Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-01 / 179. szám

Harrison előre kidolgozott tervek szerint juttatta zsákutcába a teljes küldöttségek zárt üléseit Keizon. Az „Új Kft.»“ hírügynökség kü­llön­tudósítója írja: Harrison, nyomban a zárt ü­lések megszűnte után kiprovokálta a ple­náris ülések egyhetes megszakítását. Eljárása szerves része azoknak az ál­la­­nos terveknek, amelyekkel Wa­shington halogatni és meghiúsítani akarja a több, mint egy éve fo­lyó fegyverszüneti tárgyalásokat. Amikor Harrison a teljes küldött­­ségek első zárt ülésén megjelent, irat­­táskájában olyan tervet hozott magá­val, amelyről már előre tudta, hogy lehetetlenné teszi a hadi­fog­olly haza­­telepítés kérdésének rendezését. . A terv a következő négy főbb pontból állott: 1. Az amerikai őrizetben lévő hadi­foglyok több, mint felének — első­sorban a kínai népi önkéntesek fog­ságba esett harcosainak — vissza­tartása 2. Egyoldalű­ rendelkezés a koreai és kínai hadifoglyokkal, hogy Csang Kai-Sek és U Szun-Man kezére játsszák őket 3. Provokációk a tárgyalósátron kí­vül: Nagyszabású terrortámadások Phenjan polgári lakossága, valamint a falu-menti békés célpontok ellen, kínai vás­osok bombázása és géppus­kázása, fenyegető haditengerészeti ak­ció a kínai partok előtt. 4. Kihívó provokációk a fegyver­szüneti tárgyalások megszakítására, hogy azok hosszú időn át szünetelje­nek és végülis meghiúsuljanak. Az amerikai hírügynökségek jelen­téseikben lekicsinyelték azt a tényt, hogy a zárt üléseken nyomban létre­jöhetett volna a teljes megállapodás, ha az amerikaiak az általuk hazate­lepítendő hadifoglyok számát megkö­zelítően 116.000­­főben állapították volna meg és ez a szám magában fog­lalta volna a kínai népi önkéntesek fogságba esett 20.000 harcosát. Nam­er tábornok hangsúlyozta: az ameri­kai küld­öttek ezt a valóságnak meg­felelő számot a hadifogoly névsoro­kon ellenőrizhették volna. Harrison azonban nem volt hajlandó tárgyalni a kérdés rendezésérő­l és otth­agyta a tárgyalásátrat. Keszoni megfigyelők rámutatnak: Harrison azzal, hogy otthagyta a panm­indzsoni tárgyalása­trat, min­den kétséget kizáróan beismerte, mennyire tarthatatlan a hadifog­lyok visszatartására irányuló ame­rikai követelés. Harrison negyedik megfutamodása a tárgyalóasztaltól egybeesik a nemzet­közi Vöröskereszt Torontóban folyó értekezletével. Az amerikaiak egyrész­ről egyoldalúan megszakítják a fegy­verszüneti egyezmény létrejöttének út­jában álló egyetlen kérdés megvitatá­sát, másrészről pedig a Nemzetközi Vöröskereszt torontói értekezletén azon mesterkednek, hogy lehetetlenné tegyék a hadifoglyok irányában a genfi konvenció által megkövetelt emberséges bánásmód kérdésének meg­tárgyalását. A DÍVSZ végrehajtó bizottságának határozata Oslo (TASZSZ). A DÍVSZ végre­­hajtó bizottságának oslói ülésszaka határozatot hozott a DÍVSZ részvé­teléről a népek békekongresszusának előkészítésében, az ifjúság jogainak védelmében összehívott nemzetközi értekezlet előkészületeinek menetéről és a DIVSZ tanácsa soron lévő ülés­szakának összehívásáról. ..A fiatal nemzedék kötelessége — hangzik a határozat, — hogy tevé­kenyen részt vegyen a Béke Viágta­nács által kitűzött célok megvalósítá­sáért folyó harcban és elérje, hogy minden fiatal békeharcos összefog­jon ebben a küzdelemben. A végrehajtóbizottság rámutat, hogy az ifjúsági szervezetek legfon­tosabb feladata az ifjúság széleskö­rű egységének megvalósítása a béke­­harcban és a fiúk és lányok újabb ezreinek bevonása ebbe a harcba. Július 19 és 24 között 724 amerikai repülőgép sértette meg Kína légiterét Peking (TASZSZ). Az Új Kína hír­ügynökség jelenti: Az amerikai re­pülőgépek továbbra is behatolnak Északkeet Kína légiterébe Július 19 től 24-ig Kína légiterét 124 ameri­­kai repülőgép sértette meg. Július 19 én két amerikai repülő­gép, 20 én 32, július 21 -én 35, jú­lius 22-én 3, 24-én pedig 52 amerikai repülőgép 13 csoportban behatolt Kí­na légkörébe és felderítést végzett. Az amerikai agresszorok, akik húz­­zák halasztják a koreai fegyverszü­neti tárgyalásokat — írja a további­akban a hírügynökség felfntésű, ,a továbbra is barbárul bombázzák a Jalu-folyó menti vizierőműveket és Phenjant. Július 11-én az amerikai légierő behatolt Anitimg város légiterébe. Az amerikai légierő géppuskázása követ­­keztében 52 kínai lakos meghalt vagy megsebesült. Az amerikai tábornokok azt remélik, hogy ezek a durva ag­resszív lépések, amelyeket ők „kato­nai nyomás" nak neveznek, megfé­­l­említt­etik a koreai és­ kínai népet és lehetőséget adnak az amerikaiaknak arra, hogy megkapják azt, amit nem tudtak elérni a panmindzsoni ér­te­kek­,öten. Amint itteni megfigyelők rámutattak, a koreai háború és a fegyverszüneti tárgyalások bebizonyí­­tották, hogy a koreai és kínai népet soha sem lehet leigázni. Clark hely­­zete­­semmivel sem jobb, mint elődeié. A „katonai nyomás", amint ezt az amerikai tábornokok értik, nem más, mint borza­das bűn, amely a legterv­­szerű­tlenebb bombázásokban, Kína elleni légitámadásokban és kínai állampolgároknak meggyilkolásában jut kifejezésre. Ezek a bűnös,­ csak fokozhatják a koreai és kínai nép gyűlöletét az amerikai agresszorok iránt. Az amerikai agresszorok bűn­hődni fognak ezekért a gaztettekért. NAPJÓ Készülődés a szovjet Vasutasnapra Moszkva (MTI) Közeledik augusztus 3., a Szovjetunió vasutasainak napja. A szovjet vasutak dolgozói körében az ünnep közeledtével egyre szélese­dik a verseny. Valamennyi fűtőház­ban és állomáson előadásokat tarta­nak a szovjet vasúti közlekedés roha­mos fejlődéséről, az élenjáró szovjet vasúti technika kiemelkedő eredmé­nyeiről és a Sztálik-díjas vasutasok munkájáról A vasutasok versenyében új és új eredmények születnek. Pablo Neruda rövidesen hazatér Chilébe Montevideo (TASZSZ) A „Demokrá­cia“ című chilei lap beszámol arról, hogy Pablo Neruda, az ismert chilei költő ,aki négy éve száműzetésben él, rövidesen hazatér. A nép lelkesen fo­gadta Pablo Neruda hazatérésének hírét. Santiagoban külön bizottságot alakítottak a kesítő fogadására. A bi­zottság tagjai kiváló társadalmi és kul­turális személyiségek. A bizottság követeli a chilei bel­ügyminisztériumtól, hogy adjanak biz­tosítékot Pablo Neruda számára. Az országos békebizottság felhívást intézett a chilei néphez, hogy gyűlé­sekkel és tüntetésekkel ünnepelje az egész országban a kiváló békeharcos hazatérését. GYERMEKGYILKOSOK A dolgozó nép keservesen él a Tito-féle Jugoszláviában: kényszer­munka, ínség és nyomor az osztály­része. De a jugoszláv gyermekek helyzete a legrettenetesebb és leg­vigasztalanabb. A könyörtelen gyar­mati elnyomással súlyosbított fasisz­ta rendszer testi-lelki satnyulásra kárhoztatja az ifjú nemzedéket. A tilafomnista lapok néhány ** akaratlan vallomása is elárulja, milyen tragikus sors érte a jugo­szláv gyermekeket. Nézzük meg, mit ír a Tito-klikk fő lapja, a Dorba: „A belgrádi mo­zik előtt ődöngő hajléktalan gyere­kek csapata gyorsan szaporodik. A város minden zugában megtaláljuk­ őket. A piacokon lopkodnak, a sörö­tökben ás­ti vendéglőkben koldulnak, az elhagyott házak padlásain halnak. Úgy terjednek, mint a ragály." A jugoszláv burzsoázia fő szócsöve, a Politika pedig a következőket írja: * ... A gyerekek az utcán kóborolnak, éjjelre egyik se tér haza, pedig sok­nak szülei vannak. Csavargók és bű­nözők lettek." Az Oszlobozsdenje szarajevói tip­ioista lap kénytelen-kelletlen elisme­ri. Amikor az ember Ilic­skoba ér­kezik, mindjárt szemébe ötlenek az ,,utcagyerekek‘. Egyetlen megélhetési forrásuk: a lopkodá­s". A gyermek­csavargás, amely ma már a városok és az ipari közpon­tok tömeg­jelensége, a jugoszláv dol­gozók megdöbbentő, rettenetes nyo­moráról tanúskodik. De lehet-e­ ez máskép, amikor or­szág­szerte roha­mosan nő a munkanélküliség, amikor napról-napra szaporodik a teljes nyo­morúságba taszítottak száma? A fa­siszta Tito-rendszer viszonyai között sok dolgozó sem­ ruházni, sem táp­lálni nem képes gyermekeit. A nyo­mor és az éhség, az utcára kergeti, koldulásra kényszeríti, bűnre ösztö­kéli a kicsinyeket. Körülbelül egymillió jugoszláviai árva szülei a népi felszabadító há­borúban estek el. A háború utáni első években, amikor Tim­ék még nagy igyekezettel rejtegették aljas, áruló érzelmeiket, az árvák részére külön otthonokat, állítottak fel. Most sokkal ridegebbek. Sajnálják a „tanítás" költségét, s ezért iparo­sok, kereskedők és kulákok kezére adják a gyerekeket. Sőt még törvény­nyel is biztosítják a magánvállalkozó­kat, hogy ezek tetszésük szerint­ ös­­­szeszedhessék az árvákat, a szegény szülők gyermekeit, s maguk állapít­­hassák meg a gyermekek ,,oktatási rendjét." JiA —­t~nibob -vm holt a vállal­­­­kozók kisebb gondja is nagyobb az iskoláztatásnál. A gyermek nekik olcsó munkaerő. Az apróságokat épp­úgy kizsákmányolják mint a felnőtt munkásokat, de csak nyolcad-, tized­­részt szetnek nekik. A zentai és zi­monyi vasművekben 12—14 éves gyermekek erejükön felül robotolnak: ők töltik meg vashulladékkal a ke­mencéket, cipe­lik az izzó fémmel telt üstöket, s így tovább. Az éhség kor­bácsa az ércbányákba hajtotta a gyermekek tízezreit s ezek a kisko­rúak testet-lelket ölő robotba­n az amerikai és angol háborús gyújtoga­­tók számára bányásszák a színesfé­met. Egy szemernyivel sem főbb a ke­reskedők, kisiparosok és kulákok "felügyelete" alá került gyermekeik­­ helyzete Titóék hivatalos adatai sze­rint Boszniában és Hercegovinában mintegy 25 ezer gyermek sínylődik a vérszopó gyámok „felügyelete­“ alatt. Ezek a szerencsétlenek meg­szöknek gazdáiktól, nem bírják az üt­legelést és a sok gyalázatosságot. Elözönlik a városok utcáit növelik a csavargó gyermekek seregét Gyermekhalandóság tekintetében Jugoszlávia az egész világon vezet! Néhány titóista, megnyirbált, meg­szépített számadat: 16 éves korig Jugoszáviában a gyermekek 20,3 szá­zaléka hal meg, s a Vajdaságban ez az arány: 23 százalék; csupán Szer­biában havonta több, mint 2000 cse­csemő pusztul el egyéves kora előtt; a városokban és az iparvidékeken a gyermekeknek több, mint 35 száza­­­léka fertőző tüdőbajban szenved . Ezer meg ezer gyermek betegedik meg Grahomában, de nem jutnak ide­jében orvosi segítséghez, s így el­vesztik szemük világát. A jugoszláv dolgozó — még ha van is munkája —, nem hívhat orvost be­teg gyermekéhez. Nyomorúságos ke­resetéből nem futja az orvos díjára A méregdrága orvossághoz pedig csak a kiváltságos Tito kaszt és a burzsoázia juthat. Idáig k­il­á’t a mać­ia«o»xlár­n * az amerikai imperializmus gyar­mata. A belgrádi fasiszta főkolompo­­sok bármily gáládal és agyafúrtan hangoztatják is „az újú nemzedék dédelgetését", a jugoszláv nép joggal vágja szemükbe: gyermekgyilkosok! JAS MASSE MS* AUGUSZTUS 1 OLIMPIAI HÍREK Szerdán este külön repülőgéppel megérkezett Helsinkiből a magyar olimpiászok harmadik