Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

átlag proletárjai, egyesüljetek? DUNÁNTÚLI NAPLÓ A magyar szocialista munkáspárt BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1960. FEBRUÁR 2. KEDD A­frika reflektorfényben Évszázadokon át a rejtelmes történetek földje és a gyarma­tosító kalandorok szabad va­dászterülete volt Afrika. Az utóbbi esztendők eseményei, a történelmi változások azonban mélyreható következményeket idéztek elő Afrikában is. A Nyugat nagy világlapjainak riporterei nem minden alap nélkül kiáltanak fel tudósítá­saikban: Afrikában megmoz­dult alattunk a föld! Afrika ébred­ és így tovább. Érdemes összehasonlítani a régi és az új Afrika-térképet is. Az ős­lakosság egyre több helyen követeli jussát, s rázza le ma­gáról a gyarmattartók igáját A hét legjelentősebb esemé­nyei például mind összefüggés­ben vannak az afrikai népek függetlenségi törekvéseivel. Nagy-Britannia gyarmatügyi minisztériumában afrikai benn­szülött vezetők tárgyalnak Rhodézia és Nyaszaföld to­vábbi sorsáról. Közben Mac­millan angol miniszterelnök Nyaszaföldön tett látogatást, amelyet kíméletlen rendőrter­ror kísért, mert a bennszülöt­tek Blantyreben M­acmillan kocsijának közeledtére a Po­kolba a föderációval?“ „Bo­csássák szabadon dr. Bandát!” feliratú zászlókat lobogtattak. Párizs is fekete vendégeket fog­gadott. Szeneg Szudán képviselőivel való­sz­yen bé­kés megoldást keres­­t, termé­szetesen olyant, anel­ynek ré­vén a francia kormány ezeket az országokat a francia közös­ség keretein belül megtarthat­ná, de azért legalább formai­lag növelné ezeknek a­z orszá­goknak függetlenségét Brüsz­­szelben, Belgium feluí­rosában mind több engedrendet ad a belgár kormány a­­ haz­ói kép­viselőknek, s moetjukul biztos, hogy 1960. június 11-én ki­mondják Belga-Kongó függet­lenségét. Ez csak­­ első lé­pés, sok kemény küz­delem vár még a belga-kongói független­ségi mozgalomra, hogy kivívja az ország teljes függetlenségét. A tárgyalásokon az Abako­­mozgalom képviselő,­e határo­zottan követelie­, hogy a kor­mány­hatalmat haladv­áktalmul ruházzák át az afrikaiakra. Eze­kkel a tám­a­dásokkal kapcsolatban a Neue Züricher Zeitung január 24-i vezércik­­ében felismeri, hogy Fekete- Afrkájban a bennszülött né­peknek’ ma már oly.-»képvi­selői vannak’^- akik renden te­kintetben egy errang, félként .....-’hatnak az íwa»nai kor­n-/.„../xrf.-.W'jl. mert ezek az afrikai vezetők ..európai kate­góriákban gondolkodnak, s európai kategóriák zennt ér- Vo’r.í’k is*; ow'' . Ez a,, figyelemre n!*6^ St"~ m 1 afrikai nepel­­ertegy,esetén szinte elementa­ris ereivel nyilvánu * n"*®^ ma m­ég elnyomás . függőségben élő .nepeknek nagy önbizalmat ad? “freu* fokqc*uini­ea Gnans példák» is. Nkrumoh a Ghánai Köztársaság mint». ‘.terel nőké ezt üzente a tuniszi, értekezlet "észvevőinek: „Egy ‘ hakai sem V­heti magát sabadnak, .lé« más afrikaiak rabszolga­­ágban élnek. Tám gátjuk a nyasraföldi. rhodéstai, a ke­ni-­n karnery ii. a sjelga-kon­­gói és az &­mász testvérek hősies harcát'.'/oA­z arab és a néger vezetők hangsúlyozzák ho«o- 1960-as esztendő az afrikai függetlenség és szabad­ságharc befejező szakaszának, kezdete lesz. Ezt a harcot kü. Ibnös (níllyal támogatja Tm*. «s Marokkó. Mint is*1«^­*+ “ AJaérM StespaeAl 9% szabadulási Front segítséget kért az értekezleten résztvevő országoktól. Alig hangzott el a felhívás, Ben Barka, a Marok-­­kói Népi Erők Uniójának elnö­ke kijelentette, hogy pártja az elsők között lesz, amely ön­kénteseket küld Algériába. Algéria és Dél-Afrika az a két terület Afrikában, ahol a fehér lakosság nemcsak a gaz­dasági és politikai hatalom szempontjából van túlsúlyban, hanem számarányát tekintve is jelentős tényezőt képvisel. A fehér lakosság minden ere­jét megfeszíti régi kiváltságai­nak megtartása végett. Amint az algériai események bizonyít­ják, ezek a fehér gyarmatosí­tók, nem riadnak vissza a leg­végső eszközöktől sem, ha ar­ról van szó, hogy — ahogyan ők mondják — „Algéria fran­cia maradjon”. Algéria termé­szetesen sohasem volt francia, a franciák itt csupán a gyar­matosítók szerepét töltötték be, az ország természeti