Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-26 / 301. szám

DUNÁNTÚLI VIII. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM VILÁG­PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ! A MAI SZÁMBAN: A termelőszövetkezetek és gépállomások országos ta­nácskozása (2. o.) — Megérkezett a szovjet dolgozók segítsége az olasz árvízkárosultaknak (2. o.) — Jugo­szlávia az amerikaiak katonai bázisa (2. o.)­ — Söpör­jék ki a kulákokat a babarcszölősi tszes­ből (3. o.) ~ A bőrgyári pártbizottság oktatási munkájáról (3. o.) ~ A kétely­i kultúrgárda versenyre hívta a mohácsi kultúr­­gárdát (3. o.) —­­Martyn Ferenc kiállítása (­1. o.) P­­ B A R AN YÁM É G YE I PA RTB!­Z OTti AG AN A lí liA P J A AKA gO FILLlsJ» A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének alakuló megyei küldöttértekezlete elé Pártunk II. kongresszusa egész dolgozó népünk elé központi fel­adatként állította a mezőgazdaság szocialista átépítésének meggyorsí­­tását, az állami gazdaságok és gép­állomások szocialista nagyüzemmé fejlesztését. Ha visszapillantást te­szünk a kongresszus óta eltelt időkre, megállapítható, hogy me­gyénkben a pártkongresszus hatá­rozatának végrehajtása terén ér­tünk el komoly eredményeket. Elért eredményeinket hűen tük­rözik vissz­­ a falvakban, az állami gazdaságok, gépállomások és erdő­­gazdaságok új típusú, az ipari mun. ításokhoz hasonló munkásságának kialakulása, mely egyre jobban el­­sajátítja a technikát és nap, mint nap nagyobb sikerrel viszik előre e szocialista nagyüzemi termelés si­kerét, a Szovjetunió gazdag tapasz­talatainak felhasználásával. Elért eredményeink dolgozóinkat még nagyobb eredmények elérésé­re serkentik, azonban az ellenség igyekszik mindent felhasználva ne­­hézségeket gördíteni a mezőgazda­­ság szocialista átépítése elé. Elle­nük a harcot eredményesen a párt­­szervezetek vezetésével csak úgy tudjuk folytatni, ha még szorosabb­ra fűzzük a munkások és dolgozó parasztság kapcsolatát, ha tovább­­ szilárdítjuk a munkás-paraszt szö­­vetségét, ha a mezőgazdasági üze­meknél is hasonlóan, mint az ipar­ban, egy egységesebb szervezetet hozunk létre, mely az ipari szak­­szervezetek tapasztalatai alapján nagyobb segítséget fog adni az el­következendő időkben a még na­gyobb feladatok eredményes meg­oldásához. Ezek a tények az egészséges fej­lődés és az elkövetkező idők még nagyobb feladatai tették szükséges­sé az új, Mezőgazdasági és Erdő­­gazdasági Dolgozók Szakszerveze­­t­én­ek megalakítását. Ennek a szel­­lemében folytak le a mezőgazdasá­gi üzemegységekben a december 8 és 22-e között megtartott üzemi gyűlések, ahol a széles dolgozók bevonásával megtárgyalták az új szakszervezet megalakulásának szükségességét és jelentőségét. Az üzemi gyűléseken a dolgozók nagy lelkesedéssel és örömmel fo­gadták az új szakszervezet meg­alakítását és felszólalásukban el­mondották, hogyan fogják támogat­ni az új szakszervezetet. Igen ér­tékes­ javaslatokat tettek a dolgo­zók az üzemi gyűléseken a verseny, szellem fokozása és a munkafegye­lem megszilárdítása érdekében. Az üzemi gyűlések tapasztalatai azt mutatják, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozói világosan megér­tették az új szakszervezet megala­kításának jelentőségét és el van­nak szánva a mezőgazdasági üze­mek dolgozói, hogy az elkövetke­zendő idők még nagyobb feladatait a pártszervezetek vezetésével az új szakszervezet