Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-18 / 270. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ VILÁG PR­OL­ETÁRJA / EGYESÜLJETEK! A koreai-kínai fél határozott követelése a felvilágosító munka újbóli megkezdésével kapcsolatban (2. o.) — Eisenhower kanadai látogatásáról (2. o.) — Bonn fe­nyegetőzik (2. o.) — A jövedelmező gazdálkodás a bol­dog élet útja (3. o.) — Megyeszerte gyorsítani kell a silózást, biztosítani kell az állatok takarmányszükség­letét (3. o.) — A Pécsi Városi Szimfonikus Zenekar Hangversenye (4. o.) — A jövő technikusai között (4. o.) AZ MDP BARANYAMEGYEI PÁRTBI­ZOTTSÁGÁNAK LA­X. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, NOVEMBER 18 A MAI SZÁMBAN. Pártunk tömegkapcsolatának kovácsai A párt hatalmas erőforrása, a tö­megekkel való állandó kapcsolata. A pártszervezeteknek bensőséges kapcsolatot kell teremteniük a kom­­­munisták­ és a pártonkívüliek között és szüntelenül erősíteniük, mélyíteni­­ök kell azt. Ebben rendkívül nagy a jelentősége a népnevelők munká­jának. A népnevelők a párt politikáját vi­szik el a do­gozókhoz s az egyszerű emberek hangját közvetítik a párt­hoz. S miközben a párt politikáját magyarázzák, gondosan figyelnek ar­­ra, hogyan vélekednek erről az em­berek; összegyűjtik és orvosolni igye­keznek a dolgozók panaszait, kíván­ságait. Ezt különösen fontos hang­súlyozni most, amikor kormányunk programmjának középpontjában a szívével, agyával, két kezével alkotó ember szebb, boldogabb életének megteremtése áll. Vannak már ilyen népnevelőink. Lassányi László elvtárs, a bólyi Rá­kóczi tsz pártszervezetének népne­velője fáradhatatlanul magyarázza dolgozó társainak a kormány új Programmját és azt, hogy saját ér­dekük a jobb munka. Igyekszik dol­gozó társainak igaz barátjává válni. Panaszaikat, kérésüket feljegyzi kis­könyvébe. Tanácsüléseken vagy bár­milyen értekezleten nem mulasztja el elmondani azokat. Ha nem oldják meg, vagy húzzák-halasztják, nem nyugszik bele. Addig harcol, amíg sírról nem számolhat be a dolgozók­nak: nézd így intéztük el, amire kér- 1®1- Beszéde egyszerű, ízes, kertelés Palkü! mindig a színtiszta igazságot gondja. Szeretik, megbecsülik, a jol-gozók bizalommal fordulnak hoz- Amikor a kormányprogramm .Megjelenése után az ellenség arra emekedett, hogy a tsz-t szétbomlasz­­sa, ő volt az első, aki aknamunká­méra csapást mért. Senki sem lépett ki a termelőszövetkezeti csoportból, ilyen népnevelő Árvai Géza elvtárs­as, és hozzájuk hasonlóan még sok népnevelő küzd azért, hogy megér­hessék a párt politikáját és eljuttas­­a párthoz a dolgozó emberek mindennapos problémáit. . őszintén meg kell azonban mon­dani, hogy sok népnevelő még nem t­ette meg; nem végzi jól munkáját akkor, ha az alkotómunkára való mozgósítás mellett megfeledkezik a­olgozók problémáiról. Ez a kettő — mint a Központi Vezetőség határo­­zata is hangsúlyozza — elválaszt­hatatlan. Sokan úton-útfélen hangoz­­... Ják, mennyire fontos a termelés ívelése ,de eközben behunyt szem­­mennek­el éppen a termelés­­.­velését akadályozó hibák mellett. éip veszik észre, hogy egy-egy do­l­­g,­ alacsonyabb százaléka mögött ötleg ott van a munkásszállásokon . alkodó tűrhetetlen rendetlenség, a , g°s panaszok és bírálatok elsüly­­fi^aztése, családi és egyéb problé­­ak. Sokszor lealázó valamiféle ala­­s­onyabbrendű dolognak tartják, jj. SV nekik ilyennel is kell foglalkoz­­^ ok. a legkisebb panasz, a dolgozó­éra ^rt legapróbb sérelem is meg­­pv ^rPH, hogy népnevelőink nagy fi­­iál®lfrnmel és gyorsasággal vizsgál­ja? *'• A szászvári bányában például sá­mos panasz ellenére bürokratiku­­us? *terelték