Dunántúl, 1944. szeptember (34. évfolyam, 198-222. szám)
1944-09-01 / 198. szám
8CXXIV. évfolyame 198. szám. Ara 2051 Hét, Pécs, 1944 szeptember 1. Pénz" ELŐFIZETEST ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA EGY HÓRA 5,20 PENGŐ HÁROM HÓRA 15 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR, 12 OLDALAS 40 FILLÉR. KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZADUMUSTUL SZERKESZTŐSÉG PERCZEL-UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁM: 29-49. KIADÓHIVATAL PERCZEL-UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁM: 29-50. H I R D E T É S DÍJSZABÁS SZERINT Magyar becsülettel folytatjuk a háborút határaink megvédéséért Vitéz Lakatos Géza, az új miniszterelnök katonai rövidséggel ebbe a pár szóba sűrítette a kormány programját. A miniszterelnök katona. Nem a szavak, hanem a tettek embere. Amit mond, azt állja is. Katona, aki megjárta a keleti harctér poklát. Ismeri a honvédet, tudja, mit várhat tőle. Ez a tömör, kemény szavakba foglalt kormányprogram így nem is a honvéd frontkatonának szól, hanem az itthon levő nemzetnek. Mert a honvéd tudja, mi a kötelessége. A vitéz katona, a miniszterelnök azonban éppen a fronton győződött meg valamiről, aminek most hangot is adott. Keserű megállapítás ez, de tapasztalatból szerzett fájdalmas valóság. Azt mondja a miniszterelnök: A sorsdöntő idők erőfeszítésében nincs egyenlő összhang és elegendő lelki kapcsolat a küzdő front és a hátország társadalma között. Ezért hangsúlyozza hát vitéz Lakatos Géza, hogy a háborút magyar becsülettel kívánja folytatni. Hogy mi a magyar becsület, azt ezer éven át megtanulhattuk. Mert a magyar becsület volt mindig a kenyerünk, a pajzsunk a világ által megcsodált ősi erényünk. Inkább a halál, mint a becsület elvesztése. Ez volt ezer éven át a tettre váltott jelszavunk. Fájdalmas leírni, de ez most az őszinteség kötelessége. Hát ezer év után most kellene a magyar becsületre figyelmeztetni azt a nemzedéket, amelynek Isten kezébe adta határozni a nemzet élete és halála felett? Most kellene rátanítani, hogy minden népnek egyetlen fenntartó oszlopa, mélyreásott, minden terhet kibíró fundamentuma a becsület, amelyre saját maga és a népek sorsközössége mindent ráépíthet? Nem lehet ez! A frontokon apáink, testvéreink és rokonainnk harcolnak. Saját szívünkhöz nőtt édes véreink. Hogy lehet akkor mégis, hogy a front és az otthon között nincs meg az egyenlő összhang, az elegendő lelki kapcsolat? Hát a honvéd nem azért harcol amit itthon valamennyien akarunk? Hogy határaink sértetlenek maradjanak és mint független, szabad nemzet élhessünk tovább? Frontot megjárti katona állapította meg Elhi- hetjük. Akkor mégis úgy lehet, hogy az, itthon levő nemzet vesztette el a lelki kapcsolatot künn harcoló fiaival Akkor jaj , talán úgy van, hogy mi itthon megtagadjuk őket és céljaikat? Nem és ezerszer nem! Nem lehet így! Simogassuk meg a nemzet lelkét és jól hallgassuk meg szívének a dobogását Az ezer éves magyar nemzet tudja, mi a kötelessége akkor, s amikor fiai a határok védelmében véreznek. Tudja, de a szavak helyett most már a tettek jönnek. Nem akarja többé a mellébeszélést, a rábeszélést, az elkenések hazug politikáját. Nem akarja, és megunta a szavak politikájának útvesztőit járni. Tudja, hogy a haza veszélyben van, amikor tettre, példaadásra van szükség. Akkor minden szónak el kell némulni és csak a tetté kovácsolódott kemény nemzeti akaraterőnek szabad zúgni, harsogni a határokon belül. A nemzet egy pillanatra sem felejtette el 1918-at, Trianont és mert Mohács intelmeit is hallja, mást akar, mint ami eddig történt. Szavak és ígérgetések helyett tetteket, kemény katonás példákat. Nyílt, őszinte beszédet akar ahhoz a nemzethez, amely tudja, hogy az életéről, vagy megsemmisüléséről van szó. A totális harcot vállaló nemzethez bátor példaadással kell szólni. Magyar becsülettel, hogy ugyanazt visszhangozza. A nemzet hiszi, hogy vitéz Lakatos Géza miniszterelnök a katona, ezt és így akarja. Ezért nem is lehet más a visszhang a nemzet részéről az itthon lévőkhöz intézett üzenetére, mint ez: A nemzet magyar becsülettel vállalja a háború folytatását a határok védelméért. Állja hűséggel az utolsó lehelletig. Alija és maga is tesz róla, hogy a harcos honvédnek mindene meglegyen a győzelemhez, itthon pedig mindenkinek a kenyere. A nemzetnek katonás rövidséggel ez a válasza a miniszterelnöknek. Vállaljuk és álljuk a harcot a határokért. Erdély délkeleti határán szétverték az erős bolsevista támadásokat Csak Varsótól északkeletre voltak nagyobb harci cselekmények . A keleti fronton a harci tevékenységet lány hatása állapítható meg S3 Ploesti és Bukarest térségében heves össssztűzések voltak német és román kötelékek között Berlin, aug. 31. (MTI). — A Führer főhadiszállásáról jelentik: Romániában fokozódott az ellenség nyomása Ploesti irányában. Erdély délkeleti