Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)
1955-04-06 / 80. szám
2 NAPLÓ Díszünnepség az Operaházban hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából foki teld* a* 1. oldalról ismerte, hogy igazi tetemeiken épentít és boldogulásénak csak egy útja van: a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés. Ennek a felismerésnek megfelelően eddig több, mint kétszázezer dolgozó paraszt lépett a szövetkezeti termelés útjára, s ezzel megkezdte a falu szocialista átépítését. A szocializmust építő termelőszövetkezetek a munkás-paraszt szövetség újabb, hatalmas megerősödését mutatják. A munkásosztály és a dolgozó parasztság e hosszú, évtizedes harcokban kialakult és megedződött szövetsége népi demokráciánk szilárd alapja volt a múltban, s az marad a jövőben is! Erődítsük és ápoljuk szakadatlanul a munkás-paraszt szövetséget! (Hosszantartó taps.) Hatalmas fejlődésen ment keresztül a felszabadulás óta a magyar értelmiség is. Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi fejlődésről van szó. Az értelmiség, s vele együtt a szellemi munka és a tudomány hazánkban, a felszabadulás óta olyan elismerésben és támogatásban részesül, mint azelőtt sohasem. A régi értelmiség túlnyomó többsége nemcsak arról győződött meg, hogy építő munkáját őszinte megbecsüléssel és hálával kíséri a magyar dolgozó nép. A hazájához hű értelmiség, ezen belül különösen a műszaki értelmiség, azt is megértette, hogy a felszabadult Magyarország, a népi demokrácia, munkájához olyan hatalmas lehetőségeket nyújt, amelyekről a tőkés időkben szó sem lehetett. A magyar értelmiség zöme felismerte, hogy milyen fontos szerep vár reá a szocializmus építésében, hogy nincs szebb feladata, mint a dolgozó nép érdekeit szolgálni. A régi értelmiség mellett „ felszabadulás óta, számban és jelentőségben egyre jobban növekszik a népből, a munkások és parasztok gyermekeiből lett értelmiség. Ez az új és a régi értelmiség egyre inkább öszszeforr, s ezzel is közelebb kerül a dolgozó néphez, egyre inkább eggyé forr vele. Üdvözlet a mi új és régi értelmiségünknek, a mind egységesebbé váló népi értelmiségnek! (Hosszantartó taps.) Népünk nemzeti egységének létrehozásában döntő szerepe volt és van annak, hogy megvalósult munkásosztályunk egysége. Amíg a munkásosztály, nemzetünk vezető ereje nem volt egységes, nehéz volt a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása, és nem érvényesülhetett teljes erővel a munkásosztály vonzása a többi osztályra. A munkásosztály egységének létrejötte lett az új, erősödő nemzeti egység kialakulásának legfőbb tényezője. Erősíti nemzeti egységünket a nők felszabadítása, az, hogy megszűnt minden régi korlátozás, mely a férfiaknál alárendeltebb helyzetben tartotta őket, s mint a haza egyenrangú polgárai előtt szélesre nyíltak az érvényesülés kapui, melyek a tőkés időkben el voltak zárva előlük. A magyar dolgozó nők, köszönetüket és hálájukat jó, odaadó munkával fejezik ki. Nincs Szocialista építésünknek olyan területe, ahol az élmunkások, sztahanovisták, a legjobb, legodaadóbb dolgozók első soraiban áldozatkészen, példamutatóan ott ne lennének a felszabadult magyar nők! (Nagy taps.) Végül, de nem utolsó sorban rá kell mutatnunk arra, hogy a nemzeti egység jövendő továbberősítésében milyen fontos szerepe van a felnövő ifjúságnak, a DISZ lelkes fiataljainak, a kedveskis úttörőknek, annak az új nemzedéknek, mely már nem is érten a