Dunántúl, 1930. május (20. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-04 / 100. szám
2. oldalt DUNÁNTÚLI Vasárnap, 1930. május Eltemették Barom Dunántúl h. szerkesztőjét Óriási tömeg kísérte utolsó útján a férfikora delén elhunyt újságírót Pécs, május 3. — Két nappal ezelőtt még gondos és alapos tudósítást írt az az újságíró, akinek koporsója felett ma délután felcsendült a komor circumdedermnt.. Baranyay Jenő kihűlt teteme viszszatért a porba, amelyből vétetett. Emléke azonban itt fog élni közöttünk mindaddig, amíg a mi kezeinkből is ki nem üti a tollat mindenekfelett való kegyetlen urunk, a Halál. Ő már átlépett az örökkévalóság küszöbén, s nekünk, a fájdalomtól és döbbenettől porig sújtottaknak, a kötelesség továbbélő rabi szolgáinak vigaszt ad hitünk: a halál Isten rendelése. Eltávozott kortársunk már ott van az égi fényesség közelében. Ő már beszámolt földi vándorúráról és mi, akik ismertük életét, tudjuk, hisszük, odaintetett, ahol a jó lelkek várják végtelen évmilliókon keresztül az utolsó ítélet harsonájának felzendülését. Baranyay Jenő már megméretett és bizonnyal igaznak találtatott... j. A minden oldalról spontán megnyilvánuló részvétfájdalmas igazolása annak, hogymilyen értéket veszített a „Dunántúl“ szerkesztősége. A hátramaradottaknak, a bánatos özvegynek és zsíró árváknak csakúgy, mint munkatársainak pedig vigasztalás ez a spontán feltörő és az újságíró munkássága iránt őszinte megbecsülést kifejező részvét. A ma érkező kondoleáló levelek közül ideiktatjuk a következőket: igen tisztelt Főszerkesztő Úr! Mély meghatottsággal olvastam a gyászhírt, hogy Baranyay Jenő, a Dunántúl h. szerkesztője váratlanul elhunyt. Nagy vesztesége ez a magyarhírlapirodalomnak, mert Benne kiváló képzettségű, lelkiismeretes, s igazán hivatása magaslatán álló hírlapíró szállt ■fi sírba. Mély fájdalommal gondolok arra, hogy az ő szerény, kedves és értékes tartalommal eltelt egyénisége nem jelenik meg többé körünkben. Emlékét kegyelettel fogják megőrizni mindazok, akiknek alkalmuk volt őt megismerni. A „Dunántúl“ gyászában őszinte részvéttel osztozom. Fogadja őszinte tiszteletem és nagy, sabeesülésem kifejezését. Pees, 1950. május hó 3-án. Weszely Ödön, egyetemi tanár, rektor. A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem bölcsészetkari dékánja a következő levelet küldötte: Igen tisztelt Főszerkesztő Úr! Kétszeresen átérezve azt a veszteséget, amit ma a nemes újságírói tollnak váratlan és korai kihullása jelent egy derék magyar kézből, fejezem ki őszinte részvétemet a „Dunántúl“ szerkesztőségének fájdalmas gyászában. Fogadja igen tisztelt Szerkesztő Ur kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Holub József, Sebestyén Lajos dr. városi tanácsostól a következő sorokat vettük: Mélyen tisztelt Főszerkesztő Uram! * Kedves Barátom! •Abban a mélységes gyászban és nagyveszteségben, mely Baranyay Jenő el-hunytával a „Dunántúl“ szerkesztőségét érte, én is fájdalmasan osztozom és együttérző, igaz részvétemet fejezem ki. őszinte jóbarátot, nemesszívű embert vesztettünk el benne. Halála veszteség a város közigazgatására is, amelynek híveit mindig hű szellemben, pontosan és mélységes gyásza, mely értékaszerű újságíró szelleme itt él továbbra is közöttünk. Fogadd Főszerkesztő Uram őszinte nagyrabecsülésem és kiváló tiszteletem nyilvánítását. Pécs, 1930 .május 5. Dr. Sebestyén Lajos, városi tanácsnok, árvaszéki elnök. Rausz Alajos babarci