Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-02 / 27. szám
2 59 forint a munkaegység értéke Rózsafán 1959 március 1. Ekkor alakult a rózsafai Kossuth Termelőszövetkezet. Most január harmincadika van és zárszámadást tartanak. Zárszámadást és még valamit; kézfogót a szomszédos katádfai meg a helybeli Közös Út Termelőszövetkezettel. Jóformán ceruzával és papírral kezdtek és most arról beszél az elnök. Háttá József: hétszáztizennégyezer forint tiszta vagyonuk van, ötvenkilenc forintot osztanak munkaegységenként a Kossuthban. Szép összeg. Ezt mondja bizonyára Gyöke Jenő is, aki márciusig 15 holdon gazdálkodott. Hárman dolgoznak a közösben, mind a hárman a növénytermesztésben. Tíz hónap alatt 820 munkaegységet szereztek hárman. Gyors számolás és a végösszeg: a 820 munkaegységért 48 380 forintot kaptak Györkééik, 1700 forintot vágtak zsebre földjáradékként. Ha hozzászámoljuk a háztáji jövedelmét is, amikor kiderül: Gyökéék tíz hónap alatt hatvanezer forintot kerestek. Jaksa István egyedül dolgozik a Kossuthban. Fogatos. Azonnali belépésre, erkölcsi bizonyítvánnyal főkönyvelőt keres a SZIGETVÁRI MŰSZAKI ÉS FÉMIPARI VÁLLALAT. 79 350 munkaegységet ért el és ezért 20 650 forintot kapott. Nyolc hold földdel lépett be és most földjáradék címén 900 forintot vitt haza. Ha szerényen számolunk, akkor is Jaksa István jövedelme tíz hónap alatt 25 000 forint volt. Fohner Teréz is megtalálta a számítását a közösben. Jól dolgozott. 230 munkaegységet írtak be neki, pedig ő is a növénytermesztésben dolgozik. Tizenháromezerötszázhetven forint ütötte a marikát ezen a zárszámadáson. Véget értek a beszámolók. Háromszáz ember tapsol az új kultúrház nagytermében. Jelzik: elégedettek az eredményekkel. Elégedettek, de ezt az elégedett éget csak a múlt évre értik, mert idén még jobb eredményeket akarnak elérni. Megyei, járári vezetők szólalnak fel, kis szakkönyvtárat ad ajándékba az Állami Biztosító megyei igazgatósága és ezzel véget is érne a róasafai kézfogó és zárszámadás. Véget érne, ha... Igen, most jön a meglepetés: Idős Varga Sándor tsz-tag Boldog lakodalom című verse, melynek egyik versszaka így hangzik: „Csapunk majd nagy lakodalmat, ország-világ lássa, Mire képes közös munkánk s annak bő áldása.. Hogy mire képes, azt már 1959-ben is megmutatta a rózsafai Kossuth Termelőszövetkezet, amely most, ezen az estén tartotta a kézfogót, a lakodalmait és a zárszámadást. Az illetékesek válaszolnak: A Marx úti közvilágítás ügyében Január 16-án jelent meg lapunkban főbb Lámpásvölgyi lakos levele, akik azt kifogásolták, hogy az autóbusz megállónál nem ég a villany, emiatt a hajnali órákban sötétben kell bukdácsolniuk a réggeles műszakba menőknek. A Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat pécsi üzemvezetősége a levéllel kapcsolatban a következőket közölte szerkesztőségünkkel: „A január 19-én megjelent „Miért nem ég a villany” című közleményükre közöljük, hogy nevezett helyen soronkívül leellenőriztük a közvilágítási lámpákat. Megállapítottuk hogy a Marx úton a 8, 33 és 44 számú oszlopokon nem égett a lámpa. A buszmegállónál lévő 42. oszlopon égett. A meghibásodott lámpákat 20-án kijavítottuk.’’ NAPló 35 fokos meleg víz Sikondán Hosszú ideig tartott, míg az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat dolgozói megtalálták Sikondán a meleg vizet. Nem lesz hideg most már a sikonyai medence vize. Igaz, az első próbálkozás sikertelen volt, mert csak hideg vizet találtak. Ez sem veszett azonban kárba, a szanatórium vízellátását biztosítja. — Tavaly, mikor azt a kutat „kompresszoroztuk”, a legnagyobb fürdőidényben, akkor még a percenkénti 20 liter vízhozamú meleg víz is kiapadt — emlékeznek vissza a szerelők. — Mást nem tehettünk, mint a hideg vizet engedtük a medencébe. Csak a nap melegítette fel. Nem csoda, ha elterjedt a híre, hogy ,,kihűlt" a sikondai víz. Idén már nem kell ettől tartaniuk a kirándulóknak. A második fúrás sikerrel járt. Harmincöt fokos thermálvizet hoznak már fel a nagyteljesítményű kompresszorok. — Százötven órája jön a víz — mondja Kovács Imre gépkezelő. — Ez nem a végleges hőfokú, mert a negyvenet is eléri, ha sikerül a szűrőt kitisztítanunk. Ezer munkaórára van még szükség ehhez, de három műszakban dolgozunk, hogy a fürdőidény megkezdésére zavartalan legyen a medence vízellátása. Sok nehézséget okozott a vízkutatóknak a mészkő és dolomit rétegekben a fúrás. Egyszer csőbeszakadás is történt, két és fél hónapig hátráltatta a munkájukat. Most már ez a veszély nem fenyegeti a sikondai meleg vizet. Jön is bőven a 425 méteres mélységből. Percenként kétszázhatvan liter. Csak az üreges, repedéses talaj okozhat zavart, mert a repedésekben sok dolomitpar van, ami lerakódik a szűrőben és eltömíti azt. Állandóan tisztítanunk kell, ami nem olyan egyszerű ilyen mélységű háznál. Csak szakaszosan tudjuk elvégezni, ami bizony sok időbe telik. Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy emiatt ne csökkenjen le a víz hőfoka negyven fok alá és a vízhozam is állandóan ezen a szinten maradjon. A vízkutatókon tehát nem múlik, hogy Sikonda ismét visszanyerje régi hírnevét és kedvelt kirándulóhelye lehessen a baranyai dolgozóknak. Komló városi tanácsa is sokat tesz azért, hogy modern fürdőhellyé fejlesszék Sikondát. Az eddigi munkálatok több mint egymillió forintot emésztettek fel, de ezen túlmenően is tervbe vette Komló városi tanácsa, hogy a következő években új medencével és kabinokkal bővíti a sikondai fürdőt. Az „ANNA KARENINA” születéséről Beszélgetés a dráma szerzőjével A Jelenkor szerkesztőségében találkoztunk Székely Juliéval, a sokoldalú írónővel, aki ezen a héten Tolsztoj világhírű regényének, az Anna Ka- reninának színpadi feldolgozásával mutakozik be a pécsi színházlátogatóknak. Megkértük, mondja el a dráma keletkezésének körülményeit, először is azt, mi indította arra, hogy Tolsztoj regényét színpadra vigye. — Erre nem nehéz válaszolni— mondta — Tolsztojt utolérhetetlenül nagy írónak tartom, az Anna Kareninát pedig a világ legnagyszerűbb szerelmi regényének. Valahányszor Tolsztojt olvasom, mintha maga az élet áradna felém a könyv oldalairól, alakjait szinte kézzelfogható valósiénak érzem. Az Anna Kareninát újra meg újra elolvastam, hogy láthassam hőseit, s akkor éreztem, hogy ezeket a hősöket közelebbről meg kell ismertetni a magyar közönséggel is, mégpedig színpadon. — Mikor dolgozta fel a regényt? — A háború utolsó évében, Budapest ostroma alatt. A fővárosban éltem akkor