Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)
1955-08-03 / 181. szám
A genfi kínai-amerikai tárgyalások Genf (TASZSZ) A Kínai Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok képviselőinek első ülése ötven percig tartott. Az ülésen először Van Fing-nan, a Kínai Népköztársaság képviselője szólalt fel. Bejelentette, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya július 31-én elhatározta, határidő előtt szabadon bocsátja a 11 amerikai repülőt. A repülők ugyanezen a napon elhagyták a Kínai Népköztársaság területét. Remélem — mondotta Van Ping-nan — hogy a kínai kormánynak ez a lépése kedvező hatással lesz a most folyó tárgyalások menetére. Van Ping-nan azt a véleményét fejezte ki, hogy a tárgyalásokat nem szabad csupán a két kormány állampolgárainak kölcsönös hazatelepítésére korlátozni, hanem a Kínai Népköztársaságot, valamint az Egyesült Államokat érdeklő egyéb kérdésekkel is foglalkoznia kell. Van Ping-nan kifejezte meggyőződését, hogy a tárgyalások közös erőfeszítéssel elérik a kitűzött magasrendű célokat. A Kínai Népköztársaság képviselője ezután javaslatot tett a tárgyalások napirendjére. Johnson, az Egyesült Államok képviselője azt mondotta, hogy örömmel és "köszönettel hallotta a Kínai Népköztársaság képviselőjének az amerikai repülők hazatelepítéséről tett bejelentését. A továbbiakban kijelentette, egyetért a Van Ping-nan javasolta napirenddel. A genfi kínai-amerikai nagyköveti tárgyalások második ülése Genf (MTI) A genfi kínai- amerikai nagyköveti tárgyalások második üléséről a következő közös hivatalos közleményt adták ki: „Az Amerikai Egyesült Államok nagykövete és a Kínai Népköztársaság nagykövete 1955 augusztus 2-án Genfben megtartotta második ülését. A napirend első pontjáról, a két fél országában élő polgári személyeknek hazájukba való visszatéréséről tárgyaltak Megállapodás jött létre arról, hogy a következő ülést augusztus 4-én tíz órakor (magyar idő szerint 11 órakor) tartják meg.” Krisna Menőn tanácskozása Vang Ping-nannal és Johnsonnal Genf (MTI) A Genfben tartózkodó Krisna Menőn, Nehru indiai miniszterelnök megbízottja hétfőn délután tárgyal Johnsonnal, az Egyesült Államok megbízott nagykövetével. Menőn az esti órákban Vang Ping-nannal, a Kínai Népköztársaság nagykövetével találkozott. Az indiai megbízott kedden a második tanácskozás előtt ismét felkereste Johnsont. Az AFP jelentése szerint Menen a Genfben töltött 24 óra alatt „igyekezett meggyőzni az amerikai és kínai félt arról, hogy szükség van Dalles és Csou En-laj sürgős találkozására, mert az esettel előkészítheti az utat egy magasabb szintű találkozóhoz.” A francia hírügynökség hozzáfűzi, hogy erre azonban „amerikai részről még távolról sem készültek elő". A washingtoni brit és francia nagykövet Dulles-szal tanácskozott Washington (MTI) Mint az AFP jelentő, Sir Roger Makins Nagybritannia és Maurice Couve de Murville Franciaország washingtoni nagykövete hétfőn délután Dulles külügyminiszterrel tanácskozott a külügyminisztériumban illetékes körökben nem nyilatkoznak a megbeszélés tárgyáról, de általában jól tájékozott diplomáciai helyet, úgy tudják, hogy a megbeszélést, amely — mint hiszik — a külügyminiszter kérelmére történt, a Németországra és az európai biztonságra vonatkozó közeli négyes külügyminiszteri értekezlet előkészítésére szentelték. A washingtoni jugoszláv nagykövet Dulles-szal tárgyalt Washington (MTI). Leo Matesz, washingtoni jugoszláv nagykövet hétfőn megbeszélést folytatott Dubles, amerikai külügyminiszterrel. A