Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-01 / 27. szám

DUNÁNTÚLI, 11//NAPLÓ VH. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Köszön­j­ák a szigetvári járás dolgozói ! Ma hajnaltól kezdve Baranya megye nagyobb lett egy egész já­rással. A december közepén meg­jelent belügyminiszteri rendelet végrehajtása azt j­elenti, hogy a szigetvári járás és a felsőszentmár­­toni körjegyzőség községei február elsejétől nem Sonogyhoz, hanem Baranyához tartoznak. Ez a nap megyénk életében nagy változást, fejlődést jelent A negyvenegy község harmincötezer lakosával megerősödött Baranya az ország egyik legnagyobb és legnépesebb megyéje. Ez egyben súlyának, je­­lentőségének megnövekedését jel­zi hazánk politikai életében és nép­gazdaságában. De nemcsak a községeik és a la­kosság puszta száma miatt állít­tatjuk, hogy a szigetvári járá­ssal megyénk megerősödött Nemcsak számokról van szó, hanem arról a fejlődő életről is, amely ezekben a községekben, a dolgozók között kibontakozói)­. Legelsősorban ki kell emelnünk a városias, eleven Szigetvár sze­repét, amelynek két erőteljesen fejlődő üzeme az egész járás poli­tikai, gazdasági és kulturális éle­tére előnyösen hat ki. A sziget­vári cipőgyár és konzervgyár dol­gozói különösen a sztálini­ mű­szakban tettek ki magukért, becsü­letes, szép eredményeikkel bebi­zonyították, hogy az élenjárók kö­zött kívánnak és tudnak haladni. Az azóta eltelt idő is azt mutatja, hogy e két üzem munkássága és műszaki értelmisége lelkes támo­gatója a hazánk virágzását meg­hozó ötéves tervnek. No nemcsak az iparosodó Szi­getvár lépett bátran a szocializ­mus útjára, hanem a járás falvai­ban is kibontakozik az új Magyar­­ország képe. A két állami gazdaság harmincötezer holdja a nagyüzemi gazdálkodás magasabb rendőségét példázza. A kétújfalui gépállomás is erős bártyája a falu szocialista fejlődésének. És nem utolsó­sor­ban hadd emlékezzünk meg a járás kilenc termelőcsoportjáról, ame­lyek közül a váradai pusztai vagy a nagydobszai máris kivívta magá­nak az egész dolgozó parasztgáci megbecsülését, de kivétel nélkül valamennyi bizonyítja a falvak dolgozóinak növekvő felvilágoso­­dottságát, azt, hogy az ország töb­bi részéhez hasonlóan ők is a bol­­dossuláshoz, felemelkedéshez egye­di,a­ elvezető közös gazdálkodást választják. Egyszóval: a szigetvári járás és a felsőszentmárton­i körjegyzőség ha­ladó, a szocial­zmus építésébe mind erőteljesebban bekapcsolódó dolgozói új ezersétfet jelentenek Baranya megye életében. De nemcsak arról van szó, hogy Baranya megye a mai naptól kezd­ve f«.törlésén»1'' n* R.zikaszál ker­éh. F.,z a nan elsősorban a szigetvá­ri járás dolgozói számára jelöl fordulópontot. Népköztársaságunk kormánya nem azért csatolta őke­t el Somogy megyétől, mintha Ug­­ranoa m­ersvé­t növelni állt voln’a szándékában. A rendelkezésnek nem ez, hanem az volt az oka, hogy a szipetvari járás dolgozói­hoz közelebb kellett vinni a köz­­­ügyek intézését. A já­rás kissé ki­esett Somogy megye köz’g­,zga­­­­tási életéből, a mertyeszékhez’­ Kaposvárt csak nehe­en keze’is­­mette meg és így bizony néha mostohának érezhette magát. Kor­mányzatunk teljesítette a járás dolgozóinak kérelmét: helyt adott a Pécshez, Baranyához való ter­mészetes vonzódásának. Nem vi­tás, hogy Szigetvár és­­ a járás községei számára a közigazgatás,­­ a közügyek intézése az átcsatol­­lással sokkal egyszerűbbé és job­­­­bá válik. Nem vitás, hogy a közv­­­ekedési viszonyok ezt a lépést­ különösen indokolttá teszik. Ezért tapasztalható a járás