Dunántúl, 1938. május (28. évfolyam, 97-121. szám)

1938-05-01 / 97. szám

XXVIII. évfolyam 97. szám. Ara 20 fillér Pécs, 1933. május 1. Vasárnap, előfizetési Apák HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN EGY HÓRA 2­50 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 12 FILLÉR, 1­0 OLDALAS 20 FILL., KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA SZERKESZTŐSÉG PERCZEL-UTCA 2. SZ. TELEFONSZÁM: 29-49. KIADÓHIVATAL PERCZEL­ UTCA 2. SZ. TELEFONSZÁM: 32.22, HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT Békesség szigete A jelszavak pozitív és negatív elektromosságától telített fekete felhők kavarognak a beborult ma­gyar égen és kicsattanó villámlás fénye kápráztatja a szemet és mennydörgése riasztja a szívet: várjon mi lesz itt, ha életünkön nem Krisztus, hanem a gyűlölet lesz az úr? Meg kell-e mondanunk végre, hogy gyűlölködés helyett szeretnünk, rombolás helyett al­kotnunk kell? Elmondjuk-e ismé­telten és ezredszer is, hogy be kell temetnünk minden szakadékot, el kell tüntetnünk minden ellentétet, hogy még a legsúlyosabb áldoza­tok árán is megkeressük a társa­dalom összebékélésének és nyu­galmának lehetőségét és minden biztosítékát? Ha másutt áll a harc és villannak szavak és lobog a gyű­lölet, Pécs legyen más. Az ősi vá­ros, Magyarország első keresztény települése, a város, amelyben Ma­­kay István polgármester klasszi­kus szavai szerint több a templom­­torony, mint a gyárkémény, mu­tasson nemes és követésreméltó példát a testvéri egyetértésben, a nemesszándékú összetartásban és az áldozatoktól vissza nem riadó segítésben. Egy egész ország vár erre a példaadásra. Adjuk legtisz­tább kiteljesítését a keresztény­ségnek. Ültessük át legvalóságo­sabb életünkbe Krisztus ideáljait. Kempis könyvének szolgáljon il­lusztrációval Pécs, amely nyilat­koztassa ki, hogy programmja mindössze két szóból áll: Krisztus követése. Erre figyelmeztet min­den templom, az őskeresztény sír­­kamrák porladó tetemei, minden szószék, a város kétezer éves múlt­ja, jelene és ezt követeli jobb és boldogabb jövendője is. Legyünk oázis a gyűlölet sivatagjában, a békesség szigete a szenvedélyek viharzó tengerében. Legyünk mesz­­sze világító fárosz a fekete éjsza­kában; legyünk útmutatás, példa, biztatás és bátorítás. Ez a nagy­­múltú város mindig békességben élt. Itt a civil-erények fölött mint gloriála sugárzott az élő és életet formáló kereszténység, amely az ősi mecsekalji városban nem ha­gyomány, nem öröklött Programm, hanem valóság. Itt a hit szétsz­­árzó ereje menedék volt mindenek számára. Békesség és oltalom, ke­nyér és tisztesség, biztonság és megelégedettség. A Missa Sollem­­nis, az Ünnepi Mise városa találja meg újra régi önmagát. Álljanak össze társadalmának jelesei, az egyházak, közhivatalok, katonaság és társadalmi egyesületek vezetői, hogy kidolgozzák a programmot, amelyben Pécs boldogtalan jelene békét köt a boldogabb jövendővel. Mussolini és Hitler találkozása a béke biztosítását szolgálja Érdekes magyarázat a német államfő római útjához Berlin, április 30. Berlini politikai körökben hangsúlyoz­zák, hogy Hitler vezér és kancellár kíséretének nagyságából és összetételé­ből­­következtetni lehet a római látoga­tás jelentőségére és arra a tényre, hogy az olasz út nem pusztán udva­riassági jellegű. Helytelen lenne azonban azt hinni, hangsúly­ozzák, politikai körökben, mintha a Duce és Hitler találkozása meglepeté­seket, vagy éppenséggel­­eltűnést keltő eredményeket hozna. A német-olasz kap­csolatok, melyek az 1936. évi berchtes­­gadeni egyezményen alapulnak és a gya­korlatban teljes mértékben igazolták a megegyezés szilárdságát, változatlanul fennállanak, úgyhogy aligha lehet számolni új szerződésekkel. Valószínű, hogy Hitler vezér és kancel­lár olasz útja során szóbakerülnek az időszerű kérdések, annál is inkább, mert erre az útiterv időbeosztása is le­hetőséget nyújt. Magától értetődő, hogy e megbeszéléseken szóbake­­rül a spanyol kérdés, a föld­­közitengeri helyzet és a lon­doni angol-francia tárgyalá­sok eredménye is. Általában azt hiszik azonban, hogy