Dunántúl, 1929. március (19. évfolyam, 50-73. szám)
1929-03-01 / 50. szám
2. oldal." DUNANTOE PenteV, 1929. március 1. Lelki megújulást !Glattfelder püspök második konferenciájaElvek és események Pécs, febr. 28. — Glattfelder Gyula dr. Csanádi megyéspüspök mai második konferencia beszéden szinte meg nagyobbodott a hallgatóság száma. A második beszédben az ókori álpróféták, Bálaámnak esetéből indult ki. Bálaám királya parancsára meg akarta átkozni Isten választott népét és átok helyett áldást kellett mondania háromszor is. Azóta is következetesen megfigyelhetjük, hogy az Egyházon kívül álló nagy tudósok, írók, költők is csak dicsérettel tudnak megemlékezni a katolikus Egyházról, pedig annak egyébként ellenségei. A modern pogány Goethe Faustjában, elfogulatlan a protestáns Macaulay, a modern magyar írók közt a szertelen Szabó Dezső a katolicizmusról mindig ,mint valami megmagyarázhatatlan nagy értékről beszél. Nem az esztétikai szemlélet indítja őket erre, mintha csak azt vennék észre, ami az Egyházban szép és dicső, hanem a dolgok mélyére ható nagy elmék az Egyház tréfát nem ismerő komolysága, az Egyház szent életszemlélete előtt hajolnak meg, — Isten követelte: Szentek Tegyetek, mert én szent vagyok. A keresztény életszemlélet az önmagunk fölé emelkedést követeli. Ez -különösen a mai viszonyok közt fontos, amikor divat lett a bűn kultusza. Valamikor járványként fogják ezt feljegyezni erről a korról. Lombrosonak sokban igaza volt, de követői óriási tévedésekbe estek, amikor Szentírásként hirdették, hogy a bűn és bűnözés következményei alól mentesíteni kell az emberiséget. Az Egyház most is küzd a barbárság ellen, csak a barbárság szellemét ma forradalomnak, anarchiának, bolsevizmusnak hívják. A forradalom szelleme benne van az egyénben is, amikor individualitásának alárendeli a tekintélytiszteletét. Önmagunkban is szembe kell állítani a bűn, a szenvedély forradalmát az életszentség követelményeivel. Nem elég, ha valakit megkeresztelnek. A katolikus Egyházhoz való tartozásunk kötelezettséggel is jár. Ez is noblesse oblige. Nem elég a névleges kereszténység. A katolikus Egyház fenséges életszemlélete nemcsak azt a kötelezettséget rótja ránk, hogy a katolikus jelvényt viseljük, nem elég bátran kiállni, amikor vitába kell szállni az Egyházért, több kell ennél belső megújulás, lelki felemelkedés, megszentülés. Ne felszínes érzelemhullám legyen a húsvétot váró lelki átalakulás, hanem komoly elhatározás, hogy ne csak az Egyház testéhez, hanem lelkéhez is tartozzunk. Az Egyház lelke pedig a szentek lelke, a Krisztus lelke. Nem lehet megalkudni, hogy a templomban tömjént áldozunk Istennek, de az életben visszatérünk a bűnhöz. Amikor húsvétkor a kereszténység vérkeresztségét ünnepeljük és Krisztus kereszthordozói készülünk lenni, a fájdalom útját járva a feltámadás glóriájába akarjunk bekapcsolódni. Alakuljunk át lélekben! Ne csak név, nemcsak bizonyítvány, forma, hanem komoly valóság, életszentség legyen a katolicizmusunk. Ebben nyerjük meg a mi életünk örömét, Krisztusban teljes boldogságunkat. A katolikus Egyháznak nagy programja a bűnnel szemben való harc. Vívjuk meg ezt harcot, határozzuk el a lélekben való átalakulást, ez legyen a mi húsvéti ünnepi gondolatunk és hódolatunk Krisztussal szemben. A püspök magával ragadó szónoki ereje mély megilletődést váltott ki. Úgy látszik, hogy a lelki gyakorlatok megtermik bőséges áldásaikat. A szent gyónás már pénteken délelőtt fél 11 órakor megkezdődik a székesegyházban és esténkint is a konferencia beszédek után. Vasárnap reggel az egyetemi templomban már reggel fél 7 órakor megkezdődik a gyóntatás és tart a 9 órai szentmiséig, amely alatt közös áldozás fejezi be a lelki gyakorlatokat. A város pénzügyi bizottsága a febr. 22-én tartott ülésén — a színügyi bizottság javaslatára — 16.000 pengős segélyt szavazott meg a pécsi színháznak. A segély megszavazása nem ütközött különösebb nehézségekbe. A bizottság egyik tagja emlékeztetett arra a közismert tényre, hogy amikor Asszonyi után Fodor kapta meg a színházat, az volt az indokolás, hogy a városnak nem kell majd anyagilag is külön támogatni a színházat. A polgármester, aki már tavaly is nehezen határozta el magát a 10.000 pengős segély megszavazására, a mostani ülésen hangoztatta, hogy ,,maga sincs elragadtatva a színügyi bizottság javaslatától. A fűtés, világítás és vigalmi adó elengedésével amúgy is 30.000 pengővel támogatja a város a színházat". Megértjük és méltányoljuk a polgármester aggodalmát. Aki az élettel való eleven kapcsolat révén nap-nap után idegein érzi városunk nagy tömegeinek szociális nyomorúságát, a szociális intézmények elégtelen voltát, a szegényügy égetően sürgős rendezését, az, ha lelkiismeretes sáfára akar lenni a polgárok