Dunántúl, 1928. október (18. évfolyam, 223-248. szám)
1928-10-02 / 223. szám
2. oldal. DUNÁNTÚl KTetTa, 1928. október 2.) “1 8000 ember részvételével zajlott le a dombóvári katolikus nap Pécs, okt. 1. — A fellendült hitéletnek és a társadalmi együttérzésnek volt demonstráló kifejezése a vasárnap Dombóváron tartott katolikus nap. Országos nevű szónokok, a társadalmi élet vezető előkelőségei és a messze környék lakossága sereglett öszsze erre a napra, amely tartalmában gazdag, hatásában pedig valóban felemelő volt. A koronája mégis ennek a szépen sikerült napnak az a tündéri fénnyel bevilágított eucharisztikus körmenet volt, amelyet Virág Ferenc megyéspüspök vezetett a hívők hatalmas tömegétől kísérve. Rendkívül jó hatással volt a jelenlevőkre az a körülmény is, hogy Huszár Károly volt miniszterelnök, Haller István volt kultuszminiszter, Éry Márton és Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselők, valamint Dőry Hugó felsőházi tag mellett ott voltak láthatók a hatóságok képviselői is, így Jankó Ágoston tolnamegyei, főispán, Szávaid Oszkár alispán, a pécsi tudományegyetem részéről Dambrovszky Imre dr., Bozóky Géza dr. Molnár Kálmán dr. egyetemi tanárok, Kenézy László főszolgabíró, Takács József főjegyző, továbbá Komócsy István prépostkanonok, Gebauer Miklós apát, püspöki irodaigazgató, Jorgits János dr. prelátus, bonyhádi, Kér v . Elek c. kanonok, attalai, Szűcs József sásdi, Hoss József apát, kaposvári, Varga Kálmán esperes, döbröközi, Polgár János kocsolai, Bende János szakcsi, Bődei János vásárosdombor, Tihanyi János abaligeti, Leh József hőgyészi, Gertner Jelek kisvaszari plébánosok, Ketz Béla gyulaji vikárius, Badacsonyi Ádám szalatnaki adminisztrátor, Hetényi Alajos dr., Rajci János, Petrovics Ede hitoktatók, Gebhardt Antal dr. vezető járásbiró, Jokics Tivadar, Tratzer Lajos állomásfőnökök, Martín József testnevelési felügyelő, Guth József vásárosdombór körjegyző és még igen sokan. A templom mellett felállított oltárnál Gebauer Miklós dr. apát, püspöki irodaigazgató mondott szentmisét, fényes papi segédlet mellett. Evangélium után az Isten szabad ege alatt felállított szószékről lélekbe markoló szentbeszédet intézett az egybegyűltekhez. Beszédében a lelki iaszakadtságnak az egyénre, a családra és a társadalomra való kihatásait állította be és megjelölte az orvoslás módját a katolikus öntudat ébresztésével és ápolásával, mint ahogy ezt a katolikus napokkal szolgálni igyekeznek. A lelki iaszakadtság ellen a legjobb gyógyszer az intenzív katolikus élet, amelynek központja az Eucharisztia. A hatásos szép szentbeszéd és mise után megkezdődött a nagygyűlés. Mise alatt az iskolások és a nőzárda tanítónőképződnek,k^Ba^nekfittefenláll szépen. Éry Márton nyitja meg a gyűlést Mise után felcsendült a közönség ajkán a Himnusz, majd Éry Márton volt alispán, a kerület népszerű országgyűlési képviselője lépett az emelvényre és üdvözölte az előkelőségeket valamint a hitvallásra összegyűlt Huszár Károly volt miniszterelnök azzal kezdte beszédét, hogy mintegy két évtizeddel ezelőtt már hirdette a Dombóváron ugyanezeket az eszméket. Azóta ugyan változott a nemzet sorsa és változtak az emberek, de az eszmék ugyanazok maradtak. A Zichy Nándorok kezdték először tömöríteni a katolikusokat.. Nehéz volt a nem keresztény sajtó bűvkörébe elmerült katolikus intelligenciát felrázni. Azután jött a háború, amely alatt ezernyi ezrek