dolgozói közt megelégedettség és öröm, egyben igaz hála Népköztársasá­gunk kormánya felé, hogy régi kí­vánságukat teljesítette. Azt is látnia kell a szigetvári járás dolgozó népének, hogy a Baranyához való csatolással egy iparosodottabb, nagyobb munkás­­osztállyal rendelkező megyéhez került, ami azt jeleníti hogy a falu dolgozóinak nagy barátja, vezető­je, az ipari munkásság így több segítséget tud nyújtani úgy a po­litikai felvilágosítá-­ban, szervezés-­ ben, mint a gazdasági és kulturá-­­ lis fejlődésben. Baranya megye­­ bányászai, üzemi dolgozói egyik­­ legszebb kötelességüknek fogják tartani azt, hogy a szigetvári já­rás dolgozó népét felkarolják és minden erejükkel támogassák. A közigazgatási és közlekedési előnyökkel párhuzamosan a ráta,­ gazdasági és kulturális fejlőddése is gyorsabb lendületet, vesz. Tsz­­tán látjuk, hogy igen sok a tenni­való a szigetvári járásban. Hogy csak néhány példát említsünk: a negyvenegy községben mindössze ötben van villany. Most, 6 éves tervünk során valam­ennyibe be­vezetjük. Akad négy olyan közsért is, amelyben egyáltalán nincs iskola, kevés útja és kútja van a járásnak. ■ —mindez azt jelent!, hogy fokoznunk kell a számára nyújtott segí­tséget. Egyáltalán, meg kell szüntetni azt a múltir.V­­ örökölt egészségtelen, szinte két-­­­ős fejlődést, ami abban mutatko-­­­zott meg hogy míg a járás északi része előrehaladt, addig a megye székhelyétől jobban kieső déli rész elmaradt-A fejlődés alapja természetesen a szigetvári járásban is az, mint­ az egész országban. Az üzemek,­­ állami gazdaságok, gépállomás, termelő csoportok és a falvak kommunista pártszervezeteit meg kell erősíteni, a dolgozók igazi ve­zetőjévé, öntudatos, erőskezű él­csapatává kell tennünk. Ehhez megvannak a jó alapok, hisz a já­rás jónéhány pártszervezete már eddig is példát mutatott abban: mit jelent a dolgozók életében a kommunisták pártja, milyen eleven és friss erőt hoz ez a dolgozók soraiba, hogyan mozgósítja őket, saját boldogulásuk és hazájuk hű­séges szolgálata érdekében. Ma, amikor Népköztársaságunk kormányának bölcs intézkedése folytán Baranya megye és a szi­­getvári járás életében a nagy jelen­tőségű változás bekövetkezik a Magyar Dolgozók Pártja Baranya­­m­egyei Bizottsága szeretettel kö­szönti a járás­ig a felsőszentmár­­toni körjegyzőség dolgozó népét. A Baranyamegyei Pártbizottság és az egész megye dolgozói tiszta szívvel kívánnak nekik Sok sikert és jó munkát közöl, nagy ügyünk: a boldog, szocialista Magyarország építésében! ÁRA 50 FILLÉR Elméleti gyártnepok Pécsett, Mecsekszabolcsen és Mohács®» Baranya területe 41 községnél megnagyobbodott Február 5-én ülnek össze tanácskozásra a termelőcsoportok és gépállomások kü­ldöttei SZERDA, 1950 FEBRUAR 1 A Szovjetunió diplomáciai kapcsolatot létesít a Vietnami Demokratikus Köztársasággal A TASZSZ moszkvai jelentése sze­rint Duk-Kul, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormányának bang­­koki képviselője, január 19-én kormá­nyának megbízásából átadta Nyemcsin­­nek, a Szovjetunió sziámi (thaiföldi) követének, Ho-Si-Minh-nek, a Vietnam Demokratikus Köztársaság elnökének január 14-i felhívását, amelyben a vi­lág valamennyi országának kormányát A TASZSZ moszkvai jelentése sze­rint Ho-Si-Min­­, a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság elnöke január 14-én — mint ismeretes —, felhívást intézett a világ kormányaihoz. A fel­hívásban közölte, hogy kormánya a vietnami népet törvényesen képviselő egyetlen kormány. A Vietnami Demo­kratikus Köztársaság