az újításokat, elfektet- tjA’ nem vezették be. A dolgozók és ft ez elvette az észszerűsítéstől kie­t.az újítási mozgalom teljesen­­ gazán, ez nagy vesztesége az mnek, egész népünknek, dolgozók legtöbb panasszal, ké­­sőM­­ elsősorban a népnevelőkhöz haov'na'c' ^z természetes is: a nap go®*. részében együtt vannak a dol­­éDf°kkal, legtöbbször jóbarátok vagy $ ^n ismerősök. Mégis sok helyen az Íróasztalát, hogy bár a népneve­­meghallgatják a dolgozókat de írrt' keveset tesznek még a pana- A , kérések megoldása érdekében legkülönbözöbb kifogásokkal él­­többen azt válaszolják, hogy ez *hh tartozik hatáskörükbe vagy ők is •— mint mondani szokás — isk*k.“ Népnevelőinknek meg­­i­y * lehetőségük bármilyen panasz ipr)?*rósát, javas­at bevezetését elő­­c*'tanl. A n^n­pvíiunk, ha ereiü­anl, a népnevelők, ha ereju­­’úlnő a feladat, forduljanak a h..,b pártszervekhazt mondják miyen problémákkal künde­ru* és kérjék segítségüket. Ezt azonban ke­vesen teszik, inkább lerázzák maguk­ról a kényes kérdéseket. Az olyan dolgozóra, akit a népnevelő egy­szer nem hallgatott meg, vagy kéré­sét ha szép szóval is, de elutasította, arra máskor kevésbbé számíthat, sok esetben immel-ámmal végzi man­­cáját. Népnevelőinknek minden ere­jükkel elő kell segíteniük a dolgozók problémáinak megoldását, ezzel nő tekintélyük, hitelük. Az üzemek vezetői rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyeket a párt, a dolgozók életszínvonalának megjavítására szán. A pártszerveze­tek és a népnevelők kísérjék figye­lemmel, hogyan javul meg ezek fel­­használása nyomán a szociális hely­zet és munkavédelem. Emeljék fel tiltakozó szavukat, ha úgy látják, hogy azokat rosszul használják fel. Ezzel is a dolgozók érdekét, jogos kérésüket segítik. A népnevelő legfontosabb munka­­módszere a meleg emberi szó. Azon­ban még sokszor előfordul a rideg, ba­rátságtalan bánásmód. Egyes népne­velők türelmetlenek, többször min­den különösebb indok nélkül. Nem magyaráznak meg egy-egy fontos kérdést alaposan és részletesen, ha­nem csak úgy futtában, akkor is egysíkúan, minden érvelés nélkül. Ilyenkor csak puszta jelszavakat hangoztatnak: „Termelj többet", „Add be ami az államé". De ez nem agitáció. A népnevelőknek nevelniök kell, hogy a dolgozók megértsék, miért kell így cselekedniük. Komoly hiba ez, mert a dolgozók a párttól várnak felvilágosítást minden kérdé­sükre. Tudni akarják, mi vonatkozik személy szerint rájuk a párt és a kormány határozataiból, milyen előnyt jelent az. A dolgozók bizalom­mal várják a népnevelőket, s ha azok nem viszonozzák ezt, akkor válaszo­­latlanul hagyják érdeklődésüket. A népnevelők egy pillanatra sem feledkezhetnek meg arról, hogy szüntelenül küzdeniük kell az ellen­ség aknamunkája ellen. Az ellenség a párt és a kormány intézkedéseit igyekszik félremagyarázni. A népne­velők türelmes felvilágosító munká­val nyerjék meg a kétkedőket, inga­dozókat. Az ellenséggel szemben nincs helye a türelemnek. Le kell leplezni őket, mint a megvalósuló jó­­lét ellenségeit, a haladás kerékkötő­jét. Nyilvánosan kell ellenük fellép­ni, hogy minden dolgozó felháboro­dással forduljon szembe velük. A népnevelők munkájában meg­lévő hiányosságok szorosan össze­függnek azzal, hogy egyes pártszer­vezetek elhanyagolják irányításukat. Ennek legszembetűnőbb jele, hogy sokhelyütt rendszertelenül tartják meg a népnevelőértekezleteket Gör­­csönydobokán és Sombereken az el­múlt héten nem volt népnevelőérte­­kezlet. Pedig a népnevelők kérik, kö­vetelik, hogy tartsanak számukra színvonalas értekezleteket, tájékoz­tassák, irányítsák őket. És igazuk van abban is, hogy