10 / 129. szám

[Ill évfolyam. 129. számú ára 60 korona Pécs, 1923» junius 10. Vasárnap «saras» felektetési ár házhoz «állitva vagy postán; Igor hára­­­i­­ 650 E­gyes szám ára 4 oldalas O, S oldalas 60, ha ennél több 60 korona. Kéziratokat min adunk vissza» Szerkesztőség, Lyceum­ utca 4. szám» Szerkesztőség telefonj­a 660. szám, Kiadóbír­tál, Lyceum­ utca 4. szám Kiadóhivatal, telefonja: 222. sz­ám. Hirdetés díjszabás szerkz­ó, A gyermeket ujtja legjobban az ország háború kozta nagy nyomorúsága. A váró r­ossz levegőjében siralmas képet gujt az a sok apróság sápadt arcá­­al, sovány testével. Milyen lesz ez z ország jövője, ha a gyermekek esti fejlődéséről sem gondosko­­dik? Egészséges generációt kell évelnünk, mely hazáját szereti, mely testileg erősebb, mint a mai, s mely majdan jobban megállja a hé­trét ott, hol apáik mindent elvesz­ettek. A semleges külföid volt az, mely­yermekeink ezreit magához véve e­gy időre megsegítette őket. Sok­ak milliót áldoztak a jó holland­­­ok, a svájciak és egyéb országok olgárai. Megható volt, mikor az iegen állampolgárok, kiknek nagy esze földműves, munkás, vasutas, ostás és egyéb szegénysorsban élő mber, hálát adandó az Istennek, úgy őket a háború borzalmaitól megkimélte, egy-két magyar gyer­mket vettek magukhoz, hogy azok­at táplálják és keresztény erköl­­sökbert neveljék. Ott nem dívik a­ gykerendszer, 12—16 gyermekes­salád nem tartozik a ritkaságok­özé, ott nagyobb a drágaság, na­­yobb a mun­kan­élkü­lis­ég, de keve­­sbb az önzés és sokkal több az­sten- és emberszeretet. • Megindító volt nézni, mikor a­end­éggyermekek ve­ndéglátóiktól ácsúztak, könnyek árasztották el z arcokat, mert tudták, hogy a germek hazatérve családja körébe, smét nyomom­ságba jut, ismét r­észvétlenség és szeretetnélküliség onába tér. S miért mindez? A komm­un elvá­­lsztotta a falut a­ várostól, gyűlölet zállta meg a vidék szivét a város­al szemben. A város gyermeke­zintén nélkülözi a szeretetett me­­ret csak a külföld tartogat száml­át. Hát odáig jutott a magyar, hogy germeke egy jó szóért, egy falat­enyérért a külföldhöz menjen kő­­yörögni? Nincs már meg a magyar­án a fajtája iránti megbecsülés?­ol vannak a nagyasszonyok, kik a gengék istápolói voltak? Kihaltak készen? Nincs már magyar szív, mely a magyarért dobogjon? Ez az álapot több emberéletet pusztit, mint a háború, mely dicső múltjától osztotta meg a nemzetet. A mai elyzet még sötétebb időkre és ese­­ményekre enged következtetni, mert ivőjétől, az ifjú Magyarországtól eszi el az életet, a reménységet. I­tt mit ér a vagyon, ha nincs ki jogvédje? Mit ér a föld, ha nincs, lp megmunkálja? Mit ér az ország fős karok nélkül?­­ A gyermekekről, a város gyerme­­eiről van szó, kiknek nem adott üz­let oly sok örömet, mint a falu­yermekeinek. Nyissuk meg ajt­am­­ A kormányzó Mátészalkán Budapest, jan. 9. —­ Nagybányai Hor­thy Miklós kormányzó ma reggel 9 óra­kor érkezett meg kíséretével Mátészal­kára A pályaudvaron a kormányzó meg­érkezésére vártak Péchy László kir. ka­marás, főispán, Komoróczy Iván alispán, Almássy László, a nemzetgyűlés alelnöke, Balogh Jenő, a Tudományos Akadémia főtitkára és mások. Az állomáson Gosz­­t­honyi Lajos főbíró üdvözölte a kor­mányzót, aki megköszönte az üdvözlést, majd kocsira ült és a városba hajtatott. Az útvonalon elhelyezkedett lakosság lelkes ovációban