kormánya a köl­csönös érdekek szem előtt tartásával, kész diplomáciai kapcsolatot teremte­ni bármely kormánnyal, amely tiszte­letben tartja Vietnam egyenjogúságát, területi és nemzeti szuverenitását. A Vietnami Demokratikus Köztársa­ság kormányának felhívására Visin­­szkij, a Szovjetunió külügyminisztere a következő választáviratot intézte felszólítja, teremtsenek diplomáciai kapcsolatot a Vietnami Demokratikus Köztásasággal Január 30-án a szovjet kormány a felhívásra válaszul közölte a vietnami kormánnyal, hogy hajlandó diplomáciai kapcsolatokat létesíteni a Vietnami Demokratikus Köztársasággal, illető­leg követet küldeni, valamint fogadni. Hoan­ Min-Zianhoz, a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság külügym­niszte­­réhez: A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének kormánya ezennel iga­ Az MTI párisi jelentése szerint a kedd déli lapok plakátszerű címek alatt jelentik be, hogy a Szovjetunió elis­merte Ho-Si-Min­h kormányát. A France -Soír rámutat a francia jobboldali körök­ teljes zűrzava­rára. A jobboldali lap attól tart, hogy a Szovjetunió lépése után azok a kelet­­ázsiai államok, amelyek Bao-Daj elis­zolja Ho-Si-Minh elnök január­i felhívásának vételét. Ho­ Si­ Minh el­­nök ebben a felhívásban diplomáciai kapcsolatok létesítését ajánlotta vala­mennyi kormánynak. A szovjet kormány megvizsgálta a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának javaslatát, számításba vette, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság az ország lakosságának túlnyomó többségét egyesíti. A szov­jet kormány elhatározta, diplomáciai kapcsolatokat létesít a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság között, követet küld, illetőleg fogad. A Szovjetunió kormányának meg­bízásából A. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere. 1950 január 30. mérésére készültek, most vonakodni fognak. Párisi baloldali körök hangsúlyoz­zák, hogy az USA külpolitikájának eredmé­nyeképpen az indokínai „szen­­­nyes” háború újra fel fog lángolni és mindaddig tartani fog, amíg a viet­nami hazafiak­ és a béke franciaországi­ híveinek közös akciója nem vezet az expedíciós hadsereg visszavonulására. Vranszkij válasza ISo-Li -Minin felhívására Nagy zavarba hozta a francia jobboldali K­o-Si-Mi­ih kormányának elismerése a Szovjetunió részéről Minden érii a béke A marshallizátt országok dolgozói tömegtüntetésekkel és sztrájkokkal tiltakoznak a fegyverszállítások ellen A világméretekben egyre jobban tartdó békemozgalom újabb tömege­ket mozgat meg. Franciaországban, Olaszországban hatalmas tömegtünte­tésekkel, sztrájkokkal tiltakoztak a munkások az amerikai fegyverszál­lítások ellen. Egyre több ország dúl­ Az MTI párisi jelentése szerint a Marseille melletti Marignane-ben le­vő nagy repülőgépgyár lövő munká­ja elhatározta, hogy meg­tgadja a gyárban folyó luk­hajtásos harci gé­nek gyártását. Egy munkásküldöttség az Igazga­tóság épülete elé vonult, hogy közölje a dolgozók elhatározását. Sok rohamrendőr sietett a helyszín­re és megtámadta a munkásokat. A gyárat rohamrendőrök elfoglalták. A marignanei repülőtér műhelyeinek 100 munkása tiltakozásul abbahagyta a munkát- A marseillei teherpálya­udvar dolgozói megtagadták egy be­érkezett, hadianyagszerev­ény kiraká­sát. Terjed a háborúellenes Római jelentés szerint Nápolyban, Parmában, Páviában, Bergamonban, Turulban hatalmas, tüntetéseken til­takoztak a dolgozók az újonnan megalakult De Gasperi-kormány és az általa vállalt katonai kötelezett­ségek ellen. Génuában