megbeszélés ötven percig tartott. Matesz nagykövet kijelentette, hogy a politikai helyzetről tárgyalt az amerikai külügyminiszterrel. Lemondott Talbott, az Egyesült Államok légügyi minisztere Washington (TASZSZ). A Fehér Ház közölte, hogy Talbott, az Egyesült Államok légügyi minisztere lemondott. Talbott, azután nyújtotta be lemondását, miután kivizsgálták kapcsolatait magánrészvény társaságokkal. Eisenhower elnök elfogadta Talbott lemondását. Bombay szállítómunkások sztrájkja Delhi (TASZSZ): Mint a Hindustan Standard című lap közli, hétfőn megkezdődött a bombayi kikötő szállítómunkásainak sztrájkja. A sztrájkban négyezer soffőr és más szállítómunkás vesz részt. A sztrájk tiltakozásként indult meg az ellen, hogy elbocsátottek nyolcszáz gépkocsi,vezetőt PtKV 10 Hírek a VIT-rtól Vanő (MTI) Hétfőn délután a varsói Sztárrvtéren, a Tudomány és Kultúra palotája előtt felépített hatalmas szabadtéri színpadon léptek először a VIT közönsége elé a magyar művészküldöttség tagjai. A román, csehszlovák, német és lengyel fiatalokkal közösen adott nemzetközi kultúrműsorban a debreceni népi együttes ifjú táncosai szerepeltek. * Hétfőn este a Tudomány és Kultúra palotájának háromezerötszáz férőhelyes kongreszszusi termében rendezték meg az ifjú lengyel művészeik díszelőadását az V. VIT résztvevői tiszteletére. Isabelle Blume, belga békeharcos, a Béke Világtanács titkára, nemzetközi Sztálinbékedíjas üzenetet intézett az V. VIT résztvevőihez. Az üzenet többek között a következőket mondja: A Béke Világtanács mindig nagy jelentőséget tulajdonít az ifjúság találkozóinak. Ebben az éviben a béke fenntartásáért világszerte folytatott harcban rendkívüli jelentősége van a varsói találkozónak. A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés küldöttsége átutazott Budapesten A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés küldöttsége, élén Vladimir Bakanccsal, a horvát szábor elnökével, útban Moszkva felé, átutazott Budapesten. A küldöttséget Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke, Mihályit Emi, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára és Pesta László, Budapest főváros tanácsa végredaj főbizottságának elnökhelyettese, országgyűlési képviselők, valamint a külügyminisztérium képviselői üdvözölték, majd baráti beszélgetést folytattak a küldöttség tagjaival. Megjelentek a küldöttség üdvözlésére a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság budapesti követségének tagjai, élükön O. Djikics ideiglenes ügyvivővel és a Szovjetunió budapesti nagykövetségének több tagja, V. V. Asztafjev, ideiglenes ügyvivő vezetésével. A küldöttség ittartózkodása alatt látogatást tett az Országházban és megtekintette a főváros nevezetességeit. Magyar-jugoszláv filmforgalmazási tárgyalások Az elmúlt hetekben Hárs Lajos, a MOKÉP igazgatója vezetésével magyar filmforgalmazási küldöttség járt Jugoszláviában. A meleg, baráti égkörben lezajlott tárgyalások folyamán a küldöttség tagjai részt vettek a Pulában megtartott II. jugoszláv nemzeti filmfesztiválon. A magyar küldöttségnek bemutatták a jugoszláv filmgyártás felszabadulás óta készített filmjeinek nagy részét. A tárgyalások során megállapodtak abban, hogy az elkövetkező időszakban hat-hat játékfilm és számos népszerű tudományos és dokumentumfilm kerül kölcsönösen kicserélésre. A megállapodás eredményeként még az őszi évad folyamán a magyar filmszínházak bemutatják a Tavasz és a Vihar című jugoszláv játékfilmeket és előreláthatóan ugyanebben az időszakban kerülnek bemutatásra Jugoszláviában az Életjel, a Liliomisi, és a Fel a fejjel című magyar filmek. Vasárnap Belgrádiban vendégszerepel a Bp. Vasas labdarúgócsapata A Bp Vasas labdarúgócsapata vasárnap Belgrádiban vendégszerepel. Ellenfele az 19545. évi jugoszláv labdarúgóbajnokság második helyezettje, a PSZK együttese lesz. A Bp. Vasas szerdán délelőtt társasgépkocsival indul el Budapestről. 