a római megbeszé­lésekből hiányozni fog az a mőképpen katonai, illetve harcos politikai szellem, amely a londoni tanácskozásokat jelle­mezte. Német és olasz részről egyaránt azt kívánják, hogy a római találkozás a béke új biztosítását szolgálja. ANGLIA TÁMOGATJA a Csehszlovákiában élő magyar, német és lengyel kisebbségek törekvéseit London, ápr. 30. — Az Evening News a lezárult angol-francia tárgyalásokkal kapcsolatban azt írja, hogy az angol javaslat Svájc al­kotmányához hasonló olyan szövetségi alkotmány életbeléptetését indít­ványozza Csehszlovákiának, amely a szudétanémeteknek önkormányza­tot biztosítana. A tervezetet közlik Németországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal, amely országok kisebbségeik révén szintén érde­keltek. A Manchester Guardian megállapítja, hogy Csehszlovákia helyzete azért is reménytelen, mert minden szomszédjával rossz viszonyban van, az a két szövetségese pedig, akire számíthat, Franciaország és Szovjet- Oroszország messze van tőle s így harcászatilag el van vágva mind­kettőtől. Komoly segítségre csak akkor számíthat háború esetén, ha előbb legyőzik „Németországot, Párisból jelentik. A Liberté a csehszlovák kérdéssel foglalkozva utal arra, hogy Anglia a Csehszlovákiában élő német, lengyel és ma­gyar kisebbségek teljes támogatását határozta el Prágával szemben. A francia lap hangsúlyozottan kiemeli, hogy a közeljövőben a beállott ese­mények következtében a csehszlovák állam szerkezetének mélyreható módosítására van kilátás. Megbukott Benes politikája Az angol döntésnek beláthatatlanul súlyos jelentősége van Csehországra néz­ve, amely ily módon, miután zsarnoki uralmának további fenntartására külső segítségre nem számíthat, kénytelen lesz a kisebbségek jogos követeléseit teljes mértékben kielégíteni. Viszont ez alig történhetik meg a cseh politika legmély­rehatóbb megváltoztatása nélkül és mint­­ahogy az angol lapok valószínűnek tart­ják, elsősorban Benes államfőnek kell méltóságáról lemondania, mert az egyaránt megbukott cseh bel- és külpolitikának ő volt a szellemi ve­zére, megalkotója s legfőbb támasza. Az angol kormány álláspontja egyébként rendkívül kijózanítóan hatott a francia politikai közvéleményre is, ahol most már egyre sűrűbben adnak hangot, még a kormányhoz közelálló lapok is annak a véleményüknek, hogy Franciaország egyedül, vagy akár a nagyon labilis érté­kű szovjet támogatással sem vállalkozha­­tik arra, hogy véráldozatok árán igye­kezzék a szerencsétlen formában létre­hozott és teljesen életképtelen Cseh­szlovákia megvédésére. A szombaton kiadott hivatalos jelen­tés szerint az angol-francia tárgyaláson megvizsgálták az olasz-angol egyez­ményt, teljes figyelmet szenteltek a kö­zépeurópai helyzetnek és megegyeztek általában abban az eljárásban, amely a legcélravezetőbbnek bizonyulhat e vi­dék problémáinak megoldására. Elhatá­rozta a két kormány, hogy amennyire csak szükséges, folytatni fogják a ve­zérkarok között az 1936 március 19-iki megállapodásban előírt érintkezést. Megállapították, hogy Angliát és Franciaországot szoros érdekközös­ség fűzi össze. Kétségtelen, hogy a tegnapi tárgyalá­sok középpontjában a cseh probléma állt. A Havas iroda szerint Anglia min­denképpen azon van, hogy megelőzze olyan fegyveres viszály kitörését, amelyben Nagy-Britannia és Franciaország is belekevered­hetik. Daladier francia miniszterelnök kijelen­tette, hogy Franciaorzzág nem térhet el azoktól a kötelezettségektől, amelyeket Briand 1925-ben kötött. Katonai szempontból Csehország meg tudja védeni magát, ha számíthat kül­földi erők támogatására, Angliát is bele­értve. Anglia ezzel szemben hangsú­lyozza, hogy nem vállalhat újabb kötelezettséget a kontinensen, de teljes mértékben készen áll arra, hogy minden befolyását latba vesse a kielégítő megoldás érdekében. Ebben a békés megoldásban nemcsak két fél van érdekelve, a cseh kormány és a szudéta­­német párt, hanem más államok is. Illetékes angol hely szerint minden ol­dalnak hozzá kell járulnia a nyugalmi állapot megteremtéséhez. A „DUNÁNTÚL** mai száma 16 oldal

Next