Dunántúl, 1923. augusztus (13. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-01 / 172. szám

2. ottja. A ciszterci főgimnázium cser­készeinek táborbontása Pécs, jul. 31. — Szombaton d. u. Tettek haz­á a ciszterci főgimná­zium cserkészei jul. 2-tól 28-ig tar­tó álló tábor­okból, a Bükkösd mel­letti Szt. Damján puszta szilvásá­ból. Fájó szívvel bontogatták a fiuk a sok fáradsággal felépített sátoru­kat s az ég is mintha velük szo­­morkodott volna, beborul­t s kö­­nyezett, hulltak a fákról az éjsza­kai eső megmaradt cseppjei. Fájó érzés is megválós attól, amit meg­szerettek:­­az árnyas erdőt, a pa­takot, a tavat, amelyben füröd­­tek, a dalos madárkákat s a vidá­man tova szökkenő kis mókusokat, a kie pelét, a tiszta, pormentes le­vegőt s az éltető napsugárt s öt­­ven rés­sztvevő barátságos, csalá­dias társaságát. Lehangoltság lát­szott a fiukon, amikor mindent összecsomagoltak s kocsira raktak s a parancsnok felszólítására el­mondták a munka utáni imádsá­got, mielőtt elindultak volna. Kö­rülbelül négyheti munkának befe­jező, hálaadó imája volt ez az utol­só inm. Ott, ahol a­ szorgos cserkészke­zek dolgoztak, a lebontott sátrak helyei sem látszottak már, csak a tábori oltár helyén emelt is ég felé­­meredő kereszt mutatta a minden­napi szentmisék, hálaadások he­lyét a mindennap vett jókért; a nap is kibújt ,felhő kárpitja alól s lemosolygott rájuk, mint a jó Isten szeme, jeléül az elfogadott hála­­adó imáinak. Megharsant a trom­bita, végre elindultak. Katonás lépteik alatt dongott a föld s nem látszott még rajtuk, hogy már haj­nali négy óra óta talpon vannak. Vissza-vissza tekintettek az egyre el-el­tűnő táborhelyre, sóhajok röppentek el, a dal, a nóta, amely élénkké tette életüket, nem akart ajkakról elröppenni, valami úgy szorongatta szívüket, torkukat. Felvirágozott lobogójukkal be­fordultak egy utolsó búcsúszóra Bíró József bérlő portájára, hogy megköszönjék azt a, sok jót, ami­vel a táborozók ügyét felkarolta, a hely átengedését, a birkát, a gyü­mölcsöt, főzelékfélét, az egy­­m­é­­termázsa búzát stb.-tt. A falube­liek is kiálltak a­ kapuba, is a bú­csúzó, távozó cserkészeknek sze­ret,vcsés utat kivántak. Majd a bük­­kös­di réten keresztül a bükkösdi kastélyig halad a karaván. — Jönnek a cserkészek — hang­zik a kiáltás s a kastély úrnője özv. Jeszenszky Ferencné s ked­ves háznépe s vendégei jelennek meg. A parancsnok előlép: — Nagyságos Asszonyom! Bú­csúzni jöttünk — mondja — s hogy megköszönjük azt a pénzben is felbecsülhetetlen anyagi, ter­mészetbeni támogatást (az egész táborozás alatt zöldség, zöldbab, tök, krumpli, pogácsa, kalács, bir­ka stb.), amellyel fiaink ügyét fel­karolni kegyeskedett. Egyszerűek, keresetlenek vol­tak szavai, de szívből jövők. A fiuk tekintetéből is hála sugárzott ki, kik ha jelenleg visszafizetni e jó­ságot nem is tudják, de rajta lesz­nek, hogy a Haza érdemes, mun­kás polgárai legyennek s ez lesz a leg­szebb hála, ha nem lesznek e jóté­­tem­ényekre’ érdemetlenek. Majd a jó­tevő nagyasszonyt éltető: „Él­jen soká" ének dallamai is