Új Dunántúl, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)
1946-02-01 / 27. szám
effiwiUieték És BiOlIK HL ÉVFOLYAM* 27. SZÁM. ARA: ^ENGO ESSHE BUM Milyen természetbeni járandóságot kapnak a dolgozók? — A szovet álláspont győzött a perzsa kérdésben — Az fizietek mai zárórája A MAGYAR KOH MUHISTA PART DELŐ UN AKTUS 1 LAPJA PÉCS 1946 FEPRKA* 1 rÖKK Ünnepélyesen kihirdették a magyar köztársaság életbeléptetéséről szóló törvényt Meghiúsultak a reakció ünneprontó híresztelései Lelkesen ünnepelte a nemzetgyűlés az 1946. év I. cikkét —a magyar köztársaság kimondását se érdekében hozott intézkedő A nemzeetgyűlés mai ülésén nagy lelkesedéssel megszavazták az 1946. évi I. törvénycikket. A demokratikus választások által megválasztott magyar nemzetgyűlés első ténykedése végetért. Magyarország köztársasági A magyar nép négyszázéves álma vál valóra a mai napon és ez alkalommal — két, tragikusan balsikerű kísérlet után — immár megváltoztathatatlanul és visszavonhatatlanul. Nem változtál többé ezen a tényen az sem, hogy magában a nemzetgyűlésben Budapestről jelesíti a MTI. A nemzetgyűlés csütörtöki ülését fél 10 órakor nyitotta meg Nagy Ferenc elnök. Folytatták a köztársasági államformáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az első felszólaló Schlachta Margit volt, aki a húszas években a botbüntetés bevezetését kérte a magyar népre. Szerinte a királyság és a köztársaság „nem képezheti ellentét tárgyát“, mert lehetőség egyike is és másik is. Azt fejts akadtak egyesek, akik korainak ítegette, hogy a magyar királyság tartották ezt a lépést, vagy akikdvanki alapon állt. Idézte Szent annyira nem értették meg jelente a IstVyri intelmeit, majd Mária cégét és annyira ki akarták íóra Terézia egyik törvényének ingatni lényegéből, mint a botban-Isoklását Felsorolta II. Józseftdlés egykori apostolnője, aki azt«,*!. h jobbágyok sorsa enyhítéeddigi koronázatlan királyságot «W«gk.rouázeU köztársasággal akarta tejcserélni. A magyar nép nea korainak, hanem igenis régen időserűnek érezte és tudta a fejlődésnek ezt a követelményét és teljes mértékben megértik lényegét. Megérti és önmagát ünnepli, amikor a mai napot Ünneppé avatja, ürnepli a Rákóczik, Petőfik és a Kossuthok gondolatának győzelmmét, ünnepli az 1919-es vértanukat és ünnepli a haladás és nemzeti összefogás mai hősi harcának diadalát A Magyar Kommunista Párt ott alász első sorban a köztársaság ért vívott harcban; vezette, irányította és tartalommal töltötte meg ezt a diadallal végigvitt és a nemzet egyetemes érdekelt min, etenkor szemelőtt tartó munkája] Szabó Imre a Magyar KommunistaPárt nevében hangoztatta, hogy a magyar népnek mindig mostoha sorsa volt ebben a házban, mégis szerette ezt a lóidőt. De nem szerette azt a királyt, aki legtöbbször idegen volt a magyar néptől és két kézzel osztatta a földet azoknak, akik kiszolgálták a monarchia érdekeit és gyilkoltatták a parasztságot. Hát. Céltudatos, becsületes és a] A reakciós időkben 20 millió mgyarról beszéltek, de semmit sem tettek, egy szavuk sem volt ,ak oroszlánrésze van abban, hogy ami ellen, hogy másfélmillió mai köztársaság kikiáltására ilyen gyár kivándoroljon Amerikába, hamar sor kerülhetett és hogy ezt A parasztság tudja, hogy napot valóban a» magyar »östéne- )szok, akik „ királyságot wife» n) és boldogabb fázisának első vitáját vissza, tízezer holdas lépéseként fogadja az egész ma-t birtokaikra gondolnak. Ily2nvar nép sokat, nagyon?A nagyar parasztság megfogadsokat küzdött a köztársaságért és’*J“, hogy ha harcosa tesz a demost, hogy elérte, nagyon sokat mokrankus köztársaságnak, is vér tőle. Várja elsősorban ősi Kisházi Ödon a Szouáldemokmindenekelőtt a demokrácia vég- rata Párt nevében mondott kézleges megerősödései, várja a re-; s*°»«tel a javaslatért, hajat boakció végleges