határain megismételt heves bolBécsből jelenti a MTI. A Wiener Neueste Nachrichten a hadihelyzettel foglalkozva azt írja, hogy a keleti fronton a harci tevékenység könnyebb ellanyhulása állapítható meg, ami feltehetően az ellenségnek az utolsó nagy támadásai során elszenvedett súlyos vesztescsevista támadásokat szétvertünk. A keleti arcvonal többi részén szerdán csak Varsótól északkeletre voltak nagyobb harci cselekmények. Itt ismét meghiúsították a Szovjetnek geire vezethető vissza. A legdélibb szakaszon, Ploesti és Bukarest térségében heves öszszetűzések voltak a német és román kötelékek között. A Pruth alsó folyásánál az oroszok minden oldalról támadták a német hadosztályokat, amelyeknek helyzete nem könnyű. Az ellenazt a szándékát, hogy a város felé áttörjön, miközben 24 páncélost kilőttünk. Berlinből jelenti a MTI: A romániai harctéren illetékes német katonai helyről származség megkísérli, hogy a keleti Kárpátokon át Magyarország területére hatoljon, de a német és mindjobban erősödő magyar csapatok erélyesen vezetett elhárító csatában állanak vele szemben. A válságos helyzetet még mindig nem lehet kibogozni. Annyi bizonyos, azóta, hogy jó értesülés szerint még áttekinthetetlen a helyzet. A Kárpátokon át magyar terület ellen a Szovjet nem intézett újabb támadást és a harcok továbbra is a 2 hágó közt folyik. Bukarest az ellenség oldalára állt, megteremtette számára a lehetőséget, hogy olyan terepnehézségeket, mint a Dunadelta, az elmocsarasodott galaci Duna-vidék és a Kárpátok szorosai, küzdjön le, amelyeken egyébként elvérzett volna. Fokozódó elkeseredéssel folyik a háború Nyugaton * Négy különálló szakaszra tagozódik a franciaországi nagy csata — Dél-Franciaországban még mindig a Rhone völgye a harcok középpontja Berlin, aug. 31. — A Führer főhadiszállásáról jelentik a NTI-nak. A véderő főparancsnoksága közli: Páristól északra elszakadó mozdulatainkat élesen követő ellenséget megállítottuk. Azok ellen az ellenséges támadó oszlopok ellen, amelyek Beauvis térségében észak felé törtek előre, ellentámadásokat indítottunk. Laon és Rhems térségében csapa-taink súlyos harcban állanak az ellenséges páncélos erőkkel, amelyek északkelet és észak felé további térnyereségre tudtak szert tenni. A Rhone völgyében erősödött az ellenséges nyomás, főleg Valence ellen. Itt kemény harcban szétvertük az ellenség valamennyi támadását. Berlinből jelenti az Intervnt,l hogy a délfranciaországi harcok középpontja változatlanul a Rhone völgyében van. A német biztosító kötelékek mindenütt sikeresen visszavetették a támadó amerikaiakat. Meghiúsult az a kísérletük is, hogy az Isére völgyéből behatoljanak a Rhone völgyébe. A felkelőkkel együttműködő amerikaiaknak a francia-olasz határon sem sikerült a fontos alpesi hágók felé területet nyerniök, Briancon határerődöt hosszú harc után visszavették a németek. Génfből jelenti a NTI. Lyonból származó jelentések szerint az angoloktól és amerikaiaktól megszállt francia területen katasztrofális gazdasági válság veti előre árnyékát. A francia gyárak nem kapnak sem nyersanyagot, sem megrendelést, így teljes munkanélküliség fenyeget. A nyugati hadszíntéren augusztus 30-án fokozódó elkeseredéssel folyt a csata a NTII értesülése szerint. A britek és északamerikaiak támadásai a Szajna mentén, az Orne-Aisne szakaszon és a Vesle, valamint a Marne felső folyásának területén alakultak. Az angol-amerikaiaknak súlyos támadásaikkal sikerült a Szajnánál Les Andelys mindkét oldalán területet nyerniök és a Vernon- Gisor országút mentén a német vonalakba behatolniuk. Gisortól északra ellentámadással feltartóztatták és súlyos harcokban elreteszelték az előrenyomulást. A Pontoisetól északnyu-gati irányban előrehatoló angol-amerikaiakat mintegy fele úton megállították a német ellentámadások, Páristól észak-, keletre elterülő vidéken szín tén kemény közdelem folyik. Pontoise és Laon között az északamerikaiak rendelkezésükre álló csapataikat három helyen vonták össze és erős bombázókötelékeikkel együtt sikerült benyomulniuk a német reteszállásba. A legerősebb nyomás Laon ellen irányult, amelyen az északamerikaiak augusztus 30-án délután észak és északkelet felé áthaladtak. A délre csatlakozó szakaszon az amerikaiak szintén élénk tevékenységet fejtettek ki. Itt három fő támadási irányt lehet felismerni. Az első Rheimstől észak, északkelet felé haladt Chalontól kiindulva, a Imám-ik északkeleti irányban tör előre, a harmadik támadás Vitry és Francois felől délekeleti irányban halad a Marne csatorna ellen. Az egész arcvonalon súlyos harcok dúlnak. A német csapatok újból és újból megkísérlik, hogy az előrenyomult amerikai páncélos ékeket oldalba vagy hátba kapják. Az angol-amerikai bombázók által szétrombolt egyik-másik helyen rendkívül ádáz viaskodás folyt. Az amerikaiak harckocsijaiknak több mint felét elvesztették, Bretagneban a felkelők ál-