mozgósítása mellett eredményesen és sokkal nagyobb sikerrel fogják megvalósítani. Az üzemi gyűléseken a dolgozók lelkesen, egyhangúlag választották meg azokat az élenjáró dolgozó­kat, akik a megyei küldöttértekez­leten képviselni fogják az üzem dolgozóit. A megválasztott küldöt­­tek lelkesen készülnek a megyei küldöttértekezletre, készítik fel­szólalásaikat és javaslataikat, hogy utat mutassanak az új szakszerve­zetnek. A megyei küldöttértekezlet, me­lyet december 29-én fogunk tarta­­ni, fő feladata, hogy helyesen ér­tékelje a DÉFOSZ szervezetek ed­digi munkáját, megmutassa, mik azok az eredmények, melyet a DÉFOSZ eddigi munkájával elért, bátran vesse fel a hibákat, annak okait és a kritika és önkritika bátor alkalmazásával, segítse elő, hogy az új szakszervezet mindjárt a kezdetben harciasan, kemény el­szántsággal kezdje meg munkáját. Feladata a megyei küldöttérte­­kezletnek, hogy helyesen mutassa meg az új szakszervezet általános feladatai mellett a soron lévő, idő­szerű feladatokat, adjon segítséget a versenyszellem kiszélesítéséhez, elmélyítéséhez, a munkafegyelem megszilárdításához, a mezőgazdasá­­gi üzemekben dolgozók politikai, szakmai és kulturális nevelőmun­kájának kiszélesítéséhez. A megyei küldöttértekezlet mind­ezt csak úgy tudja eredményesen megvalósítani és csak úgy tölti be hivatását, ha a küldöttek, a rész­vevők is ennek szellemében készül­nek a megyei értekezletre, és bátor bírálatukkal, jó javaslataikkal elő­­segítik a megyei értekezlet sikerét. Az ipari üzemekből meghívott küldöttek mondják el majd fel­szólalásaikban, hogyan harcolnak a munkafegyelem megszilárdításáért, az igazolatlan műszakmulasztók el­len, mondják el bátran és büszkén, hogyan tesznek eleget hazafias kö­­telességüknek a termelés fokozásá­val, a munkafegyelem megszilárdí­tásával. Mondják el az ipari üze­mek küldöttei azt is, hogyan fog­nak az új szakszervezetnek segí­teni, hogy biztosítják az ipari mun­kásság segítségét, támogatását az új mezőgazdasági dolgozók szak­­szervezete felé. Mondják el, ho­gyan segítik a munkás-paraszt szö­­vetség további megszilárdítását. A megyei küldöttértekezlet fontos fel­adata, hogy helyesen válassza meg azokat a küldötteket, akik az or­szágos küldöttértekezleten fognak részt venni. Segítsék elő a mezőgazdasági üze­mek pártszervezetei és gazdaság­vezetői, ÜB-elnökei a küldöttek fel­készítését, legyenek segítségére ab­­ban, hogy a küldöttek meg is­ je­lenjenek a megyei küldöttértekez­leten. Át kell érezni minden egyes funkcionáriusnak, hogy a szakszer­vezet megalakításával kapcsolatos feladatok ma egyik központi kér­désünk és látni kell azt, hogy az új szakszervezet előtt milyen ha­talmas feladatok állnak és ennek a szellemében kell tehát előkészíteni és sikerre vinni a megyei küldött­­értekezletet. Ezirányú munkánkkal is egy lé­pést teszünk előre pártunk II. kon­gresszusa határozatainak végrehaj­tásában és a munkánk helyes és jó elvégzése elősegíti a pártszervez­z,­ok vezetésével az eddigi ered­ményeink megszilárdítását és to­vábbfejlesztését. Sz­erenár János SZMT-elnök A vietnami néphadsereg folytatja heves támadásait Észak-Vietnamban A vietnami néphadsereg Észak - Vietnamban a támadások egész soro­zatát indította meg a Hanoi környéki hegyekben. Komoly összecsapásokra került sor a Fekete-folyó torkolatvidékén, külö­nösen a délnyugati, a nyugati és a keleti szakaszon. A