eltiprását, hogy ne? fül? tapasztalhatta az ipán mám lehessenek többé olyanok, akik, Kassa* a monarchia népellenes régi emlékeken élősködve vissza )bundit. •karják állítani a magyar nép* A munkásság szerint a demokszolgaságának kimúlt rendszerei* ratikus köztársaság a legmeg- és ezzel együtt saját kiváltságos felelősd) államforma a kulturhelyzetüket. Ebben a köztársaság-: ralis és szoialis haladás elem nem lesz, nem szabad hogy résere, helye legyen a kiváltságoknak, a' A köztársaság az az államforma, magyar köztársaság nem lehet más, amelyért érdemes dolgozni és mint népi köztársaság a szó teg-ig amelyben érdemes élni. tisztább, legnemesebb és maradék- Maian értelmében. A nép akaratá ■ak kell érvényesülnie az államélet minden terén a mai naptól és az államgépezet a leendő köztársasági elnöktől és a nemzetgyűléstől egészen a legkisebb falu jegyzőjéig nem szolgálhat mást csakis a nép érdekelt nem fejezhet ki ,iárt csak a nép akaratát. Ez a népi köztársaság igazi értelme. Tudjuk, hogy a köztársaság kikiáltásával még nem értük el ezt a célt, csak egy hatalmas lépítést tettünk tele, egy csatát nyertünk meg a magyar népnek. De a harc tovább folyik, amíg a célt valósággá nem váltjuk és ebben a harcban, úgy mint az eddigiek. •"én is. ott lesz, vert Iványit benjiisch«*» a Magyar Kommunista Vr. gy. M seit. (Erőss János kisgazdapárti képviselő: 400 esztendős Habsburg uralom után nem lehet Habsburg propagandát csinálni. Nagy taps.) Schlachta Margit ezután kifogásolta, hogy a köztársasági javaslatban nincs szó a szent koronáról. (Múzeumba tesszük.) Ismertette milyen értékes a magyar korona. Koronázó nemlét vagyunk. (Voltunk.) Magyarország a szentkorona országa. (Kossuth országai) Azt kérte, hogy koronázzák meg a köztársasági elnököt (Élénk derültség a ház minden oldalán..) Amikor lemondunk a királyságról, saját fejünkről vesszük le a koronát. (Általános felháborodás a ház minden oldalán.) Javasolta, hogy a nemzetgyűlés halassza el az alkotmány megváltoztatását a békekötésig. (Elhalasztjuk a királyságot végleg.) Schlachta Margit határozati javaslatait a ház elutasította, majd az elnök bejelentette, hogy a részletes vita első szónoka Parragi György kisgazdapárti képviselő a következő felszólaló. Parragi György általános figyelem közepette rámutatott arra, hogy azzal a törvényjavaslattal a demokratikus pártok és a nemzet minden polgára számára biztosítják, azokat a jogokat, amelyek hiányában a demokratikus érzésű férfiakat az elmúlt rendszer meghurcolta. Felemelő emberi gesztusnak tekinti, hogy a tegnap üldözöttjeit nem a bosszúvágy hajtja, hanem a legnemesebb emberi érzés tölti el őket: az emberi testvériesség érzése. Erős demokráciát akarunk, hogy le tudjunk számolni belső ellenségeikkel. A magyar demokrácia el akarja kerülni a demokratikus pártok egyenetlenkedését, amellyel a reakciót támogatnánk. A demokratikus pártok együttműködése történelmi szükségszerűség. Akik a királyságot kívánják vissza, tízezer holdas birtokaikra gondolnak Olyan magyar demokráciát valósít meg a köztársaság, amely létrehozza a dolgozók közösségét és a dunamedencei népek baráti összefogását. A javaslatot részleteiben is elfogadta. Hegyesi János a Nemzeti Paraszpárt szónoka Eckhardt Sándor felszólalására válaszolva megállapítja, nem áll meg az az érv, hogy a nemzetgyűlés nem jogosult a köztársaság törvénybe iktatására, hanem a nemzetet kellene megkérdezni. Ezt a nemzetgyűlést a nép választotta és a választó gyűléseken egyhangúlag nyilvánul meg a nép akarata a köztársaság mellett. A javaslat bevezetésének vitájában Drozdy Győző kisgazdippárti képviselő a párt reakciós részének hangját kívánta megütni akkor, amidőn felszólalásában megegyezés ellenesen azt a kérdést kezdte feszegetni, kik fogják Magyarországon tulajdonképen