Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

2 Az SZKP kongresszusának ötödik napja­ ­ (Folytatás az 1. oldalról)­ ­a tömegbutítás erői fölött. Ez a győzelem — tette hozzá — egybeesett a kubai népnek az imperialista elnyomók fölött aratott győzelmével. Batista diktatúrája összeom­lott —­ mondotta a kubai kül­dött.* A kommunisták a felkelők első soraiban harcoltak és kivívták bajtársaik nagyra­becsülését. v .1 . : A győzelmet az új nemzet­közi erőviszonyok, a szocia­lista tábor országainak erő­­gyarapodása, az ázsiai és afri­kai népek imperialista ellenes harcban elért sikerei tették le­hetővé. Latin-Amerika megszűnt az amerikai imperializmus tar­taléka lenni. Az Egyesült Államok gaz­dasági bojkottal, sőt fegyveres invázióval fenyegeti Kubát; kommunistaellenes hadjáratot folytat, hogy elszigetelje a baloldali pártokat. Kuba képviselője köszönetét fejezte ki a világ valamennyi kommunista- és munkáspártjá­nak a kubai nép ügye iránti szolidaritásukért. A szovjet népnek nagyszerű hétéves ter­ve sikeres teljesítését kívánjuk — mondotta végezetül­ erőinek növekvő egységéről, hangsúlyozta, hogy a jugosz­láv revizionisták, a marxiz­mus e renegátjai megkísérel­ték programjukat szembeállí­tani az 1957. novemberi moszkvai tanácskozás nyilat­kozatával. Úgy gondolták, A XXI. kongresszus ragyogó-­­an tanúsítja a Szovjetuniónak, az egész nemzetközi kommu-­ nista- és munkásmozgalom-­ nak soha nem látott egysé-­ gét. A párt által elítélt pártel­lenes csoportról szólva Miko­jan rámutatott, hogy ez a cso­port leleplezése óta egyetlen emberrel sem gyarapodott. Ezen a kongresszuson csupán­­ azért beszélünk róla, hogy be-­ bizonyítsuk a csoporthoz tar­­ tozó személyek álláspontjának, teljes helytelenségét, s pár-1 tunk lenini központi bizottsá-­ ga politikájának helyességét. ) Az Egyesült Államokban tett­­ látogatásom idején — foly-­ tatta Mikojan — azt kérdezték tőlem, milyenek a kapcsolatok­­ a Szovjetunió és a Kínai Nép-­ hogy ebb® politikai tőkét ko­vácsolnak és érdemeket sze­reznek óceánontúli gazdáik­nál. De a marxista-leninista pártok­­ megsemmisítően visz­­szavágtak. A továbbiakban Poszpelov aláhúzta, mennyire veszélyes Az a benyomás támadt ben­nem, hogy az Egyesült Álla­mok nem óhajt beavatkozni a szocialista országok bel­­ügyeibe. Ebből levonhatnék Nyugat-Németország atom­felfegyverzése. A délutáni ülés második fel­szólaló­ja Nyikolaj Onyiscsen­­kov, a „Krasznoje Szormovo" (Gorkij) nagy szovjet gyár olvasztára volt. Készek vagyunk három-, öt-, sőt hétéves kereskedelmi egyezményt is kötni az Egyesült Államokkal, ha az amerikai kormány is így akarja — mondotta Mikojan. Egyes nyugati személyiségek — folytatta — azt állítják, hogy a Szovjetunió, amely sa­ját gazdasági életét fejleszti, semmit sem fog külföldről vá­sárolni. