Dunántúl, 1940. február (30. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-01 / 25. szám

Oriból pedig törölt« interpellációfit-K­r a n­t Rajmund az iskolánkiVált népművelét előadásain fizett paríti­­/aláíró) interpellált, H­a­m » fi Bálint valla.fi- es köz.nk.» utasügyi mitíiszter azonnal válaszol­t, Hangoztatta, Hogy ha valóban el­hangzott el­y­a­ti külpolitikai vonatko­z­ás nézőadás, amelyre a képviselő hivatkozott, és nem helyénvaló, de még kevés­bé helyénvaló ilyen kér­dést intézni ahhoz a kormányhoz, amelynél a külpolitikai állásfoglalásá­ról a Ház m­inden tagja és az ország népe kellőképpen tájékoztatva van. Egyébként az esetet kivizsgálja, de megjegyzi, hogy a népművelési törvény most van ,tökéssületb­en .­ ét reméli, hogy a javaslatot rövidesen a Ház elé hozhatja. A minniszter vá­laszát a Ház tu­dom­ásul vette. Fll­o­r­s­t­e­r György az egyházi adó­zás és a pórbérfizetési kötelezett­­ségben előforduló igazságtalanságok megszüntetését kérte. • (Som­án Bálint miniszter hangoz­tatta, hogy komoly adatgyűjtést kell "Végezni és csak így lehet megállapí­tani, hogy hol és milyen formában van a párbérfizetés kötelezettsége. Az adatgyűjtést elrendelte és érint­kezésbe fog lépni az illetékes, mi­niszterekkel, hogy a megfelelő meg­oldást megtalálják. Az általános ren­dezést előkészíti. Válaszát a Ház tu­domásul vette. Güttler Dénes a pénzügyminisz­tert kérdezte a visszacsatolt terüle­ten épült adómentes házak téves megadóztatásáról. Kiadták a pénz­ügyminiszternek. M­i­s­k­ó Zoltán a szervezett és sorozatos politi­kai érvtámadások­­tárgyában interpellált­. Az utóbbi idő­­­ben­ mondottan­ a vörös, patkány­­ forradalomra elillékeltető orvtáma­­dásoknak vagyunk bánni. Tudomá­sunk van­ arról, hogy az ügyészség most foglalkozik a vádirat megszer­kesztésével. Most csak annyit akar megjegyezni, hogy ilyen és hasonló érv,támadások becsületes szándékú embereket nem fognak megfélemlí­teni és arról az egyenes magyar út­ról, amelyen halad és haladni fog, nem fogják eltéríteni. (Nagy taps és helyeslés a kormánypárton.) Az interpellációt­ kiadták a belügy­miniszternek és az if­azságügyminisz­­terr­ek. , M­a­t­o­l­c­s­y. Mátyás a­ mezőgazda­­sági lakosság öregségi biztosításában tapasztalt sérelmeket tette szóvá. Szerinte a most tárgyalt­­törvény­javaslat nem lesz­ kielégítő megoldás a Csehszlovák államban kedvezőbb helyzetben volt mezőgazdasági bizto­sítottakra.­­ T e 1. e k í, Mihály ..gróf •földmivelés- Ügyi miniszter válaszában hangoztat­ j t.i. hogy a képviselő adatai hibásak és a helyzet nem olyan sötét, mint ahogy lefestette, hogy a csehszlovák munkásbiztosításban a törzsjárulék 150 pengő volt a magyarországi 60 pengővel szemben.-­­ A cseheknek sokkal könnyebb volt megoldani a kérdést,­­mert­­ más államok fizettek helyettük, míg nekünk a magunk erejére kell szorítkozni, tehát saját gazdasági helyzetünkhöz és anyagi erőnkhöz mérten kell megoldani a kérdést. Kevésnek tartja a havi öt pengős já­radékot, de a mai gazdasági helyzet­ben nem lehet többet adni. A mező­­­­gazdaságot nem lehet deficitessé ten­e­ni, mert akkor a mezőgazdasági mun­­kásság a másik oldalonz­erezné meg a súlyosabb szociális terhek hátrá­nyait. Az elmúlt évben ?a.QQQ, elag­gott a ttmkás kapott segélyt, jani nagy haréjá a múlttal szemben A­­meúsí tér válásáét . Hét tudomásul vette B­a­c­z­o­l­a­y György a miniszter­elnökhöz, intézett kérdést a Magyar Élet Pártja székházának vásárlása tárgyában. Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek. Közi -T­­­rvéz József úr­ építe­­ta káré­kok körül történt visszaélések tárgyában­­intézett interpellációt az igazságügyminiszterhez. Előadtá, hogy ügynökök sok kisember­ be­­ugrattak családiház építő részvény­­társaságokba, amelyek azonban meg­buktak és a kisemberek megkérő­­­s­odtak­ -Hídor­i László igazsá­gügym­­­iniszter kijelentette*, hogy wimiseleb­o­r­a foglalkozik ezzel a kérdéssel és törvény­tervezet is készül Remnel, hogy a javaslatot rövidesen a Ház elé terjesztheti. Ebben­­ a törvényja­­vaslatban két vezető éivét tartanak szem előtt. Az­ egyik az, hogy a­ most működő ilyen építő takarék rész­vénytársaságokat megvizsgálják élet­képesség szempontjából, ha életkép­telenek, felszámolják,, ha pedig nem, akkor is megfelelő szigorú ellenőrzés alá helyezik. A miniszter válaszát a Ház tudomásul vette. DUNÁNTÚL Csütörtök, 1940 február­ 1. 40,000 sovány marhát szállítunk külföldre ás szempontból Váczy József az álla­térték­esítés nehézségeiről kérdezte, a f­öldmívelés­­ügyi­ minisztert s rámutatott arra, hogy ma az állatértékesítés több vo­natkozásban csak ráfizetéssel tör­ténhet. Teleki Mihály gróf földmívelés­­ügyi miniszter válaszában rámutatott arra, hogy az idei állatár letörésének oka az, hogy igen rossz a takarmány és a tengeri termés. A helyzet orvos­lását két úton kell elérni. Több ta­karmányt kell termelni és ugyanak­kor gondoskodni kell arról is, hogy a mostani átmeneti időre hozzunk be tengerit és fehérjében dús abrak­takarmányt. A másik oldalon pedig gondoskodni kell megfelelő piacról. Először a Kárpátalján hangzott el panasz, hogy a sovány marhát nem lehet értékesíteni. Intervenciós vá­sárlással 5460 szarvasmarhát vettek át, most a Tiszántúl és Magyarország északi részein vezetnek be nagyobb­­fokú ilyen vásárlást. . Külkereskedelmi­­szerződéseink lehetővé teszik, hogy most négy-,­venezer sovány marhát szállít­sunk külföldre, így te­hát nem lesz nehézség. Meg­indította a konzervgyártást is, ami honvédelmi és ma nagy jelentőségű­. Körülbelül ötmillió pengőnyi hi­telt is a gazdatársadalom ren­delkezésére bocsát hizlalás cél­jára. A sertésértékesítés terén szükséges a sovány süldők árának emelése. Most hetente mintegy 10.000 hasított sertést szállíthatunk majd külföldre. A zsír árát a közeljövőben emeltetni akarja. Ez nem rendkívüli­­ drágulás, hiszen ilyenkor más években is drá­gább szokott lenni a zsír. A birkaértékesítést illetőleg most sikerült 25.000 birka kivitelét bizto­sítani. A belső birkahúsfogyasztást is emelni kell. A honvédelmi minisz­ter szintén bevezette már a katona­ság részére a juhhúsfogyasztást. A juh jövedelmezőségét elsősorban a gyap­júértékesítéssel kell biztosítani. A­ miniszter válaszát a Ház tudo­másul vette. Gruber Lajos az­­ ál­lamrendőrség budapesti politikai osztályán végre­hajtott megveretésekről­­interpellált a belügyminiszterhez.­ Azt állította, hogy a leartóztatott nyilaskereszte­­seket megkínozzák a rendőrségen. 11 belügyminiszter válasza ki-Kere­sztes-J Zsér­­er Ferenc belügyminiszter válaszában rármita­tott arra, hogy a közérdek és a ta­pasztalat nem engedte volna meg az ügynek a Ház elé hozását, amikor az még minden vonalon a rendőrség előtt van. Itt voltaképpen arról van szó —­ mondotta —­,hogy­ a közéleti emberek közül többet az utcán súlyosan bántalmaztak, velük szemben erőszakos cselekmé­nyeket követtek el és" a rendőrség "­ kötelességét teljesítette, amikor a tettesek, a felbujtók után nyomozótt és a cselekmények egész hátterét vizsgálta. A nyomozás során a rendőrség megállapította, hogy úgynevezett eszm­evédelmi cso­port van, de nem érti, mit jelent : eszmét védeni erőszakkal. Am­i azt az állítást illeti, hogy ezek­nek­­ a cselek­mény­eknek tetteseit vagy bármelyik más letartóztatottat a rendőrségen az interpelláló képvi­selő­ által­ előadottak szerint bántal­maztak volna, kijelenti, hogy az ösz­­szes felelős tényezők egybehangzó jeelntése szerint nem történtek meg ezek a bán­talmazások. Az­ ügyészségre feljelentéseket adtak be, ha történt valami, akkor a kö­­vetkezménye­k sem maradnak el. A­­ miniszter válaszát a Ház tu­­domásul vette. . G­r­u­b­e­r Lajos második , interpel­­ációját a nyilaskeresztes párt ellen üdított hazug sajtóhadjárat ügyében­­ mondotta el. Az interpellációt adták a miniszterelnöknek. Keck Antal a nemzet­­külpolitikai­­ érdekeit veszélyeztető sajtópropagan­­dát tette szóvá interpellációjában.