csoportja. Ver­senyzőinket a ferihegyi repülőtéren az OTSB részéről Béres Tibor, a szerve­zési főosztály veztere fogadta. A harmadik csoporttal a következő sportolók érkeztek vissza Budapestre. Kajakozók­: Urányi, Söptei R., Söp­­tei E., Kulcsár, Granek. Női tőrvívók: Elek Margit, Nyári Magda, Zsabka Margit. Atléták: Kovács, Solymosi, Adamik. Súlyemelők: B. Nagy,Bálint, Buro­­nyi. Céllövő: Décsei. Az ezerötszázm­éteres férfi gyorsúszás előfutamai Csütörtökön délelőtt az olimpiai ú­szó stadionban folytatód­tak a bajno­ki versenyeik. Először az ezer­ötszáz­­méteres férfi gyorsúszás négy előfu­tamát bonyolították le. Az ezerötszáz méteres versenyben Csordás a várt­nál gyengébben­­szerepelt (19:26.2 p), s így nem jutott be a legjobb nyolc közé. A déleőtt sorra került négy előfutamban a japán Hashizume 18:34 perccel olimpiai csúcsot úszott. Négyszázméteres női gyorsúszás A négyszázméteres női g­yorsúszás előfutamai során Novák Éva az ötö­dik futamban az első helyen végzett (5:19.1 p), Székely Éva a második fu­tamban második lett (5:20.9 p), míg Gyenge a harmadik előfutamban 5:22.6 perces idővel győzött, így mindhárom magyar versenyző beke­rült a legjobb tizenhat közé. Az elő­futamok során a lgj­obb eredményt Kavamoto (Egyesült Államok) érte el 5:16.6 p, olimpiai csúcs! Kosárlabda eredmények: Csütörtökön folytatódtak a kosár­labda bajnoki mérkőzések. Eredmé­nyek: Braz­la—Panardaország 59:44, Chile—Bulgária 60:53. Déli tétlen­­ végződött a magyar —jugoszláv vízilabda mérkőzés­ Az MTI kiküldött munkatársa je­lenti: a szerdán lejátszott magyar, hol­land vízila­bd­amérkőzés után foko­zott érdeklődés előzte meg csütörtö­kön délben sorra került magyar-jugo­szláv olimpiai vízlabdamérkőzést. Magyarország—Jugoszlávia 2:2 (1:1) A belga Bau­wens játékvezető síp­jelére a magyar válogatott a követ­kező összeállításban kezd: Jenei — Vízvári, Gyarmati Markovics — Bó­vári, Sztvón, Kár­páti. A labdára úszásnál a jugoszlávok gyorsabbak. Gyarmati jól szerepel, de labdáját Balvári elvéti , rögtön a jugoszlávok törnek a magyar kapu felé. Szakula hatalmas lövése azonban a kapufát tálé­ja. Gyarmati ismét biztosan szerel, de a labdát rosszul továbbítja. Jezic szerzi meg, akinek ejtett dobását Jenei biztosan védi. A 2:37 p-ben Vuksanovics el­húz Markovics mellett , beadását a nagy lendülettel kapura úszó Szakula védhetetl­enül vágja a hálóba (1:0). A magyar csapat tagjai érthetetlenül lassa­n mozognak és leadásaik 1s poro­tartyamok. Jenecinek igen gyakran min­den tudására szüksége van, hogy há­rítani tudja a veszélyes labdákat. A csapa­t a gól után tervszerűbben tá­mad és Kárpáti—Szívós adogatás után a középcsa­tár doplerét csak a kapu­­fa menti. Ezután a játékvezető Vuk­sanovicsot szabálytalanságért kiállít­ja s a magyar csapat az emberelőnyt nagyszerűen használja ki. Markovics úszik fel a­­labdával és beadását s k­özépre húzódó Bolivárt a hálóba to­vábbítja. (1:1). Az utolsó percben Pa­­kason kerül szabálytalanság miatt a partra. Szünet után a jugoszlávok fognak ismét először labdát Az első magyar támadást a 3. percben Bolyári—Mar­kovics—Szívós indítja, a középcsatát azonban kapufát Hó. A magyar csa­pat most már lendületesen és terv­szerűen játszik. A játékvezető Bar­donicot sza­bálytalank­odás miatt ki­állítja, majd a megítélt négyméterest Szívós elügyetlenkedi. Az ember­előnnyel játszó magyar csapat irá­nyítja a játékot és a 6:05 percben Kárpáti révén meg is szerzi a veze­­tést (2:1). A gól után kiegyenlített lesz a játék, de a mérkőzés vége felé a magyar csapat ismét vissza­esik, Kurtinát sennosem fogja , a ju­goszláv fedezet