Dunántúl, 1924. november (14. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-11 / 258. szám

Kedd, 1924. november 11. DUNÁNTÚL ^1 MOZI Kedd, november 11. APOLLO j l/«5, n. s/rS es V?10 órakor THE COVERED WAGON Éposz az amerikai honfoglalás idejéből. & két utolsó előadás zenekarkisérettel. — 4*Aiii&IosiGZi i Vsa, ö, Vsö és 9 órakor I Minaret szózata Nagy kiállítású amerikai drama­ferv.-ban. Főszerepben: Norma Talmadge. A két utolsó előadás zenekarkisérettel.! A pécsbányatelepi iskola 50 éves jubileuma Pécs, nov. 10. — Jóleső érzés látni a köztünk élő kiváló, derekak megbecsülését, de kettősen lélek-t emelő s erkölcsileg hatványozot­­­tan értékesebb, ha megkülönböz-­­ tetett tisztelettel, szeplőtelen ér-­­­zéssel letűnt idők kiválóságainak­­ adózunk, ha kettészakítva az ér-! dek- s hiuság-bogozta szálak háló-: ját azokhoz fordulunk hálánkkal' s elismerésünkkel, kik arra már s nem reflektálnak, de műveikben; ezt maguknak örökre kiérdemelték."■ Merészebb perspektíva tisztább rá-!­rásával nézzük s méltányolják al­­­­kotásaikat, midőn más emberi­ gyengeségek már miben sem fe­­­­szélyeznek. Ezt tette a pécsbányatelepi is­kola tantestülete, midőn szomba­ton az iskola megalapításának öt­venedik évfordulója alkalmából kedves s meleg ünnepély kereté­ben emlékezett meg mindazokról, kiknek részük volt s van abban, hogy e parányi csirából kelt intéz­mény illetékesek által is ismétel­ten hangsúlyozott mintaiskolává fejlődött. Még teljesebbé tette e szerény megemlékezést a bánya­­is­azán­bság képviselőinek részvé­tele, valamint a történetesen Pé­csett időző felsőőri Fábián Jenő miniszteri tanácsos, Berze Nagy János dr. kir. tanfelügyelő s tisztvi­selői kara, Sziebert Róbert fel­ügyelő-igazgatónak s a pécsi taní­tóság jó részének megjelenése. A kiváló műsor minden egyes pontja úgy helyes megválogatásá­­val, mint szabatos, művészi szín­vonalon mozgó előadásával az összes jelenlevők lelkesedés-szülte, osztatlan tetszését váltotta ki s egymaga szerénységében is tanús­kodott ez iskola mintaszerüsége mellett. Különösen tetszett az elő­adott melodráma Seszták Manci átérzett szavalatával, mely freneti­kus tapsot aratott. Úgyszintén meg­lepetést keltett gyönyörű előadásá­val a Sas Ernő tanító vezetése alatt álló fiatal „Turul" dalárda, mely ilyen ütemben haladva, a leg­szebb jövőt ígéri. Röviden szólva, minden önmagát dicsérte s a va­csora folyamán elhangzott felkö­szöntők ennek hamisítatlan kifeje­zést is adtak. Mintaszerű köteles­­ségteljesítéssel kutatja Werl Ká­roly igazgatóval az élén e derék 10 tagú testület rejtett aknák mé­lyén a legtisztább szenet, a szere­tet s az emberi megértés gyémánt­ját, csiszolja, fényszóróvá teszi azt s rendületlen kitartással áll ort a vártán ott, hol akárhányszor a tévedés, avagy a tudatos félre­vezetés nyomán fakadt különböző világnézetek összeütközése sokszo­rosan megnehezítik a munkát. S bízva­ bízhatunk benne, hogy az iskola őrsége átfogó munkájával mindenkoron győzedelmeskedni fog politikai kufárok önös üzérke­désén s az egyetlen célt, az örökké­valóságot munkálja. Záloga ennek az 50 éves múltja, biztatója merész intésével a mérhetetlen jövő. E kirándulás keretében az ünne­pélyt megelőzőleg a vendégek a bánya tisztviselőinek legelőzéke­nyebb kalauzolása mellett megte­kintették a bánya üzemét, nagy­szerű berendezését s igy saját sze­mükkel