beszámoltatásu­kat, munkájuk ellenőrzését kérik. Nem egy népnevelő mondja el, hogy sokféle, legtöbbször jogos kérdések­kel fordulnak hozzájuk az emberek, de nincs akikhez közvetíthetnék eze­ket. A pártvezetőség titkára, vagy a pártvezetőség tagja kérje beszámo­lóikat, feljegyezze mindazt, ami a dolgozókból kikívánkozott. A beszá­moltatásra, ellenőrzésre minden nép­nevelőnek, de a­ pártszervezetnek is szüksége van, amelyhez ily módon is eljut a dolgozók hangja. És a nép­­nevelőértekezleten kell ellátni a nép­nevelőket érvekkel, itt kell megta­nítani őket, hogyan, milyen módszer­rel agitáljanak, itt kell kicserélni a hasznos tapasztalatokat. Kormányunk programmját csak így válthatjuk valóra, ha pártszer­vezeteink bőségesen merítenek abból az erőforrásból, amit a tömegek tá­mogatása jelent. Népnevelőink szé­­leskörű politikai munkával állandóan magyarázzák meg, tudatosítsák a KV határozatait, nap-nap után törődje­nek a dolgozó ember ügyes-bajos dolgaival, életével. Ettől függ, hogy milyen sikerrel harcolhatunk az évi terv teljesítéséért, a termelőszövet­kezetek további­­megszilárdításáért. A pécsi szénbányák dolgozóinak munkája országos versenykihívásuk óta A Pécsi Szénbánya Vállalat dol­gozói október 13-án versenyre szó­lították az ország valamennyi bá­nyaüzemét a negyedik negyedéves terv túlteljesítéséért és többek kö­zött vállalták, hogy éves tervükért egy nappal hamarabb fejezik be. A versenyfelhívás után a vállalat három kerületének — Pécs VI. ke­rület, Pécse­n a bölcs, Vasas — veze­tői megbeszélték azokat a legfonto­sabb problémákat, amelyeknek meg­oldása elősegíti adott szavuk valóra­­váltását. A lejtések optimális telepítése ért­e­ekében — mivel a Pécsi Szén­bánya Vállalatnál tíz százalékos a munkaerőhiány — megvizsgál­ták a szántóson dolgozók és a kiszolgáló munkaerők arányát. A helyesebb elosztás után Vasason 46, Pécsszabolcsion 55,­­ Pécsbányán pedig 23 fővel irányíthattak, többet közvetlenül a szeneléshez. Újabb három függetlenített mun­kamódszerátadó beállítá­sával­­már 14 kiváló bányász adja át rendsze­resen tapasztalatait, csökkenti a 100 százalék alatt termelők számát.­­ Munkájuk nyomán Pécsbányán a szeptemberi 32,6 tized százalékról októberben 30,5 százalékra csökkent a tervüket nem teljesítő dolgozók száma. Novemberben tovább javult ez a százalékarány. Emelték a ciklusos munkamódszer­rel dolgozó frontfejtések számát. A vasasi kerületben a frontfejtéseknek már közel 80 százaléka ciklusos munkamódszerrel dolgozik. Míg szeptemberben a frontfejtés napi előrehaladása vállalati viszonylat­ban 0.50 méter volt, addig októ­berben 0.57 méterre emelkedett. A többtermelést újabb gépek is segítik: Pécsszabolcson például egy rakodógép és egy sajtóerőből szer­kesztett készlettológép könnyíti a bányászok munkáját. Ezek a tények bizonyítják a mű­szakiak erőfeszítését, hogy a válla­lat elnyerhesse a SZOT és a minisz­tertanács vándorzászlaját a negye­dik negyedévben. Vájárok, csillések és a többi fizikai dolgozó hasonlóan harcol a terv túlteljesítéséért. Ok­tóberben 100.8 százalékra teljesí­tették az egy főre jutó tervet , no­vember eddigi szakaszában is ma­gasan a 100 százalék fölött járnak. Ennek ellenére az elmúlt hónapban a vállalati tervteljesítés mégsem ér­te el a 100 százalékot és a novem­ber 17-ig elért 100.3 százalék sem elég a lemaradás behozásához, a terv túlteljesítéséhez. Legfontosabb feladat, hogy a he­lyes , műszaki intézkedések mel­lett, — amelyek jelentősen meg­növelték a tront előrehaladási sebességét, a tejteljesítményt, — sokkal nagyobb gondot fordít­sanak az új dolgozók megtartá­sára. Adjon ehhez