kiegyenlít (2:2).Naigy a küzdelem a győztes gólért, de az eredmény már nem változik. A magyar csapat most ,1a gyengést játszott. Lassúak és pontatlanok vol­tak a fiúk. Egyik-másik játékos* fő­leg Markovics, Szívós és Kárpáti for­máján alul szerepelt. Jenei nagysze­rűen védett. Vízvári jobban játszott mint Gyarmati, a jugoszlávok jól használták ki a magyar védelem in­gadozását. Csütörtökön reggel­ a XV. olim­piai játékokon 118 számban fejeződ­tek be a küzdelmek. A 7—5—4—3— 2—1-es alapon való pontozás szerint az országok közötti sorrend az élcso­portban a következő: 1. Szovjetunió 4.­3 pont 2. Egyesült Államok 362 „ 3. Magyarország 205 „ 4. Svédország 20­1.5 „ 5. Finnország 124 „ 6. Nyugat-Németország 110.5 7. Anglia 98 „ 8. Franciaország 93.75., 9. Olaszország 88.75., 10. Csehszlovákia 87 , 11. Svájc 86 , 12. Japán • Harry Pollitt felhívása London (MTT) Harry Politt, az An­gol Kommunista Párt főtitkára nyilat­kozatban hívta fel a Kommunista Párt tagjait és a béke többi hívét, hogy keressék fel a képviselőket csü­törtökön a parlament folyosóin és kö­veteljék, hogy szavazzanak a bonni egyezmények ratifikálása ellen. „Ez az angol nép élet-halál kérdé­se. A kormány követeli a parlament­től — mutat rá a nyilatkozat, — hogy járuljon hozzá Németország to­vábbi kettéosztásához és azoknak a náci militaristáknak a felfegyverzésé­hez, akik a második világháború vér­áldozatait, szenvedéseit és nyomorú­ságát okozták. Azt várják, hogy a háborúban rommá bombázott angol városok népe némán nézne, miként teremtik újjá a náci légihaderőt és képezik ki pilótáit Angliában. Az angol nép haraggal és felhábo­rodással követelje parlamenti képvi­selőinek segítségét! Küldöttségek bizto­sítsanak minden képviselőt, hogy vá­lasztóik támogatják őket, ha a ratifi­kálás ellen szavaznak, de ellenkező esetb­en megbuktatják őket.“ Ezzel érveljenek békebizottságaink! Nem a nagy hőség az oka az amerikai dolgozók nyomorának ! Június utolsó hetében a newyorki nagyáruházak forgalma 10 százalékkal kisebb volt, mind 1951 júniusának utolsó hetében. A­ burzsoá közgazdászok szerint ,,a nagyméretű visszaesés oka a nagy hőség, ami az utóbbi időben állandó vonalat, mutat." Nézzük meg a mi helyzetünket. Hazánkban az április rendkívül meleg volt az idén. Több, mint 30 órával többet sütött a nap a szo­­kottnál, a meteorológusoknak pedig 1841-re, 111 évve­l ezelőttre kellett visszalapozniok, hogy ehhez hasonló meleg áprilist találja­­nak. Tehát nemcs­ak Newyorkban volt nagy hőség, hanem ott, M­a­gyarországon is. Ezek szerint tehát Magyarországon is nagy vásár­­lóerőcsökkenésnek kellett volna bekövetkeznie. Ez azonban Ma­­gyarországon nem következett be, hanem épp ellenkezőleg: a pécsi Állami Áruházban például a forgalom, az eladott áruk mennyiségét nézve, ez év áprilisában 15 százalékkal emelkedett a tavalyi ápri­lisi adatokhoz képest. Ha most itt állna előttünk az egyik buzgó amerikai „közgaz­­dász" és hirtelen megkérdeznénk tőle, hogy ezt mivel magyarázza talán ennek is a nap az oka? — lehet, hogy azt vágná rá, hogy igen. Hisz, amint látjuk, az a jelszava, hogy inkább a napot is fel­hazudni az égről, de az igazságot meg nem mondani. De hiába. Az igazságot nem lehet eltakarni és az makacsul előbújik még a leg­­nagyobb hazugságok mögül is: Amerikában nem a nap miatt tud­­nak mind kevesebbet vásárolni a dolgozók, hanem azért, mert a lét­­fenntartási költségek 1939-től több, mint 176 százalékkal emelked­­tek, azért, mert az amerikai dolgozó keresetének 20—30 százalé­­kát felemésztik az adók. Ezért növekszik az amerikai dolgozók vásárlóképtelensége.

Next