elcsen­dülnek. Di­szlépésben elvonulnak, hogy hálájukat leróják a jólelkű bükkösdi plébános , Fehér Ferenc előtt ama gondolatért, hogy az ő ére menjenek rá-Meghatottan válaszolt az őt ének­kel üdvözlő csempészek ennek­­ a vezetőknek,­­ akikkel együtt dol­gozva a táborozás erkölcsi sikerét úgy előmozdította. Elbúcsúztak mindazoktól, akik­nek Isten után a legtöbbet köszön­­hettek. A jóságos és mindentudó Isten, aki előtt semmi sem marad rejtve, fizesse viss­za ezerszeresen miniden jóságukat. Az állomásra érnek. Berakod­nak. De hal­lga csak, hintek dü­börgése hallatszik. Jeszenszky­ék, fehér ruhás lánykák jönnek, virá­got hoznak. Virágot a­ cserkész­­mamának, a parancsnoknak, a csa­pattiszteknek, a fiuknak. Pár pil­lanat, cserkészkalapok virágosak lesznek. A virág az ifjúság szim­bóluma... A viruló ifjúság virágot kapott kalapja mellé -s felejthetet­len emléket szivébe. A vonat sí­pol, indul­ó dübörgésén is áttör a kürtös díszjele, majd a távozók éneke harsam fel: Fiuk fel a fej­jel... indulójuk akkordjait hordja szét a­­szél az elrohanó tájék felett. Megjöttek. Halvány, tejszínes ar­cok pirosakká lettek, testben, lé­lekben megerősödtek. Emlékeik meggazdagodtak. A város zártabb levegőjéből viss­za-vissza vágy a lelkük a szabad természet ölére s önkéntelenül ajkukra tódul a tá­bort bontó cserkészek dalának végső akkordja: „Visszagondol az elmúlt szép napokra. Bárcsak mindig nagytáborozás volna." Klio. D­U­K­ANTÜL Szerda, 1923. aug. 1. Csak a közlekedést fenyegető aszfaltjárdákat javítják ki A Bercsényi­ utcát még nem aszfaltozzák Pécs, júl. 31.­­ A város gaz­dasági választmánya tegnap dél­után 6 órától esti 9 óráig tartó ülésén több érdekes ügyet tárgyalt Makay István tanácsnok elnökle­te alatt. A tanács kénytelen volt részben eltérni attól a közgyűlési határo­zattól, amely egyenlő szavazatok után a főispán döntésére 4000 négyzetméter kocsiút, 6000 négy­zetméter gyalogjáró aszfaltburko­latának kijavítását, a Bercsényi­­utcának és a villamos vasút 1400 négyzetméternyi pályatestének aszfalttal való burkolását határoz­ta el. A kocsiutak aszfaltjának ki­javítását azonnal megkezdik, de a gyalogjárók javítását é­s­­ma Ber­csényi­ utca aszfalttal való burko­lását függővé teszik a közgyűlési határozat jóváhagyásától. A villa­mos vasút pályatestét sem aszfalt­tal javítják, hanem ,a­ meglevő fa­kockák átfektetésével, illetve a vállalatnak rendelkezésére álló darabos kockakövet javítják ki. E­zek a munkák már javában foly­nak is. Mivel a Bercsényi­ utca nem ma­radhat mai állapotában, a megle­vő betonalapot még ez évben ce­menttel javítják ki, csupán a felső aszfaltréteg marad el. Egyes he­lyeken sürgős az aszfaltjárdák ki­javítása­ is, ahol­­a­ járdák annyira rosszak, hogy a járókelők bizton­ságát veszélyeztetik. Ezeken a ré­szeken a háztulajdonosokat köte­lezik a járdáknak cementtel való helyreállítására. Ugyancsak köte­lesek a­ háztula­jdonosok a vízkive­zető csatornák hiányzó vagy meg­rongált fedőlapjait jókarba helyez­­­­ni. Miután a­ mérnöki hivatal is készíttetett ilyen fedőlapokat, ■azok önköltségi