áldozták életüket Istenért, királyért, hazáért, önfeláldozással telt a magyar nép élete a honfoglalástól kezdve a tatár, majd a török pusztításon keresztül. Hogy a magyar nemzet itt ezer évet töltkirályért, hazáért. Önfeláldozással annyi erkölcsi ereje volt, azt a katolikus vallásnak köszönhette. Ma nem lehetne itt vitatni, hogy melyik felekezetnek van nagyobb érdeme a hazában, ha 900 évvel ezelőtt Szent István királyunk nem a pápától kér koronát , és nem téríti a népét a katolikus vallásra. A szentkorona kapcsolta össze a Bánátot a Felvidékkel Isten erejével és az apostoli Szentszék támogatásával. Nem volt akkor ebben az országban, csak egy vallás. Nem akarjuk mi felhánytorgatni egyetlen felekezet vallási ügyeit, de nem engedjük elhomályosítani azt a tényt, hogy ezer éven át ebben az országban mint államfentartó erő, mint a kultúra bástyája mit tett a katolikus egyház. Ma ezt akarják eldisputálni tőlünk, pedig senki sem válik az által nagyobbá, hogy a másik érdemeit kisebbíti. Nem akarunk XVI. századbeli hitvitákat rendezni a piacokon, de azt senki sem kívánhatja, hogy Krisztus földi helytartója, akire egyházát építette, úgy gondolkozzék, mint ahogy Debrecenben diktálnák. Mi sem kívánjuk más felekezetüektől, hogy P. Bangha vagy P. Bőlé szerint gondolkozzék, miért kívánják tehát, hogy egyházunk belső berendezéseit rajtunk kívül álló emberek szerint intézzük. " Nem egészséges állapot egy családban mai, amikor szinte minden házban kiterített halott fekszik, olyan dolgokról vitatkozni, amit úgysem dönthetnek meg a nagy katolikus tábort. Hangsúlyozta, hogy a katolikus napok tartása nemi kihívás, nem irányul egyetlen felekezeti ellen sem, hanem egyedüli céljuk a vallásos érzület felkeltése, az ősi hit és a hazafias érzés ápolása és ellentétek szítása helyett mások meggyőződésének a tiszteletben tartásával szolgálni a felekezetközi békét és a magyar nemzetet már-már elviselhetetlenül sújtó sorscsapásokkal szemben a szebb magyar jövendő alapjait lerakni a világ végéig. Minél jobban támadják a szent Atyát, annál nagyobb lesz iránta a hűség. Ezért kérve kérünk mindenkit, senki se akarja elkaszálni a más rétjét, vigyázzon a maga portájára. Igyekezzék berendezkedni mindenki a saját maga idealizmusával és ne keltsen zűrzavart, viszályt a másik oldalon. — Látszik az is, hogy ezek a szórványos hangok a másik oldalról mindig ugyanabból a forrásból erednek. Hiszen a protestantizmus egyetemessége, így Antal Géza Pápán, Ravasz László püspök pedig tegnap más húrokat pengetnek és az együttérzés szükségességét hangoztatják. Mi katolikusok is teljes tudatában vagyunk annak, hogy nem engedhetjük részekre tagozódni a magyar keresztény társadalmat. Hiszen a legegységesebb erő is alig elég ahhoz a nagy küzdelemhez, amit hazánkért kell megvívnunk. Ezért teljesen a megértés alapján fordulunk az összes nem katolikus hiten levő magyarokhoz, védjék meg békéjét ennek az országnak vallási dolgokban. Ha nem fogják szent Atyánkat, a pápaságot, szerzeteseinket, hitelveinket bántani, nem kell hangoztatni, hogy béke legyen, mert akkor már megvan a béke. — A családi vonatkozáson kívül a szociális vonatkozás is hitünk szeretetére tanít. A katolicizmus hirdeti, hogy a gazdag csak haszonélveződ a földi javaknak és egyszer el kell mennie mindenkinek a kisírba ahova nem vihet magával senki sem birtokot, sem autót, sem részvényeket. Oda mindenkinek magányosan