esperes táviratban kondoleált. Irótársunk és helyettes szerkesztőjük elhunyta alkalmából önöknek és a mélyen sújtott családnak meleg részvétet küld Rausz esperes. A Pécsi Villamos Vasúti R. T. a következő levelet küldötte: A „Dunántúl“ tek. Szerkesztőségének. Mély megilletődéssel vettük a szomorú hírt Baranyay Jenő szerkesztő úrnak hirtelen haláláról, akit tárgyilagosságáért és úri modoráért mindig nagyrabecsültünk. Fogadja a tekintetes Szerkesztőség őszinte részvétünk kifejezését. Kiváló tisztelettel Pécsi Villamos Vasúti R. T. Rauch. Osváth. Szinkovich Károly ny. várra, főjegyző ezekkel a sorokkal kondoleált: A mély fájdalomban őszinte rokonérzéssel osztozik és legbensőbb részvétét nyilvánítja 1930. május 3. Szinkovich Károly. A Pécsi m. kir. Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István gyakorlóiskola igazgatóságától az alábbi sorok érkeztek: A „Dunántúl“ tek. Szerkesztőségének. Abban a nagy veszteségben, mely a „Dunántúl“ tek. Szerkesztőségét Baranyay Jenő b. szerkesztő úr váratlan elhunytával érte, mind a magam, mind tanári testületem nevében őszinte részvéttel osztozom. Pécsett, 1930. május 3-án. Kiváló tisztelettel Dr. Horváth Viktor, igazgató. Szabó János dr. jogtanácsos, Fodor Oszkár színigazgató és az ipartestület részvétnyilatkozata így hangzik: Nagyságos Linder Ernő főszerkesztő úrnak Pécs. Kedves Barátom! Mély megilletődéssel értesültem Baranyay Jenő szerkesztő úr hirtelen elhunytéról Elhalálozásával a szerkesztőséget is nagy veszteség érte. Légy szíves szerkesztőséged valamennyi tagjának elvesztett kollégátok halála alkalmából őszinte részvétnyilvánitásomat tolmácsolni. Baráti kézszorítással köszönt régi híved Pécs, 1930. május hó 3-án. Dr. Szabó János, jogtanácsos. * Nagyságos Linder Ernő főszerkesztő Urnák Helyben. Nagyrabecsült Főszerkesztő Uram! Lelkem mélyéig megrendülve értesültem a lesújtó szerencsétlenségről, mely Baranyay Lőrinc szeretett és nagyrabecsült barátunk halálával Főszerkesztő Uramat és az igen tisztelt Szerkesztőséget érte. A „Dunántúl" mélységes gyászában őszinte szívvel osztozom. Engedje meg, hogy a magam és társulatom nevében együttérzésünknek kifejezést adjak. Nagyon lekötelezne Főszerkesztő Uram, ha megboldogult Barátunk családjának — akit nincsen szerencsém ismerni — részvétünket tolmácsolni szíveskednék, őszinte tisztelettel: Fodor Oszkár, a pécsi Nemzeti Színház igazgatója. Nagyságos Linder Ernő főszerkesztő Urnák Pécsett. A Tekintetes Szerkesztőség váratlan és mélységes gyászában, mely érte Baranyay Jenő szerkesztő elhalálozásával, mélyen megrendítette a Pécsi Ipartestület és Iparosok lapja szerkesztőségét is, melynek csaknem minden tagjához a legbensőbb barátság fűzte a megboldogultat. Kérjük, hogy őszinte részvétünket. Szerkesztősége tagjainak is nevünkben tolmácsolni szíves legyen. Erdősi Emil Mérovits Andor jegyző, elnök. Úgy a mélyen sújtott özvegyet, mint a „Dunántúl" szerkesztőségét rengetegen keresték fel személyesen vagy telefonon kifejezett részvétnyilatkozataikkal. Noidtvich Andor polgármester és Fischer Béla alispán, Szilvek Lajos dr. nagyprépost személyesen kondoleáltak. Az utolsó tudósítás A tragikus hirtelenséggel elhunyt kollégánk szerdán még megjelent Oberhammer Antal országgyűlési képviselő temetésén. Csütörtökön délután még szerkesztőségi munkát végzett. Fél öt tájban a Corso kávéházban hirtelen rosszul lett, de hősies erőfeszítéssel még hazavánszorgott, ahol fejére és szívére