árban ott is be­szerezhetők. HÍREK A Dunántúl, mint már jeleztük, a lap előállítás minden tényezőjé­nél felmerült óriási arányú drágu­lásra való tekintettel, augusztus 3­1-től kezdve kénytelen az előfize­tési árakat mérsékelten emelni. Az ú­j előfizetési díjak a követke­zők: Egy hóra 2000 K 4 oldalas szám ára 80 K 8 oldalas szám ára 150 K Finnél nagyobb sz­­ál*a 200 . A közalkalmazottak és nyugdí­jasok részére továbbra is kedvez­ményes előfizetést nyitunk. Vidéki­­. előfizetőink részére a mai lappéldányhoz postautalványt csatol a kiadóhivatal és kéri, szí­veskedjenek annak felhasználásá­val az előfizetési díjat mielőbb megújítani, illetve a külö­­bözetet rendezni.­­ Drágább lett a lisszt, a kenyér és a zsír. A szabadjára eresztett drágaság ismét tovább gördült. Az árvizsgáló bizottság m­a a követ­kező új árakat vette tudomásul : Ma keddtől kezdődőleg a nullás liszt 1300 K a főzőliszt 1150 K a kenyérliszt 930 K a rozsliszt 850 K Augusztus 1-től a fehér kenyér 1150, a félbarna 950, a barna 850, a rozskenyér 780. A sütemény da­rabja 70, a sütés dija 56, a morzsa kilója­ 1800 K. Augusztus 1-től a zsír, háj és zsírszalotnna 7000,­­a nyers szalonna 6700 K. — Bizonytalanság a­ tejárak kö­rül. Amióta a baranya megyei és pécsi törvényhatósági árvizsgáló bizottság szabaddá t­ett­e a terme­lőknél a tejárakat, a fogyasztó kö­zönség elvesztette az árak tekin­tetében való tájékozottságát. Ma már odajutottunk, hogy a­ tejárak terén teljes bizonytalanság uralko­dik. Az árvizsgáló bizottság leg­utóbb a gazdák érdekeltségével abban egyezett meg, hogy újból életre keltik az egyeztető bizott­ságot, melynek megállapításait az árvizsgáló bizottság azelőtt is fi­gyelembe vette. A bizottság a bá­rány avármegyei tejszövetkezetek szövetségének elnöke, Somssich Béla vagy távollétében a várme­gyei gazdasági egyesület igazgató­jának Förster Jenő gazda­tanácsos elnöklete alatt működött és mint értesülünk, már a legközelebbi na­pokban újból összeül, hogy egysé­ges árakat jelöljön meg. Ezzel végre tisztázná a helyzetet és meg­szüntetné a közönség körében uralkodó teljes bizonytalanságot. Reméljük, hogy a túlnyomó rész­ben termelőkből álló bizottság nem egyoldalúan fog eljárni, ha­nem a drágulásokat másra áthá­rítani nem tudó fogyasztók érde­keit is figyelembe veszi. A tejárak terén mutatkozó bizonytalanság kapcsán­ említjük meg laptársunk­nak, a Pécsi Estinek közlését, a­melynek információja szerint a tej­árak Pécsett 40 koronával csök­kentek.­­ Tárgyalás a kéményseprési díjakról. A városi gazdasági vá­lasztmányának tegnapi ülésén másfél órás vita folyt a kémény­­seprési díjakról. A választmány elvileg javasolta, hogy a kémény­­seprési díjakat a drágulás arányá­ban egyidejűleg emeljék fel és egyúttal határozzanak úgy, hogy a felemelt díjakat ne a háztulaj­donosok, hanem a bérlők fizessék. Sürgette, a választmány­­a kémény­seprő kerületek új beosztását is. Végül azonban érdemleges hatá­rozatot nem hozott, hanem a ja­­ . i - * - . .