Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)

1946-07-02 / 145. szám

ni. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM. Az új postai díjszabás Budapest, július 1. A postai vezérigazgatóság közli, hogy július 1-től a posta, táviró, távbeszélő és rádiódíjak a jelenlegi díjak százszorosára emelkednek Levél díja helyben 24,vidékre 40, külföldre 160 billió, levelelőlap helyben 16, vidékre 24, külföldre 100 billió. A rádió előfizetési díja 400 billió pengő. is-ft T A P g 1 Q n \ A Ki T 11 I 1 L A P ] A 1 PÉCS, 1946 JÚLIUS 2. KEDD ARA 50 BILLIÓ PEN ;Ő A külügyminiszterek tanácsa foglalkozott a magyar-szlovák áttelepítés kérdésével Egyes külföldi rádióállomások közlése szerint a csehszlovák kormány Paksban a külügyminisztereknél tiltakozott az ellen, hogy a magyar kormány megakadályozza a 100.000 magyarországi szlováknak Csehszlovákiába való átköltözését. Ezzel kapcsolatosan illetékes helyen határozottan kijelentették, hogy a magyar kormány részéről semmiféle ilyen intézkedés nem történt. A magyar kormány a csehszlovák áttelepítési bizottságnak minden segítséget megadott. Magyar részről pontosan teljesítették az egyezményt tekintet nélkül arra, hogy a csehszlovák kormány újabb egyezményben a szlovákiai magyarság tekintetében vállalt kötelezettségeit nem teljesítette. Az áttelepítésre jelentkezettek száma egyébként jóval kevesebb a hírek sze-t korlati alkalmazására vonatkozó mat Párisban csehszlovák részről I intézkedés tárgyában a magyar— közölt százezeres számmal. I csehszlovák megbeszéléseket A lakosságcsereegyezményeva jövő héten folytatják. Trieszt, a béketárgyalások és a dunai hajózás Párisból jelenti a Reuter. A külügyminiszterek szombat délutáni értekezletén Ridault francia külügyminiszter azt javasolta, hogy Trieszt és a szomszédos területek 10 évi időtartamra önkormányzat mellett a négy nagyhatalom, valamint Olaszország és Jugoszlávia ellenőrzése alatt álljanak. A terület sérthetetlenségét az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa biztosítaná. Tíz évi időszak után a négy nagyhatalom újra megvizsgálná a trieszti alkotmányt. A javaslat felett még nem döntöttek. A külügyminiszterek nem jutottak megoldásra Byrnesnek ama javaslata felett sem, amely szerint július 20-án tartanák meg a békeértekezletet 21 nemzet részvételével, de ezt újból megvitatják. A külügyminiszterek megfelelő megállapodásra jutottak a dunai hajózás szabadságáról előterjesztett újabb Ridault-féle javaslat ügyében. A köztársasági elnök és a miniszterelnök az új kenyér ünnepén Minden náp ügyelten arra, hogy ne sodorja válságba a koalíciót* Szombaton Szegeden a kormány több tagjának jelenlétében rendezték meg az első kenyér ünne Pót amelyen megjelent és beszédet mondott Tildy Zoltán, a Magyar Köztársaság elnöke és Nagy Perenc miniszterelnök is. Az elnök a kenyér hagyományos megszegése után az alábbiakat mondotta: — Magyarok! Testvéreim! Néhány szóban meg akarom köszönni nektek ezt a mai szép bizonyosságtételt. Úgy érzem, hogy ez a nagyon szép felvonulás bizonyságtétel elsősorban a munka és a munkás megbecsülése mellett. — Amikor ránézek erre a megáldott és megszentelt kenyérre, én, aki magam is dolgoztam eleget fatal koromban kint a földeken tudom, hogy mennyi munka, mennyi veríték mennyi gond és mennyi aggodalom van ebben a kenyérben. Látom az őszi eső hullását, látlak benneteket kint törni a rögöt, viaskodni a földdel, nehéz időkben, amikor eszközeitek megfogyatkoztak s az eszközöket hordozzátok az emberi erő elszánt latbavetésével. Látom, hányszor borul el homlokotok gondban, amikor tavaszi időben nem jött meg az eső és Munkátok már hiábavalónak lát*aott s látom földerülni arcotokat, Julikor „ kasza előtt mégis meghajlott a kalász amikor meg lehetet őrölni az első piros búza fémeket, meg lehetett sütni az új kenyér első zsengéjét. — Bőséges időkben kevesen gondoltak szántóvető ember munkájára. Akkor nem volt probléma