kincsei­nek gazdag haszonélvezői let­tek. S amíg Afrika többi ré­szében egymás után váltak füg­getlenné, vagy legalábbis for­mailag függetlenné az egyes afrikai áramok, Algériában az őslakosság jogaiért harcoló nemzeti felkelő mozgalom még ma sem jutott győzelemre. Nyilvánvaló, hogy ma már nem lehet arról szó, hogy Af­rikát vagy annak akármelyik területét továbbra is gyarmati sorsban tartsák. Maga De Gaulle tábornok is erre a jó­zan belátásra kényszerült e napokban sokat idézett szep­tember 16-i rádióbeszédében. Ugyanis Franciaország nevé­ben kötelezettséget vállalt, hogy a béke helyreállítása után, legkésőbb négy éven be­lül, népszavazással dönthetnek az algériaiak sorsukról. Ezután a franciák számára is újabb népszavazást rendeznek, hogy jóváhagyják az algériaiak vá­lasztását. A továbbiakban há­rom lehetőséget vázolt fel De Gaulle az algériaiak előtt. Az első, hogy elszakadnak Fran­ciaországtól. Ezt „valószínűt­lennek és szörnyűnek” mond­ta, szerinte ez csak „nyomort, politikai zűrzavart és kommu­nista diktatúrát” hozhatna. Franciaország ez esetben is mindenképpen biztosítaná a­­ maga­­ szaharai kőolajának ki­aknázását és eljuttatását a Földközi-tengerhez.­.. A má­sodik lehetőség a teljes fran­­ciásodás. (Tartózkodott az in­tegráció szó használatától.) A harmadik lehetőség: külön al­gériai kormány megalakítása az algériaiak kormányzására. Ez a kormány Párizs segítsé­gére támaszkodnék és szorosan együttműködne vele gazdasági, közoktatási, hadügyi és kül­ügyi téren. Ebben az esetben Algéria belső rendszere föde­rális jellegű lenne, amely meg­adná a különböző népközössé­gek együttélésének biztosíté­kait. De a De Gaulle táborno­kot hatalomra segítő szélső­­jobboldali gyarmatosítóknak, az ún. ultráknak ebből ele­gendő volt meghallaniuk a tá­bornok különben igen ködös ígéretében azt a kifejezést, hogy „az algériaiak gyakorol­­hatják önrendelkezési jogu­kat” máris „Algéria feladá­sának” jeleit vélték felfedezni, s nyómban megkezdték egy puccs előkészítését, majd véres összeütközést provokáltak az algíri utcákon, a városok éle­tét megbénították, s szembe­szegültek a kormány intézke­déseivel. A francia kormányt az algériai helyzet majdnem Pécsre érkezik dr. Doleschall Frigyes elvtárs Február 5-én délután 3 óra­kor dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter az egyetem aulájában az egye­tem orvosainak ankétet tart az orvosi rendtartás végre­hajtási utasításáról. Megkaptuk a bizonyítványt Az Erkel Ferenc Zenegimnázium II. b. osztályában is megtörtént a bizonyítvány­osztás. Az első padban Varga Zsuzsa és Oláh Katalin örömmel mutatják egymásnak bizonyítványukat Fellőtték a második szovjet többlépcsős ballisztikus rakétát Moszkva (MTI). A TASZSZ jelenti: Annak a tervnek megfelelően, amely szerint kidolgoznak az eddigieknél na­gyobb teljesítőképességű többlépcsős ballisztikus rakétát, hogy segítségével nehéz szputnyikokat lőhessenek fel és űr­repüléseket végezhessenek a naprendszer bolygóira, ez év január 31-én este felbocsátották a második ilyen rakétát. A rakéta utolsóelőtti lépcsője az utolsó lépcső modelljé­vel együtt ez év január 31-én moszkvai idő szerint 19 óra 58 perckor elérte a Csendes-óceán megadott térségét. Az utolsó fokozat modelljét a légkörben való repüléskor megfigyelték és vízbeesését a hajókon felállított rádióloká­ciós, optikai és lehallgató állomások segítségével észlelték. A mérések adatai ismét megerősítették a rakéta irányí­tásának rendkívüli pontosságát. Az idén január 31-én vég­zett fellövéssel sikeresen befejeződött a fent említett rakéta­típus kidolgozásának adott szakasza. Ezzel kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták annak kijelentésére, hogy a TASZSZ 1960. január 8-i közleményében pontos adatokkal meghatározott térség a kitűzött határidő előtt, február 1-én szabaddá vált a tengeri hajózás és a repülés számára. Moszkvába érkezett az MSZMP küldöttsége Moszkva. (MTI) Az európai szocialista országok kommu­nista és munkáspártjainak mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó tapasztalatcsere ta­nácskozására hétfőn délelőttt Moszkvába ér­kezett