részesítette Horthy kor­mányzót. Délelőtt fél 11 órakor kezdő­dött meg a polgári fiúiskola tornatermé­ben Szatmár megye törvényhatóságának díszközgyűlése, amelyet Kölcsey Ferenc Himnusza megírásának százéves évfor­dulója alkalmából hívtak egybe. A dísz­közgyűlésen részt vett a kormányzó is, Komoróczy dr. alispán a vármegye, Al­mássy L. nemzetgyűlési alelnök a nemzet­gyűlés, Balogh Jenő ny. miniszter pedig a Tudományos Akadémia nevében mond­tak beszédet. Fél 12 órakor a kormány­zó a községháza tanácstermébe vonult, ahol a vegyesdandárparancsnok a hely­őrség tisztikarát mutatta be. Ezután az egyházi, megyei, városi küldöttségek fo­gadása következett. Egy órakor a Köl­­ycsey-család tagjai külön kihallgatáson jelentek meg. Fél 2 órakor a szatmár me­­gyei bank helyiségében díszebéd volt, amelyen a katonai és polgári előkelősé­gek vettek részt. A kormányzó fél 4 óra­kor folytatta útját Vásáro­snaményba, ahova a kora esti órákban meg is érke­zett. Baranya jegyzőinek állásfoglalása a pénzügyigazgatóság sérelmes határozata ellen Pécs, jan. 9. — A baranyavár­megyei jegyzők egyesülete ma dél­előtt tartotta meg a vármegyeházán az évi rendes közgyűlését. Az ülé­sen jelen volt Stenge Ferenc alis­pán, Fischer Béla főjegyző, to­vábbá a vármegyei ügyosztályok ve­zetői és mintegy 60 község jegyzője. Rózsa Kálmán püspöknádasdi jegyző nyitotta meg az ülést. Bör­zsöny László főjegyző felolvasta az elnöki jelentést, amely után Kis­faludy György rácvárosi jegyző határozati javaslatot terjesztett be, amelyben tiltakozik az ellen, hogy a pénzügyigazgatóság a jegyzői kart vonja felelősségre az adók késedel­mes befizetése miatt. A pénzügy­­igazgatói határozatban feltüntetett 95%-os adóhátralék téves, mert csupán 20—25 % hátralékról van szó. Visszautasítja azt a hangot, a­melyen a határozat fogalmazva van. Kéri, hogy a közigazgatási bizottság ezt a határozatot vonja vissza. G­á­bor Andor hozzászólása után a közgyűlés a határozati javaslatot el­fogadta. Börzsöny László indítványára el­határozták, hogy ír m­agán m­unk­ála­t­ok­nál a búzavalutára térnek át, vala­mint hozzájárultak az országos egye­sület azon álláspontjához,amely a keresztény nemzeti irány megizmo­sodását célozza. Fo­lbert Jenő terjesztette be ezután, az egyesület zárszámadását. Elhatározták, hogy tagdíj előleg címén jegyzőktől 1000, segédjegyzők­től 500 koronát szednek. Elfogadták Börzsöny Lászlónak azt az indítvá­nyát, hogy járásonként az apaálla­tok biztosítására alapot teremte­nek- Kisfaludy indítványára felter­jesztést küldenek, hogy a jegyzői karra sérelmes búzaföldadó utáni jutalékot helyezzek hatályon kívül. A közgyűlés ezzel véget is ért. Házkutatás közben agyonlőtt detektív Budapest, jan. 9. A VII. ker. rendőrkapitányság tegnap dél­után, egy lopás ügyből kifolyólag, kiküldte Varga István detektívfelü­ügyelet Szlonka Rezső műszaki hi­vatalnok, József­ utca 20. szám alatti lakására, hogy tartson házkutatást. Mikor a detektív kereste Szlonkát, nem volt otthon. Tíz perc múlva is­mét visszatért s akkor Szlonka je­lenlétében hozzákezdett a házkuta­táshoz. Pár perc múlva Szlonka köz­vetlen szomszédságában lakó hiva­talnoknő szóváltást hallott. Az elsyik hang ismeretlen volt előtte, a másikbenn azonban Szlonka hangjá­ra ismert. A vita nem tartott so­káig, mert két revolver­lövés véget vetett annak. A hivatalnoknő