adófilléreinek, nem is beszélhet máskép. A városunk első és legfelelősebb állásban levő tisztviselőjének nemcsak a színház érdekét kell szívén viselnie, hanem gondoskodnia kell a város többi kulturális és szociális intézményeiről is. A város, eléggé jelét adta kulturális áldozatkészségének már harmincnégy évvel ezelőtt, mikor 2 milliós költséggel a színházét megépítette és szükségében mindig támogatta. Nem szabad felednünk, hogy az említett hiányokon kívül Pécs városa nagyon nélkülözi a hozzá méltó múzeumot, kultúrházat stb. Ha a mostani viszonyok között 46.000 pengős segélyt ad a város a színháznak, akkor bőségesen eleget tett kulturális kötelezettségének ... * Egy helybeli kis színházi újság múlt évi száma került a kezembe, mely egyik cikkében mérgesen támadja a gazdagokat, hogy nem támogatják kellőképen a színházat, az előkelőség kötelez — mondja a lap — s az igazi magyar úr megfelel annak, amire előkelősége kötelezi. S ha nem felel meg, lehet úr, lehet gazdag, de se nem igazi magyar, se nem előkelő! A pécsi Nemzeti Színházat — mondja — a hazafiság a nemzetiségnek emelte. Igaz hazafiak adományaiból épült fel és a magyarságot, a magyar kultúrát szolgálta mindenkor. Ezt szolgálja ma is, jobban mint valaha s a magyarságot, a magyar kultúrát szolgáló pécsi Nemzeti Színházra ma nagyobb szükség van, mint valaha .. • • Amikor a város tekintélyes összeggel támogatja a színházat, elvárhatjuk, hogy csakugyan a magyarságot és a magyar kultúrát szolgálja. A színház nem egy-két polgárnak az ügye, hanem közügy és eminens közérdek, hogy mit játszik, milyen szellemet terjeszt, még akkor is, ha teljesen magánvállalat lenne. Ezt már Kölcsey Ferenc hangsúlyozta a Magyar Játékszín c. tanulmánybeszédében. Ma lépten-nyomon azt hirdetik, hogy szerencsétlen hazánkat csak a kultúrfölénnyel tudjuk föltámogatni. Ha a kultúrának csakugyan olyan identes szerepe van az ország integritásának visszaszerzésében, akkor igen nagy feladat vár a színházra, mint a kultúra hathatós terjesztőire, mert nagy közvetlenséggel tudnak hatni a tömegekre. A színház minden darabjának, minden előadásának olyannak kell lennie, hogy nemzeti érzés, magyarság, erkölcsi felfogás szempontjából a romlatlan lelkek is megtekinthessék felháborodás nélkül. •Ha a színház rontja az erkölcsöt, a jó ízlést, és rosszágú szellemeskedéssel akar kedveskedni a közönségnek; ha a nemzet fejlődésére nézve veszedelmes jelszavakat propagál, s az egységes lélek idealizmusát megrabolja, akkor nem támogatást, hanem becsukást érdemel. * Amikor a színház a társadalom, a város, az állam támogatását kéri, akkor a sok szép jelző között, amelyet magára akaszt rendesen ott szerepel a „kultúra temploma“ is. Helyes! Legyen is a színház a kultúrának és művészetnek temploma! Használja fel a tömegekre gyakorolt roppant hatalmát és szolgálja teljes lelkesedéssel és odaadással a nemzeti gondolatot és a magyar kultúrát! Mikor a múlt év folyamán pályázat mellőzésével három évre megkapta a mostani igazgató a színházat, azt ígérte, hogy igyekezni fog a kapott bizalomra fokozott munkasággal megfelelni, s olyan művészi programot fog megvalósítani, mely minden igényt kielégít. Hogy ígéretét mennyiben váltotta be arról most nem szólünk. De megemlítjük, hogy pár hét múlva játszottál a Nászéjszakát, melyről a Dunántúl, azt írta többek közt: léha kigúnyolása a hitvesi hűségnek és megbotránkoztató dicsőítése a házasságtörésnek. A közelmúltban játszották az emigráns Bíró Lajos Sárga siliom című darabját, amelyben mindenki korrupt és romlott, a csont jövelejéig: a polgármester, a tisztikar, a nagyherceg stb. Ezt a darabot hamarosan követte egy francia darab, melyben a szellemességet, az ízléstelen és erkölcstelen megjegyzések akarták pótolni. Csodálkozzunk-e ezek után, hogy a közönség ép erkölcsi felfogású rétege nem mer színházba menni, ha ismeretlen darabot játszanak? Csodálkozzunk-e, hogy igen sokan megütköztek a pénzügyi bizottság javaslatán? ... Sajnáljuk a színészeket, hogy művészi ambíciójukat nem tudják kielégíteni, mert a komoly, klasszikus darabok — magyarok és külföldiek egyaránt — oly ritkák a pécsi színházban, mint a fehér holló. Hantos Béla: A pécsi szíttház szubvenciója és egyebek Ideje tábornok a német katonai síjárőrök 25 kilométeres versenye .Előtt üdvözli a ffrcssauokt. •— Az osztálysorsjáték mai húzása. Az osztálysorsjáték mai húzásán a következő nagyobb nyeremények húzattak ki: 2000 pengőt nyert: 9451. 1000 pengőt nyertek: 25333, 45925, 65728, 72327, 74811, 77875. 600 pengőt nyertek: 197, 8925, 12662, 20076, 22610, 28962, 39536, 68320, 78351. Ezenfelül 500 pengőt nyert: 26 szám, 200 pengőt nyert: 63 szám, 125 pengőt nyert: 1395 szám. A húzás folytatása folyó évi március hó 1-én, reggel fél 9 órakor lesz.