csodálhatták, hogy a tech­nika s emberi erőfeszítés mily mér­hetetlensége szükséges addig, mig meleg szobában fölényesen szid­hatjuk azt a pécsi szenet­­be. BBiaaBBHaaiimBBBBEinaBBi «ais&aaasissEaESHHBBa 115 milliós adomány a pécsi egyetemnek Teleki Andor gyáros jótékonysága Pécs, nov. 10. — A pécsi Erzsé­bet tudományegyetem ma ismét je­lentős adománnyal gazdagodott, Teleki Andor kormányfőtanácsos, bécsi gyáros száztizenöt millió ko­ronát adományozott a pécsi Erzsé­bet tudományegyetem belklinikájá­nak céljaira. Teleki Andor gyárost, aki a vil­lányi szőlőtelepeknek is társtulaj­donosa Baranyához és Pécshez kötik nem csupán a rokoni szálak, hanem az emberfélek is. Ez a hazaemlékezés indította arra a szép és nemes elhatározásra, hogy idegenből is segítő kezet nyújtson a magyar kultúra fejlesztéséhez. Az állandóan Bécsben tartózkodó, de magyar állampolgár Teleki An­dor a magyar tudomány fejlődésé­nek segítésénél elsősorban is sző­kébb hazájára Baranyára, ennek központjában megnyílt pécsi egye­temre gondolt s ennek a nagy­­------------------------------------­hivatású intézménynek juttatta nagylelkű adományát. Ez a 115 milliós adomány abban az időben érkezett, amikor a tu­­m­ány, a kultúra iránt való közöny dühöng, amikor a megélhetés ke­serű gondjai sorvasztják a fejlődés előtt álló ifjú tehetségeket. Ez a 115 milliós adomány nem csupán a jótevőnek nemes szívűségét di­cséri, hanem rést üt a közönyön, példát mutat arra, hogy ma, ami­kor maga az állam is nehéz gon­dokkal küzd, miként lehet áldozat­­készséggel segítségére sietni a nemzeti kultúrfejlődésnek, a nem­zeti jövőnek. De ez a nagylelkű adomány az összes jelentősége mellett fontossággal bír azért is, mert bizalmat kelt és buzdítást ad ha minden kultúrintézményünknek akadni fog néhány mecénása, úgy ezt a megcsonkított országot csak­ugyan szanálhatjuk, talpraállít­hatjuk, hogy régi nagyságában és fényében ragyoghasson újra. Pécs, nov. 10. — A pécsi iparos olvasókör igen barátságos meleg ünneplésben adott példát szomba­ton este a munka megbecsülésére. Az olvasókörnek a nyár folyamán asztalokra és székekre volt szük­sége, amiért az iparosszövetség faipari szakosztályához fordult. Az asztalos szakosztálynál a leg­nagyobb megértésre talált az ol­vasókör kérelme, kiosztották maguk közt az elkészítendő asztalok mennyiségét és mindannyian le­szállították a vállalt munkát tel­jesen díjtalanul. Ezért rendezett az olvasókör tiszteletükre szom­baton este társasvacsorát és aján­dékozta meg őket egy művészi plakettel. Az ünnepség kiinduló pontja tehát tulajdonképen nem volt olyan nagy esemény, amellyel be­hatóan kellene foglalkoznunk. De erre méltóvá tették arányai, lefo­lyása és az a további cél, amely­nek érdekében az elhangzott fel­szólalások történtek. Az ünnepi szónok Günther Mihály dr. a ke­reskedelmi és iparkamara főtitkára a munka megbecsüléséről elmélke­dett és kifejtette, hogy a munka megbecsülése ott kezdődik, amikor mindenki aki dolgozik, belátja,­­hogy a maga munkája a mások munkája nélkül nem tud elegendő eredményt felmutatni. Ezért volt szép példaadás az iparos olvasó­körtől az asztalos szakosztály munkájának a leleplezett plaket­tel való honorálása. A díszes plakett fekete alapon kifaragott aranyozott koszorú, amelyben az asztalos szerszámok fölött nyitott könyv mutatja az olvasókör célját, a kultúra terjesz­tését. A