vizes borogatást kért. Amikor felesége egy fél perccel később visszatért a szobába, Baranyay Jenő már halott volt... Csendesen és jajszó nélkül távozott az élők sorából. Elfárad ! Tegyen egy kísérletet a szeme Különösen estefelé esik nehezére az olvasás. Az új „ULTRASIN" szemüvegekkel nemcsak tisztán lát, hanem megszűnik a szemének káprázása is, amit a villanyfénynél való munka okoz. •© •es a rf . fe, Λ 4! N 2S3 N tó ® 2 A temetés A délután fél hat órakor kezdődő temetésre olyan óriási közönség gyűlt össze, hogy a ravatalozó előtt levő tágas tér színültig megtelt. A gyászba borult család és rokonságon kívül ott voltak a koporsó körül Igaz Béla dr. és Hanug Ferenc dr. prelátusok, Gebauer Miklós dr. apát püspöki irodaigazgató, Ábrahám Gyula vezérigazgató, Szabó János dr. jogtanácsos, Müllherr Ferenc igazgató, mint a Dunántúl igazgatóságának tagjai, Linder Ernő felelős szerkesztő vezetésével a Dunántúl szerkesztősége testületileg, Weszely Károly műszaki igazgatóval az élén a Dunántúl kiadóhivatala, tisztviselő kara és nyomdaszemélyzete testületileg. A Pécsi Napló szerkesztősége Krasznay Miklós felelős szerkesztő vezetésével jelent meg. A város képviseletében megjelentek: Nendtvich Andor polgármester, Makay Istvén polgármester helyettes, Sebestyén Lajos dr., Esztergár Lajos dr. és Zádor Imre tanácsnokok, Kalenda Lóránt műszaki főtanácsos, Katona János és Krisztián György tb. főtanácsosok és még igen sokan a városi tisztviselők sorából. A vármegye képviseletében Fischer Béla alispán jelent meg. A rendőrkapitányság részéről Török Lajos és Soós Nándor főtanácsosok, Zsögön Géza tanácsos és Derner József dr. kapitány voltak jelen. Ott voltak: Szilvek Lajos dr. nagyprépost, Komócsy István kanonok, Berecz Fidél irgalmasrendi perjel, Piliván Mihály szemináriumi vicerektor, Bencze Ernő szigetvári és Fejes Károly rácvárosi plébánosok, Braun Jácint zirci tanár. Majd megjelentek: Visnya Ernő felsőházi tag, Imrefi Imre táblai tanácselnök, Baumann Emil vezérigazgató, Bolgár Tivadar és Eötvös Jenő bankigazgatók, Winkler János, Thienemann Tivadar, Schaurek Ráfael és Faluhelyi Ferenc dr. egyetemi tanárok, Sárkány Ármin dr., Balassa Miklós dr., Frankó Zoltán és Szabó Gyula dr. ügyvédek, Mihalics Mihály dr. a Kisgazdák Lapja és Légrádi Ferenc a Pécsi Hírek felelős szerkesztői, Hamerli Károly gyáros, vitéz Pollay Rezső törzskapitány, vitéz Nánay Lajos alezredes, Sillay őrnagy, Garay Lajos dr. járásbíró, Lovász Pál társadalombiztosító titkár, Nagy Elek igazgató, dr .Fodróczy, mindezeken kívül a jóbarátoknak és tisztelőknek még olyan hatalmas tábora, akiknek a neveit lehetetlenség volt összeírni a nagy tömegben. A külvárosi Katolikus Kör, amelynek az elhunyt főtitkára volt, Schutták József vezetésével népes küldöttséggel jelent meg. Küldöttség volt jelen Márovics Andor elnök vezetésével az Ipartestület részéről is. A temetési szertartást, amely a ravatalozó előtt levő téren folyt le, Czernohorszky József apát végezte P. Raffinszky Romuald szentferencrendi plébános és Hantos Béla segédletével. A koporsót és az akörül felállított állványokat valósággal elborították a koszorúk és a csokrok. A család koszorúin kívül a Dunántúl igazgatósága, szerkesztősége, tisztviselőkara és nyomdaszemélyzete külön-külön küldött koszorút. A Dunántúl búcsúja Beszentelés után a Dunántúl nevében Under Ernő felelős szerkesztő mondott utolsó Istenhozzádot: · Bocsáss meg kedves Jenő. _g=■ iBtsztv