tőkés kizsákmányolást, mely már a mi nevelésünk, ,s mely hús a húsunkból, vér a vérünkből, s amely a szocialista fejlődés jobb, boldogabb jövőjének záloga. Modern történelmünk folyamán először vagyunk tanui annak, hogy a munkások és parasztok szilárd, szoros szövetségben állnak, hogy támogatja őket a haladó, a néppel összeforrott értelmiség. A régi nagytőkés-nagybirtokos Magyarországon az elnyomó osztályok és a nép közt áthághatatlan szakadék állott fenn, s az elnyomók és elnyomottal kérlelhetetlen, szakadatlan harcot vívtak egymással. Ma a helyzet e téren is gyökeresen megváltozott. Az elnyomó osztályokat, a városi burzsoáziát és a földbirtokosokat a felszabadulás 10 esztendeje alatt felszámoltuk. Ezzel nemcsak a dolgozók évszázados kizsákmányolásának vetettünk véget, de kiküszöböltük azokat az erőket is, melyeknek létérdeke volt a nemzet megosztása, " amelyek csak e megosztással tudták uralmukat fennszartani a dolgozó nép felé". Az egyetlen megmaradt kizsákmányoló osztály, a kulákság gazdasági erejét és befolyását a faluban korlátok közé szorítottuk, s jórészt megszabadítottuk a dolgozó parasztságot a kíméletlen, kegyetlen kulák-kizsákmányolástól. A munkásosztály, a dolgozó parasztsággal szövetségben uralkodó osztállyá vált, s maga köré eggyé kovácsolja, előre viszi az egész dolgozó népet, melynek erkölcsi és politikai egysége napról-napra erősödik, tártunkkal az élén, melynek tekintélyét és vezető szerepét ma az egész dolgozó nép elismeri, egyre inkább szilárdul a népi demokratikus hazafiéig és egyre határozottabb formákat ölt a szocialista nemzet. A felszabadulás óta megváltozott az államhatalom, melyet a múltban a tőkések és a dolgozó nép kizsákmányolására és elnyomására használtak fel. A régi burzsoá államgépezet helyére — pártunk vezetésével — a dolgozó nép teljesen új államhatalmat teremtett, mely a népgazdaság fejlesztésének, a kulturális forradalom kibontakozásának, a szocializmus építésének fő eszköze hazánkban, amely, mint a kapitalizmusból ,a szocializmusba való átmeneti korszak államformája, sikerrel tölti be a proletariátus diktatúrájának funkcióit. A felszabadulás óta új társadalmi, politikai és gazdasági rend jött létre, és erősödik meg mindinkább a munkásosztály, a város és a falu dolgozóinak vezetése alatt. Ezt a korszakalkotó történelmi tényt rögzítette le alkotmányunk, mely a felszabadulás utáni esztendők vívmányait foglalta össze és kimondta, hogy minden hatalom a dolgozó népé. Ez a hatalom fegyverül szolgál a tőkés maradványok elleni harcban és a szocializmus építésében egyaránt, erősebb, mint v*Uh* és erői szakadatlanul nőnek. (Nagy taps.) A felszabadító Szovjetunió győzelmes harcai nyomán Európában a szocializmust építő, népi demokráciák egész sora keletkezett. A Szovjetunió segítségével több, mint két évtizedes hősi harc után felszabadult a nagy kínai nép és ugyancsak rátért a szocializmus építésének útjára. A felszabadult,100 milliós kínai nép példája hatalmas vonzóerőt gyakorol Ázsia és Arika gyarmati és félgyarmati népeinek szabadságharcaira. Ma már kilencszázmillió ember építi Európában és Ázsiában a szocializmust és küzd vállvetve, egymást kölcsönösen segítve és támogatva, testvéri egységben a békéért, az imperialista háborús gyújtogatók ellen. (Hoszszantartó, nagy taps.) A béketábor népeinek barátsága a proletár nemzetköziség, az őszinte, kölcsönös segíteni akarás és a közös gazdasági fellendülés