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy minél fej­lettebb egy ország, annál job­ban fokozhatja külkereskedel­mét. A hétéves terv azzal a lehetőséggel számol — hang­súlyozta —, hogy kétszeresére növelhetjük a Szovjetunió kül­kereskedelmét. Azzal is ijesztgetnek — foly­tatta Mikojan —, hogy ha a Szovjetunió gazdasága igen fejletté válik, mi majd nagyon olcsón dobjuk az árut a világ­piacra. Mi sohasem foglalkoz­tunk dömpinggel és ezt a jö­vőben sem tesszük — hang­súlyozta Mikojan. Mi az iparilag gyengén fej­lett országokkal fogjuk fej­leszteni a kereskedelmet — mondotta a továbbiakban Mikojan. — És úgy véljük, hogy ez semmiképpen sem veszélyezteti a kapitalista országokat. Igaz, ez arra kényszeríti majd a kapita­lista államokat, hogy ugyan­olyan igazságos feltételek mellett kereskedjenek a gyengén felvett országokkal mint a Szovjetunió. Most nemcsak a szovjet nép, nem csupán a szocialista or­szágok népei, hanem az embe­rek világszerte egyre inkább meggyőződnek róla, hogy he­lyes a mi külpolitikánk, amely a háborús veszély ellen vívott harcra, a kapitalista rendszer­rel folytatott békés versenyre irányul — mondotta Mikojan. Alexandr Tvardovszkij, az ismert költő az irodalomnak a társadalmi életben betöltött szerepéről és rendeltetéséről beszélt. A délutáni ülésen a test­véri kommunista pártok kép­viselői közül üdvözlő beszédet mondott. Max Reimann, a Német Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Johann Koplenig, az Oszt­rák Kommunista Párt elnöke, Harry Pollit, Nagy-Britannia Kommunista Pártja végrehajtó bizottságának elnöke, Knut Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnöke, Emil Lövi­gen, a Norvég Kommunista Párt el­nöke, és Kendzi Mijamoto, a Japán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára. Az SZKP XXI. kongresszu­sa február 2-án, hétfőn foly­tatja munkáját. Averkij Arisztov: A szocialista rendszer ereje évről­ évre szakadatlanul növekszik következőnek Averkij Arisz­tov, az SZKP Központi Bizott­sága Elnökségének tagja szó­lalt fel. A hétéves terv élet­ereje és realitása abból fakad, hogy kidolgozásában részt vett az egész szovjet nép és hogy benne testet öltenek pártunk gazdag tapasztalatai. Arisztov a továbbiakban összehasonlította az ipari ter­melés növekedésének ütemét a Szovjetunióban és az Egye­sült Államokban. Hétéves tervünk megkezdé­sekor — mondotta Arisztov — a szovjet ipari termelés növekedésének üteme kilenc és félszeresen meghaladta az amerikaiak ütemét. A hét­éves terv előirányzatai azt mutatják, hogy az 1913-tól 1965-ig terjedő időszakot ala­pul véve fejlődésünk üteme hozzávetőleg 1,3-szor olyan gyom, mint az Egyesült Ál­lamoké. Ebbe aztán belefájdulhat az amerikai monopolisták feje. Ezek az adatok azt mutat­ják — folytatta Arisztov — hogy a szocialista rendszer ereje évről-évre szakadatlanul növekszik, s hogy a szocialista rendszernek milyen nagy a fö­lénye a kapitalista rendszer fölött. Ezek után fabatkát sem érnek azok a legendák, ame­lyek szerint a Szovjetunióban lassul a fejlődés üteme! Ásványi kincsekben­­— mu­tatott rá Arisztov — gazda­gabbak vagyunk a kapitalis­ta tábor bármelyik országá­nál. A Szovjetunió a 1® leg­fontosabb ásványi kincs kö­zül 13-ban az első helyet foglalja el a világon. A szovjet tudósok, mérnö­kök és munkások azáltal ér­hették el sikereiket a föld mesterséges holdjainak meg­alkotásában és az űrrakéta felbocsátásában — hangsúlyoz­ta Arisztov — hogy nálunk ilyen problémákat nem magá­nosan dolgozó feltalálók, ha­nem egész kollektívák oldhat­ják meg. Folytatjuk a világ­mindenség rejtelmeinek tanul­mányozását, szocialista ország­nak van ereje ehhez. És ez — fűzte hozzá — szintén jó faj­tája a versenynek. Érjenek utol bennünket a kapitalisták. Józanul számot vetünk azzal — folytatta — hogy az Egye­sült Államok nagy eredmé­nyeket ért el a tudományban, a technikában és a gazdaság néhány területén. De feltétle­nül megelőzzük Amerikát, s akkor majd a kapitalista or­szágok dolgozóiban az utolsó kételyek is eloszlanak afelől, melyik rendszer a tökélete­sebb: a szocialista, vagy a kapitalista. A továbbiakban rámutatott, hogy a Szovjetunió az atomener­gia békés felhasználásában, a repülőgépgyártásban, a ra­kétatechnikában és más te­rületeken az élen halad. Az elsőséget olyan fontos gazda­sági ágban is meg kell sze­reznünk, mint a gépgyártás — mondotta. Ezután Arisztov arról­ be­szélt, hogy a tudományokat és a tudományos kutató intézete­ket közelebb kell vinni a ter­meléshez. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a hétéves terv túltelje­sítésének sorsa az üzemekben, gyárakban, bányákban dől el. Oda összpontosítsák tehát párt­szervezeteink erőfeszítéseiket. Ezután Szabrr Kamalov, Üz­begisztán, Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára beszélt. • A délelőtti ülés népén öt­száz úttörő vonult be a kong­resszus üléstermébe. Virág­csokraikat adtak át a kongresz­­szusi elnökség tagjainak és a külföldi vendégeknek, majd vörös úttörő nyakkendőt kö­töttek nyakukba. A gyermekek üdvözlő sza­vaira a kongresszus küldöttei viharos tapssal válaszoltak. A szombat délutáni ülésen Nuru­gyin Muhu­gyinov elnö­költ. Elsőnek Pjotr Poszpelov, az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára, a Központi Bi­zottság elnökségének póttagja emelkedett szólásra. Anasztasz Mikojan : Helyes a mi külpolitikánk, amely a kapitalista rendszerrel folytatott békés versenyre irányul A délutáni ülésen felszól igtap­lalt Anasztasz Mikojan, az M­SZKP Központi Bizottsága el­­­­nökségének tagja. A Hruscsov kongresszusi beszámolójában felsorolt számok és tények a következő hétéves időszak kommunista építésének nagy­­szerűségét jellemzik — mon­dotta Mikojan, majd kijelen­tette, hogy a XX. kongresszus óta jelentős bel- és külpoliti­kai sikerek születtek. A szovjet demokrácia na­gyot lépett előre — mon­dotta Mikojan. — A Szov­jetunióban politikai okok miatt már nem alkalmaz­nak megtorló intézkedése­ket az állampolgárokkal szemben. Az új szocialista köztársaság között." Ezt a­­tér­rendszer fejlődésének egész dész nyilvánvalóan nem jó­menete bebizonyította, hogy akarata célzattal vetették fel. a proletárdiktatúrában a Megnyilatkozott benne az a ki­­legfontosabb: a proletárdik­­vánság, hogy kifürkésszék, tatára szervező funkciója, nincs-e valami repedés orszá­­gai egész nép erejének a sza­­gaink kapcsolataiban és ezt a c­alizmus és a kommuniz- Jugoszláviában folytatott Kr­ímnia építésére való assz-­na-ellenes propaganda alapján pontosítása. Erőszakra cetí­­tették. Megmondottam nekik, pán a fejlődés bizonyos sza- hogy ez csupán álom. A kínai kaszaiban van szükség. A hétéves terv — folytatta Mikojan — fokozza a Szov­jetunió vonzóerejét, s közvet­ve abban is érezteti majd ha­tását, hogy jobb lesz a tőkés országok dolgozóinak élete is. E terv végrehajtása nyomán a tőkés országok dolgozói még keményebben harcolnak majd jogaikért, s a tőkések kényte­lenek lesznek engedményeket tenni a munkásosztálynak. Hruscsov beszámolójának azok a tételei, amelyekben az SZKP és a testvérpártok kap­ Kommunista Pártnak Mao Ce­­tung elvtárs által aláírt, a kongresszusunkhoz intézett üzenete, valamint Csou En-laj elvtársnak kongresszusi beszé­de újabb bizonyítéka a meg­­rendíthetetlen szovjet—kínai barátságnak. Úgy vigyázunk erre a barát­ságra, mint a szemünk fé­nyére, ne nyúljon hozzá mocskos kezével senki, hogy bepiszkítsa ezt a barátságot — hangsúlyozta Mikojan. Mikojan hangsúlyozta, véle­csolatairól van szó, tőből­el­­ménye szerint az Egyesült Al metszik az állítólagos szovjet Emukban sok mindent eltör­­beavatkozásról. „Moszkva ke­­zétva látnak a Szovjetunió éle­téről“ stb. szóló rágalmakat. Ez a rágalom arra kell a tő­késeknek, hogy gyengítsék a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat. Mikojan felhívta a küldöt­t háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen, hanem e té­telt mindazok az erők elfo­gadták, amelyek síkra száll­nak az új háború elleni A szocializmus felbecsülhe­tetlen hozzájárulása az embe­riség történelméhez Hruscsov elvtárs beszámolójának az a következtetése — folytatta dotta. — Mikojan ’— hogy még a szo­cializmus teljes győzelme előtt, amikor a világ egy ré­szén még fennmarad a kapi­talizmus, megteremtődik az a reális lehetőség, hogy a vi­lágháborút kiküszöböljük a­ társadalom életéből. Mikojan hangsúlyozta: azt a következtetést, hogy az amerikai államférfiak haj­landók a békés együttélés politikáját követni. Ha ez így van, akkor a szavakat tetteknek kell követniök — hangoztatta Mikojan. A továbbiakban Mikojan Dullesnek, az Egyesült Álla­mok külügyminiszterének a január 27-i­­sajtóértekezleten tett legutóbbi kijelentéseivel foglalkozott. E kijelentések éppen a XXI. kongresszus megnyitásának napján hang­zottak el, s mielőlük nem tűnt ki, hogy Dulles hű maradt volna a találkozások idején tett nyilatkozatainak szellemé­hez. Mikojan ezután a szovjet— amerikai kereskedelmi kap­csolatokkal foglalkozott. A Roosevelt életében kötött szov­jet-amerikai kereskedelmi egyezmény 1951-ben történt egyoldalú felbontása a Szov­jetuniót sértő módon megkü­lönböztető helyzetbe hozta más országokhoz képest. „Az Egyesült Államoknak meg kell szüntetnie a diszkriminációs vámtarifákat, s a hagyomá­nyos szovjet exportcikkek ti­lalmát, hogy az Egyesült Álla­mokkal folytatott kereskede­lem révén szerzett dollárokon nagy megrendeléseket tehes­sünk Amerikában” — mon­dotta a szónok. Nem akarunk tút Egyesült Államoktól fegyvert vásárol­ni, fegyverünk nekünk is van bőven, s ezek minősége kitűnő. Mi a békés fogyasz­tás céljaira szolgáló árukról beszélünk — hangsúlyozta Mikojan. Mikojan képtelenségnek ne­vezte Dillon amerikai keres­kedelmi miniszternek azt az állítását, hogy „nem megbíz­ható a Szovjetunióval foly­tatott kereskedelem. Ez az ál­lítás már csak azért is képte­lenség, mert a Szovjetunió Angliával, Franciaországgal és más országokkal is kereskedik. A Szovjetuniónak a tőkés ér­téből, de hozzáfűzte: találko­zásaink után levonhattuk azt a következtetést, hogy az ame­rikai nép és az üzleti körök képviselői torkig vannak a „hidegháborúval”. Az ameri­kaiak belátják, milyen szörnyű­­ek figyelmét, hogy ma, arra- tehet az a háború, amelyet bár még inkább a szocializ- korszerű fegyverekkel vívnak, más javára tolódtak el az erő-­ji háborúban nemcsak a ,,hit­­viszonyok, nemcsak