Dunántúl, 1928. október (18. évfolyam, 223-248. szám)

1928-10-02 / 223. szám

2. oldal. DUNÁNTÚl KTetTa, 1928. október 2.) “1­­ 8000 ember részvételével zajlott le a dombóvári katolikus nap Pécs, okt. 1. — A fellendült hitéletnek és a társadalmi együtt­érzésnek volt demonstráló kifeje­zése a vasárnap Dombóváron tar­tott katolikus nap. Országos nevű szónokok, a társadalmi élet ve­zető előkelőségei és a messze környék lakossága sereglett ösz­­sze erre a napra, amely tartalmá­ban gazdag, hatásában pedig valóban felemelő volt. A koro­nája mégis ennek a szépen sike­rült napnak az a tündéri fénnyel bevilágított eucharisztikus kör­menet volt, amelyet Virág Fe­renc megyéspüspök vezetett a hí­­vők hatalmas tömegétől kísérve. Rendkívül jó hatással volt a jelenlevőkre az a körülmény is, hogy Huszár Károly volt mi­niszterelnök, Haller István volt kultuszminiszter, Éry Már­ton és Frühwirth Mátyás or­szággyűlési képviselők, valamint Dő­r­y Hugó felsőházi tag mellett ott voltak láthatók a hatóságok képviselői is, így Jankó Ágos­ton tolnamegyei, főispán, Szá­vaid Oszkár alispán, a pécsi tudomány­egyetem részéről Dambrovszky Imre dr., B­o­­zóky Géza dr. Molnár Kál­mán dr. egyetemi tanárok, K­e­­n­é­z­y László főszolgabíró, T­a­­k­á­c­s József főjegyző, továbbá Komócsy István prépost­kanonok, Gebauer Miklós apát, püspöki irodaigazgató, J­or­g­it­s János dr. prelátus, bonyhádi, K­é­r v . Elek c. kano­nok, attalai, Szűcs József sásdi, H­o­s­s József apát, kaposvári, Varga Kálmán esperes, döbrö­­közi, Polgár János kocsolai, Bende János szakcsi, Bődei János vásárosdombor, Tihanyi János abaligeti, Le­h József hő­­gyészi, G­e­r­t­n­e­r Jelek kis­­vaszari plébánosok, K­­­e­t­z­­ Bé­la gyulaji vikárius, Badacso­nyi Ádám szalatnaki adminisz­trátor, H­e­t­é­n­y­i Alajos dr., R­a­j­c­i János, P­e­t­r­ov­i­c­s Ede hitoktatók, Gebhardt Antal dr. vezető járásbiró, J­o­­k­i­c­s Tivadar, Tratzer Lajos állomásfőnökök, Martín József testnevelési felügyelő, G­u­t­h Jó­zsef vásárosdombór körjegyző és még igen sokan. A templom mellett felállított oltárnál Gebauer Miklós dr. apát, püspöki irodaigazgató mon­dott szentmisét, fényes papi se­gédlet mellett. Evangélium után az Isten szabad ege alatt felállí­tott szószékről lélekbe markoló szentbeszédet intézett az egybe­gyűltekhez. Beszédében a lelki i­aszakadtságnak az egyénre, a családra és a társadalomra való kihatásait állította be és megje­lölte az orvoslás módját a ka­tolikus öntudat ébresztésével és ápolásával, mint ahogy ezt a ka­tolikus napokkal szolgálni igye­keznek. A lelki i­aszakadtság el­len a legjobb gyógyszer az inten­zív katolikus élet, amelynek köz­pontja az Eucharisztia. A hatásos szép szentbeszéd és mise után megkezdődött a nagy­gyűlés. Mise alatt az iskolások és a nőzárda tanítónőképző­dnek­­,k^Ba^nekfittefenláll szépen. Éry Márton nyitja meg a gyűlést Mise után felcsendült a közön­ség ajkán a Himnusz, majd Éry Márton volt alispán, a kerület népszerű országgyűlési képvise­lője lépett az emelvényre és üd­vözölte az előkelőségeket vala­mint a hitvallásra összegyűlt Huszár Károly volt minisz­terelnök azzal kezdte beszédét, hogy mintegy két évtizeddel ez­előtt már hirdette a Dombóváron ugyanezeket az eszméket. Azóta ugyan változott a nemzet sorsa és változtak az emberek, de az eszmék ugyanazok maradtak. A Zichy Nándorok kezdték először tömöríteni a katolikusokat.. Ne­héz volt a nem keresztény sajtó bűvkörébe elmerült katolikus in­telligenciát felrázni. Azután jött