elvén alapA szocializmust építő államok hatalmas táborától támogatva, a magyar népnek sok évszázados történelme során most van először lehetősége arra, hogy önállóan döntsön sorsáról. A földesurak és kapitalisták gazdasági és politikai uralmától csakúgy megszabadult a magyar nép, mint a külföldi tőke elnyomása alól. Mon tárulnak ki előtte történelme folyamán először a kulturális, gazdasági és poliikai felemelkedés olyan lehetőségei, amelyekben szabadon fejthetik a teremtő erejét és tehetségét. Az elmúlt tíz eszendő ebben a tekintetben még csak kezdet, még csak kiindulás. De ezek a kezdeti eredmények is olyanok, ameyekhez foghatót hiába keresünk a felszabadulás előtti Magyarország történetében. Erről tanúskodnak a felszabadulás óta eltelt tíz év gazdasági, kulturális és egyéb eredményei. Ezek az eredmények, ha öszszehasonlítjuk az elmúlt tíz esztendő fejlődését a háború előtti utolsó békeévvel, már magukban véve is bebizonyítják a szocialista rendszer, a szocialista termelés fölényét. Az egyszerű összehasonlítás ezen a téren nem mutatja meg az igazi képet, mert hiszen tíz évvel ezelőtt, felszabadulásunk idején hazánk romokban hevert, gyáraink, üzemeink jelentékeny része elpusztult, vagy gépeit a náci rablók és magyar csatlósaikkülföldre hurcolták. Hasonlóképpen szenvedett a mezőgazdaság is, melyben az állatállományunknak a fele sem maradt meg. Az ipari termelés térfogata 1954-ben az 1938. évinek háromszorosára emelkedett. A gyáripar termelése 1954-ben az 1938. évinek háromszorosára emelkedett. Ezen belül a nehézipar 383 százalékkal, a könnyűipar 130 százalékkal, az élelmiszeripar 252 százalékkal termelt többet, mint 1938-ban. s-ra összehasonlítjuk az egyes alapvetően fontos cikkek termelését, megállapíthatjuk, hogy széntermelésünk 1938-ban 9.380.000 tonna volt, ez a múlt évben több mint kétszeresére, 22.000.000 tonnára nőtt. Hasonló fejlődést mutat a nyersvastermelés, mely az utolsó békeév 335.000 tonnájáról 843.000 tonnára emelkedett 1954-ben. Acélt 1938-ban 647.000 tonnát termeltünk, 1954-ben pedig 1.491.000 tonnát. Még gyorsabban nőtt a villamosenergia termelése mely az 1938. évi 1.399.000 megawattóráról 1954-ben 4.830.000 re emelkedett. A mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges nitrogén műszik. Míg a kapttan*, «fiemok Traonyit egymás kizsákmányolása, a kíméletlen verseny, a szakadatlan gyanakvás és intrika jellemzi, addig a béke, a demokrácia és a szocializmus nagy táborának minden országát az'őszinte barátság, egymás önzetlen' támogatása köti össze. Ebben a táborban — ellentétben a kapitalista világgal, ahol az erősek a gyengébbeket mindig leigázzák és kizsákmányolják — a nagy és kis népek egyenjogúságának elve uralkodik. A szocialista tábor minden népe örömmel, lelkesedéssé tekint a többi szocialista ország sikereire és eredményeire, tudja, hogy ezek közös eredmények, az ő sikerei is. Ez az egészéges, őszinte, baráti, új típusú viszony, melyet azelőtt a történelem nem ismert és mely a kapitalista országok között elképzelhetetlen és lehetetlen, legfontosabb záloga a szocialista tábor baráti népei továbbhaladásának. trágya termelése az utolsó, háború előtti évhez képest 2,5- szeresére nőtt, a foszfor-műtrágyáé megháromszorozódott, ugyancsak megháromszorozódott a cement termelése is, megnyolcszorozódott a motorkerékpárok termelése, majdnem két és félszeresére nőtt a kerékpárgyártás. Cukorgyártásunk 140 