a főhatalmat gyakorolni,s a demokratikus pártok ellen nyilatkozott. A sruz natív többsége élénk ellentmondásokkal és zajjal kísérte a reakciós felszólalást, amelyre elsőnek Faragó László a Szociáldemokrata Párt szónoka szólalt fel és megállapította, hogy a törvényjavaslat tárgyalásának ünnepélyességét nem a Szociáldemokrata Párt zavarta meg. Bejelentette, hogy pártja nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy az 1918-as forradalom eszményei elsikkadjanak. Révai József elvtárs a Kommunista Párt nevében válaszol a reakciós felszólalásra Révai József elvtárs hangoztatta, hogy a kommunista párt most is kötelezőnek ismerte el magára nézve azt a pártközi megállapodást, hogy a törvényjavaslat tárgyalása ünnepélyesen és egyhangúsággal folyjon le. Sajnálja, hogy Drozdi képviselő más hangot ütött meg és megsértette ezt a megegyezést. Drozdi kifogásolta, hogy párturalom és pártrendszer van. Magyarország romlásáért kollektíve felelős a Horthy-rendszer és annak minden támasza. Idézte Lincoln Abraham példáját, aki kardot rántott a rabszolgatartók ellen és Petőfit, aki kötelet kért a nép ellenségei nyakára. A felszólalásokra Sulyok De-T módosításokkal elfogadta. Zsó, a javaslat előadója válaszolt. Hangoztatta, hogy a maga részéről a kisgazdapárti felszólalóknak egyes észrevételeit nem tudja helyeselni, mert azok a szenvedélyek felkorbácsolására voltak alkalmasak. Utalt arra, hogy az ország egy pártjainak kölcsönös engedékenység útján kell előre vinni az ország ügyét. Kérte a módosító indítványok elutasítását. A ház az indítványokat elvetette. Ezután a szakaszonkénti részletes vitára került sor. Révai József elvtárs felszólalására Sulyok Dezső válaszolt, majd a ház a javaslatot kisebb stiláris Ezután Kossa István alelnök bejelentette, hogy a javaslat 19. szakaszának rendelkezései szerint mint 1946. I. tc. kerül kiüirdetésre. A ház tagjai helyeikről felállva lelkes éljenzéssel és tapssal ünneplték a Magyar Köztársaság életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat rikkelhelyezését A ház legközelebbi ülését pénteken délelőtt fél 12 órakor tartja, amelynek napirendjére a köztársasági elnök megválasztását tűzte ki. MAGYARORSZÁG EZZEL KÖZTÁRSASÁGGÁ VÁLT. A nemzetgyűlés ma megválasztotta a magyar köztársaság elnökét Budapestről jelentik. A nemzetgyűlés pénteken elnökválasztó ülést tart. Az elnökválasztás után a köztársasági elnök vezetésével megindulnak a kormányalakításra vonatkozó tárgyalások. Jelek szerint nem lesz jelentős változás. Az új kormánynak a nemzetgyűléstől felhatalmazást kell kérni a Gazdasági Főtanács további működésére nézve, mert a felhatalmazás csak a Tildy kormány részére szólt. A pécsi bányászok küldöttsége leltárta a bányászság panaszait a miniszterelnöknek jelentik. A pécsi rolraft Budapestről bányászok nyolctagú küldöttsége felkereste Tildy Zoltán miniszterelnökül, aki Rákosi Mátyás és Szakasits árpád miniszterelnökhelyettesek jelenlétében fogadta a bányászküldöttséget. Fodor Kálmán, a küldöttség vezetője előadta, hogy a pécsi bányászok állandó késéssel kapják meg fizetésüket, így például a január első hetére járó béreket január 22-e után kapták meg. Élelmiszerjuttatásként az egész hónapra másfél kiló lisztet kaptak. Követelte a nyugdíjas bányászok fizetésének haladéktalan rendezését. Lehetetlen állapot, hogy a nyugdíjas bányászok 18.000 szengőt kapjanak. Végül kérte a miniszterelnököt, a l legsürgetebben intézkedjen a közúton falóknak a reakciót tiszteltetektől ontó megtisztítássíró, Tildy Zoltán miniszterelnök válaszában megígérte, hogy a bányászság panaszait orvosolják. Utasítást ad a Gazdasági Főtanácsnak, a bányászok ellátásának feljavítására, a pénzügyminiszternek pedig arra, hogy a bérfizetéshez szükség összegek mindig idejében a rendelkezésre álljanak.