vietnami néphad­sereg most az expedíciós csapatok utolsó megmaradt támaszpontjait tá­madja és egymás után vágja el az el­lenség hadtápvonalait. ' ' PÉNTEK, 1951 DECEMBER 26 ­A VERSENYBEN AZ ÉVI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT, TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT Képgyűléseken tiltakoztak a MESZHART és a Nagymányoki Szénbányavállalat bányászai az angol rádió hazugságai ellen A győztes Sztáli-ranszarcok után sem pihentek­ meg a MESZHART-bá­­ny­ászok. Nemcsak Vasas — amely éppen az ünnepi műszak során lett ismét a MESZHART legjobb bá­nyája — a többi bányaüzemek is fo­kozott harcot indítottak az év hátra­lévő részének több termeléssel meg­ünneplésére. A béke ünnepe előtti utolsó napon is jól teljesítették vállalásaikat a MESZHART bányászai. Sokan jöttek el 23-án az utolsó , az éjjeles mű­szakra is, hogy ezzel is hozzájárul­janak az évi terv túlteljesítéséhez. Már kilenc óra után gyülekezni kezd­tek a felolvasóban. Nemcsak azért jöt­tek el hamar, hogy mielőbb munkába állhassanak. A délután szájról-szájra járt: az imperialisták szócsöve megint koholmányaival rágalmazza a magyar népi demokráciát. Ezért is eljöttek ide még többen a régi jó és a fiatal bá­nyászok közül, hogy gyűléssel s utá­na több termeléssel adják meg vála­szukat az imperialistáknak. Az István-akna nagycsarnokában összegyűlt bányászok előtt Nagy Jó­zsef körletaknász beszélte el: egy napja jött meg Tatabányáról a fia, aki ott tanul s csak ’szépet és jót mond arról, amiben ott a tanulókat is a bányászokat is a dolgozók álla­ma részesíti. — Egy szó sem igaz ebből a hazug­ságból elvtársak — mondotta társai­nak Nagy József,­­ sőt a sztálini mű­szakon boldogan teljesítették túl Ta­tabánya bányászai a vállalásukat is. Timár István csatlós arra figyel­meztette munkatársait, gondolják csak meg, miért ilyenekről szól az angol rádió, miért nem említi azt, hány ár­tatlan embernek oltják ki az életét a koreai háború borzalmas bombázásai során és hány repülőteret, támaszpon­tot építenek a szomszédunkban is, Ju­goszláviában. Jambricsek József vájár több terme­­lésre szólította fel társait. Azt mon­dotta, ő maga, csapatával, úgy vála­szol az imperialista hazugságra, hogy még több szenet ad a népgazdaság­nak. Mi, a­­Nagymányoki Szénbányák n­agymányoki bányaüzemének dolgo­zói a napi sajtóból tudomást szerez­tünk arról, hogy az angol rádió újabb hazugság- és rémhírterjesztési hadjá­ratot indított népi demokráciánk el­len. 24-én tartott röpgyűlésünkön a legnagyobb felháborodással utasítot­Horváth Lajos vájár javaslatára el­határozták a röpgyűlés részvevői, csatlakoznak a tatabányaiak kérésé­hez: Intézzen a magyar kormány til­takozó jegyzéket az angolokhoz hogy ilyen koholmányok többé ne ismét­lődjenek. A vasas­ Pót úti­ aknán hasonló, lel­keshangú röpgyűlésen tette­k hitet az alma­bányásztai békeakaratukról, az imperialisták és hazugsághadjáratuk elleni gyűlöletükről. Horváth István {19) kezdeményezésére a vasasi bá­nyászok elhatározták, hogy 28-án és 30-án nagytermelő békeműszakot tar­tanak és így válaszolnak a háború kirobbantására készülődő imperialista­­tábornak. Ezeken a napokon — úgy ígérték a Petőfi-akna bányászai — nem lesz köztük m­űszakmulasztó és normáját nem teljesítő bányász. Juk vissza ezeket a szemérmetlen ha­­zugságokat, valamint az elfogott kém­­banda aljas mesterkedéseit, amire egy a válaszunk: szilárdabb munkafegye­lem, többtermelés. Nagymányoki b­inyai­zoiti dolgozói. A.