a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkárának vezetésé­vel. A küldöttség tagjai: dr. Münnich Ferenc, a Miniszter­­tanács elnöke és Fehér Lajos, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. A küldöttség fogadására a szovjet főváros kijevi pálya­udvarán megjelent Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, to­vábbá a Központi Bizottság és a Szovjetunió külügyminiszté­riuma több felelős munka­társa. Jelen volt a küldöttség foga­dásánál Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követe, továbbá a nagykövet­ség több felelős munkatársa. Kedden Moszkvában meg­kezdődik az európai szocia­lista országok kommunista és munkáspártjainak tapasztalat­­csere tanácskozása. A szocia­lista mezőgazdaság fejlődésé­nek kérdéseiről. A tanácskozáson képviselte­tik magukat az ázsiai szocia­lista országok is. A tanácskozás központi kér­dése: A szocialista mezőgazda­ság fejlődésének eddigi ered­ményei és a további tenniva­lók. Fontos szerepet kap a ta­nácskozáson az egyes országok sajátos termelési tapasztala­tainak ismertetése. A tanácskozáson előrelátha­tóan megvitatják a szocialista országok mezőgazdasági együtt­működésének lehetőségeit. Magától értetődően a mező­­gazdasági kérdéseken kívül igen nagy fontossága van an­nak a ténynek, hogy a szo­cialista országok kommunista és munkáspártjainak vezetői magas szinten találkoznak egy­mással. Ilyen találkozókra az elmúlt években többször is sor került, így 1957 novemberében, majd 1958 májusában a moszk­vai KGST tanácskozás idején, s 1959 januárjában az SZKP kongresszusán. Új létesítményeink A mai napon kezdték el a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat Irodaházának építését illetve az építkezés előkészítő munkálatait. Az új irodaházban száz dolgozó kap kényelmes irodahelyiséget. A DÉDÁSZ új székházában helyet kap többek között egy 50 személyes étte­rem, továbbá a 4 ezer kötetes könyvtár, az olvaóterem, a reprezentatív tanácskozóterem, a központi vezénylőterem stb Az öt emeletes vasbetonvázas épület színes kerámia burko­lattal készül s az épület bejá­rata előtt vállalati parkoló helyet létesítenek. A közel 5 millió forintos költséggel épülő 5 emeletes székház Pécs első modern iro­daháza lesz, melynek belső be­­rencnisét is ehhez mérten igényes tervezéssel készítik Az irodaház tervezője Till­a­i Ernő a Pécsi Tervező Vállalat főépítésze, míg a belső építész Véménd, Drávapalkonya, Dunafalva és Szabadszentkirály tsz-községek Hétfőn érkezett jelentés sze­rint újabb négy baranyai köz­ség parasztsága határozott, hogy ezentúl közösen művelik a község határát. Hétfőn ter­melőszövetkezeti községgé vált Véménd, Drávapalkonya, Du­nafalva és Szabadszentkirály, ahol az eddig egyénileg dol­gozó parasztok valamennyien aláírták a belépési nyilatkoza­tok a magyar sajtó napja alkalmából jog Elnöki Tanácsának titká­ra nyújtotta át. Munka érdemrenddel tüntet­ték ki Bognár Károlyt, a Nép­­szabadság szerkesztőbizottsá­gának helyettes vezetőjét, Dar­­vasi Istvánt, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága agitációs­­propaganda osztályának veze­tőjét, dr. Caram Józsefet, a Figyelő című hetilap főszer­kesztőjét, Padi Ferencet, a Magyar Nemzet szerkesztőbi­zottságának tagját, Várnai Vil­most, a Magyar Rádió és Te­levízió agitációs-propaganda főosztályának vezetőjét. Több újságíró Szocialista Munkáért Érdemérem, illetve Munka Érdemérem kitüntetésben ré­szesült, Benke Valéria művelődte­ügyi miniszter első ízben nyúj­totta át a Rózsa Ferenc-díj ok­levelét, emlékérmét és a vele­járó pénzjutalmat. Rózsa Ferenc-díj kitüntetés­ben részesültek: 1. folkozat: Rengi Péter, a Népszabadság szerkesztőbizot­t­ságának helyettes vezetője. Baktai Ferenc, a Népszava főmunkatársa. 2. fokozat: Árkus István, a Népszabadság rovatvezetője. Huffy Péter, a Magyar Nemze főmunkatársa. 3. fokozat: Dutka Mária, a Magyar Nemzet munkatársa. Grandpierre Lajos, a Hajdú- Bihari Napló felelős szerkesz­tő helyettese. Az Országház Munkácsy ter­mében hétfőn a magyar sajtó napja alkalmából kitüntetése­ket nyújtottak át,. A kormánykitü­ntetéseket Kristóf István, a Népköztársa­

Next