1958 AUGUSZTUS – A genfi kínai-amerikai tárgyalások sajtóvisszhangja Genf (MTI) A világsajtó első helyen és széleskörűen foglalkozik a hétfőn Genfben megkezdődött kínai-amerikai nagyköveti tárgyalásokkal. A lapok és a hírügynökségek mindenekelőtt kiemelik, a Kínai Népköztársaság kormányának nagyjelentőségű gesztusát, a kémkedésért korábban elítélt amerikai repülők határidő előtti szabadonbocsátását és a tárgyalások jó légkörét. Az amerikai lapok kedden reggel vezércikkekben foglalkoztak a tizenegy pilóta szabadonbocsátásával. Mint az Associated Press sajtószemléje kiemeli: „A lapok egyhangúan igen jelentőségteljesnek tartják azt, hogy a kommunista Kína a Washington és Peking között folyó genfi tárgyalások első napján hozott döntést az amerikai pilóták szabadonbocsátásáról.” A New York Times kiemeli, hogy a hír „a megkönnyebbülés és a megelégedés érzetét kelti". A lap hangoztatja, hogy a tizenegy pilóta szabadonbocsátása jó előjele lehet a jobb genfi légkör kialakulásának és örömmel ír a helyzet enyhüléséről, mindamellett hozzáteszi, „helytelen lenne a feszültségnek olyan csökkenéséhez hozzájárulni, amely szem elől tévesztené az óvatosságot és az ésszerűséget”. A New York Times azt követeli, hogy „a kommunista Kína bizonyítsa be, hogy igazságos békét akar”. A genfi tárgyalások kommentálása a francia sajtóban háttérbe szorította az északafrikai eseményeket, amelyek pedig most különösképpen foglalkoztatják Párizst. A jobboldali Aurore azt várja, hogy „az a szeretetre méltó Status Quo, amely most uralkodik Európában, a lehető legtermészetesebb módon kiterjed majd Ázsiára is. A francia pénzügyi körökhöz közelálló Echos úgy vélekedik, hogy a mostani genfi nagyköveti tárgyalások „nemcsak a Dulles—Csou En-laj tárgyalás bevezetését jelenthetik, hanem az Eisenhower—Mao Ce-tung megbeszélés bevezetését is. Az Echos azt írja, hogy „természetesen még nem tartunk itt’, mert Amerika „még nem kész arra, hogy megtegye ezt a hatalmas lépést Kína hivatalos elismerése felé”. Az Echos kiemeli a kínai dplomácia ügyességét.Kím részről azt a véleményét juttatja kifejezésre, hogy „Eisenhower a most következő néhány hónap során a parlamenti szünet segítségével mentesítve lesz a kongresszus reakciós köreinek ellenőrzésétől. Ilyen körülmények között nem lehetetlen, hogy ha nem is gyors, de őszig pozitív előrehaladás történjék a kínaiamerikai kapcsolatokban”. „Most komoly remények születhetnek az ázsiai enyhülést illetően, — írja a Combat. Azok a pontok, amelyeket a két tárgyaló fél megvitat, széleskörűek ... Peking számára most arról van szó, hogy félig belépjen az ENSZ- be, amelynek kapui azután szeptember 20-án tágra nyílhatnának az új nagyhatalom befogadására. Mindez az jelenti, hogy már tegnap ütött Genfben az eredmények órája." Pierre Courtade, az Humanítében írja: „A francia kormánynak kitűnő alkalma lenne arra, hogy kilépjen mozdulatlanságából és betöltse országunkkal a negyedik nagyhatalom szerepét. Nem látszik ugyanis, mi akadályozhatná Franciaországot abban, hogy elismerje a Kínai Népköztársaságot, — amint ezt már Nagy-Britannia, Svédország és Svájc is megtette, — Washington