­. nag­jm­ányoki bányászok távirata A 73 1. Építőipari Vállalat dolgozói kiemelkedő teljesítményeket értek el a december 21-ig tartó versenyszakaszban A 73/1. Építőipari Vállalat dolgozói a december 21-i békeműszak során eddig soha nem látott eredményeket értek el. A békeműszakon végzett lelkes verseny­min­ka győztese Ferró Illés négytagú kubikos brigádja lett, akik a 220 százalékos vállalásukat 490 százalékra teljesítették. A második helyezett Frankl Károly háromtagú kőműves brigádja lett. ,,Makszimenko“ gyorsfalazási mód­szerrel dolgoztak és a 150 százalékos tel­jesítmény elérésére te­t vállalásuké 373 százalékra teljesítették. Vati László sztahanovista kőműves kétágú brigádja a vállalt 180 szá­zalékos teljesítménye túlszárnyalásá­val 3­12 százalékos teljesítménnyel ke­rült a harmadik helyre. A vállalat dolgozói nemcsak a bé­­kem­űszakon értek el kiemelkedő tel­jesít­m­­é­nyeket, h­anem a munkaver­­seny egész szakaszán. A munkahelyek közötti versenyt és a vállalat legjobb munkahelye címet é­s vándorzászlót a játszó­téri építkezés dolgozói nyerték el. A munkahely dolgozói Sztálin elv­árt születésnapjára tett vállalásukat már december 13-án teljesítették és válla­lásuk k­iteljesítésével tettek tanúbi­zon­yságot arról, hogy békénk hű har­cosai. A második helyre a m­eszesi bányászházak építői kerültek. A dol­gozók lelkes versenylendületének kö­szönhető, hogy az építkezés az eddigi 5—6. helyről a második helyre került a versenyben. A bőrgyári építkezés dolgozói a harmadik helyre kerültek, bár nagyobb eredményeket értek el, priil­ a meszeri építkezés dolgozói, de a kiértékelésnél figyelembe vették a munka jellegét és egyéb körülményeit. Negyedik helyre a Kollár II. Sertés­­szállás építkezés dolgozói kerültek, míg az ötödik helyet a Sopiana Gép­gyár építkezés dolgozói érték el. A brigádok közötti versenyt a szakmunkás brigádok között a meszes­ építkezésen dolgozó Sza­lai Félix sztahanovista kőműves hattagú brigádja nyerte, 197 szá­­zalékos átlagteljesítménnyel. A második helyre a bőrgyári építke­zésen dolgozó Bányai József sztahá­­nnvis­a­g kőműves brigádja került 203 százalékos teljesítménnyel, mert a brigád a brigádszervezési rendh­eze­ későn hajtota végre. Harmadik he­lyezett a játszótéri építkezésen dol­gozó Gáspár Lajos vass­zerelő nyolc tagú brigádja, 197 százalékos átlag teljesí­ménnyel. A segédmunkás brigádok között­ versenyt a meszesi építkezésen dolgozó Bakó Gábor Belabánovista segédmunkás nyolctagú brigádja 319 százalékos átlagos teljesít­ménnyel nyerte. Balogh Áron sztahanovista kubikos hattagú brigádja 314 százalékos telje­­sít­ménnyel a második helyre került, míg a harmadikak Sztepanek Ferenc sztahanovista kubikos brigádjának tagjai lettek 280 százalékos átlagtelje­­sítményük­kel. A kis létszámú brigádok közötti versenyt Vall László sztahanovista kőműves kéttagú brigádja nyerte meg 185 százalékos teljesüm­é­nyével. A második helyezett Lang József ács brigádja 197 százalékos átlagteljesít­­ménnyel, a munkafegyelem megsérté­se miatt került a brigád a második helyre. A harmadik helyezett Kősze­gi István négytagú kőműves brigádja 183 százalékos átlagteljesítménnyel. A kislétszámú segédmunkás bri­gádok között folyó versenyben az első helyre Tabak Ferenc sztaha­novista kubikos brigádjának tag­jai kerültek 276 