í — fiai ¡í': ■_ — Újból megállapítják ifp alkal­mazottak kereseti adóját. A pénz­ügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint az alkalmazottak általános kereseti adójának téte­leit a, változott gazdasági viszo­nyoknak megfelelőleg- július 1-től kezdődő érvénnyel újból fogja megállapíttani. Az új adótételeket magába­n foglaló rendelet később jelenik meg. Addig is a követke­zőket rendelte el a­ pénzügyminisz­ter: A közszolgálati alkalmazot­tak augusztus havi illetményeiből kereseti adót levonni nem szabad. A magán­alkalmazottak július és augusztusi kereseti adóját az fra­n­­léaadók csak az új adótételeket jel­ző rendelet megjelenése után lesz­nek kötelesek befizetni.­­ Elmarad az üzletvezetőség jubileumának megünneplése. Hol­nap, augusztus 1 -éjéi teszi tíz éve a máv. üzletvezetőség Pécsre köl­tözésének. Az üzletvezetőség fel­állítása óta egyfolytában Pécsett szolgáló v­asúti tisztviselők a jubi­leumot a budai külvárosi katoli­kus­ körben rendezendő társas vacsorával akarták megünnepelni. A szomorú gazdasági viszonyokra való tekintettel­­azonban a társas vacsorát teljesen mellőzték. Ösz­­sze fognak ugyan, jönni egy kis régi vissza­emlékezésre, de ez is több napi halasztást szenved. — Nagy Pista szavaló estje. Csütörtökön, aug. 2-án a Régi sorház kerthelyiségében­­a nemzet lantosa, Petőfi Sándor válogatott versműveiből Nagy Pista- a buda­pesti Népszínház volt első tenoris­tája, hazafias kultur-előadást tart a következő műsorral: Prolog: Petőfi kardja. Irta Szávay Gyula. Majd elszavalja Petőfi következő költeményeit.: 1. Soha sem volt az szerelmes. ,2. Az ember. 3. Bölcsel­kedés és bölcseség. 4. A honderü­­höz. 5. A csárda romjai. 8. Kutya­kaparó. 7. A koldus sírja. 8. Ha férfi vagy, légy férfi. 9. A hazáról. 10. A nemzethez. 11. Nemzeti dal. 12. Élet, vagy halál! Kezdete 8 óreikor.­­ A pécsi önálló női fodrászok július 30-án az iparosok, szövetsé­gének helyiségében megtartott összejövetelükön a fokozódó drá­gasággal szemben alanti egységes árakat állapították meg azonnali hatállyal: Fésülés c­rtdolálással 1000, ondolálás fésülés nélkül 900, Hajmosás 1200, hajmosás fésülés­sel és endolálással 2200, manikű­­rözés 700, lackal 800, arcápolás 1200, i hajfonat készítés 5000, haji fonat anyaggal 10.COD-től, hajrész­el drb. készítés 1500, hajrész anyag hozzáadással 2000-től, hajvilágosí­­tásnak utánjavítása 4000-től, fe­kete és színes festésnek után ja­vítása 8000-től, üzletben h­avi fé­sülés 15.000, bérlet 10 fésülésre­ 9000 korona. — A felszabadulás emlékünnepe Baján. . A felszabadulás második évfordulóját Baja városa impozáns keretek között ünnepli meg aug. hó 20-áig. A pécsi ünnepség elő­készületei is már nagyban folynak.­­ A vajszlói önkéntes tű­zoltó­­testültet 1923. évi augusztus 5-én (vasárnap) délután fél 4 órai kez­dettel Bildman Gyula vajszlói nagyverdéglős szépen díszített ud­varán és összes helyiségeiben tánccal egybekötött népünnepélyt rendez. Délutáni pénztárnyitás 3 órakor, esti tánc kezdete fél 9 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. A tiszta jövedelem szolgálati érmekre, egyéni szerek­re és a közeljövőben tartandó 25

Next