áldásának bevárása nélkül. Azoknak a tárgyalásoknak, amelyek most folynak Genfben, rá kell bírniuk a francia közvéleményt, hogy erőteljesen követelje mind ezen a terver, mind pedig európai vonatkozásban a kormánytól legyen hű a genfi tárgyalások szelleméhez és járuljon hozzá a béke építéséhez mással is, mint olyan nyilatkozatokkal, amelyek egyébként nem világosak”. A kedd reggeli angol lapok a következő címekkel jelentek meg: Daily Express: „Mindenütt derűs az és a kínaiak szabadon bocsátják a tizenegy amerikai foglyot, midőn megindulnak az életbevágóan fontos békemegbeszélések”. A Daily Mail washingtoni tudósítója jelenti: „Most bizonyosnak látszik a Dulles—Csou Eh-lai találkozó a közeljövőben Számos republikánus törvényhozó tartózkodó magatartása ellenére Washingtonban ez az általános érzés uralkodik, hogy hamarosan fontosabb lépések várhatók a távolkeleti válság megadásáról” Miért jönnek át a nyugatnémetek tízezrei a Német Demokratikus Köztársaságba ? Josef Hegen államtitkár a Neues Deutschlandban „Mert bíznak bennünk" cím alatt fejtegeti azokat az okokat, ameyek a nyugatnémetek tízezreit "-arra indítják, hogy Adenauer .••Mamának hátat fordítva, úi életet kezdjenek az NDK-ban Josef Hegen ezeket írja: Naponta növekszik azoknak a száma, akik elhagyják Nyugat-Németországot, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban az állami szervek támogatásával új megélhetési lehetőséget teremtsenek maguknak. Egyre többen térnek vissza olyanok is, akik csalfa ígérgetések által megtévesztve elhagyják otthonukat és biztos munkahelyüket az NDK-ban. Ez a nagyarányú mozgalom érthető izgalmat vált ki az Adenauer-hatóságok körében Nemrégiben dr. Nahm államtitkár, a szövetségi köztársaság áttelepítésügyi minisztériumának munkatársa, kénytelen volt számokat közölni a nyugatnémet lakosság áramlására az NDK-ba. Ezek a számok nem voltak ugyan pontosak, de mégis amellett tanúskodnak: az Adenauer-kormány már nem tudja elleplezni azt a tényt, hogy nagy tömegek menekülnek Nyugat-Németországból. Magas árak ■—alacsony bérek A nyugatnémet lakosság egyre nagyobb rétegei előtt válik nyilvánvalóvá: ahol háborús készülődés folyik, ott nem lehet békére és jólétre támítani. Ahol a gazdaság és az állam élén a fegyverkezés hiénái állnak, ott a dolgozók élete csak rossz és bizonytalan lehet. Ezek a tényezők váltják ki a nyugatnémet polgárok százerei életkörülményeinek állandó rosszabbodását, ezek indítanak nyugatnémet lakosokat arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaságiban kezdjenek új életet. Heinz Schoppe például, aki szintén átjött az NDK-ba és most Bautzenben dolgozik, kijelentette: „Az árak állandóan emelkednek, a bér meg alacsony. Képtelen voltam a magam és családom megélhetését biztosítani.“ A hitler-tábornokok áldozatokat keresnek A közelmúlt időkig főleg ezek a gazdasági okok késztettek sok nyugatnémet lakost arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaságba jöjjön. Újabban azonban más okok is közrejátszanak. Különösen sok katonai szolgálatra alkalmas ifjú és fiatal ember vonja ki magát a fasiszta tábornokok kinyújtott csápjai, a besorozás alól. Csupán 1955 első negyedében 15 ezer nyugatnémet ifjú jött át az NDK-ba. Hogy mi indította ezeket a fiatalokat erre a lépésre, az már Horst Butter 24 éves géplakatos szavaiból is kitűnik: „A legjobb akarat mellett sem tudom, mit védelmezzek Adenauer hadseregében, hogy kiért és miért harcoljak ... — Ezért jöttem az NDK-ba.” A Német Demokratikus Köztrsaság lakossága