let jo­go­­siness” lesz lehetetlen, hanem suk­ságot nyert a XX. párt­ végérvényesen elveszíthetnek -kongresszus ama tétele, hogy mindent mert a korszerű hu­­salgókkal lebonyolított keves­ború mérhetetlen veszteséget ^edeforgalma 1950-től okozna az amerikai népnek. kedett ^rom­szoros^ra n°ve' Anasztasz Mikojan beszélt • Szovjetunió Pártja ma mint valaha. Kommunista , egységesebb,­ az amerikai államférfiakkal mwmvmvaaaimmwamamw'waaw.mwammwmmw való találkozásairól. „Már nem­­ hallottam a megfékezés, a visszaszorítás stb. politikájára vonatkozó, korábban hangoz­tatott kijelentéseket — mon- Pjotr Poszpelov: kétéves terv a leg­jobb agitáció a szocializmus mellett Felszólalásában hangoztat­ta, hogy az SZKP XX. kong­resszusa óta eltelt három év úgy kerül be a kommunizmus történetébe, mint annak egyik legdicsőségesebb fejezete. Ma­lenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov párttól, néptömegektől elszakadt párt­ellenes csoportja megkísérelte revízió alá venni a lenini fő irányvonalat, igyekezett bizal­matlanságot támasztani a XX. kongresszus határozatainak nagy jelentőségű politikai és gazdasági intézkedéseivel szemben. Pártunk, a pártelle­nes csoport elsöprése után újabb dicső győzelmeket ara­tott. A hétéves terv — folytatta Poszpelov — nyíltan, egyene­sen és bátran békés versenyre hívja ki a kapitalista rend­szert, mindenekelőtt a kapi­talista világ vezető országát min­t­ Egyesült Államokat. Nem kívánhat háborút olyan ország, amely 15 millió új lakás építését és a lakos­ság megadóztatásának teljes megszüntetését tervezi. A háborúra készülő német fa­sizmus ezt a jelszót hangoz­tatta: „Ágyukat vaj helyett!“ A Szovjetunió viszont a hús, a vaj és a tej termelésében igyekszik utolérni az Egyesült Államokat. Az imperialisták mindennél jobban félnek a válságot és hanyatlást nem ismerő szovjet gazdaság fejlesztésének gyom­ütemétől — állapította meg Poszpelov. A hétéves terv — a Szovjetunióban a kommu­nizmus általánosan kibonta­kozó építésének terve — a legjobb agitáció a marxizmus, a szocializmus mellett. Poszpelov, miután megemlé­kezett a nemzetközi korm­ny- és munkásmozgalom NAPLÓ 1959. FEBRUAR L ] Öt Haptpvárosban lép’ fel a fftecszk­ typistts A több mint *az­ segnek, az idén együttes. Ezenikívül tagú Mecsek mű- önálló műsort úgy tervezik, a ta­vészegyüttes, amely 120* 1^amjáta.­nácsköztársaság ki­sok szép élményt kívül 1959-1^^« Váltása évforduló­­nyújtott már elő­ ország öt nagyváro-­iána­k napjaiban a adásával a dalt, tán­cában is bemutat- baranyai falvakban­cot kedvelő közön- közü­k a művész- vendégszerepelnek. nyitt meg csütörtökön reggel a Bem utca 16. szám alatt a Pécsi Ruházati Bolt kezelésé­ben. A szépen átalakított ixpntot már a kora reggeli órákban ellepték a vásárlók és a kíván­csiskodók, s a délelőtt szép forgalmat hozott. A pécsi és a Pécsett vásárló nők örülnek az új üzletnek, hiszen őket is — akárcsak az eladókat — sok felesleges kér­­dezősködéstől, időtöltéstől menti meg az, hogy a vitri­nekben és a polcokon elhelye­zett anyagokból , pillanatok alatt kiválaszthatják a ked­velt színt és minőséget. A Pécsi Ruházati Bolt veze­tői úgy vélik, hogy az új bolt sikere tartós lesz. Ebben az esetben arra törekednek majd, hogy szaporítsák az önkivá­lasztó üzletek­ bőlt

Next