könyv lapjain ez a be­vésés diszlik: Az iparos olvasókör 1924. az iparosszövetség asztalos szakosztályának. A koszorút átfonó szalagok felírásai ezek: A munka nemesit­l Összetartásban rejlik az erő. Az Ízlés és művészi gon­dolat kivitelében is Kóbor János tervezőművészt dicséri. Az asztalosok köszönetét Tóth Ferenc szakosztályi elnök tolmá­csolta azzal az ígérettel, hogy mindenkor számíthatnak további támogatásukra. Az asztalosokat először Ruzsinszky Béla hozta össze és az ő szervezkedésük nyo­mán jött létre az iparosszövetség is. Ezért első elnökének akarja le­róni háláját a szakosztály ma, amikor egy bronz plakettet ad át azzal az ígérettel, hogy minden­kor azokat a célokat fogják kö­vetni, amelyek felé ő indította meg őket. A plaketten egy fáklyát tartó Géniusz vezeti az iparost. A fel­írás: Kortársi szeretettel vezé­rünknek Ruzsinszky Bélának 1924. Ruzsinszky Béla meghatottan mondott köszönetet ezért a nem 3H0S08O»0!!0r'^-"“'^“ Az asztalos szakosztály és Ruzsinszky Béla ünneplést 3. oldal. várt meglepetésért. Majd munká­jára visszatekintve elmondta, mi volt a célja: Az iparosságot a meg nem értésből ki kellett emelni, egyetértésre tanítani és összetar­tásra nevelni. Ezzel ma már elér­ték, hogy a városi társadalom köz­pontjában állanak, de ezzel még nem elégedhetnek meg. Az iparos­ságnak világító fáklyává kell len­nie a mai társadalomban. Az or­szág feltámasztásának nagy mun­kájában nem a parlamentben szám­beli többséget képviselő osztály teljesíti a legnagyobb munkát és nem ők viselik a legnagyobb ter­heket, hanem az iparos osztály, amelytől nem lehet elvitatni, hogy sohasem tagadta meg hazafiságát, nem fenyegetőzött forradalommal, hanem ma, ezekben a legválságo­sabb időkben is, amikor szinte a hetedik bőrét húzzák le, teljesíti a kötelességét. Az összetartásra még nagyobb szükség lesz akkor, amikor a városi törvényhatósági és majdan a nemzetgyűlési választá­sokról lesz szó. Meg kell mutat­n­iok, hogy az iparosság az az alap, amelyen a jövő társadalma épül fel. Bors Dezső dr. a pécsi polgári daloskor rokonérző szeretetét tol­mácsolta meleg szavakkal. Schut­­tek József városi tanácsnok az iparhatóság együttműködéséről biz­tosította az iparosságot. Madarász József ipartestületi elnök a mindig résztvevő polgári daloskört éltette, amely Dudás Géza karmester ve­zetése alatt ezúttal is legszebb da­lait adta elő. Varga Vince az ol­vasókör alelnöke Márovits Andort, a kör elnökét üdvözölte, aki a pla­kettről gondoskodott és az ünnep­ségeket az ő megszokott agilitásá­val és nagy gonddal megrendezte, valamint Horváth János kertészt éltette, aki az asztalok virágdíszé­ről gondoskodott. Márovits Andor az iparoskör elnöke azt fejtette ki, hogy a mai helyiség már nem megfelelő arra, hogy az iparosság kultúráját nö­velje. Az új helyiség létrehozása ismét csak összefogó munkával lesz lehetséges. Egyúttal megköszönte a vendégek megjelenését és az ün­nepély támogatásában való rész­vételt. Végül Vétek János dr. ipar­kamarai segédtitkár a plakett ter­vező Kóbor János iparművészt él­tette költői lendületű beszédben. Az iparosság a késő esti órákig maradt együtt a zsúfolt teremben. 1 az esztendő legnagyobb filmje!! • • • vy S­ ,Koenigsmark“­ a leghatalmasabb szenzáció! 5’Koenigsmark“ a filmművészek bravúrja! ívKoenigsmark u .--------------- — a verhetetlen attrakció!

Next