és a felszabadító harcok idején, háborús körülmények között ezen a drámán dolgoztam, ez volt akkor az egyetlen munkám és egyúttal vigasztalás-féle is az akkori élet nagy nehézségeivel és gordjaival szemben. — Melyik fordítást választott” * —*x`mMr›V*'l? ›— Van is mondhatnám, hogy A francia eredetit, IffOZ ugyan, hogy az eredeti mű orosz nyelvű, de mint ismeretes, a cári Oroszország előkelőségei között szinte kötelező volt a francia nyelvtudás. Tolsztoj is hibátlanul írt francia nyelven, oroszul írt műveibe is gyakran sző bele francia részleteket. Az Anna Kareninát is maga Tolsztoj fordította franciára, tehát ez a fordítás egyúttal eredetinek is tekinthető. — Alkalmazott a színpadi átdolgozás során lényeges változtatást? — Természetes, hogy a regényt a maga egészében nem lehet színpadra vinni. Ez így van általában minden regénynél, de Tolsztoj regényénél különösen igaz, hiszen regényei sok szálból szövődnek, sok figurát mozgatnak. Ezért a legfontosabbat, a regény lényegét, Anna szerelmének történetét emeltem ki, s csupán annyi alakot szerepeltetek a drámában, amennyi ennek a nagyszerű és tragikus szeretetré ne az ábrázolásához szükséges. Egyébként pedig a legnagyobb hűségre törekedtem, annyira, hogy nemcsak a párbeszédekben, hanem sokhelyütt még az előadásra vonatkozó utasításokban is Tolsztoj eredeti szövegét alkalmaztam. — Milyen lesz a jelek szerint a darab pécsi bemutatója? — A próbák alapján elmondhatom, hogy a pécsi együttes igen jó munkát végez. Lénával Ferenc főrendező rendkívül nagy gonddal készíti elő a darabot, a főszerepeket kiváló színészek kapták, szemmel láthatóan nemcsak értik a dráma lényegét és apró részleteit, hanem valóban benne élnek már a próbákon is a dráma légkörében. Minden okom megvan arra, hogy optimista legyek. S3 kiutazott az ukrán kulturális küldöttség Az ukrán kultúra ünnepe alkalmából hazánkban járt ukrán kulturális küldöttség vasárnap elutazott Budapestről. A küldöttséggel együtt utazott az ukrán kultúra alkalmával hazánkban ve-. Szerepeltrác művészcsoport is. A kedves vendégek búcsúuajtására a Nyugati pályaudvaron megjelent Aczél György az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Szakasits Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MKVISZBT elnöke, Gyártó Lászlót Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Demeter Sáp.dr. az MSZBT titkára. A budapesti szovjet nagy-, í vétségét A. A. Sztár eV. nagykövetségi tanácsos és J. D. Gricerko attasé képviselte. 28 milliárd forint értékű korszerű, hazai gép A második ötéves terv nagy feladatainak megvalósításában nélkülözhetetlen a korszerűbb gépek és termelési eljárások alkalmazása. Ezért népgazdaságunk az idén, az ötéves terv előkészítésének jegyében mintegy 5,7 milliárd forint értékű géppel, berendezéssel segíti a hazai ipar műszaki színvonalának növelését. Külföldről 2,9 milliárd forintért vásárolunk gépeket, de hazai iparunk is körülbelül ugyanannyi mintegy 2,8 milliárd forint értékű fejlett technikai berendezést állít elő. Ebben az évben már több, mint kétszer annyi célgépet, készítenek, mint tavaly. Többek között olyanokat, amelyek az egyetemes szerszámgépek* hez képest háromszorosára-s ötszörösére növelik a termelékenységet és hasonló arányban