Szlonk­a szobájába szaladt, s ott vé­rében fekve találta Varga Istvánt. A rendőrségnek az a véleménye, hogy Szlonka a detektívet két lé­pésről hátulról lőtte főbe, amikor az egy bőrönd fölé hajolt, hogy azt ki­kutassa. Varga ma estére az egyik budapesti kórházban meghalt. Mint értesülünk, Szlonka a Mar­gitszigeten mellbe lőtte magát. A golyó a szíve felett hatolt be és élet­­veszélyes sebet ütött rajta. m­agyar adja a kenyeret, melyre a gyermeknek szüksége van. Gondol­junk arra, hogy mindezt magunkért, a kis magyar családért, a­ haza jövő­­jéért tesszük o hát nekik, helyezzük el őket az él­tető levegőn, hol kékebben ragyog a magyar ég, hol a magyar szívből nem veszett ki a szeretet, a gyer­mek iránt, hol nem idegen, hanem »a»Qoe«e®e®e&«aeoeoeeo»oo«­­aooeoooaaaoooopoaoeoowgotw* i A gyunk mai más*1.2.oldal. Hitek néhány sorban Műegyetemi nyilv. rendes tanár lett Wälder Gyula oki. építész és ■H. .államtitkár lett vitéz Végfa­ Kál­mán dr. min. tanácsos. — Mis­kolczy István dr. bpesti kegyesrendi főgim­náziumi tanár egyetemi magántanári képesítését a kultuszminiszter meg-, erősítette. —­ A kereskedelmi mi­niszter a Pozsonyban megjelenő Népújság és Érsekujvárott megjelenő Reggel című lapoktól a postai szál­lítás jogát megvonta. — Vorviersban­­kisiklott egy vonat. 5 ember meg­halt, 30 megsebesült. — Zenta körül 2000 holdnyi területet elöntött , a Tisza. — A kivándorlók első cso­portja ma indult el Budapestről. r*­ Időjóslás: Túlnyomóan száraz idő várható további hőemelkedéssel —, Hétfőn kezdődik az osztrák-magyar autó­turaut. — A MEFHOSz művé­szeti kiállítását ma délelőtt nyitotta meg József főherceg. —■ A bécsi légif­­orgalomi konferenciára holnap utaz­nak el a magyar delegátusok. A konferencián a magyar-osztrák re­pülő össz­eköti ki* ügyét, szabályoz-; I zák. — Károlyi Mihály vagyonelkob­­­zási perét hétfőn tárgyalja a buda-­ pesti ítélőtábla. —­ Hube,­ski Ed­mond soffőrt, aki a csehszlovák kö­vetségnél volt alkalmazásban, a bu­­dapesti büntetőtörvényszék halálos elgázolásért 70.000 koronára ítélte. —­ 1600 millió újabb hitelt engedél­lyezett a pénzügyminiszter a MÁV-o­inak. — Bpesten a Tompa­ utcában leszakadt egy rozoga ház másodeme­­leti folyosója és agyonütötte a ház­­mester­ét. — A közgazdasági egye­­temen ma fejeződtek be az ela­dá­­sok. — A Dunán ma délben kigyul­ladt egy üres uszályhajó. —­ Stettins József ny. államtitkár pénteken, este Budapesten meghalt. A jóvátétel! bizottság Magyar- ,Í­r­országon P­á­r­i­s, jan. 9. — A jóvátételi bi­zottság Magyarország gazdasági helyzetének megvizsgálására kikül­dött ellenőrző delegátusai az eddigi diszpozíció szerint június 15-én in­dulnak el Budapestre. Lennegyer­ország - a legjobb magyar borpiac Budapest, jan. 9. — A magyar-­ lengyel kereskedelmi kamara ülé­sén Fövenyi Róbert dr. főtitkár is­s­mertette a m­agyar szőlősgazdák helyzetét és a borexport jelentősé­gét. Magyarországon a jelenlegi bor-, készlet 2 és fél millió hektoliter,­ vagyis kétszer annyi, mint amennyit normális időikben évenként elfogy Magyarországon. Az új termés befo­­­gadására nincs sem elég edény, ,sem­ pince. Az export szünetelése miatt a szőlőtermelés katasztrófával fe­nyeget. A kamara kéri a kormányt, hogy kösse­­ meg a kereskedelmi szerződést Lengyelországgal, amely piacával a magyar bor egyik legfon­tosabb fogyasztója.

Next