százalékkal nagyobb, mint 1938-ban volt, sört majdnem hatszor annyit termelünk mint 1936-ban. Prrmutszövetet egy és félszer anynyit, len- és kenderszövetet több mint kétszer annyit termelünk. Az egy munkásra jutó villamosenergia-felhasználás a gyáriparban 1954-ben kétszer annyi volt, mint 1933- ban. Jelentősen fejlődött az ipar az új technika és a fokozotabb gépesítés terén is. A Magyar ipar számos olyan gépet állít elő, melyet korábban nem gyártottunk, mint például bányagépek, új rendszerű esztergapadok, betonkeverőgépek, nagyfeszültségű és nagyteljesítményű kondenzátorok, arató-cséplőgépek, lánctalpas traktorok stb. Gyártunk olyan nagyhatású gyógyszereket is, mint például a penicillin, sztreptemiem stb. Különösen erőteljes volt iparunk fejlődése az első ötéves terv folyamán. A szocialista iparosítás alapelvének megfelelően leggyorsabban a nehézipar termelése emelkedett. 1954-ben a nehézipar mintegy háromszor annyit termelt mint 1949-ben. Az ötéves terv folyamán olyan hatalmas létesítmények épültek, mint a Sztálin Vasmű, az Inotai, Borsodi Kooperáció, Komló és a többi, amelyekre joggal büszke minden magyar munkás, minden magyar értelmiségi és dolgozó parasztságunk. A lakosság fogyasztási cikkekkel való fokozottabb ellátására nagy könnyű- és élelmiszeripari üzemeket létesítettünk amilyenek a Szegedi Textilkombinát, a Zalaegerszeg, Ruhagyár, a debreceni tejüzem, a Kecskeméti Hűtőház stb. A mezőgazdaság szocialista átszervezése is megkezdődött. Jelenleg az ország szántóterületének több mint 30 százaléka már a szocialista szektorhoz tartozik. Gyorsan nő az öntözött terület, amely az ötéves terv folyamán megkérem szorozódott. A mezőgazdaság gépesítésének ütemét mutatja, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság gépi bázisai, a gépállomások az elmúlt évek alatt jelentek mnyer, erősödtek. Számuk 1 954 végén 312 és több mált 11.000 traktorral, közel 11.000 cséplőgépnél és egyéb gépekkel rendelkeznek, volt, mint a felszabadulás előtt bármikor. 1938-hoz viszonyítva például az 1954. évi csecsemőhalandóság több mint a felére csökkent, ugyanakkor a természetes szaporodás kétszer akkorára emelkedett. Megjavult a lakosság orvosokkal való ellátottsága, mely magasabb mint ,1938-ban volt és jobb, mint — Ausztria és Svájc kivételével — a kapitalista országokban. A lakosság egészségügyi ellátottságának javulását nagymértékben elősegítette a társadalombiztosítás kiterjesztése, melynek eredményeképpen ma már az összlakosság 60 százaléka, 5.800.000 ember részesül a társadalombiztosításban. A kórházi és klinikai ágyak száma az elmúlt tíz év alatt mintegy 40 százalékkalemelkedett.. A... tüdőbeteg gondozó intézetek száma megkétszereződött. Ennek és egyéb intézkedéseknek eredményeként a gümőkórban elhaltak Száma tavaly az 1938 évinek csak egyharmada volt. A bölcsődei férőhelyek száma mintegy húszszorosa az 1923- asnak. Jelentős mértékben fejlődött a felszabadulás óta eltéktelő alatt az oktatás. Az általános iskolai tanulók számának növelése mellett különösen jellemző, hogy a nyolcadik osztályban most háromszor annyian tanulnak, mint a háborút megelőző utolsó esztendőben. Megháromszorozódott a középskolai tanulók száma , is és megváltozott az összetételük 1 937—38-ban a középiskola tanulóknak 4 százaléka volt munkás származású. 