jóval hatékonyabb se­gítséget a szakszervezet is. Ne is­métlődjön meg, ami november ed­digi szakaszában történt, hogy a felvett 474 új dolgozóból több, mint 270 távozott e. Szélesítsék ki a Pécs VI. kerületi idősebb bányászok kezdeményezését, akik közül több, mint százan vállalták, hogy három hónapig foglalkoznak egy-egy új dolgozóval, segítik munkájában. Ez hozzásegítheti a Pécsi Szénbánya Vállalatot a negyedik negyedéves tervlemaradás behozásához a SZOT és a Minisztertanács vándorzászla­­jáért folyó verseny sikerességéhez. Garay Sorozatos beruházások könnyítik a munkát az élelmiszeripari üzemekben Az élelmiszeriparban a nagy léte­sítmények építése mellett gyors ütemben folynak a kisebb-nagyobb beruházások. Gépesítéssel, bővítés­sel egymás után javulnak a munka­­viszonyok és jobb, több árut tud termelni az élelmiszeripar, így a pápai húsipari vállalat son­kahűtőt kapott. A békésmegyei tej­ipari vállalatoknál új tejtárolók, pasztőrözök javítják a munkát. A kecskeméti Kinizsi konzervgyárban ventillátorokat szereltek fel, zuha­nyozót, mosdót építettek. A gyü­mölcs- és főzelékkonzervgyár dol­gozóinak munkakörülményeit új ter­­mo­ventillátorok javítják. A győri növényipari vállalatnál mindenütt balesetelhárító berendezé­seket szereltek fel. A debreceni hű­tőházban elkészült az új gyors­­fagyasztó alagút. A Kőbányai Sör­ös Malátagyárban a szociális beren­dezéseket bővítették. A tiszántúli dohánybeváltóban be­rendezték az orvosi rendelőt. A vas­megyei malmok közül a celldömölki és a jánosházi malom dolgozói üze­mi fürdőt kaptak. Pécsett tanuló koreai diákok meglátogatták a1 Porce­lmgyár dolgozóit A pécsi Bányaipari Technikum koreai nö­vendékei közül: Han Szon Jon, Kim Kum Csarl, Ju Men Jon és J­ak Szun Kil, hétfőn délután meglátogatták a Pécsi Porcelángyá­rat. Attól a pillanattól kezdve, amikor a gyár kapuján beléptek, az üzem dolgozói minde­nütt mosollyal és ba­ráti szeretettel fogad­ták őket. Amikor bementek a korongos műhelybe,­­ összesúgtak a dolgo­zók: — Nézzétek csak, mi­lyen helyes koreai gye­rekek! Kár, hogy nem tudnak magyarul, pe­di­­g elbeszélgetnénk velük. — Dehogynem tu­dunk magyarul — szó­lalt meg Kim Kum Csarl és hamiskásan mosolygott hozzá. Az­tán megindult a beszél­getés közöttük. Az üzem dolgozói Koreá­ról érdeklődtek, a ko­reai diákok pedig a munkafolyamatok fe­lől kérdezősködtek. Megtekintették az ön­tőrészleget, a formá­zást, a masszamalmot az égetőkemencéket, a kézifestészetet a szebb­­nél-szebb porcelánfigu­­rákat. • A műhelyrészlegek megtekintése után a koreai diákok az iro­dában felkeresték Vá­gó Géza főmérnököt, akinek átadták az üze­mi könyvtár részére hozott könyveket, az „Új Korea" című fo­lyóiratot és a koreai alkotmányról szóló dí­szes kivitelű könyvet. Ugyanakkor három jel­vényt adtak át, amely Kim Ir Szen elvtársat, a Koreai Népköztársa­ság minisztertanácsá­nak elnökét és a ko­reai néphadsereg fő­­parancsnokát ábrázol­ja. Ezt a jelvényt a sztahanovista dolgo­zóknak hozták és kér­ték, hogy a gyár igaz­gatósága ezekkel is tüntesse ki a terme­lésben élenjáró dolgo­zókat. Han Szan Jon ma­gyar nyelven a követ­kező szavak kíséreté­ben adta át a könyve­ket, és jelvényeket: — A Pécsett tanuló koreai diákok nevében szeretettel üdvözöljük a szocialista Magyar­­ország építéséért har­coló dolgozókat. Ma­gyarország 5 éves ter­vének megvalósítása nemcsak a magyar nép számára jelent si­kert, hanem azoknak is akik Magyarország ha­tárain t­úl a világbé­kéért és szabadságért küzdenek. Szeretettel adjuk át ezeket a köny­veket és jelvényeket. Sikeres munkát kívá­nunk a szocialista Ma­gyarország