ezeknek a fiataloknak különösen gondjukat viseli. A népi kamarának a nyugatnémet fiatalság védelméről szóló 1955 március 2-i határozata új hazafias mozgalmat indított az NDK-ban. Rengeteg család nyújt otthont olyan nyugatnémet fiataloknak, akiket a besorozás veszélye fenyeget. Bautzen körzetben például 118 család, Fürstenwalde körzetiben pedig 148 család ad otthont nyugatnémet fiataloknak. És így lehetne sorolni a példáikat az NDK minden kerületéből, minden körzeteiből. Akadnak persze még olyanok is, akik illegálisan elhagyják a Német Demokratikus Köztársaságot. Útjuk a biztos megélhetésiből a gazdasági és erkölcsi nyomorba vezet. Elképzeléseik a „nyugati paradicsomról" nem válnak be. Hazug ígérgetések által megtévesztve csak a jogfosztottság seregét növeli Nyugat-Németországban és lassan felőrlődnek a rosszul fizetett nehéz testi munkában — ha egyáltalán hozzájutnak. Még az Adenauernek alárendelt Aachener Nachrichten című lap is kénytelen volt bevallani, hogy az NDK-ból átjött emberek zöme hónapokig és évekig valamelyik táboriban tartózkodik gyakran mindössze napi 43 pfennig kolduspénzzel a kezében. A Nyugat-Németországból áttelepültekből ügynököket akarnak csinálni Sok lakost az NDK-ből, akit nyugatberlini rádió csábítáárnak engedve, Nyugat-Németországba vagy Nyugat-Berlinbe ment, megpróbálták kémnek vagy ügynöknek beszervezni, vagyis saját népe és a béke szerető nemzetek árulójává tenni. Rudolf L. Freienwalde körzeti lakos, az NDK-ba visszatérve a többi között ezeket mondta: _ A marienfeldei táborban való elhelyezésem után behívtak Berlin-Dahlembe, a CIC- nek (amerikai hírszerző szolgálat) a City-fasoron lévő osztályára. Ott az Odera folyásáról készített, számokkal és keresztekkel megjelölt rajzokat raktak elém. — Ezekre „ rajzaikra nekem pontos adatokat kellett volna rávezetnem az Odera-hidekről és egyéb létesítményekről. Amikor ezt megtagadtam, rögtön „ gyűjtőtáborba vittek ... Arthur Hauswald Freitakörzeti paraszt hazatérve, ezeket mondta nyugatberlini tapasztalatairól. Már az első napokban németek, amerikaiak, angolok és franciák kerestek fel. Azt akarták tőlem megtudni, hol vannak az NDK-ban a szovjet repülőterek és hol gyakorlatoznak a szovjet csapatok. Amikor ezek a gazemberek látták hogy belőlem nem csinálhatnak besúgót, már csak annyi voltam számukba, mint minden más áttelepült, így aztán már az első napokban rájöttem a nyomorúságos nyugatberlini táborban, hogy az egész csak az Adenauer-kormány politikai mesterkedése. Nagyon elszégyeltem magam a családom előtt és saját magam előtt is, hogy léprementem ezeknek a patkány fügéknek. Biztonságban a Német Demokratikus Köztársaságban Az ügynökhálózat erősítése — ez a céljuk a nyugati kémszervezeteknek azokkal, akik a nyugatberlini rádió csábításának engedve, Nyugat-Németországba, vagy Nyugat-Berlinbe mennek. Ha aztán erre a célra nem kaphatók, írencsétlenségbe és nyomorba döntik őket. A Német Demokratikus Köztársaság állami szervei viszont az egész lakossággal együtt gondját viselik azoknak az áttelepülőknek és visszatérőknek, akik azért jönnek az NDK-ba, hogy itt békés építőmunkát folytassanak. Az a tény, hogy a lakosság áramlása Nyugat-Németországból a Német Demokratikus Köztársaságba egyre nagyobb méreteket ölt, nagyon is világosan mutatja, hogy a lakosság széles rétegei elutasítják a bonni kormány háborús politikáját. Ezek az embereik joggal bíznak abban, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal szövetségiben kész és elég erős is a békét megvédeni.