1954—55- ben ez az arány 63 százalékra, több mint tizenötszörösére nőtt meg. Hasonló a fejlődési, egyetemeken és a főiskolákon is, ahol megnégyszereződött 1938-hoz viszonyítva a hallgatók száma, s a munkás és a dolgozó paraszt származásúak aránya 54 százalékra emelkedet. A népi demokrácia szélesre nyitotta a kultúra eddig elzárt kapuit a dolgozó nép előtt! A különböző oktatási intézményeken és tanfolyamokon a részvevők száma az 1954—35-ös tanév elején több mint 1.700.000 volt. Emellett százezrével tanulnak a dolgozók különböző szaktanfolyamokon, így az elmúlt öt év alatt mintegy 1.170.000 dolgozó szerzett új, illetve eredeti fogadkozásánál magasabb képesítést. Kulturális fejlődésünknek egyik mutatója, a kinyomtatott művek száma. 1938-ban valamivel több mint 8000 mű jelent meg, 17,3 millió példányban. Az elmúlt évben 20.614 mű jelent meg, 41 millió példányban. A felszabadulás után eltelt tíz év alatt egyre, nagyobb számban , létesültek falusi könyvtárak. A falu kulturális színvonalának ' ' emelkedését elősegítette a falu Villamosítása, amelynek eredményeképpen 1954-ben majdnem kétszer antalyi községben volt "Villany, minnt 1938-ban. A felszabadulás óta ugrásszerűen megnőtt a mozi- és színházlátogatók száma. 1936-ban 410 volt a működő filmszínházait, és 18,5 millió a látogatók száma. 1954-ben 2813 filmszínház működött és a látogatók száma 97,7 millió volt,több mint ötször annyi. A színházlátogatók száma is többszöröse a háború előttinek és 1954-ben meghaladta a hatmilliót. A rádió előfizetőinek száma 1954-ben 1.270.000 volt, az 1933.évinek majdnem háromszorosa, ami ugyancsak a lakosság növekvő kulturális érdeklődését és fejlődését mutatja... Különösen gyorsan terjed a rádió a falvakban. Hála népi demokratikus rendszerünknek, „pártunk és kormányunk lankadatlan támogatásának, hatalmas fejtődrést ért el a felszabadulás vérsportmozgalmunk. ■ Bármily jelentékenyek is azok az eredmények, amelyeket a magyar dolgozó nép az elmúlt, tíz esztendő folyamán kulturális és anyagi életszínvonalának emelésében, a 8. .szocializmus építésében, elért, mindez csak kezdet, az alapok "■erakása. Biztosak vagyunk abban, hogy az előttünk álló ívek és évtizedek dolgozó nénünk életének minden területen újabb sikereket, újabb virágzást hoznak. De ennek egy döntő előfeltétele van: meg kell őrizni a teremtő, békét! A béke megőrzése és népjólétünk emelése elválaszthatatlan, kölcsönhatásban állnak egymással. Az imperialisták, élükön az Amerikai Egyesült Államok háborús gyújtogatóival, minden erőfeszítést megtesznek arra, hogy zavarják a szocialista tábor, benne hazánk békés fejlődését. Egy harmadik, minden eddiginél pusztítóbb világháború kirobbantásával akarják feltartóztatni a szocialista tábor további erősödését és szilárdulását. Tíz év eredményei bizonyítják a szocialista rendszer és a szocialista termelés fölényét A Szovjetunió ma erősebb, mint valaha és erői szakadatlanul nőnek Az elmúlt tíz esztendő hatalmas fejlődésének, amelyet hazánk minden területén tapasztalunk, döntő feltétele volt a nemzetközi helyzet megváltozása a szocializmust építő, békét védő kilencszázmilliós tábor javára. Szakadatlanul nő és erősödik a Szovjetuniónak, mint a világbéke őrének és szilárd védelmezőjének jelentősége, befolyása, tekintélye. A béke minden híve szerte ,a földkerekségen, örömmel és rokonszenvvel tekint a Szovjetunióra, amelynek minden sikeréből, minden eredményéből új erőt, új biztatást merít. A Szovjetunió gyorsan kiheverte a második világháború szörnyű sebeit és szocialista gazdasága