csökkentik a termelési költséget. Bővítik a nagypontosságú, finom megmunkált köszörűgépek, műszerészpadok gyártását, és újabb automatikus vezérlésű szerszámgéptípusokat készítenek A SÁSDI járásban az 1960. évi községfejlesztési alap összege 6 095 000 forint lesz, vagyis 2 808 000 forinttal több az előző évinél. A tervek szerint többek között 27 724 négyzetméter szilárd burkolatú járdát, 1250 négyzetméter salakjárdát, 2 új hidat, 4 fürdőt, 6,24 kilométer hosszúságú belvízcsatornát, 2 új orvosi rendelőt, 1 orvoslakást, 1 egészségházat és 4 művelődési otthont építenek. — A BEREMENDI és a pellérdi óvoda új foglalkozó teremmel bővült. Az építési költségeket részben a községfejlesztési alapból, részben társadalmi munkával fedezték. — FELSŐSZENTMÁRTONBAN 491 ezer forintos költséggel 7500 négyzetméter út építését vették tervbe. — A MOHÁCSI Bútorgyár színjátszói egy műsor keretében mutatják be Gáli István Gyilkosok és Csehov: Háztűznéző, valamint Jublieum című egyfelvonásosait. — 1960 ELSŐ negyedévében Mohácson, Beremenden és Hidason a TIT irányításával munkásakadémia indul. HÉTMILLIÓ forintos beruházással új magtárpadlásos tehénistállót kap a szűri, berkesdi, máriakörpéndi, monyoródi, szellői, vásárosdombói, tékesi és ceányoszrói tsz. Egy karéj fehér kenyér Veszettül ugat a puli, rámvcsorítja hófehér tűfogát Idős, testes asszonyság ballag elő: — Elhallgass fel — rival a kutyára és barátságosan invitál a konyhába. Tessék aranyom, tessék! Mi járatban? — Bazsinka Lajos tsz-juhászt keresem. — Ó de kár, de kár! — sopánkodik. — Éppen most ment ki a fiam a határba. Tudja, nagyon szereti a birkákat! Hanem, miért akar vele beszélni? — Úgy hallottam, az ezüstkalászos tanfolyam... — Az ám! — ragyog fel az öröm az arcán és dicsérni kezdi a fiát, meg az unokáját. Mert mindketten odajárnak, nem hiányoztak még egyszer sem, nincs is talán olyan szorgalmas hallgató Vásárosdombón, mint ők ketten. A kedélyes nagymama derűsen mesél, én meg körülnézek a konyhában. Négy jókora kenyér pihen a heverőn. Frissen sült fehér parasztkenyér, ropogós és illatos, barna héja tükörfényes. Az ötödik a nagymama kezében. Szól belőle és élvezettel tépkedi foszlós belét. És — mint minden anya — égreföldre dicséri a fiát. Aztán megáll kezében a kés. — Ugye szép kenyér? — büszkélkedik. — Én sütöttem! Kóstolja csak meg! S máris lekanyarít egy nagy szeretetet. Felém nyújtja. Itt van az orrom előtt. Érzem az illatát, egészen közelről látom likacsát és remegős bélit. Mitagadás, megkívánja az ember, hiszen olyan üde és kívánatos ez a kenyér! Mégsem nyúlok érte. Nem a kínálás a furcsa. Mindennapos szokás ez falun. Olyan házakban, ahol még nem is jártam, gyakran megkínálnak ebéddel, kaláccsal, borral és gyümölccsel — mindenfélével. Csak kenyérrel nem kínáltak még sohasem. Móri meg ott van előttem. Eddig — néhány rendkívüli esettől eltekintve — minden kínálást elhárítottam. Egyedül a bort fogadtam el, mert azt nem szabad visszautasítani. Most a kenyeret vegyem el? Olyan szívesen kínálják! S hiába mondom, hogy köszönöm, nem vagyok éhes, a nagymamát nem lehet eltántorítani. Tovább unszol, aztán egy hirtelen mozdulattal ketté akarja vágni a hatalmas kenyeret. Mi lesz, ha így megy tovább? Odaadja az