kell mennie, mint az egyszerű munkás embernek. Ez a vallás kéri számon mindenkitől, hogyan és mikép teljesítette kötelességét, hogyan élt ebben az életben. Az egyház nem mér senkinek hamis mérleggel és szentté avatja a napszámost ép úgy, mint a fejedelmeket. .. Mi nemcsak ünnepelni jöttünk össze, hanem hogy az életben is érvényesítjük a katolikus felfogást. Ezért tartjuk a katolikus napokat. Össze kell fognunk, hogy társadalmi, nemzeti szempontból olyan elrendezést Huszár Károly beszéde Sport dísztárgyak, serlegek, órák, ékszerek legelőnyösebben vásárolhatók Bálint Istvánnál xtreion14-y-6711 PWBBIBWBBBMBBBWHWMMHMWWWWWWWBWOMBWWWMWWBBaHgayyTllfCywm'MgPHWHi hozzunk létre, amelyben az Istennek is kedve telik, nemcsak a rossz akaratú embereknek. Ehhez akarjuk a jó akaratú emberek segítségét, mert az Istené úgy is megvan. Hűséget esküszünk a katolikus Magyarország történelmi gondolatának, Szent Atyánknak és nem nyugszunk addig, amíg a szent korona fényét ki nem terjeszthetjük a régi határokig és minden magyart fel nem szabadíthatunk rabságából. Segítsen meg erre a Szentlélek ereje és vigyétek el a megújhodás hírét a legutolsó kunyhóig. A kiváló szónok beszédét sokszor szakította félbe a zúgó taps és a beszéd végén is percekig hangzott az ünneplő éljenzés és tapsorkán. Bőle Kornél beszéde Ezután P. Bőe Kornél domonkosrendi atya tartott nagyszabású lelkesítő beszédet bekapcsolódva az inaszakadtról szóló evangéliumba. A katolikus hitet inaszakadttá teszi a gőg. Mindenkinek, akiben van tudás, akad a szívében gőg is. Ahol azonban nincs vagy kevés a tudomány, ott határtalan a gőg, amely sokszor az Isten kapuiét, döngeti és az Isten titkait akarja kifürkészni. A hit másik ellensége a szenvedély. Az érzékiség és kapzsiság először a szívben idézi fel a hitetlenséget, azután ráveszi az észt, hogy tagadja azt, aminek kötelező volta neki kényelmetlen. Inaszakadttá lesz végül a hit akkor is, ha nem gyakorolják. Óvakodnunk kell a különféle izmusoktól is, amelyek közömbössé, majd hitetlenné teszik a lelket. Térjünk vissza azokhoz a fényforrásokhoz, amelyek a prédikációkban mutatnak utat arra, hogyan éljünk. Megmételyezi a lelkeket a rossz sajtó is és ellopja a legnagyobb kincset, a hitet. A rossz sajtó tud legjobban visszaélni a sajtószabadsággal. Ezért minden becsületes magyar lélek óvakodjék a szabadkőmíves, eretnek, hitetlen újságoktól, könyvektől, amelyek úgy rágják meg a lelket, mint a szú a fát. Vigyázzunk szent hitünkre, amely Isten legszebb ajándéka, A tetszésnyilvánítások lecsírlapultával Haller Istvánolt kultuszminiszter szólalt fel. . . — A katolikus vallás régen a szegények, a gyengék vallása volt. Ma amikor az ország nagy részét elvesztettük, a háború minden családba gyászt hozott, rengeteg a munkanélküli, az ifjúság nem tud elhelyezkedni, sok baj, nyomorúság közepette viszsza kell térni a valláshoz. Az úji próféták hivatkoztak ugyan a szocializmusra mint segítségre, de csalódtunk benne, nemcsak egyesek, hanem az egész ország. A katolikus vallás minden emberének a testvériséget kell éreznie segítenie kell egymást. Amíg ezt nem tudjuk elintézni, amíg az úr nem így gondolkozik, amíg a szegénynek nincs joga ezt remélni, amíg fel nem állítjuk magunkban, a Krisztus országát, addig nem változik meg a helyzet. — A sötétnek mondott középkorban a legszegényebb jobbágynak is volt gondviselője. Azután törti szabadság, és magával