építéséhez. Erősítsük a magyar és koreai nép megbontha­tatlan, örök barátságát. Vágó Géza főmérnök meghatottan mondott köszönetet a Pécsett tanuló koreai diákok­nak ajándékaikért és az igazgatóság nevében valamennyi koreai diáknak porcelánszob­­rokat ajándékozott. Már féléve élm­­hely a Pécsi Bőrgyár blankon üs­eme A Pécsi Bőrgyár Mankos üzeme már félév óta élműhely, mind a 24 dolgozója sztahanovista. A Mankos üzemben dolgozik Varga József elvtárs, kétszeres sztahanovis­ta brigádja. Évi tervüket már régen befejezték, jelenleg 1954. augusztusi tervükön dolgoznak. A brigád tagjai Karvan József, Horváth József és Kibédi Béla elvtársak, tervüket ál­landóan 190—200 százalékra teljesí­tik. Minőségi munkát végeznek s a minőség fokozására néhány újítást is vezettek be. Egyik újításukkal megakadályoz­zák a sertésbőr gyűrődését és így el­sőrendű bőrt állítanak elő. Ez az újítás hatalmas összeg megtakarítá­sát jelenti nemcsak a gyárnak, ha­nem a népgazdaságnak is. A vizes­­hordóra fa rámát szereltek, hogy a bőr színét ne karcolják meg és a minőség is megfelelőbb lesz így. Varga elvtársnak sokéves gyakorlata van, szívesen adja át tapasztala­tait és segít munkatársainak. Itt dolgozik Bárdos­ Ilajos elvtárs munkaérdemrendes kormánykitünte­téses kétszeres sztahanovista Bárdosi elvtárs is az 1954-es májusi tervén dolgozik már. Húsz éves ta­pasztalattal rendelkezik. Nem akad a gyártásban olyan munkafolyamat, amit ne ismerne. Munkamódszerét és tapasztalatait átadja az új dol­gozóknak, ezzel is elősegíti a blankoi üzem jó munkáját és azt, hogy a kormányprogrammnot minél előbb megvalósíthassuk. Anyagt­a­karék­osság a P­étsi Bádogos és Szerelő Kisipari Szövet­kezetnél A Pécsi Bádogos és Szerelő Kis­ipari Szövetkezetnél az anyagtaka­rékosságban szép eredményt ért el Simon Imre elvtárs bádogos brigád­ja. Egy tábla lemezből csak öt vöd­röt kell el­készíteniük, de Simon elv­társ a brigádtagokkal együtt addig­­addig forgatták a lemezt, hogy most már nem öt, hanem hat vödröt tud­nak elkészíteni. A hulladék lemeze­ket is felhasználják. Kályhacsövet, könyököt, szemétlapátot, vödröket készítenek olyan anyagból, amit ko­rábban nem használtat­ fel Minker Béla, a bádogos részleg vezetője újításával nagymennyiségű anyagot takarított meg. Az állami gazdaságoknak eddig mindig külön kellett borjúszoptató, akkor amikor még kicsi a borjú, később, amikor megnő, akkor már itató kell neki. Eddig két ilyen edényt készítettek mert különböző méretű kellett. Min­ker Béla újításával egy olyan edényt készített, amit minden célra fel lehet használni, így darabonként 43 forintot takarított meg. Minker Bé­la nemcsak az anyagtakarékosságra fordít nagy gondot, hanem a terv­­teljesítésére is. Tervét állandóan 191 százalékra teljesíti. A Bádogos és Szerelő Kisipari Szövetkezet dolgozói nagyon vigyáz-k -■rak minden kis darab anyagra, mert ezzel is hozzá akarnak járulni a kormányprogramm megvalósításá­­hoz. Átadták a forgalomnak a PécMánia közötti új műutat Az Aszfaltútépítő Vállalat építés­­vezetősége a Pécs és Mánia között épült új műutat november 12 én át­adta a forgalomnak. Ezzel felszaba­dult a Pécs és Komló közötti közvet­len út. Az új műút befejezése alkalmá­val a vállalat dolgozói termelési ér­­tekezletet tartottak és ennek kere­tében a vállalat igazgatósága 17 dől.­gozónak átadta a sztahanovista ok­levelet és 4500 forint jutalmat ősz. A lói dolgozók közül kiemel­i:* Szász ■/(inos élmunkás keverő főgépész, aki háromféle kitüntetést "kapott: ,,a szocialista munka“ ér­demérmet, a sztahanovista jelvényt, az „építőipar kiváló dolgozója" cí­met és 700 forint jutalmat

Next