egészet! Még jobban szabadkozom, amire nagyanyó csüggedten ereszti ölébe a kést. Árnyék suhan át az arcán... Tíz perc múlva megettük a szelet kenyeret. A gépkocsivezető rámpirított: — Ejnye-ejnye! Azonnal el kellett volna fogadni! A kenyér a barátság szimbóluma... Hát nem hallott még az orosz szokásokról? Ott is kenyérrel és sóval fogadják a vendéget. Meg a szerbek is! Hogy szírbad ilyet visszautasítani? Magyar L 1960. FEBRUAR S. 1 — A BAKONYAI Béke Ten, melőszövetkezet február 3-áiól du. 3 órakor tartja 1959. évit zárszámadó közgyűlését. A közgyűlésen gazdasági beszámóló hangzik el, majd a mejgjelent tagoknak bemutatják a Körhinta című magyar fil-,, met. — MINISZTERI dicsérő oklevelet kapott a pécsváradi óvódék, amely két új foglakkoztató teremmel bővült, egy óvodásra jutó társadalmi segítés mértéke 1502,06 forint . KÉSZÜLNEK az idén megépítendő általános iskolák ésóvodák tervei. Út négysntermes iskolát kall Berenend, kéttantermes iskolát Tyravasztára, egytantermes iskolát Endrőc, Hoszszúhetény 75 férőhelyes óvó-dát kap, Szederkényben Pedig növeljük az óvodai férő-helyek számát. 1960-ban be fejezi a szigetvári és harikány négytantermes általá-nos skólát. A Mikvai Kutyatenyésztők Országos "Egyesülete Pécsi Csoportig közli, hogy 1 hónapos kortól 1 éves korig németjuhász (farkas, butyár kerülnek felvásárlási«. Eladni szándékozók f. hó 4-én, csütörtökön jelenjenek meg a csoport hivat')!«’1] helyiségében. (Pécs, Széchenyi tér 9. fébm. 29.), ugyanakkor kikérizésre jelentkezésekét még elfogadnak. A ^él.eva*,ás i tanács pénzűi A vám. j a me2a j_ és yí 9?ztt tlllant hucrnálAl Gra0ßal*i rinsár^11?1,^titlant használóidasági intulajdonosokat, hfat dsl 15-ig adóbevallás’®’’ február a nyezőgazdaság ’ lBrt131 aki 1960 4f10 * é * i az őrsiM terület n» gyobb £ W’*01’ varennél inga*’ -ező-, vagy ereji gazdaság”^,^ ...ant (ideértve a ket tét feot is) tulajdonjog, haszonélvezet, haszonbérlet, felesbérlet, illetmény vagy egyéb más cimen használt; b) aki 1960. január 1. napján két évesnél idősebb ■, vagy Öszvér tulajdonosa (haszonélvezője); ő az erdőbirtokossá» társulat e, • gazdasági évbe elért tiszt ' -öl. Bérleti)4. a haszon'.›* telesbétri, felénél k:›h'd- bérbe adás esetnek?J^zértK valóadó ta£ tozik bev" tfdhj f bérbe zür híő~ tartásban ad!'i- A ► *0, ha «› nem él, 151?* a férf (az *tt egyik adóznak. ’If**®1 háztarté* ban élő a kozó« iójt3g tál hasznítaJJ*I?ny!, c®3- valamitb a tulaid^!*. ^^»Vú.rrbletet,létve-v*tüL ben) létnJi 1’ vakat (Öszvéreket) őri ládfőt' *? les bevallani még abban az 'Jetben is, ha magánakcsaládfőnek használatában nitri .aáat.lU.tA *Rt /Unafit «.A X.. túl .li 1 adóztatható földterület és túl a*' néban (haszonélvezetében) ' ■ adóztatható le (öszvér). A 1 ,« háztartáshoz való tartozást a* b Január 1. napján fennálló áll. , szerint kell elbírálna. Az ingyen rendelkezésre álló tvallási ív nyomtatványt a lakóit« szerint illetikes kerületi tanév pénzügyi osztályin kell átvenni ^ azt kitöltve JUvanoda kell benyújctani. A bevallás beadásakor ívét és bérbeadás esetén a bért* , szerződést mindenki vigye mae* val Arole adóiét, akik határid»ben nem tesznek eleget bevall^ adási kötelezettségüknek, a pó»», agyi osztály felemelt adótétel kamatáséval fogjaír