a háború, amely alatt ezernyi ezrek áldozták életüket Istenért, királyért, hazáért, önfeláldozással telt a magyar nép élete a honfog­lalástól kezdve a tatár, majd a tö­rök pusztításon keresztül. Hogy a magyar nemzet itt ezer évet tölt­­királyért, hazáért. Önfeláldozással annyi erkölcsi ereje volt, azt a katolikus vallásnak köszönhette. Ma nem lehetne itt vitatni, hogy melyik felekezetnek van nagyobb érdeme a hazában, ha 900 évvel ezelőtt Szent István királyunk nem a­ pápától kér koronát , és nem téríti a népét a katolikus vallásra. A szentkorona kap­csolta össze a Bánátot a Felvi­dékkel Isten erejével és az apos­toli Szentszék támogatásával. Nem volt akkor ebben az ország­ban, csak egy vallás.­­ Nem akarjuk mi felhánytor­­gatni egyetlen felekezet vallási ügyeit, de nem engedjük elhomá­lyosítani azt a tényt, hogy ezer éven át ebben az országban mint államfentartó erő, mint a kultúra bástyája mit tett a katolikus egy­ház. Ma ezt akarják eldisputálni tőlünk, pedig senki sem válik az által nagyobbá, hogy a másik ér­demeit kisebbíti. Nem akarunk XVI. századbeli hitvitákat ren­dezni a piacokon, de azt senki sem kívánhatja, hogy Krisztus földi helytartója, akire egyházát építette, úgy gondolkozzék, mint ahogy Debrecenben diktálnák. Mi sem kívánjuk más felekeze­­tüektől, hogy P. Bangha vagy P. Bőlé szerint gondol­kozzék, miért kívánják tehát, hogy egy­házunk belső berendezéseit raj­tunk kívül álló emberek szerint intézzük. " Nem egészséges állapot egy családban mai, amikor szinte min­den házban kiterített halott fek­szik, olyan dolgokról vitatkozni, amit úgysem dönthetnek meg a nagy katolikus tábort. Hangsú­lyozta, hogy a katolikus napok tartása nem­i kihívás, nem irányul egyetlen felekezeti ellen sem, hanem egyedüli céljuk a vallásos érzület felkeltése, az ősi hit és a hazafias érzés ápolása és ellenté­tek szítása helyett mások meg­győződésének a tiszteletben tar­tásával szolgálni a felekezetközi békét és a magyar nemzetet már-már elviselhetetlenül sújtó sorscsapásokkal szemben a szebb magyar jövendő alapjait le­rakni a világ végéig. Minél jobban tá­madják a szent Atyát, annál na­gyobb lesz iránta a hűség. Ezért kérve kérünk mindenkit, senki se akarja elkaszálni a más rétjét, vigyázzon a maga portájára. Igye­kezzék berendezkedni mindenki a saját maga idealizmusával és ne keltsen zűrzavart, viszályt a másik oldalon. — Látszik az is, hogy ezek a szórványos hangok a másik ol­dalról mindig ugyanabból a for­rásból erednek. Hiszen a protes­tantizmus egyetemessége, így Antal Géza Pápán, Ravasz László püspök pedig tegnap más húrokat pengetnek és az együttérzés szükségességét hangoztatják. Mi katolikusok is teljes tudatában vagyunk annak, hogy nem engedhet­jük részekre tagozódni a ma­gyar keresztény társadal­mat. Hiszen a legegységesebb erő is alig elég ahhoz a nagy küzdelem­hez, amit hazánkért kell megvív­nunk. Ezért teljesen a megértés alapján fordulunk az összes nem katolikus hiten levő magyarok­hoz, védjék meg békéjét ennek az országnak vallási dolgok­ban. Ha nem fogják szent Atyánkat, a pápaságot, szerzeteseinket, hit­elveinket bántani, nem kell han­goztatni, hogy béke legyen, mert akkor már megvan a béke. — A családi vonatkozáson kí­vül a szociális vonatkozás is hi­tünk szeretetére tanít. A katoli­cizmus hirdeti, hogy a gazdag csak haszonélveződ a földi ja­vaknak és egyszer el kell men­nie mindenkinek a k­isírba ahova nem vihet magával senki sem bir­tokot, sem autót, sem részvénye­ket. Oda