százalékos átlag­teljesítményükkel. Második helyezett: Zsinkó László szta­hanovista szállítómunkás négytagú brigádja 251 százalékos teljesítmény­­nyel. Kriszt Ernő szállító ugyancsak 251 százalékos teljesítménnyel a har­madik helyre került. Az építésvezetők között versenyt Hai­ku János, a játszótéri építkezés vezetője nyerte, aki jó munkájával elnyerte a sztahá­­novista oklevelet. A második helyre a bőrgyári és Sopiana építkezések ve­zetője, Emrich Ferenc került. A har­madik helyet Kőműves István, a. ne­­szesi építkezés vezetője harcolta ki magának. A negyedik és ötödik hely­re Schiltinger János és Tóth József építésvezetők kerültek. A főmunkavezetők közül kiemelkedő teljesítményeket értek el Sch­légl József főmunkavezető, Wun­­derlich József főmunkavezető, Róth­ Ádám főmunkavezető. A munkavezetők közötti verseny során kiemelkedő teljesítményt értek el Kovács Géza, Gadó Ferenc, Fra­­nyics József, Gottfeld György és Tonisz József munkavezetők. A normaszámolók közötti versenyt a játszótéri építkezés normaszámoló­­ja, Baranyai János nyerte meg. Szakala Ferenc bőrgyári művezető csatlakozott Deák János felhívásához,­harcot indít a műt­elyelem­ megszilárdításáén Szakala Ferenc, a bőrgyári nedves apróbőr műhely művezetője naponta gondosan olvassa a Szabad Népet. Különösen akkor olvassa a szokott­­műt is figyelmesebben, amikor a mű­vezetőkkel foglalkozik az újság, így kötötte le Ugyebnét Deák János MÁ­­VAG forgácsolóműhely művezetőjé­nek a 16-án megjelent cikke, ami­ben felhívással fordult művezető tár­saihoz. Már olvasás közben is a műhelyre gondolt Szakala elvtárs és szinte per­cek alatt ezer új ötlet és gondolat szü­letett meg benne a hibák kijavítására, mert bizony a nedves apróbőr mű­­helyben is vannak hiányosságok és hibák úgy a munkafegyelem, mint a termelés terén. De ezek talán nem is tűntek fel olyan nagyon Szakala elv­társnak azelőtt, mint most, mióta De­ák János cikkét elolvasta. Érezte azt már akkor is, hogy laza a munkafe­gyelem amikor eltávolították maguk közül Tárnoki Jenőt és Ignác Józse­fet, a két sorozatos műszakmulasz­tót, a­kik a munka­fegy­elem megbon­­tói voltak műhelyében. De a munka­fegyelem megszilárdításáért ezideig mégsem tett más intézkedést, de a műhely átlagteljesítményének megja­vításáért sem. A gépek piszkosak és zsírosak voltak napokig, sőt hetekig is jártak anélkül, hogy valaki is meg­tisztította volna őket. Az első műszak úgy gondolkodott hogy majd a má­sodik műszak megtisztítja a gépeket, a második meg az őket váltó mű­szaknak hagyta a tisztogatást, amíg a sok hungyogatá­sak a vége a napokig tartó piszkos gépjárat volt. ..Máskén lesz ez ezután — szaladt ki a szó Szakala elvtárs­­száján, — mert ha máshol lehet rend hát nálunk is lesz ezután. Az elgondolást tett követte és Sza­kala elvtárs tegnap már Deák Járma felhívásához csatlakozva versenyre hívta ki­ a száraz apróbőr műhely mű­­vezetőjét. Szakala elvtárs a kihívásá­ban vállalta, hogy műhelyében ezen­túl hiányzó munkás nem lesz és gé­peiket is műszakonként fogják tisztí­tani, amiért a gépen dolgozók lesz­nek a felelősek. Egyben vállalta, hogy eddigi 125 százalékos műhelyátlagu­kat 128 százalékra fogják felemelni. Szab­ala elvtárs vállalta még, hogy a műhelyébe beosztott dolgozókat fe­gyelmezettebb, öntudatosabb munkára neveli hogy a száraz apróbőr mű­­hellyel megindult versenyből elsők­ként kerülhessenek ki

Next