f® nem volt kérdés a kenyér, hogy,' Ji mennyit vehet és mennyit ehebelőle. Ma a városi ember fcmdw in kint volt veletek együtt * R Weken és az ipari üzemekben, a bányák mélyén lestél a munkátok eredményét. — Emberé a munka és Istené az áldás. Ti tudjátok azt, hogy megtehettek mindent, e velitek bőven hullhat alá a barázdára elvégezhettek minden munkát, de magasabb erők döntik el, hogy ennek a munkának mi legyen az eredménye. Testvéreim! Ezt a hitet őrizzétek meg. A magyar népnek, az egész magyarságnak erre a hitre mondhatatlanul szüksége van súlyos, nehéz történelmi megpróbáltatásaink ideje. — De hadd lássam ebben a demonstrációban a ti bizonyságtételteket a magyar köztársaság s a magyar demokrácia mellett. Ma a dolgozó embereké ez az ország. . . — Az ország meg fogja becsülni a dolgozókat — folytatta az elnök — és csak a dolgozókat fogja megbecsülni, mert olyan országot akarunk, amelyben a munkásnak s a munkának egy sorezután került sor Nagy Ferenc miniszterelnök beszédére. — Az új kenyérrel együtt jelenik meg az új pénz a forint is. Augusztus elsejével megszűnik a pénznek mai szörnyű bizonytalansága, a pénzromlás. Augusztus 1-től már terveket lehet építeni, számolni lehet az új pénzzel, amelyet a gazda kapni fog a beszolgáltatott terméséért. Mindenki tudni fogja, hogy mit ér a kezében lévő pénz a következő napon.Külföldi útjáról beszélt ezután a miniszterelnök. Mindenekfelett felvetette a kérdést, hogy miért mentek nyugatra és mi volt a céljuk ezzel az utazással. Május 7-én Párisban már megvan a tisztessége, a becsülete, a bére és a jutalma. A henyélőket pedig, akik kerülik a munkát, vagy könnyen akarnak élni, ki akarjuk re- Ijeszteni a kenyérnek az áldásából. Békességet a népek és nemzetek között és békét bent az ország-ban. Kirekesztjük ennek a belső bé-kességnek, a dolgozó magyarok egyetértésének és békéjének bújmátogató elemeit, kis békét akarunk teremteni, új és szabad világot, amelybe a régi letűnt bűnös világ semmiféle sötét szelleme mégegyszer visszajönni ne tudjon. — (Éljenzés és taps.) — Békét azért is akarunk idebent, hogy a jó munkának ne legyen akadálya sehol, hogy minden ember bízva dolgozhassák azzal a tudattal, hogy munkájának meglesz az eredménye. (A köztársasági elnök beszédét hosszantartó éljenzés és taps követte). a külügyminiszterek értekezlete visszaállította a trianoni határt és egész Erdélyt Romániának adta Ekkor úgy érezte hogy" nem elég diplomáciai úton folytatni a tárgyalásokat nagyobb erővel kell fellépni a magyar békecélok érdekében. Ezért igyekezett felvenni a moszkvai látogatás után az angolszász nagyhatalmak vezetőivel is a személyes kapcsolatot s megvilágítani előttük békeproblémáinkat. Kifejtettük Amerikában, hogy miniket olyan vágyaik fűtenek, hogy igényeink kielégítése után szomszédjainak nem akarjuk ellenségünkké tenni. Békét örök békét akarunk. Szégyene lenne Európának, ha 650.000 Csehszlovákiában eléri- A miniszterelnök beszéde gyár örökös rettegés és félelem állapotában élne. Iskolája, polgári joga nincs ott a magyarságnak, vagyonukat elkobozzák, így nem élhet 650.000 magyar , és nem költözhet a béke sugara a többi magyar szívébe, ha látja a csehszlovákiai magyarok sorsát Elmondottuk Amerikában azt is, hogy nincs a világon még egy ország, amely anyagilag úgy összeomlott, elpusztult volna, mint Magyarország. Rámutattunk, hogy a vesztes háború után újabb kötelezettségeink vanna. Ezért szükséges, hogy adják vissza, ami a mienk, hogy dolgozhassunk. Utunknak ez a célja teljes eredménnyel járt. — Politikai eredményt ettől az utazástól nem is vártunk — folytatta a miniszterelnök —, de hát ez a békekonferenciára tartozik. Az előbbi döntés megváltoztatásának akadályai vannak, de felvetettük, hogy esetleg mi, a magunk részéről kezdeményezhessük ennek a kérdésnek felvetését. " Erről tárgyaltunk Párizsban Molotovval is. Ígéretüket bírjuk, hogy ezt a kérdést megfontolás tárgyává teszik. Ezután