sokezer tüntető vonult fel az amerikai konzulátus elé, ahol tiltakoztak az új háborús uszítók ellen­ A torinói Fiat-Lima gyártelep ifjú­munkásai hétfőn küldött­ségileg til­takoztak a gyárvezetőségnél kato­nai traktorok és nehéz tank alkat­részek gyártása ellen. Határozatuk­ban rámutatnak arra, hogy az olasz partizánok nem azért mentették meg életük feláldozásával a gyárakat a fa­sisztáktól, hogy azokban m­ost háborús fegyverek­et készítsenek. Az olasz kikö­tőmunkás­ok nem gázói tagadják meg a hadianyagok gyártását, kirakását. Erről az új és a történelem folyamán soha nem lá­­tott hatalmas háborúellenes mozga­lomról újabb jelentések számolnak be. A Salaise nevű, Indokínába­ irányí­tott hadiany­át szállító hajó, amely­nek berakását napokkal ezelőtt a La Pallice-i dokkmunkások megta­gadták, még mindig a kikötőben veszte­gel. Sok francia város elöljárósága a lakosság kívánságára határozatban követeli az atomfegyver betiltását. A gyárakban, üzemekben, iskolákban száz számra alakulnak meg a béke­­védelmi bizottságok. A marokkói vasutas sztrájk egyre nagyobb méreteket ölt. A 9 nap óta tartó vasutas sztrájkban, amelyet a­­hBT támogatásáról biztosított, a marokkói vasutasok 00 százaléka vesz részt. mozgalom Olaszországban hajlandók hadianyagot kirakni Újabban a nvomói kikötőmunkások határozták el egyhangúlag, hogy megtagadják a hadianyag kirakását. Oslói jelentések szerint a norvég munkások körében erősödik a moz­galom a fegyverkezés ellen. Dram­­man város dolgozói gyűlésükön ha­tározati javaslatot hoztaak, hogy a kormány vessen véget jelenlegi po­litikájának, amely a katonai ki­adások nagyarányú emelését kíván­ja­­megvalósítani. Míg a svéd kormány teljesen alá­rendelt szerepet játszik az ameri­kai imperializmussal szemben és annak teljes kiszolgálója, addig a Svéd Kommunista Párt fokozza har­cát az agresszív politika ellen. A párt parlamenti csoportja indít­ványt terjesztett elő a parlament­ben és ebben sürgette, hogy Svédország szüntesse meg részvé­telét a háborús politika egyik eszközében, az úgynevezett Európa-tanácsban. A határozat rámutat arra, hogy a svéd nép széles tömegei felháboro­dással látják, hogy Svédország, mint az Európa-tanács tagja, poli­tikai társa lett a görög fasiszta dik­tatúrának, amely terrorral és töme­ges kivégzésekkel tartja fenn ural­mát. A német nép is kiveszi részét a béke védelméért folyó harcból. A Német-Szovjet Baráti Társaság február 2-án Sztálingrádi Emlék­­napot rendez. Ezen a napon nagy felvonulások lesznek egész Németországban, amelyeken a német nép egységes és elszánt akaratának ad kifejezést, hogy soha többé nem visel háborút a Szovjetunió ellen. A marignanói repülőgépgyár dolgozói megtagadták a lökhajtát­os haléi repülőgépek gyártását ­ Szovjetunió áfafolt segítsége a magyar iparnak A magyarországi szovjet javakat kezelő hivatal megbízottai kedden ünnepélyesen átadták a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége és a Magyar Népköztársaság kormányai között 1949 december 31-én kötött egyezmény értelmében az eddig szovjet tulajdonban lévő, Magyarországon védett mintegy 9000 szabadalmat, amelyeket a magyar ipar szükségletei szerint felhasználhat. A Szovjetuniónak ez a lépése is kifejezője annak a pecitikának, amellyel a Szovjetunió eddig is támogatta építésünket és elő­­­­segítette a szocialista fejlődést. Az Országos Találmányi Hivatal vezetősége ünnepélyesen kötötte ezt az­ eseményt a hivatal dolgozóival, akik hálásan ünnepelték a Szovjet­uniónak ezt az újabb baráti segítségét.

Next