nemcsak a szovjet nép jólétének állandó emelkedését biztosítja egyre fokozódó ütemben, de a szovjet honvédelem erőteljes fejleszését is. Ma már világos mindenki előtt, hogy a Szovjetunió ma A íjazirahábi fejlődéssel prhuzammosan javult népünk anyagi és kulturális helyzete A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan javult a dolgozó nép anyagi helyzete. Úgy a munkásosztály, mint a dolgozó parasztság és az értelmiség ma minden tekintetben jobban él, mint a felszabadulás előtt. A reagozó nép anyagi helyzetének megjavulását mutatja a népszaporodás növekedése is. Az utolsó esztendőkben a halandóság áltajában alacsonyabb 1955 Április 9 A ma most dolgozó nép helyesli és támogatja szívós, következetes és őszinte békepolitikánkat . A Magyar Népköztársaság külpolitikája mindenekelőtt a béke megőrzésére irányul, olyan béke megvédésére, melyiztosítja eddigi vívmányainkat és szocialista építésünk továbbfejlesztését. Mi is azt ’ a lenini elvet valljuk, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békésen együttélhetnek,' sennek megfelelően arra törekszünk, hogy mindenütt elősegítsük a népek békés, nyugodt együttélését. Ez a törekvés vezet bennnünke’ 'minden' országban. Ennek a szellemnek megfelelően ápoljuk a szomszédi jóvizonyt minden velünk határos országgal, így Jugoszláviával és Ausztriával is. A magyar dolgozó nép helyesli és támogatja azt a szívós, következetes és őszinte békepolitikát, melyet pártunk vezetésével népi demokratikus államunk folytat, mert saját tapasztalataiból ismeri a szörnyű szenvedéseket, és mindazt a borzalmat, amely a háborúval jár. De emellett minden dolgozó számára világos az is, hogy ez imperialisták háborús gyújtogatása mögött olyan politikai célok állnak, melyeket népünk a legélesebben elítél. s végrend visszaállítása, melynek eredményeképpen újra ahárommillió koldus“ színvonalára löknék vissza a dolgozó parasztok zömét, visszaállítanál a iparban a bérrabszolgaságot, elvennék dolgozó népünkül mindazt a jogot és vívmányt, melyet a népi demokrácia, a szocializmus építése juttatott neki. Nincs olyan kérdés, melyben a magyar nép annyira egységes volna, mint a béke megvédésének kérdésében. (Nagy taps.) Pártunk egyik legfőbb vonzóereje, hogy szakadatlanul, következetesen küzd a béke megvédéséért. " A Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolatokat is egyre erősíti annak tudata, hogy világméretekben a Szovjetunió fél a béke megvédéséért vívott küzdelem élén. A magyar dolgozó nép egységesen követeli az atom- és hidrogéntomba, a tömegpusztító fegyvereit használatának betiltását. Népünk, mely annyit szenvedett a német imperializmustól, minden erejével ellenzi a német Wehrmacht újjászervezését. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy a párizsi szerződések ratifikálásával megnyílik az út a nyugatnémet Wehrmacht felállítására és nő a háborús veszély. De azt is tudjuk, hogy még gyorsabban nő a Szovjetunió vezette béketábor ereje. Arról is meg vagyunk győződve, hogy a német militarizmus feltámasztása közvetlenül fenyegeti,, minden európai nép biztonságát, szabadságát és függetlenségét. A magyar pácett, melynek emlékezetében még frissen él, hogy milyen szörnyű pusztítást és szexi védést zúdított rá a német militarizmus, mely szabadságát, függetlenségét, egész nemzeti létét veszélyeztette. Ezért minden hazafi egységesen súl' 'yesli, hogy az imperialista házsFoltatás a 3. oldalon)