a belpolitikai kérdésekre tért át Nagy Ferenc miniszterelnök. Rámutatott arra, hogy a demokrácia ellenségei célzatos összehasonlításokkal próbálnak nehézségeket gördíteni a kormány működése elé. Rámutatott arra, hogy a múlt idők nyugalma a csendőrszuronyok által teremtett nyugalom volt, a nép rabszolgaságban és elnyomatásban élt. Üldözték a népet és már-már reménytelennek látszott, hogy alkotmányosan is meg lehessen változtatni ezt az életet. A demokratikus politika jelenti azt, hogy a nép egészének építjük fel ezt az országot és ahogyan emelkedik az ország, emelkedik a nép jóléte, boldogulása is. Ugye,jen azonban mindenki, hogy a régi világ ne kerülhessen mégegyszer uralomra, hogy a magyar nép ne kerülhessen mégegyszer a kizsákmányoltság állapotába. Csak az egész nemzet összefogásával lehet a nehézségeket leküzdeni. Ezért ügyeljen minden párt, hogy ne sodorja válságba a koalíciót, mert ezzel olyan helyzetet teremtene, amelynek következményéért a felelősséget sietnének elhárítani magukról. Küzdeni kell a reakció és a fasiszta csökevény minden megnyilvánulása ellen. (Úgy van, úgy van — zúgja a tömeg.) Nem is tudja az ország, hogy milyen veszélyt jelent politikailag és gazdaságilag például a terézfebrúti gyilkosság, amelynél a Magyarországot felszabadító Vörös Hadsereg tisztjeit gyilkolták le orvul Aki a forinthoz nyal pusztulnia kell! A Kommunista Pártnak a dolgozók megélheésének biztosítását célzó javaslatairól beszél Farkas Mihály elvtárs Miskolcról jelentik. A Magyar Kommunista Párt északmagyarországi szervezete szombaton este a miskolci színházban előadást rendezett, amelynek keretében Farkas Mihály államtitkár elvtárs a jó pénzről beszélt. Előadásában többi között a következőket mondotta: — A magyar demokrácia döntő kérdése ma a jó pénz megteremtése, a stabilizáció. Maga az a tény, hogy ma már jó pénz megteremtéséről beszélhetünk és arról, hogy ennek megvannak a gazdasági előfeltételei igazolja azt, hogy a magyar demokrácia politikailag, de gazdaságilag is megerősödik. A tomboló infláció utolsó napjait éli. Még sok bajt fog nekünk okozni az utolsó napokban, de napjai meg vannak számlálva és augusztus 1-én, de lehet hogy már július második felében ió értékálló pénze lesz ennek az országnak. A jó pénz bevezetésével a magyar demokrácia új korszaka veszi kezdetét. De tévedés lenne azt hinni hogy augusztus 1-e után Magyarországon paradicsomi állapotok lesznek. A jó pénz előfeltétele a gazdasági stabilizációnak, de nem egyetlen előfeltétele. Szükség van a több termelésre is. Ha az infláció hasznot is jelent a spekulánsoknak feketészőknek és nagytőkéseknek, a jó pénz megteremtése véget vet majd annak, a tűrhetetlen helyzetnek,hogy az árak hullámzásából egyesek óriási vagyont szerezhessenek maguknak. Az infláció még ebben a hátralévő egy hónapban is súlyos következményekkel jár majd. Az árak rohamosan nőnek, rendezni kell tehát elsősorban a dolgozók bérének és fizetésének kérdését. Olyan rendszabályokra van szükség, amelyek megvédik a munkásokat, biztosítják a dolgozók számára a reálbért, az élelmet, a megélhetést. Ezért a Kommunista Párt javaslatokat dolgozott ki, amelyeket a kormány részben elfogadott és a jövő héten további javaslatainkat is elő fogjuk terjeszteni. A másik fontos kérdés az, élelmezés biztosítása. A legfontosabb, hogy a nagyüzemek munkásainak élelmezése biztosítva legyen, hogy a kormány megfelelő hitelt és termelő árut juttasson az üzemi bizottságoknak. Már most mondogatják azt is, hogy nem lesznek olyan jó viszonyok, mint ahogy azt mondják. Ebben a kérdésben tréfát nem ismerünk. Aki a forinthoz nyúl, annak pusztulnia kell. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy még egy hasonló infláció zúduljon az országra. A forintot csak akkor tudtuk megvédeni, ha az az embert, aki a forinthoz nyúl, azonnal felkötjük. Jelenleg a feladata az hogy minden erőt összpontosítani kell a jó pénz megteremtését.