­­ Ezt is kiadták a miniszterelnöknek. ..Vajna Gábor az erdélyi székely­­ség tarthatatlan helyzetét tette szóvá. Az erdélyi székelység a teljes anyagi és erkölcsi tönk szélén áll és kénytelen kivándorolni. Bukarest­ben már 200.000 székely él, mert földjükből kiforgatták és súlyos adók­kal terhelték meg őket. Hiába for­dultak a Népszövetséghez panasszal. Kérdi a külügyminisztert,­­ milyen megnyugtató intézkedést tett a kor­mány e kérdés megoldására, mert ezt a kérdést mielőbb közmegelége­désre végérvényesen rendezni kell. Vajna Gábor­ interpellációját a Ház minden oldalán állandó helyesléssel­ fogadták és interpellációja végén a képviselők helyükről felállva, tapsol­tak neki. Az interpellációt kiadták­­ a külügyminiszternek. B­u­d­i­n­s­z­k­y László a visszacsa­tolt részeken a magánalkalmazottak nyugdíjigényeit sértő rendelkezések megszüntetését kérte. Az interpellá­ciót kiadták a tárcanélküli minisz­ternek.­­ Wirth Károly szóvátette a bu­dapesti Hős utcai és az­ Auguszta te­lepen lévő tűrhetetlen antiszociális állapotokat. • K­e­r­e­szt és­ F­ish­h­er' Ferine belügymap**ter megnyugtató választ adott­, amit a Ház tudomásul vett. B­a­p József a kisgyóni bányamun­kások fizetés­t. Vitáját kérte és szi­gorú állami ellenőrzést is kért­ a bá­nyával szemben. Az interpellációt kiadták a kereskedelemügyi minisz­ternek. Vajna Gábor azt kérte, hogy a légvédelmi tüzérség csapatainak is adjanak felvidéki emlékérmet. Az in­terpellációt kiadták a hon­vé­delmi­­ miniszternek. Budlitszky László a törvény­hozói szólásszabadság és a nemzet­­sértő rendelkezések tárgyában inter­pellált kifogásolta, hogy a képvise­lőház ülésén­­ elhangzottakat a cen­zúra, tehát a kormány közege kihúz­za. Az interpellációt kiadták a mi­niszterelnöknek. P­á­­­f­f­y József gróf a kormányhoz intézett interpellációjéban sürgette, hogy a ti­beti katonai­­szolgálatot teljesítő honvédeknek a polgári élet­ben élvezett fizetését rendezzék. Az interpellációt kiadták az illetékes miniszternek. Jandl Lajos a választásra jogo­sultak­­névjegyzékének kiigazításá­val­ kapcsolatos visszaéléseket tette szóvá. Az interpellációt kiadták a belügyminiszternek. Bu­ster Ákos a herceg Esterházy hitbizományi erdőgazdaságban, ta­pasztalható antiszociális­ állapotokra hívta fel a figyelmet- Az interpellá­ciót kiadták a f­öldmívelésügyi mi­niszternek és ezzel az ülés 5. órakor véget ért. •W és olcsó a farmot. Beváltja, amit ígér. Nincs vele bajlódás,teatőzés, rOSM l*­~ Jóízű hashajtó« ■ir MHIMrSrt I« |)«f?MrUrtM Kifér a folyosón A parlament folyosó járt az ülés szünetében sajnálatos botrány zajlott le Rátz Kálmán disszidens nyilas­­képviselő és Széchenyi­ Lajos gróf nyilaskeresztesi képviselő között. Széchenyi nem fogott kezet Rátz képviselővel, aki­­ ezért ■ felelősségre vonta. Széchenyi gróf ezt a kijelen­tést tette:­ — Nem fogok kezet olyan ember­rel, aki nem tartja meg a szavát! — A gróf úr hazudik! — kiáltotta ingerülten Rátz Kálmán és oklevél Széchenyi Lajos gróf arcába sújtott. Széchenyi Lajos gróf nem reagált az inzultusra, Hartem eltávozott. Az ügyet a felek lovagias útra terelték. HITLER _ beszéde után Berlin, jan. 31. — Az egész né­met közvélemény és sajtó Hitler kancellár tegnapi beszédének hatása alatt áll. A lapok ,,Végleges leszámo­lás a plutokráciákkal“, „Németország élni fog", „Nincs megegyezés jogaink teljes elismerése nélkül“ címek alatt közüik a beszéd szövegét. Különösen azt emelik ki ezzel kapcsolatban, hogy „most már megkezdődik a há­ború második fejezete". Valamennyi lap hangsúlyozza, hogy Németország a háború első öt hónapját fegyverke­zésre használta fel. Ugyanakkor valamennyi lap vezető, helyen ismerteti a német légierő si­keres támadásait, amelyek során két nap alatt 18 hajót süllyesztettek el az angol partok közvetlen közel­ében.

Next