mindenkinek magányo­san kell mennie, mint az egyszerű munkás embernek. Ez a vallás kéri számon mindenkitől, hogyan és mikép teljesítette kötelessé­gét, hogyan élt ebben az életben. Az egyház nem mér senkinek ha­mis mérleggel és szentté avatja a napszámost ép úgy, mint a feje­delmeket. .. Mi nemcsak ünnepelni jöt­tünk össze, hanem hogy az élet­ben is érvényesítjük a katolikus felfogást. Ezért tartjuk a ka­tolikus napokat. Össze kell fog­nunk, hogy társadalmi, nemzeti szempontból olyan elrendezést Huszár Károly beszéde Sport dísztárgyak, serlegek, órák, ék­szerek legelőnyösebben vásárolhatók Bálint Istvánnál xtreion1­­4-y-6711 PWBBIBWBBBMBBBWHWMMHMWWWWWWWBWOMBWWWMWWBBaHgayyT­llfCywm'MgPHWHi hozzunk létre, amelyben az Isten­nek is kedve telik, nemcsak a rossz akaratú embereknek. Ehhez akarjuk a jó akaratú emberek se­gítségét, mert az Istené úgy is megvan. Hűséget esküszünk a katolikus Magyarország történel­mi gondolatának, Szent Atyánk­nak és nem nyugszunk addig, amíg a szent korona fényét ki nem terjeszthetjük a régi határo­kig és minden magyart fel nem szabadíthatunk rabságából. Segít­sen meg erre a Szentlélek ereje és vigyétek el a megújhodás hírét a legutolsó kunyhóig. A kiváló szónok beszédét sok­szor szakította félbe a zúgó taps és a beszéd végén is percekig hangzott az ünneplő éljenzés és tapsorkán. Bőle Kornél beszéde Ezután P. B­ő­­­e Kornél do­monkosrendi atya tartott nagy­szabású lelkesítő beszédet be­kapcsolódva az inaszakadtról szóló evangéliumba. A ka­tolikus hitet inaszakadttá teszi a gőg. Mindenkinek, akiben van tudás, akad a szívében gőg is. Ahol azonban nincs vagy kevés a tudomány, ott határtalan a gőg, amely sokszor az Isten kapuiét, döngeti és az Isten titkait akarja kifürkészni. A hit másik ellen­sége a szenvedély. Az érzékiség és kapzsiság először a szívben idézi fel a hitetlenséget, azután ráveszi az észt, hogy tagadja azt, aminek kötelező volta neki ké­nyelmetlen. Inaszakadttá lesz vé­gül a hit akkor is, ha nem gyako­rolják. Óvakodnunk kell a külön­féle izmusoktól is, amelyek kö­zömbössé, majd hitetlenné teszik a lelket. Térjünk vissza azokhoz a fényforrásokhoz, amelyek a prédikációkban mutatnak utat arra, hogyan éljünk. Megméte­lyezi a lelkeket a rossz sajtó is és ellopja a legnagyobb kincset, a hitet. A rossz sajtó tud legjobban visszaélni a sajtószabadsággal. Ezért minden becsületes magyar lélek óvakodjék a szabadkőmí­­ves, eretnek, hitetlen újságoktól, könyvektől, amelyek úgy rágják meg a lelket, mint a szú a fát. Vi­gyázzunk szent hitünkre, amely Isten legszebb ajándéka, A tetszésnyilvánítások lecsírla­­pultával Haller István­­­­olt kultuszminiszter szólalt fel. .­­ . — A katolikus vallás régen a szegények, a gyengék vallása volt. Ma amikor az ország nagy részét elvesztettük, a háború minden családba gyászt hozott, rengeteg a munkanélküli, az ifjú­ság nem tud elhelyezkedni, sok baj, nyomorúság közepette visz­­sza kell térni a valláshoz. Az úji próféták hivatkoztak ugyan a szocializmusra mint segítségre, de csalódtunk benne, nemcsak egyesek, hanem az egész ország. A katolikus vallás minden embe­­rének a testvériséget kell éreznie segítenie kell egymást. Amíg ezt nem tudjuk elintézni, amíg az úr­ nem így gondolkozik, amíg a sze­génynek nincs joga ezt remélni, amíg fel nem állítjuk magunkban,­ a Krisztus országát, addig nem változik meg a helyzet. — A sötétnek mondott közép­korban a legszegényebb jobbágy­nak is volt gondviselője. Azután törti szabadság, és magával

Next